Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)
1984-09-15 / 217. szám
Szégyen-e a szé? Válaszol Bodrogi Gyula 1 'Vadasaként élem M az igazságtalan hajlamaimat. Ha a lövés talál, nincs semmi baj. De ha nem talál, ráripako- dok a mellettem lévőre: mért „szuszogtál!” — mesélte derűsen Bodrogi Gyula. A népszerű színművész pár napja Salgótarjánban járt, s föllépett a József Attila Művelődési Központ színpadán. Ez alkalommal felelt a NÓGRÁD kérgesei**. •— Nemrég azt nyilatkozta a stúdióban, hogy „ebben a korban a szégyenlős- ség már hülyeség.” Ügy tűnik, hogy nálunk az ilyen szempontból választó életkor egyre lejjebb száll. Egyetért velem? — Való igaz, hogy épp azért, mert nehéz előbbre jutni, komoly a viaskodás. Akinek megvan a helyzete, az nehezen engedi lépni az utána következőket. Egy mai fiatalnak szinte átütően többet kell tudni, mint az egykori fiataloknak kellett a sikerhez. Mert az öregek a meghatározóak. Ezért a szégyenlősség eléggé ráfizetéses. Így a szégyenlős kor egyre lejjebb csúszik. A békeidő mindig ilyen dolgokkal jár együtt. Nagy érték, hogy béke van, de b fiataloknak olyan szempontból nehezebb, hogy a sikerhez többet kell tutni. De épp így megy előbbre a világ, mert többet is tudnak. ! — Milyen természetű élmények azok, amelyek a szégyenlösséget csökkentik? — Van egy valami, ami a Bzégyenlősségnek táptalaja és oidója is egyben: a siker. Furcsa dolog ez. Fel tudja oldani a szégyenlösséget magán a sikeres munkán belül. De a következő munkában az ember hátrább érzi magát, mint eredetileg volt. Mert az előző siker már kötelezi. Tehát a siker fontos tápláló erő, de -a fejbe is szállhat. Akkor jó, ha igényesebb munkára sarkall. Nélkülözhetetlen, mert akinek soha nem volt sikere, az gátA világon a legtöbb szivart az Egyesült Államokban készítik — évente mintegy 9 milliárd darabot —, a legjobbakat viszont Kubában. A szigetországban a XVIII. században indult meg ez az iparág, s papjainkig virágzik, hiszen több mint száz szivargyárban sodorják a világ minden zugába eljutó különlegességeket. Mert az igazi szivart, amely' minden követelménynek megfelel, csak kézzel lehet készíteni — állítják a kubai szakemberek. Nagy kézügyesség kell a szivargyártáshoz, és rendkívüli tapintóérzék. A munkás — szó szerint — a tíz vijavai alapozza meg a világmárka hírét. Leterít egy nedves, úgynevezett fedőle velet. Speciális késével méretre vágja széleit, majd belehelyezi a köpenyt (ez gyengébb és szárazabb dohánylevél mint a fedő), ezután a belső levelekkel együtt hengerré sodorja, vigyázva arra, hogy ne legyen jává válhat mások sikerének. Akadályozza a többieket, az aki siker nélkül ér el valamit... ^ Az hogy lehet? — Minden világban előfordul, nem kell rajta meglepődni. A középen levők nem engedik sikerhez az alattuk levőket. Ha valaki fölülük eltávozik, ők a helyükre kerülnek, s nem szeretik maguk körül a sikert. Ha olyan kerül föntre, akinek voltak sikerei, az elősegíti mások sikerét is, mert abban is élvezetet tud találni. — ön mint a Vidám Színpad igazgatója találkozik-e a szégyenlősség hiányának, a gátlástalanság, nak a túlzásaival? — Igen, de nem többet, mint más szakmában lehet. Ez elhanyagolható. Nem szabad rá építeni, nem szabad belőle nagy gondot csinálni sem. Alkalmanként válhat katalizátorrá is. Akkor, amikor a szégyenlősebbet munkára tüzeli, hogy a gátlástalanságot érvényesülni látja. Tehát egy rossz dologról van szó, ami jó is lehet, ha tehetségeket tűzbe hoz. — Erez-e kisértést arra, hogy fenntartsa beosztottjaiban a szégyenlösséget, mivel úgy könnyebben kezelhetők? — Ez nem lenne jó módszer. Lehet, hogy a kezelhetőség könnyebbé teszi a munkát. De eredmény eléréséhez ez a módszer abszolút használhatatlan. Ha valaki be sem se túl kemény, se túl laza, meglegyeh a súlya, mérete és simasága. Egy gyakorlott munkás naponta 100—120 darab szivart tud megsodorni. Az elkészült szivarokat egy hónapig pihentetik, hogy a fölösleges nedvesség elpárologjon belőlük. Azután jön a típus, szín, méret szerinti osztályozás, címkézés, celofánozás, dobozolás. A különleges szivarhoz persze különleges dohány is kell: aromadús, fényes levelek, kellő gyúlékonysággal. Már a termesztés időszakában alkalmazott speciális el.iárások adják meg a dohány sajátos jellegzetességét, no meg a speciális ösz- szetételű talaj, ahol megterem. A világ szivarszükségletét kézi sodrású szivarokkal megközelítőleg se lehetne kielégíteni. A több tízmilliárdos nagyságrendű világ- termelést rendkívül termelékeny szivarkészítő automaták segítségével érik el. megy az igazgatójához egy javaslattal, mert tudja: úgyis elutasítják —, így lehet irányítani, de eredmény nélkül. Az persze más, amikora vezető úgy reagál egy szélsőséges javaslatra: „helyes, csináld meg!” Akit így szaván fognak, az legközelebb józanabb ötletekkel áll elő. Ez a módszer megkíméli a közösséget az anarchiától. — Tapasztalata szerint a színészi pálya vagy a káderszerep segít jobban a szégyenlősség feloldásában? — Ezt nem tudom, mértén a világot — a mi pályánk világát — csak tehetségkategóriában tudom nézni, káde- ri’ben nem. Számomra a tehetség önmagában káderré tesz valakit. Külön káderszempontot ezen a pályán nem tudok elképzelni. — Ügy értettem, hogy a színházi föllépés vagy az igazgatói munkakör oldja gyorsabban a szégyenlős- séget? ■— A szégyenlősség köny- nyen von ma ga u tán őszin- tétlenséget. Ebben a szakmában az igazgatótól a portásig borzasztóan fontos az őszinteség. őszintén el kell hinnem, hogy király vagyok, hogy bányász vagyok, hogy betörő vagyok. Ha valakinek elmondom, hogy tehetséges vagy tehetségtelen, ez később hivatkozási alappá válhat. Ebben sem lehet valaki udvariasságból őszintétlen; jobb a pontosság. De azt tisztázni kell, hogy egy őszinte értékítélet nem végleges. Az adott szerepre, adott pillanatra vonatkozik. Az őszinteség sem végleges. Ez múlt idejű dolog. Hogy mi lesz két év múlva, erről legfeljebb a vágyaimat mondhatom el. — Mit javasol azoknak, akik tudják, hogy a szé- gyenlösség szégyen, de nem képesek feloldani magukban. —: Gyakorolni kell. Sokan szégyenlősek például a szerelemben. Ha gyakorolják, előbb-u/tóbíb belátják, hogy csak visszafogja őket & szégyenlősség. Ugyanígy van a szakma gyakorlásával is. De a gyakorlással együtt jár a sikerélmény, és az a felismerés, hogy több örömet lelni abban, ami szégyenlősség nélkül megy. Ha valaki szégyenlős, nem kér a kínált ételből. Később ezt megbánja, még később pedig valóban éhes lesz, és azért nem mer kérni, mert fél: meglátják rajta, hogy rászorul. De ha az elején elfogadja, nem lesz éhes, és kellemesen beszélget, nem az ételen'jár az esze. Ugyanígy jár az, aki mondjuk nem mer benyújtani egy újítást. Addig rágódik rajta, míg más beadja helyette. Ez gyűlölködéssé is fajulhat. Holott ha az első nap beadja, sikert érhetett volna el. Vagy ha kiderül, hogy az ötlete szamárság, azt is ki kell bírni. Majd a következő, vagy a rákövetkező sikerül. — Köszönöm a válaszait, nagyon érdekesek voltak. — Ezek eléggé kézenfekvő válaszok. De jó erről beszélni az embereknek. Mert lehet, hogy akad két olvasó, aki a. cikket letéve azt mondja: ,,Ja, akkor megmondom a Mancinak, hogy szeretem.” Molnár Pál Á jó szivar titka A Muzs Lengyelországban (i.) A Muzsla és a Dobron közös tánca Muzsla. Hangulatos szőlőhegy Pásztó határában. Muzsikás, szép név, alkalmas arra, hogy éppen egy népi lánc- és zenei hagyományokat őrző amatőr művészeti csoport válassza névadójául. A pásztói Muzsla tánc- együttes 1983-ban alakult. A mintegy negyventagú együttesben pásztói és a környékbeli falvakban élő pedagógusok, népművelők, alkalmazottak, munkások, diákok, lelkes fiatalok táncolnak, igen dicséret«« anyagi és erkölcsi támogatási háttérrel. A több mint féltucat fönntartó között szerepel többi között a pásztói Máraaljai Állami Gazdaság, továbbá mezőgazdasági, ipari és fogyasztási szövetkezetek. A pásztói Lovász József Művelődési Központ ad otthont az együttesnek, amelynek művészeti vezetője Rákos Csaba. Kísérő zenekaruk a Dana, ezt Szabó Gáspár vezeti. Az alakulás óta eltelt rövid idő is igazolta az erőfeszítéseket, amelyek következtében máris jó hírnévnek örvend ez a hagyományokat ápoló nógrádi táncos együttes. Idén, az év elején például Gödöllőn, az észak-magyarországi szövetkezeti táncegyüttesek területi minősítő versenyén bronz fokozatot kaptak, fölfigyeltek rájuk. Ott hangzott el: minden remény megvan arra, hogy sikeresen lépjenek be a magyar táncmozgalomba. A Danáról pedig megjegyezték, hogy művészi szinten játszák a népzenét. Több sikeres föllépést mondhatnak magukénak, ezek közül az egyik legutóbbi az augusztus elején Bánkon, a huszadik országos nemzetiségi fesztiválon való szereplésük volt. Közvetlenül ez után — augusztus 6-tól 12-ig — került sor a Muzsla első külföldi turnéjára Lengyelországban. A vendégszereplés a szocialista országok prágai kulturális és sportnaptár-egyeztető konferenciáján elfogadottak értelmében történt. Az utazást az OKISZ szervezte a KISZÖV-ön, az Ipari Szövetkezetek Nógrád megyei Szövetségén keresztül. A delegációt ár. Szlobodnik János vezette, tagja volt' Műszák Lászlóné és Rákos Csaba. A lengyel szövetkezeti mozgalom országok és több regionális — köztük a pabianicei — szervezete vezetői és a nógrádi delegáció tagjai több alkalommal is találkoztak egymással, lehetőség nyílott szakmai eszmecserékre, a két ország, illetve terület szövetkezeti mozgalma időszerű kérdéseinek megbeszélésére, kötetlen baráti találkozásokra. A Dobron szövetkezeti énekés táncegyüttes művészeti vezetője és tagjai pedig a Muzsla táncegyüttes tagjaival folytathattak szakmai vitákat az egyhetes út során. A lengyel vendéglátók kitűnően szervezték meg a nógrádi csoport vendégszereplését, amint arról a helyi sajtó- visszhang, a szakmai és a közönségsiker is tanúskodik A Muzsla méltónak bizonyult a bizalomra, a fiatalok mindent megtettek azért, hogy a magyarországi népi tánckultúrát jé színvonalon mutassák be a baráti Lengyelországban. A pásztói együttes a történelmi Mazóvia két városkájában, Laskban és Sieradzban lépett közönség elé. A fölkészülésre és a pihenésre kellemes környezetben nyílt lehetőség Lódzban, ebben a nagy iparvárosban, a lengyel textilgyártás és filmgyártás központjában, vajdasági székhelyen. A vendéglátók lehetővé tették azt is, hogy Lódz és Varsó, valamint a környék történelmi emlékeivel, s jelenlegi életével is megismerkedjenek a magyar fiatalok, akik számára a legnagyobb benyomást mégis az a szeretetteljes fogadtatás tette, amellyel a lengyel közönség fogadta bemutatkozásukat, s amelynek magam is tanúja voltam. Érthető a közönség érdeklődése, hiszen Mazóvia tájai és lakói nemcsak a történelmi múlt emlékét őrzik féltő gondoskodással, hanem a népi kultúra megannyi hagyományát is. Kitűnő és rendkívül közvetlen hangvételű volt a Muzsla táncegyüttes bemutatása mind Laskban. mind pedig Sieradzban. Kazimierz Maurer, a népi kultúra neves kutatója és ismerője hang súlyt helyezett arra, hogy a közönség megfelelő ismeretek birtokában nézhesse végig az együttes tartalmas műsorát. Laskban, e hangulatos kis városkában, ahol többi között 1666-ban épült fatemplom utal a település ősi múltjára, egy modern művelődési házban lépett föl az együttesi Sieradzban pedig szabadtéri; színpadon mutatták be műsorukat a pásztói fiatalok. Ez a város jövőre ünnepli fönnállásának 850. évfordulóját. Múltja történelmi események-' ben, művészeti emlékekben gazdag. Kolostorának kerengő j ében XV. és XVI. századi képeket és szobrokat őriznek. Az árnyas szabadtéri színpad nézőtere, amely a város határában, a Warta folyó festői kanyarulatában áll, ugyancsak zsúfolásig megtelt. A Muzsla táncegyüttes műsorában mindkét alkalommal nagy sikert aratott a Paloo táncszvit, a Dunántúli ugrás, a Sárközi karikázó (György- falvai Katalin koreográfiája): a Dél-alföldi ugrás, a Szatma* ri verbunk és csárdás. De hosszan tartó tapssal méltányolta a közönség a Somogyi kanásztáncot, a Mezőkomáromi ugrást, a Kalotaszegi legényest, vagy például Laskban a Felső-Tisza-vidéki ci- gánytancot is. A táncok koreográfiáját — az említett Sárközi karikázőét kivéve — Rákos Csaba készítette, akinek szólótáncai mindkét előadáson nagy tapsot kaptak. Külön említést érdemel a Dana zenei blokkja, mezőségij dunántúli és más magyarországi dialektus zenei anyagából adtak ízelítőt az értő lengyel közönségnek. Tóth Elemér ~ Közlekedési és távközlési évkönyv Árnyékolt A bécsi kórházakban újabban több betegszobát úgy rendeztek be, hogy azok az elektromágnesség szempontjából árnyékolva vannak. E szobákat tehát védik a zavaró — mágneses, elektromágneses stb. — terektől, s ráadásul csírátlanították is őket. Azok a nagyon gyenge bio- áramok — például az agy siarnai — is mérhetők bennük, amelyeknek az ereje csak alig haladja meg az ún. ingerküszöb értékét. kórtermek Az árnyékolás a Karaday- kalitka elvén alapul: a falak acéllemezből készültek, s teljes körben földelve vannak. Az árnyékolt betegszobákat harminc vezeték köti össze a külvilággal. A vezetékek részben a szokványos jeleket (vérnyomás, pulzus, légzés adatait) közvetítik az orvoshoz, de kivezetik az elektro- kardiogramokat és az elektro-' enkefalogramokat is. A kiadvány a közlekedési és táviközlési népgazdasági ág 1983-ban elért eredményeit adja közre, visszatekintve az elmúlt évtizedben bekövetkezett fejlődésre. Az országos szintű összefoglaló. adatok után részletes bontásban taglalja az egyes alágazutok tevékenységére jellemző mutatókat. Árufőcsoportonként is tartalmazza a vasúti, közúti vízi, légi és csővezetékes áru- szállítás teljesítményeit és fuvardíjbevételeit, valamint a tarifaindexeket. Ismerteti a távolsági és a helyi személy- szállítás alakulását és menet- díjbevételeit, közli néhány országos és budapesti főútvonal forgalomszámlálási eredményeit, továbbá a nemzetközi járműforgalom és szállítás adatait. Különös érdeklődésre tarthat számot az „Üzemi teljesítmények, műszaki-gazdasági mutatók” című fejezet. A szakág tevékenységének műszaki feltételei a közlekedési pálya- és járműállomány mennyiségi és minőségi adatait tartalmazó táblákból ismerhető meg, teljes részletességgel. A hírközlés teljesítményeinek alakulásáról a postai küldemények, a távíró- és távbeszélő-forgalom, a rádiózás és televíziós adatai adnak számot. Az évkönyv nemzetközi összehasonlító adatokkal egészült ki, Szeváfí nemzeti park Az örmény legfelsőbb tanács határozatot fogadott e] a Szeván nemzeti park létrehozásáról, a köztársaság azonos nevű járásában. A Sze« ván-medencében a ritka és kihalófélben lévő madara« részére tenyészkertet hoztak létre. A magas, hegyi tó értékes halai újratermelését is bővítik. Az egyik legközelebbi terv, amelynek megvalósítását már megkezdték, a Szeván-tó szomszédságában egykor volt Gili-tó helyreállítása. 4 NÚGRAD - 1984. szeptember 15., szombat