Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)

1984-09-16 / 218. szám

Rádiótelefon vonalhosszabbítóját szereli a M ájus 1. Szocialista Brigád a BRG salgótarjáni gyárában. A brigád az éves tervvállalását november elejére teljesíteni akarja. — BP — Indul a járat E gy esztendőn át tanulta a marxizmus—leniniz- must kint a Somlyó- hegyen a pártiskolán. Aho­gyan mondani szokás. még nem száradt meg a tinta a bizonyítványán. A szép elis­merést igazoló bizonyítvá­nyán. Nagyon szívesen tanult. Még most is annak a hatása alatt van. Mondja is, hogy feledhetetlen marad számára az ott tanult emberformáló tudomány. Majd az iskolatár­sakról beszélt. Azokról az igaz szívű emberekről, akik az iskolapadban lettek bará­tai. A velük töltött körív- n.yed pillanatokról a tanulás lilán. Tele van élménnyel egy életre szólóan. Azt mondta, hogy akkor érezte magát ha­sonlóan, amikor a taggyűlés színe előtt állott és átnyúj­tották neki .a párttagsági könyvet. Már második esz­tendeje múlott, de akár most lett volna. Amikor az iskolát befejezték, hasonlóan, mint a tagfelvétele után, odaállott a párttitkár, Kazár!“ Gyű la elé, hogy megköszönje a bi­zalmat. De az sem akkor, sem most nem engedte szó­hoz. Nézte őt az elégedett ember tekintetével, gratulá­cióként megszorította a ke­zét és valami ilyesfélét mon­dott, hogy jól van fiú, mun­kára fel. Kicsengett ebből minden, ami nagyon kell egy ember­nek biztatásként. Hostyánszki János, a fiatal autóbuszvezető azóta sem felejti e beszélge­tést. Azt mondta, hogy mint­ha új erőre kapott volna. Nem lettek szürkék a hét­köznapok, hanem megteltek szépséggel, sikerekkel. Ezt érezte, amikor beült a járat kocsijának fülkéjébe és ki­tárta az ajtót az emberek előtt. Ügy tíint számára, hogy azoknak' is derült az arcuk. Örültek: ki a sikeres vásár­lásnak, ki az övéihez való utazásnak. Ö meg beleszólt a mikrofonba köszöntéssel és kéréssel, hogy ügyeljenek a kocsira és egymásra. És indult a járata. Város­széltől város széléig. Egész napon át. Ezreket szállítva a maga boldogsága vagy gond­ja felé. Zsúfoltság is volt. meleg is. meg ború is, még­is a nyugalma megmaradt. Mosolygott és az emberek be­köszöntek neki a vezetőfülké_ be. Már a fáradtság is kikez­di arcát, pedig az még fia­talon telt, kéklő szeme is pihenésre vágyik már, de amikor az utasok a kocsiba léonek. e'őzékenyen néz rá­juk Azt mondta: — így érdemes élni és dr'gozni... Egy magára talált fiatal­ember Hostyánszki János. És most. hogy tanulással meg­erősödött benne a hite, ta­lán jóval kigyensúlyozottab- ban éli életét. Innen a negy­venen mégis , nagy utat járt be. Lent a sík vidéken, a Du­na derekán élt, ahogyan él­tek a valamikori zsellérgye- rekek. Mindent csinált, amit tennie kellett, hogy éljenek. Aztán a seregtől indult a vi­lág felé. Mert autóvezető lett. a fővárosban minisztériumi szír*ten. Onnan a kamiono­sokhoz. Azt mondják, a leg­fiatalabb világjáró ő volt ab­ban az időben. A pakisztáni köves sivatagtól a hűvös Angliáig, majd a homokos arab világig mindent bejárt. Kilenc esztendőn keresztül járta az országutakat. Csakhogy a szíve már ak­kor ide húzta a hűvösebb hegyek közé. Nevezetesen Kisterenye felé Hatvani Ka­talinhoz, a szép tanítónőhöz. Az állami gazdaság építőtá­borában ismerkedtek össze egy életre szólóan. — így lettem én felvidéki — mosolyog elégedetten — és boldog férj is... A felesége családtagjai párttagok voltak. A családon belül beszédtéma volt a moz­galom, az ezzel járó köteles­ség, és az a bizonyos bizta­tás feléje: lépjél te is! Ha ez ilyen egyszerű lenne. De sokat megfordulj Hostyánsz- k.i János gondolatában is. Hi­szen^ hiába, hagy nagy ta­pasztalattal rendelkező vi­lágjáró autóvezető volt, itt­hon kezdő. Egyszer, amikor még ismeretlenül beállott a kocsijával a tiltott helyre, mint a darazsak csaptak le a kezdőnek hitt fiatal, köpcös kocsivezetőre. — Meg kellett tanulnom tisztelni az itthoni szokáso­kat. .. Azt mondják, visszamenő­leg felidézve az akkori idő­ket, hogy Hostyánszki János mintha megmakacsolta volna magát. Senkivel, csak a munkájával törődött. Semmi másért nem tette ezt, a mun­kakörülmények követelték tőle, hia el akarta látni a fel­adatát úgy, ahogyan ő sze­rette volna és megszokta a kamionosoknál. Ott nem volt szabad hibázni. Itt pedig, ha ünnepen defektet kapott a kocsi, kiálthattak, az utasok meg várhattak. Miklós Ernő, a nagy tapasztalatú, csendes hangú vezetőjük vette ész­re. hogy milyen helyes irányban izeg-mozog ez a fiatalember. Nagy taktikus a személyforgalmi vezető és biztatta, csinálja. Felhoztak egy teljes berendezést a ke­rék szereléséhez, amit maga a járművezető kezelhet és ak. kor nincs remegés, hogy ja- vítatlan kerék miatt megáll a járat. És mozgott a fiú, mindig valamilyen új elgon­dolás felé, ami kell a szak­mában a jobb munkához. iklós Ernő volt az is, aki először pendítette meg Hostyánszki Já­nosnak, hogy gondolkozzon a pártba lépésről. Nem volt új gondolat ez a fiúnak, mert a családi körben, akár lent a =zülői háznál, akár itthon a felesége családi körében ez természetesnek tűnt. Nem tudták csak kevesen, hogy Hostyánszki is foglalkozott már ezzel a gondolattal még kamionos korában Az előző munkahelyén, a minisztéri­umban biztatták. De a kami onos vándorélet. nem min­dennapi. Meg az idegen or­szágban sem mindenütt nvit- nak kaput a párttag előtt. Maradt, hát a várakozás egy új alkalomra. — Itt jött el.. i — mondta derülten. Aztán arról beszélt, hogy elégedett embernek tartja magát, aki tisztában van a kötelességével. Azóta már a helyi járatosok brigádvezető- nek választották és most színreléptek, mert komoly vállalást tettek a jeles párt­eseményekre, a kongresszus­ra. meg az évfordulóra. A brigádnapló mindent elmond erről. Együtt beszélték meg, Hostyánszki János pedig sza­bad időben bütykölte le, hogy mit takarítanak meg. hogyan csökkentik az új anyagfel­használást. Egy ilyen tömér­dek kilométert faló busz, mint az övék. eszi az alkat­részt. Még társad-almizni is vállalkoztak. Már voltak is takarítani a bázison, ahogy ők hívják a Volán-központot. — íMeg az udvariasságot az u tasokkal... H angsúlyozza, mint fontos kötelességet. Aztári ar­ról szólt már halkab­ban, hogy ha meggyötör tpn a napi kerekezéstől kiszáll a vezetőfülkéből, majd otthon pihen. A kertecske, az apró- jószág bőven ad munkát. És a főzőcske, mert erről is hí­res a brigádvezető. És ráadá­sul még a tópart a horgász- bottal. Aztán tovább munká­ra! Sok a tennivalója és még fiatal... Boí>áI Gyula Játszik Ha valahol sorban állnak, az. ember arra gondol, miféle hiánycikket keresnek? Ha va­lahol fiatalok állnak sorba, ez a verzió megbukik, helyébe lép, mondjuk a diszkó, egy neves popsztár autogram- adakozása. netán valamiféle iskolai rendezvény. De hogy a fiatalok a számítógép-tech­nika megismeréséért állnának sorba...? Bármily meglepő, igaz. Ami­óta Salgótarjánban, a József Attila Városi-Megyei Műve­lődési Központ és a Neumann János Számítástechnikai Tár­saság remek kezdeményezé­sére létrejött a számítástech­nikai klub, nos azóta sorban állás is van. Pedig még csak szűkösnek sem mondhatók a lehetősé­gek, sokkal inkább arról van szó: a tizenéves korosztály rendkívül kedveli a kompute­reket, a technikát. Jóllehet, belátható ' időn belül megje­lennek az iskolákban is a szá­mítógépek, ám ez egyelőre még legtöbb helyen csak terv. A salgótarjáni klubban, a többi között található egy Ht 1080—z személyi számí­tógép, van Commodore 64-es. Primo tíz napelemes játék, programozható sakk —, hogy csak néhányat említsünk. — Elképzeléseink között szerepelnek további bővíté­sek — mondja. Galanits Ti­bor, a Nógrádi Szénbányák szervezési és számítástechni­kai osztályának főelőadója, a klub egyik vezetője. — Közel négy hónapja jött létre ez a klub, s őszintén szólva, nem E KÉT’GONDOLAT köré lehet és szabad csoportosítani azokat az előnyös változáso­kat, amelyek megyénk mezőgazdaságában a mostani tervidőszak eddig eltelt éveiben be­következtek. A nyitottság az újra, annak be­fogadására, elterjesztésére, a rugalmasság pedig a mindenkori közgazdasági szabályo­zókhoz való igazodásra, az abból adódó új lehetőségek felkutatására és hasznosítására vonatkozik. A közgazdasági szabályozók évenkénti szu gorodása ellenére megyénk mezőgazdaságá­ban évről évre nő az elért nyereség ősz- szege, amely egyértelműen bizonyítja életre­valóságát, életképességét. Három év alatt 246 millióról 391 millióra emelkedett. Érté­két tovább növeli, hogy termelőszövetkez.e- teink döntő többsége kedvezőtlen termőhe­lyi adottságokkal rendelkezik, amit nem is­tencsapásnak, hanem olyan objektív helyzet­nek fognak fel, amelyet nem csa,k kell, ha­nem lehet is a maguk és a népgazdaság ja­vára előnyösen befolyásolni,, megváltoztat­ni. Elég csak arra utalni, hogy három év alatt a termelés több mint 60 százalékkal nőtt. s elérte az 5,3 milliárd forintot. Az idei nyári munkában, az aratásnál a tavalyinál — amit rekordnak hittünk és tartottunk — még jobb eredmények születtek. A kalászosokból a tervhez képest 18,2, az előző évhez ké­pest pedig 13.2 százalékkal termett több. Ha az itt bekövetkezett fejlődést tendenciájá­ban vizsgáljuk, akkor az előbbi folyamatot törvényszerűnek kell tekintenünk, s nyu­godtan nevezhetjük minőséginek. Jelenleg a megyében hat olyan, termelőszövetkezet van, ahpl a búza átlágtermése hektáronként meg­haladta a 60 mázsát. A kedvezőtlen, csapadékhiányos időjárás ellenére nem csak a gabonatermelésben, ha­nem a. hősprogram végrehajtásában is tisz­teletre méltó eredmények születtek. Ezt iga­zolja, hogy a középtávú tervet már túlszár­nyaltuk. Ez azt jelenti, hogy a vágóállat-ér­tékesítés eddig 10.5 százalékkal emelkedett, holott a mostani tervciklusban csak 5 szá­zalékos növekedéssel számoltunk. Előnyös változások tanúsítják a föld vé­delmét. Nem csak megállt, hanem egy év alatt 510 hektárral nőtt a megye szántóterü­lete. Az előnyös változás köszönhető a kö­vetkezetes, céltudatos, meliorációs tevékeny­ségnek. amelyet eddig az érintett gazdasá­gok megvalósítottak, a földvédelmi törvény •szigorú előírásainak betartása jegyében. A gyakorlati haszna a következő: a vízrende­zett táblák termésátlaga csaknem 25 száza­lékkal nagyobb az egyéb területekénél. Jó irányú fejlődés történt az árunövények termesztésében is. Az adottságok mellett, megyénkben az olajos növényeket lehet leggaz­daságosabban termelni. Ennek megfelelően például a napraforgó vetésterülete négy év alatt 3,»-szeresére növekedett, s eléri a 9200 hektárt. Nagyon jók a hozamok, de jó az eredményesség is. Ami pedig az állattenyésztést illeti, mi­nőségében különbözik az előző középtávú tervektől. Vagyis az állatállomány ugyan ki­sebb mértékben nőtt, a termékkibocsátás vi­szont már az eddig eltelt időben megha­ladta az ötéves tervre előírt szintet. Az össz­termelés növekedése 10 százalékos, ezen be­lül kiugróan fejlődött a tejtermelés. A ko­rábbi 3240 literről 4300 literre emelkedett, rugalmasság s ez a szint megfelel az 1985. évi célkitű* zéseknek. A szarvasmarha-tenyésztésben az országos jelenségekkel szemben, nálunk a nagyüzemi tehénállomány olyannyira nőtt, hogy képes volt ellensúlyozni a kistermelők- néi bekövetkezett létszámcsökkenést. Ugyancsak jó pozícióban van a sertéste­nyésztés. A nagyüzemekben jelentősen ja­vult a hozam, erőteljesen fejlődött a kister­melői integráció, a kistermelőktől származó vágósertés pedig egyharmaddal növekedett. Az elmúlt évben az állattenyésztésben ez volt a legjövedelmezőbb ágazat. A gyakorlat bizonyította, hogy termelő- szövetkezeteink fejlődése egyértelműen meg­követeli a kiegészítő tevékenység sokirányú fejlesztését. A megyei pártbizottság ezzel kapcsolatos határozatának megfelelően több irányú és előnyös változások jellemzik en­nek az ágazatnak jó irányú előretörését. Az ágazat árbevétele meghaladja a hárommil- liárd forintot, innen származik az árbevé­tel 57 százaléka, illetve a fedezeti összeg háromnegyed része. Hosszan lehetne sorolni azokat a sike­reket, amelyeket megyénk mezőgazdaságában dolgozók jólesően. büszkén, de nem önelé­gültséggel vallhatnak magukénak, s ennek jegyében készülhetnek a közelgő XIII. párt- kongresszusra. Indokolt ez a jóleső büszke­ség még akkor is. ha vannak olyan terü­letek, ahol" egyik-másik gond visszaköszön, megoldásra vár, ahol szakmai hiányosságok miatt nem sikerült a meglevő lehetőségeket kihasználni, ahol nem elég a nyitottság, de van még mit tenni a rugalmasság fokozá­sára is. A tennivalók közül szükséges megemlíte­ni, hogy kismértékben sikerült előre lépni a tömegtakarmány-termesztésben. a juhte­nyésztésben, a husmarhutenyésztés 'ágazati feltételrendszerének kiépítésében, de van -mit tenni a kiegészítő tevékenység jogszabály- szerű működéséért, az infrastruktúra megte­remtéséért, az anyag, energia és a költ­ségek csökkentéséért. Az indokolt és szükséges újabb előnyös változások kikényszerítéséhez megvannak a feltételek. Idesorolhatjuk a termékszerke­zet-váltás folyamatos igényét, a műszaki- teohnikai feltételek meglétét, a biológiai ala­pok folyamatos megújulását, s mindazokat az emberi tényezőket, amelyek eddig is ko­vászai, megteremtői voltak és lesznek a to­vábbi sikereknek. Ma már döntően olyan vezetők vannak az üzemek élén, akik magas szintű szaktudás­sal rendelkeznek, kellő gyakorlatuk és szer­vezőkészségük van, megkövetelik a rendet és fegyelmet, felelősségteljesen kezdemé­nyeznek, képesek a folyamatos. megújulásra. Ezeket a jó vezetői tulajdonságokat szüksé­ges a jövőben még jobban kibontakoztatni, előnyösen gyümölcsöztetni. Erre Ösztönzik a termelőszövetkezetek vezetőit és dolgozóit a, gazdálkodás nehezedő feltételeit közvetítő közgazdasági szabályozók, az abból fakadó új követelmények. Ä NYITOTTSÁG és rugalmasság lesz to­vábbra is velejárója megyénk mezőgazdasá­ga fejlődésének. Csak így tudnak eleget ten' ni saját maguk jól felfogott érdekeinek és a népgazdaság által reájuk rótt követelmé­nyeknek. VENESZ KÁROLY a kompiternemzedék Képernyőn a matematikai feladvány. számítottunk ilyen érdeklő­désre. Mindenki türelmesen vár sorára, megértvén, hogy a sok tízezer forint értékű gé­pekre vigyázni kell. Egy órára a használati díj öt fo­rint, s hét végeken, péntek- szombat-vasárnap tartanak nyitva délután háromtól es­te nyolcig. — Nagyon szeretek játsza­ni, ezért vagyok itt olyan gyakran — magyarázza az egyik törzsvendég, Boros Jóska, aki osztálytársával, Cziglédszky Lacival inkább erre költi a zsebpénzét, mint­sem a játékautomatákra. — Velem apukám ismertette meg a számítógépet — említi Jóska —, a salgótarjáni szak­munkásképzőben tanít, s ott volt egy tanfolyam, elmen­tem, megszerettem, s azóta ide is járok1. Cziglédszky Laci a II. Rá­kóczi Ferenc Általános Isko­la nyolcadik osztályos tanu­lója, szeret kísérletezni a kép­ernyővel, egy-egv matemati­kai, kémiai programot is meg­old kisebb-nagyobb sikerrel. Pescha Gabi a Beszterce- lakótelepről buszozott a vá­rosközpontba, hogy sakkban megmérkőzhessen — önmagá­val. Beprogramozza a játé­kot, s máris lódulnak á gya­logok, lép a futó, majd a bástya... néhány perc, s vé­ge a játszmának, győztes és vesztes: Pescha Gábor. A he­tedik osztályos kisdiák csak most ismerkedik a számítás­Sakkcsata a géppel. technikai klub kínálatával, de mint mondja, megérte eljön­ni, s az az öt forint egyórás játékért, igazán nem sok. * Rend és tisztaság van a helyiségben. Nincs lökdöső­dés, hangoskodás, csöndben, fegyelmezetten élik ki játék- és komputerimádatukat a fiatalok. A számítógép-tech­nika zökkenőmentesen válik a szabad idő nem csak kel­lemes, hanem hasznos lehető­ségévé. T. L. NOGRAD - 1984, szeptember 16., vasárnap 3

Next

/
Thumbnails
Contents