Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)

1984-08-14 / 190. szám

A II mM 8 M «"tSKM ■«a 'SSBH 0 flHSF Ih. «* sy !i35 a S/BSPtiÜä *«sr m 91 .WSEgitai ■or 89 ■A r Y Nyolcadik stáció Kétségtelenül a legerede­tibb mű, mégis csak Pap Karoly Nyolcadik stáció cí­mű regényéből készített té­véid m volt az eltelt hét mű­sorában. Eredeti abban az értelemben is, hogy egy el­pusztított (1945-ben Buchen, waldban ölték meg) nemze­dék egyik tehetséges tagja üzenhetett Lojkó Lakatos Jó­zsef rendezd és művésztársat segítségével ezzel a tévéjá­tékkal örök emberi értéke­ket és örök emberi értékte­lenségeket-hitványságokat és hiteket elénk tárva. Pap Ká- jsoly azonosítási száma he­lyett — azonosítási embersé­gét említeném inkább, a ..muszáj-Herkulesek” sorsot vállaló, menekvést elutasító halálos gesztusát. Megszök­hetett volna. Csakúgy, mint Szerb Antal a balfi átmeneti táborból, csakúgy, mint Rad­nóti Miklós a sokaknak me­nedéket nyújtó pannonhalmi apátság szomszédságából, a téglagyár rosszul őrzött ho­mályából. Vállalták sorstársa­ik végzetét. Az ember — néha mégis úgv tűnik — éle­tével és halálával is azonos azzal a tartással, amellyel alkotni képes. Pap Károly ilyen magyar író volt. Arra persze, semmi szűk. aeg. hogy egy méltatlanul el­feledett írót így aposztrofál­jon a rendező „szinte egyen­rangú Dosztojevszkijjel, Krú- dyval, művei megközelítik a nagy görög tragédiák mérté­két.” Ez a „szinte” ugyanis azt jelenti, hogy nem egyen­rangú és nem közelíti meg, a művészetben „egy kis el­térés” jelenti minden e:;et- » ben az azonosság teljes lehe_ » tetlenülését. De meg aztán # Dosztojevszkij sem egyen- f rangú Krúdyval és ők ketten • görög nagy tragédiákkal afib. Méricskélés helyett néz­zük az embert! Az ismert bibliai, újszövetségi pontra mutató (Jézus szenvedéstör- t éne te) és azt egy tegnapi történetbe átemelő, tehát nem csak keretként felhasz­náló, hanem a hasonlatos­ság. a párhuzam írói bra­vúrját is megvalósító erede­ti mű filmre vitele valóban kockázatos vállalkozás (min­den adaptáció az ugyanis). Ritkán sikerülhet műértékét tekintve jobbnak, mint az ere­deti mű valamennyi értéke, de az összevetéseknek újra csak méricskélés lenne a vé­ge. Fontosabb ilyenkor az, hogy milyen új (!) mű szü­letik az alkotás során? És, hogy annak aztán milyen ész­té tika!- ta r ialmLmeg va 1 ó- sításbeli értékei nyilvánva­lók? A pontos utalás viszont valamely közismert (?) tör­ténelmi, bibliai eseményre már az eredeti műnél is megköveteli a hűséget. Leg­alábbis főbb pontjain: Pap Károly története megfelel en­nek a követelménynek, sőt, tekintettel a nyolcadik stá­ció legfőbb eredményére (már ugyanis a szenvedéstörténet szempontjából) arra, hogy a jeruzsálemi asszonyok voltak az egyetlenek, akik a ke­resztet vivő embert nemcsak siratták, hanem a tömegben állva, hangosan szót is emel. tek mellette — az író to­vább megy ezen. A mai asz- szonyokat képesnek tartja arra is, hogy a hatalomnak ellenszegüljenek; egyikük megöli a hatalom képviselő­jét. Maga a történet nyitott, ságával is kerek egész, lezárt kör. Levia, a fiatal festő egy álmos kis faluban találkozik a helyi plébánossal, aki meg­bízza Jézus golgotájának megfestésével. A festő átszel- lemültségében a körülötte levő világot (az özvegyeket és az őket gyámolító vén­lányt. a főbírót és saját ma­gát) festi bele a nyolcadik stációt ábrázoló képbe — ti­zenhárom stációval azonban mindörökre adós marad, ösz- szeüiközésbe kerül a római katqnák vezetőjeként ábrázolt helyi hatalmassággal. Neki el kell mennie a faluból, az özvegyeket gyámolító vén­lánynak pedig el kell buknia a dramaturgia és az eredeti bibliai történet továbbfoly­tatása szerint. A rétegeket tovább gazda­gítja — és a tévéjáték alko­tói éppen ezekkel éltek in. venciózusan-íehetségesen — a vénlány és a fiatal férfi találkozása, amelyben külön is több réteg rakódott drá­mai és helyenként indokol­tan fűtött, már-már fülledt erotikát sugározva. Valóban remekmű a Nyolcadik stáció, amelyből remek művet alko­tott a rendező igazán figye­lemreméltó, nagyon tisz­tességes, szokatlanul tiszta és világos, semmilyen külön sandaságot nem alkalmazó színészvezetése mellett a Leviát játszó Puskás Tamás és vállalkozásban társa, Cso­mós Mari. Nekem őket néz­ve mégis Karácsony Benő (miért, őt talán kellően ér­tékeli a mai ízlés és kultúra?) jutott minduntalan az eszem­be. Lojikó Lakatos József — ugyan hány éves lehet? —és az operatőr Hollós Olivér láthatóvá tette azt a lírát. amit ez esetben nem old drámaiságában semmi, itt nincs „napos oldal”, nincse­nek emberi bölcsességet hor­dozó felmentések, sem a vi­lág könyörtelenségét, sem az ember hiábavaló küzdel­meit illetően. Itt a líra együtt él a tragédiával és ezt képi­leg. színészi játékkal, díszlettel és jelmezzel egvütt jól „előhozni” — valóban emlékezetes siker. Külön — szükségtelen és rossz — játékká vált viszont a kérdéses kép gondos rej­tegetése a néző szeme elől (itt a vágó „jeleskedhetett”, mert a műsorújság címfotó­ján látszik belőQe egy rész­let), az ember már a film közepén lefogadta, hogy a képből nem lát majd semmit és aztán végig ezt volt kény. felen figyelni — akaratlan hatást keltve. Eenkő Gyula legrövidebb és legmarkánsabb szerepét játszotta,, az asszo­nyok kara és Horváth Ferenc (plébános) egyszerűen lenyű­göző volt. (T. Pataki) SIKLÓS JÁNOS: Zilahy Lajos 04 — A mi vacsoránk szegé­' nyebb lesz, mint az újvidéki volt — mondtam, mielőtt Kimentem a szobából, meg- asztalhoz ültünk, néztem az elkészült reggeli lapok első példányait. A oos- takocsik sorban álltak a nyom- — Vedd úgy. hogy ez is da előtt, az induló vonatok- ünnepi lakoma, csak szolidab- hoz szállították ki az újsá- ban megy. got. Később Zilahy utánam jött, és azt mondta: „Űjca átbeszéltük hazatelepülésünk kérdéseit, most már csak né­hány válaszra lesz szükségem a döntéshez.” r r » evei — Az ünnepi lakoma volt. — Engem ünnepelni? Tu­dod. Jánoskám, én már el­szoktam az ilyesmitől. — Lajos, megünnepeljük a hazatérésedet. — Késő van, elfáradtam. — Menjünk haza — mond­tam, és elvittem a Gyarmat utcába. Ütközben megegyeztünk, hogy erről a témáról ne a szerkesztőségben beszélges­sünk, mert az egy cégtábla nélküli tébolyda. Egyetértett velem. Meghívtam a laká­somra, holnap este vacsoráz­zunk együtt. Elfogadta. Másnap, amikor Budára igyekeztünk, útközben meg­kérdezte van-e időm egy rövid kerülőre? Menjünk el az Áfonya utcába — ajánlot­ta. Sötét volt már, de kíván­sága szerint arra mentünk. Egyébként is rossz a tájéko­zódási készségem, de akkor este egyáltalán nem tudtam, merre megyünk, merre va­gyunk. Még nem jártam az» Áfonya utca környékén. Nagy nehezen azért odataláltunk. Lépcsőkön fölmentünk egy magaslatra, valamilyen kilá­tóhoz, Zilahy előremutatott: „Látod, ott van a nagy vil­lám, romokban hever.” Én a sötétben semmit sem lát­tam, az erőtlen fényű utcai lámpák körül vedlő lombú fák leveleit hordta, sodorta az őszi szél. Sokáig állt olt szótlanul. Nem zavartam, bár nem értettem, hogy mit néz­het. hiszen alig volt körülöl­tünk látótávolság. Valószínű „belső szemekkel” tapogatta a kertet, a romokat és a gyü­mölcsfákat, és ő talán jól lá­tott mindent. — Várj vele, nem lesz az olyan egyszerű. Sült húst ettünk hidegen, különböző salátákkal, és az­után valamilyen tésztát kap­tunk. — Szent-Györgyivel milyen viszonyban voltál? — kérdez­tem tőle. — Nagyon jó viszonyban vagyunk. — Ügy tudom, ő nem New Yorban él. .— Nem. Woods Hole-ban. a keleti partvidéken. Egy egész évet nála töltöttem. — Mikor? — Mikor? Amikor a fiamat elvesztettem. Ha ők nincse­nek. és nem állnak mellém olyan tisztességgel és szere­tettel, én már talán nem is élnék. Átsegítettek életem legnagyobb krízisén. Olyan jó szándékú, figyelmes család­dal még soha sem találkoz­tam. Akkor még élt a fele­sége és a lánya. Szent- Györgyi mindennap magával vitt a tengerre, fürödtünk, napoztunk, és sokat beszél­gettünk. A rák keletkezésé­nek okai foglalkoztatták ak­kor, ezt az alattomos beteg­séget kutatta, amely azután közvetlen családjában végzett iszonyú rombolást. — Egyszer majd csak rájön­nek, hogy mi idézi elő az emberi szervezetben a rossz­Niagyar művészek külföldön r Szeptemberben ismét számos magyar művész és együttes ven­dégszerepel külországokban. Operaénekeseink közül Szíirs Márta angliai turnéra utazik, a Hígoletto Gildájaként lép szín­padra. Tokody Ilona két alka­lommal énekel Bécsben a Pil­langókisasszonyban, Kelen Pé­tert ötször hallhatja a francia közönség a naneyi Faust-elő- adásokon. Kováts Kolos Amszter­damban vendégszerepel. Seregi László az NSZK-bell Obernausenban állítja színpadra a Cirkuszhercegnőt, Bánki Zsu­zsa színművésznő pedig az 1984— 85-ös évadot, tanéve* Jugoszlá­viában tölti, a Növi Sad-i színész­akadémián oktat majd. Sebestyén János csembalómű­vész Csehszlovákiába utazik tv- felvételre, Bánki Dezső zongora­művész Franciaországban két, Svájcban egy hangversenyt ad. indulatú sejtburjánzást, és hogyan lehet ezt megelőzni. — Szent-Györgyit legalább annyira izgatja az egész em­beriség sorsát fenyegető rák, a civilizáció, mint a sejtbur­jánzás. — Erről az oldaláról nem ismerem. — Nemrégen Az őrült ma­jom címen írt'erről. — Mit írt az őrült majom­ról? — Hogy mit? Majd elho­zom és lefordítom neked. (Azóta kivonatosan nálunk is megjelent.) Zilahy a földi világ és az emberiség jövőjét firtatta ér­dekes biológiai, filozófiai fej­tegetésekbe bonyolódott köz­ben. Az ember biológiai el- satnyulásának veszélye áll az egyik oldalon. A civilizáció olyan kényelmet hoz a szá­zad végére, hogy abba bele­pusztul a világ. Az amerikai liftsztorikat hozta elő: a fel­hőkarcoló emeletein lakók nem tudnak lakásukba föl­jutni, ha rossz a lift, mert nincs annyi erejük, hogy meg­másszák a lépcsőket, ezért lent alszanak a földszinti fo­lyosókon. A végtagok termé­szetes igénybevétele megszű­nik. metrón. mozgólépcsőn, liften, autón és mindenfélén közlekedünk. S az ipari ro­botok belépésével szinte min­den fizikai erőkifejtés fölös­legessé válik. A természet igényeivel el­lentétesen haladó civilizációs folyamatban az emberiség végül úgy pusztul ki a föld­ről, mint egykor a dinosau- rusok. Vannak olyan feltéte­lezések, amelyek szerint az emberiségnek kb egy évszá­zados lehetősége van még a földön. (Ezt a föltételezést túlzás­nak találtam, de nem mond­tam véleményt.) (Folytatjuk) CN^^XXXVXXXXXXXXXXVXVX t Újra itt a tanév Nyár végi helyzetkép egy iskoláról A vakáció még javában tart, pedagógus és diák egyaránt örül a nyári szünetnek. Az is­kolákban mégis pezseg az élet, készülnek a tanévre. A megye legnagyobb, 1250 di­ákot befogadó iskolája, a sal­gótarjáni Petőfalvi Lajos Ál­talános Iskola is felújulva, gyarapodva várja a szeptem­bert. A nyári nagytakarítást, fes­tést és egyéb karbantartási, felújításé munkálatokat az idén is, immár hagyományo­san, a síküveggyár dolgozói végezték társadalmi munká­ban. Ugyancsak az ő kezük nyomán kapott új burkolatot az isikoia kézilabdapályája, s került műanyag borítás a fő­épület régi hajópadlója he­lyére. Tantermeket alakítot­tak ki a volt.4-es számú pos­ta épületében, amelyet az idén kapott meg az iskola, hogy így valamelyest enyhülhessen a következő tanévben a tan­termek zsúfoltsága. A bányagépgyár dolgozói­nak köszönhető, hogy tető ke­rült a tornatermi felszerelé­seket tároló épület fölé. Az alsófokú oktatási intézmé­nyek gondnoksága pedig át­vizsgálta és kijavította az is­kola audiovizuális eszközeit. Az elvégzett munkálatok anyagköltsége 130 ezer forint­ba került. Sajnos nem jutott rá már pénz, így az idén csak terv. maradhatott az iskola régi épületének a városi szenny­vízhálózatba való bekapcsolá­sa, pedig az épület melletti két derítőgödör környéke meg­lehetősen „illatos”, egészség­telen. De rém csupán a megújult épületek, tárgyak várják az új tanévet. Az iskola „suli- bo!tjá”-ban a nyáron füzete­ket árusítottak kedvezménye­sen. A tankönyvek is — a hatodik osztályos orosz nyel­vit kivéve — megérkeztek, s hamarosan megvásárolhat ]é 1« a diákok, A szakos ellátottság teljes. Hetvenhat tanár dolgozik az intézményben. Az iskola pe­dagógusai a nyáron szakmai továbbképzéseken, nyári egye­temen gazdagították tudásu­kat. Munkájuk augusztus 21-től, a javítóvizsgára kény­szerült tanulók korrepetálá­sával, újra megkezdődik. S talán egy kis biztatást jelent nekik az a hír, hogy fizeté­süket átiág 10 százalékkal emelik. Ezt a városi tanács művelődésügyi osztálya majd augusztus végén pontosítja. A Petőfalvi Lajos Általános Iskolában a személyi és tár­gyi feltételek tehát biztosítot­tak a tanévkezdéshez. Az in­tézmény kapui — minthogy azok is elkészültek a nyáron — hamarosan megnyílnak a gyermekek előtt... V. M. ßm műsor \ ? KOSSUTH RADIO: 8.25: Budapest, fürdőváros? Riport. *.30: Dés László szaxofonozik. í.00’ A hét zenemüve ’ Bruckner: Te Deum 1.30: Mindszenti Ödön ­nótafelvételeiből s.46: Játsszunk a billentyűkkel! *0.35: A Kormorán együttes ül felvételeiből • 1.O0: Nótacsokor 11.36: Barabás Tibor novelláiból n. 13.30: Ki nyer ma? 13.45: Törvénykönyv 13.00: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 13.56: Benkő Dániel és az F.cler vonósnégyes felvételeiből 16.35: Arcképek a román Irodalomból 15.05: A lipcsei rádió énekkara énekel 15.25: A Biborbanszületett 16.00: Népzenei Hangos Újság 16.40: Mátray Ferenc operettfelvételeiből 17.05: Mozgásterek 17.30: Rácz Aladár (cimbalom) felvételeiből 17.15: A Szabó család 19.15: Aki civilben is cár volt... 20.05: Heléna még mindig szép 20.35: Vujicsics Tihamér népzenei feldolgozásaiból 21.07: „Szeretem a deszkái* furcsa népét...? 22.30: Tíz perc külpolitika 22.30: Szimfonikus táncok 22.50: Az ezred fia. Dománv András varsói beszélgetése 23.00: Jeney Zoltán fuvolázik PETŐFI RADIO: 8.05: Indulók, táncok fúvószenekarra 0.20: Tíz perc külpolitika. (Iám.) 0.33: Társalgó 10.00: Zenedelelőtt 12.25: Ifjúsági könyvespole 12.35: Melódiakoktél 13.25: Látószög 13.30: Prokofjev: Gyermekzene 13.45: A Petőfi rádió zenés délutánja 14.no: Operaslágerek 14.35: Tánczenei koktél 15.20: Könyvről könyvért 15.3#: örökzöld dallamok 16.3$: Csúcsforgalom 18.00: Disputa — arról, hogy 11.35; A hanglemeznolt könnyű­zenei újdonságai 19.05: Magyar anekdotakinca 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: „Tenger" Budapesten. 20.45: A Rádió Dalszínháza 12.43: Hajdú Erzsébet nép- balladákat énekel. 23.20: A mai dzsessz MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Döntött a bíró­ság. Dr. Tímár László előadása. 17.10: Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Beély Katalin és Za- kar János. 18.00: Észak-magyar- ot szágl krónika. 18.23—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGTAR TELEVÍZIÓI 10.00: Tv-toma (lsm.) 10.05: örsbéll krónikák (lsm.) 10.50: Hahó. OcsL Magyar film. 12.10: Képújság 16.40: Hírek lfi.45: Fanfár. VI'5. rész. (lsm.) 17.15: A Tenkes kapitánya. XIII 5. rész: A fürdőmes­ter (lsm.) 17.40: Képújság 17.45: Varázsló ez az elnök „ 18.20: Reklám 18.30: Telesport 19.30: Reklám 19.40: Tv-toma |8.45: Esti mese / *8.00: Tv-híradó * 20.30: Nem félünk a rokonoktól. NSZK tv-fiim 21.30: Stúdió ’84. 22.30: Kockázat 23.00: Tv-híradó 8. X. MŰSOR: 19.00: Képújság 19.05: A 2000 éves Gyulafehérvár 18.15: Gondolkodó 20.05: Haydn-napok Bécsben 20.30: Az európai ember. Olass filmsorozat. VIII/5. rész 21.30: Tv-hfradó 2. 21.50: Boldizsár Péter: Félálma- Ink — tévéjáték 82.35: Képújság BESZTERCEBANTAt 19.30: Tv-híradó 20.00: Mikulás Ales. (Ism.) 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Műsor az SZNF 40. évfordulójának tiszteletére 23.05: Hírek t. 8ICSOR: 19.30: Tv-hfradrt 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Időszerű események 22.00: Becsület kérdése. Amerikai tv-film. 1. rész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: De. lO-töli A nagy medve fiai. Szí­nes NDK Indiánfilm. Balfácán. Sz(nes, szinkronizált francia filmvígjáték. — Kohász: A hold­lakók titka. Színes francia film. — Tarján vendéglő: Pledone Egyiptomban. Színes 11 olasz. film. — Balassagyarmati Madách: King Kong (14). Színes, fan­tasztikus amerikai szuperproduk­ció. — Nagybátonyl Petőfi: Gyó­nás gyilkosság után (18). Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi filmdráma. — Pásztói Mátra: Szomszéd szeretők (14). Színes, szinkronizált francia film. — Rétság; Roncspalota (16) Színes, szinkronizált bűnügyi film. — Kisterenyei Petőfi: Hét mester- lövész. Színes USA western. — Jobbágyi: Mexikó lángokban I—II. . Színes olasz—szovjet- mexikói koprodukció. ^ AM4* ftugusitu* 14., ked4 •V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents