Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)
1984-08-12 / 189. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NŐGRÁD WOG RÁD - MEGYE(.BI£ OTPSÁGA BS A MEGYEI TAN ÁCS-LAPJA XL. ÉVF., 189. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. AUGUSZTUS 12., VASÁRNAP import helyett hazai anyagok és alkatrészek az építőanyag-iparban CsontJiszt az üveggyáraknak Az építőanyag-ipari üzemek csaknem 45 millió forintot takarítottak meg az első fél évben azzal, hogy saját erőből, ezen kívül hazai és más szocialista országokbeli vállalatok segítségével megszervezték olyan termékek, alkatrészek gyártását, amelyeket eddig csak tőkésáilamokból tudtak beszerezni. Az idén 56 millió forint értékű ilyen termék előállítását tervezték, tehát az első hat hónapban már az éves .előirányzatnak mintegy 80 százalékát sikerült teljesíteni. 'A' Cement- és Mészművek segédüzemei maguk rendezkedtek be a kemence-hőtároló egységek több alkatrészének gyártására, amellyel az első fél évben' 1,2 millió forint értékű importbeszerzéstől kímélték meg a vállalatot. Ezenkívül kihasználták a magyar— csehszlovák határ menti cementgyárak együttműködésében rejlő lehetőségeket is. A kölcsönösen előnyös alkatrészgyártási kooperációban 1.8 millió forint értékben kaptak olyan csapágyakat, tüze- lőrostélyokat, porleválasztó tartozékokat és más termékeket — a magyar szállítások ellenében —, amelyért eddig konvertibilis valutával fizetett az ország. Az Üvegipari Művek magyar partnert keresett és talált az üveggyártásához szükséges csantiiszt előállítására. A nemesvámosi mezőgazdasági termelőszövetkezet melléküzemágával kötött szerződés szerint az első fél évben már 200 tonna csontlisztet kapott hazai termelésből, s ezután már évente 440 tonna ilyen adalékanyaghoz jut az iparág, a külföldi beszerzések pótlására. Az építőanyag-ipari új termékek előállítására az Építőipari Termelőeszköz-kereskedelmi Vállalat kutatta fel a legtöbb magyar partnert. Egyebek között az épületek, alagutak, tetőszerkezetek szigeteléséhez szükséges üvegszövet gyártására a Magyar Selyemipar, más különleges szigetelőlemez termelésére a győri 'Graboplast vállalkozott. Ily módón az első fél évben 12 millió forint értékű megtakarítást értek el. Az importköltségeket csökkentették azzal is, hogy késztermék helyett csak alapanyagot hoznak be külföldről, s ezt magyar termelő dolgozza fel. Így a horganyzott keriíésdrótfo- natot egy tsz-meiléküzemág gyártja külföldi Buzidból. A pápai Elekthermax Gyár pedig az importált saválló acéllemezből állít elő úgynevezett nagykonyhai mosogatókat a szállodák és más vendéglátóipari egységek részére. A nagy építőanyag-ipari üzemek és az ÉPTEK szakemberei további vállalkozókat keresnek az importált gépalkatrészeik, segédanyagok hazai gyártásának megszervezésére. Többek között tárgyalásokat folytatnak a szögbelövő pisztolyok patrontárai- nafc hazai betöltéséről, különleges vakolathoz szükséges homok előállításáról, és más új termékek gyártásáról. így várható, hogy az év végéig számított 56 helyett 70—80 millió forint értékű inmiwt- megtakarítást érnek el a hazai termeléssel. Vízi fesztivál Salgitarjánban A munka- és művelődés- mozgalom egyik kezdeményezéseként vízi fesztivál zajlott tegnap a salgótarjáni Tóstran dón. A mozgalomban résztvevő brigádok családostól vettek részt a rendezvényen, ahol különféle vízi játékokban, sárkányépítésben, lövészetben versenyeztek. A vetélkedők szünetében zene szólt, bemutatkozott Laci bohóc. » dálutáni programban a kohász Petőfi színpad mutatta be produkcióját. Fotó: Bábel László ......................................................................................................................................................mi....................................................mm......... M ai számunkban: Népszerűek az orosz nyelvi táborok, tanfolyamok Javul a taneszközellátás STÉSZ-esek a kongresszusi versenyben ’ Fölajánlásokat fogalmaztak meg a héten a Salgótarjáni Tervező és Építőipari Szövetkezet szocialista brigádjai, hozzájárulva a széles körben kibontakozó kongresszusi mun ka versenyhez. A szövetkezet huszonegy brigádja fontos teljesítmények vállalásával csatlakozik e sok embert megmozgató kezdeményezéshez. Tervezett termelésüket — jól szervezett, hatékony munka révén — öt százalékkal kíván k túlteljesíteni a ST Z-esek. Ésszerű, a munkák minőségét nem rontó a. ..;- és energiamegtakarí- 1; i kívánnak dolgozni; ez- mintegy kétszázhatvan. ez forint megtakarítás cici Híják reálisnak. A hulladékok csökkentése, a fűtés gondosabb lebonyolítása rejt ennyi belső tartalékot a kollektívák tapasztalata szerint. Éberebb munkavédelemmel, illetve a betegségek körültekintőbb megelőzésével a korábbihoz képest kétszáz- nyolcvan—háromszáz nappal kívánják csökkenteni a munkából kieső napok számát. A szélesebb közösséget is közvetlenül érintik a szakmájukkal összefüggő vállalások. Fontosabb építkezéseiken sokféle bonyodalom keletkezett. Ezek ellenére a kitűzött határidőket betartják. A Hársfa úton szeptember végén átadják a tizenkilenc kőbeton lakást, novemberben az ugyanilyen lakóépületet. Ezekkel együtt összesen kétezer lakás fölépítésével büszkélkedhet a STÉSZ! Ugyancsak novemberben átadják igényes munkájuk utolsó elemét; a Mérleg úti Technika Házát. Még korábbra: a fegyveres erők napjáig elkészítik a salgótarjáni rendőrség új objektumát: a mintegy nyolcmillió forintot érő háromszintes épületet. Az ipari szövetkezetek közül elsőként kongresszusi vállalást tett STÉSZ mintegy kél és fél száz brigádtagja a őri gádokon kívül dolgozókat is átlagon felüli, teljesítményre hívta fel a jeles alkalomból, A TANÉRT az 1984—85-ös tanévben 18-féle alapvető taneszközt, s mintegy 27-féle új szemléltetőeszközt forgalmaz az általános iskolák számára. Szeptember végéig hatféle alapvető eszközt — diapozití- veket, szemléltető ábrákat, térképeket — kapnak meg az iskolák, s a naptári évvégéig további 16-féle demonstrációs eszközt, tanulói készleteket, hanglemezeket szállít a TANÉRT a tamtervhez igazodva. Néhány, a hetedikesek idegennyelv-oktatásához használt hangszalagot, továbbá diasorozatot, földrajzi és történelmi térképet — tervezési és gyártási okok miatt — csak 1985. első felében juttat el a vállalat az általános iskolákba. Az új tan terv bevezetéséhez kapcsolódó mintegy 25 egyéb általános iskolai tanszabadság, a nyaralás öröm, — gondolhatnánk, ám van olyan formája, amely bosszúságot okoz sok embernek. Budapesten már tavaly is tapasztalható volt, idén már Nógrádban is akad rá példa, hogy a népszerű fagylaltüzletekre a kánikula kellős közepén egyszerűen kiírják: szabadságolás miatt egy hónapig zárva. Azon túl, hogy mennyire fity- tyei hánynak ezzel minden kereskedői morálnak, az is elgondolkoztató, hogy mennyit kereshet egy fagyialtos, ha éppen a legnagyobb forgalom idején kihagy, mondjuk hat vagy négy hetet? Az már szinte vicclapba való, ahogyan az üzletek gyakran hónapokra szóló bezárását jelzik a kirakatba helyezett „magyarázó” táblákkal. „Elmentem.” „Betegség miatt augusztus 20-ig zárva.” (Es ha addig nem gyógyul meg?) „Áruátvétel”, „Postára mentem.” „Elnézést, majd jövök." .Halaszthatatlan műszaki hiba miatt zárva.” (Több héten át ,mi lehet olyan halaszthatat. eszközből a korábbi években nagyobb mértékű hiány volt. Most ezekből, például táblai körzőből, méterrúdból, környezetvédelmi tanulói kísérleti eszközkészletekből nagyobb kínálattal rendelkezik a TANÉRT. Az óvodák mintegy hatvanféle taneszközt kapnak az idén. Közöttük négy újat: orvosi felszerelést és elárusítósátrat a szerepjátékokhoz, illetve szemléltetőeszközöket a környezet- és anyanyelvi neveléshez. A gyógypedagógiai intézményekbe 17-féle speciális eszköz kerül, így a hallás, a tapintás, súly- és szagérzékelés fejlesztését szolgáló játékcsalád, kirakókész- let és a „Játsszál okosan!” logikai játék. A középiskolák alapfelszerelését az év folyamán folyamatosan szállítják. lan?) Még az a legbecsületesebb, aki kiírja: „Iparomat szüneteltetem”, „Nyári szabadságra mentem.” A szezonszakmáknál szabályozni kellene a szuoadság kivételének időpontját. Az üzemekben, hivatalokban dolgozók sem veszik ki az ösz- szes szabadságukat a legerősebb szezonban, nem is szólva a mezőgazdaságról, ahol mégsem lehet kitenni a táblát: „Az aratás, szabadságolás miatt szünetel.” Az útjavítások, a befedetlen árkok, a főútvonalakon a nyári csúcsforgalom kellős közepén megkezdett, aztán kitudja miért, abbahagyott javítások, burkolatbontások, a felesleges elterelések, mind mind idesorolhatók, a felelőtlenség példái. Nem különösebben törik magukat a MÁV-nál sem, már ami a nyári csúcsforgalomban összegyűlt szemét eltakarítását illeti. A nyári turistaszezon kiemelt és valóban jó keresetet nyújtó menőszakmái ma már szintén a kényelmesebbek közé tartoznak. Legalábbis nálunk. Mert „Térjük fel tartalékainkat!" Műsorok Számoljunk várakat! ugye a Balaton partján ma már alig találni lángossütőt, pecsenye-, hurkasütőket. A zárórák a legszolidabb viktó- riánus időhöz hasonlítható mértéktartással úgy alakultak a Balaton környékén, és sok más idegenforgalmi központban, hogy szinte semmibeveszik a vendégek igényeit. Kevés bolt, rövid nyitvatartás, a szombat-vasárnap mellett újabban már a hétfő is kereskedelmi pihenőnap számos helyen. Most szezon van, de Budapesten és több nagyvárosban a bérbeadott vendéglők, cukrászdák immár visszafordíthatatlanul ráálltak a vasárnapi szünnapokra, sőt többen már szombaton sem nyitnak ki. Mindehhez az iparcikk- és ruházati kereskedelem is besegít, mivel a vásárlásra Igen alkalmas munkaszüneti napon általában csak a Skála és Centrum áruházai várják nyitott kapukkal a vevőket. N em mondhatjuk, hogy elkényeztetnek bennünket. \. I, Első ízben rendezte meg idén intenzív nyári tanfolyamait általános iskolás gyerekek részére a Gorkij Nyelviskola: mintegy ötven kisdi. ák mélyítette el orosz nyelvtudását a 3 hetes kurzuson. A napokban befejeződött szünidős program a vártnál eredményesebb volt — mondotta Pócs Ilona, az iskola vezetője —, hiszen a játékkal, kirándulással, filmvetítéssel egybeKÖtott 75 óra alatt azoknak a beszédkészsége is jelentősen fejlődött, akik korábban nehezen birkóztak a nyelvvel. A sikerben nem kis részük volt a Szovjetunióból érkezett tanároknak, valamint a Puskin Iniézet magyarországi kihelyezett tagozata munkatársainak is. Az idei kedvező tapasztalatok alapján jövőre is megszervezik majd az intenzív tanfolyamot, várhatóan lényegesen több kisdiákot bevonva. Hagyomány már, hogy ■ a nyelviskola tanárai nyaranta felnőtteket oktatnak négy héten át, mintegy 120 órában. A zömében visszatérő hallgatók haladó, illetve felsőfokú nyelvvizsgára előkészítő kurzusokat látogatnak. Idén tizenegy csoportban több mint százan tökéletesítették itt nyelvi ismereteiket. Országszerte mind népszerűbbek az orosz nyelvi táborok. Heves megyében immár negyedik alkalommal rendezték meg az általános iskolai tanulók táborozását, amelyen ezúttal 65 magyar diák 15 szovjet pajtással együtt töltött el kellemes napokat, s már a tábori életben hasznosították az órákon megtanultakat. A szabadidős-programokat is úgy állították össze, hogy a különböző vetélkedők, műsoros estek szélesítsék az országismeretet. A táborok népszerűségét az Is növeli, hogy lakói évről évre ott találhatók az általános iskolai orosz nyelvi versenyek győztesei között.1 Ugyanakkor a továbbtanulás előtt álló gyerekeknek is segítséget jelentenek; közülük számosán orosz tagozatos gimná< ziumban folytatják tanulmányaikat Idén a Gorkij Nyelviskola módszertani közreműködésével rendezett hasonló tábort Orfűn, a Baranya megyei Tanács, 30 magyar és 10 szovjet gyerek részvételével. Az iskola vezetése reális lehetőséget lát arra, hogy a jövőben mind több megye kapcsolódjon a kezdeményezéshez. Kiemelkedően jól szerepeltek a magyar gyerekek a Moszkvában immár ötödik alkalommal megrendezett nemzetközi orosz diákolimpián. Az Orosz Nyelv, és Irodalomtanárok Nemzetközi Szövetségének háromévenként sorra kerülő rendezvényén 44 ország képviseletében 294 tanuló általános és középiskolás kategóriában mérte össze nyelvi tudását. A Szovjetunió földrajzáról, kultúrájáról, művészetéről széles körű ismeretet megkívánó versenyen á hazai orosz nyelvi versenyek győzteseiből válogatott 15 fős magyar csapat vett részt, s 8 arany-, 4 ezüst-, és 2 bronzérmet szereztek az olimpián. Közülük Polgár László, a pápai Türr István Gimnázium tanulója másodszor hozta haza az aranyért met. Emléktábla-avatás Emléktábla-avató ünnepséget rendeztek szombaton a Vas megyei Torony községben, a cigány származású lakosság deportálásának negyvenedik évfordulója alkalmából, A felszabadulás előtt e falunak hatszázötven cigány lakosa volt, 1944 augusztusában a férfiak Hetven százalékát vitték el munkaszolgálatra, novemberben pedig férfiakat, nőket, gyermekeket hurcoltak el deportáló táborokba és csak ötven százalékuk tért vissza. A tragikus napokra emlékeztető márvány emléktáblát az óvoda épületének falán helyezték el. Az ünnepségen Lakatos József filmrendező mondott beszédet, majd Sárközi Lajos volí deportált idézte fel az elhurcolás emlékeit. Ezt követően a társadalmi szervek és a tanács képviselői megkoszorúzták az emléktáblát. Nyári szabadság — sokak bosszúságára >
