Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)

1984-08-09 / 186. szám

ÉíszcrVcri műszerír (III.) Ezt kellene gépesíteni Vgm-ek a VEGYÉPSZER-beit Kiegészít: kapacitást, keresetet Nagyon elszaladt az idő, már három óra felé jár, ami­kor átmegyek a rúdvashúzó üzembe. Mintha régi idők tánc­termébe lépnék, olyan a világosság, pedig nagy a csarnok. Vagy csak az érzékeim csalnak? Huszonhármán dolgoznak itt ezen az éjszakán, rúdvaskovácsok, rúdvashúzók, egyen­getek. Tóth István 37 éves műve­zető, 1072 óta három műsza­kos. Felesége is három mű­szakban dolgozik ebben az üzemben, de egymástól elté­rő a beosztásuk. A gyerekek-, re így állandóan tud valaki felügyelni. — Megéri-e az éjszakai mű­szak? Amikor kevesebbet ad­tak érte, akkor is megcsinál­tuk a dolgunkat. Anyagiak­ban ez nem fizethető meg. Az ember szervezete ugyan hosz- szabb idő után rááll, de a nappali pihenés nincs olyan, mint az éjjeli. Az éjjeles utáni szabad szombat teljes egészében pihenéssel telik. — Az ember olyan dolgoktól esik el, amelyek anyagiakban nem mérhetők: kulturális programok, rendezvények, mo­zik. Minden az első műszak­hoz van igazítva: például az esti tévéműsort a délutánod­ban nem láthatjuk, éjszakai­ban már a tv-híradót sem, mert azt is későbbre tolták.. Vár egy keveset, aztán új­ra mondja: — Az éjszakai műszak nyu­galmasabb, mint a nappali: nincs nagy forgalom az üzemben, az árukat a külső cégek ilyenkor nem szállítják. A nappali azért is zsúfoltabb, mert az ember többfeiöl uta­sításokat kap, és előfordul, hogy változókat, s ez aznapi termelési programunkat fel­boríthatja. A délutánosban a legnagyobb a teljesítmény, de baleset is ékkor van a leg­több. Mi az oka? Az embe­rek csak megisznak reggel egy-egy felest, ebéd után le­het, hogy egy üveg sört, ez feloldja löket, bátrabbak, vak­merőbbek lesznek a munká­ban. Ám ez egyben a legpi- hentetőbb beosztás is: az em­ber később kelhet, a pihenés­re több idő jut. A rúd vasüzem ben nagy­reszt régi dolgozók vannak. Á művezető 12 év óta lega­lább tízükkel együtt dolgo­zik. A három műszakban itt is a bejáró dolgozók vannak többen. Kimúlófélben az éj, mint ez a műszak is. A hengerlő szélesre tárt ajtaján egy pla­tós kocsit vonszol három em­ber. rajta lemezhuíiadékok Az egyik a rudat húzza, ket­tő nekifeszül, majdnem a földre kell hasalniuk. A hengerdét íátóm a leg­zsúfoltabbnak: gépsorokkal, kemencékkel, anyaggal és em­berrel is. Ügy ötvenen dol­goznak itt: hengerészek, ke­mencekezelők, pácolok, kör­ollósok, pántolok. Nagy részük betanított munkás, a szak­munkások kiemelt csoportok­ban és kiemelt berendezése­ken dolgoznak. Vannak olya­nok is. akiknek eredeti szak­mája festő, parkettázó, vagy éppen kőműves. Tizenöt éve három műsza­kos művezető a hengereiében Pál András Zsolt gépésztech­nikus. — A hengert őben nincs nagy fluktuáció: innen legin­kább csak nyugdíjba mennek e] az emberek, vagy néha la­kóhelyükhöz közelebbi, job­ban fizető munkahelyre. Éj­szakai műszakban az embe­rek ingerlékenyebbek: olyan szakmai problémákhoz, ame­lyeket nappal egyedül köny­nyedén megoldanának, ilyen­kor segítséget kérnek. Az anyagmozgatásban éjszaka csak a legszükségesebb mun­kaműveleteket végzik el. Fá­rasztóbb ez a műszak... Én például viszem haza az elesé- get, amit este magammal hoz­tam... Szusszant egyet, s foly­tatja: — Az éjszakai műszak még nincs elismerve az ötvenszá­zalékos pótlékkal sem. Ezt csak korszerű gépek válthat­nák meg. Nem létezik olyan ember, aki szeretné az éjsza­kai műszakot. Mert, ha üyen van, akkor az a nyolc órából legalább négy órát a műszak­ban pihen, vagy alszik. Kint már világosodik. Ez a csarnok magas ablakain ke­resztül is látszik. Egy kes­keny lejárat a selejtcsévélők- höz vezet. Ők csak az órá­jukról tudják, hogy hajnalo- dik. A csarnok alatti sötét verembe, mint hámozott al­ma héja, hull le keskeny csí­kokban a selejt acéllemez, amelyet egy csévélőn szoro­san hengerbe tekernek. Fazekas Károly, 29 éves nőtlen fiatalember csak egy éve dolgozik itt. — Kisterenyén lakom. Há­romnegyed nyolokor érek ha­za, bevásárolok, tíz órakor fekszem le és délután fél né­gyig alszom. Nekem a nappa­li műszak a legfárasztóbb, olyankor háromnegyed négy­kor kelek, hogy a hatórai kezdésre beérjek. A legjobb a délutáni műszak... Még sok hulladék vár fel- csévélésre, a műszak . végéig az már nemigen lesz meg. Majd folytatják a reggelesek! Szilágyi László hengerészt úgy vonom el rövid beszélge­tésre, hogy közben munka­társa veszi át a helyét: a su­hanó acélszalagot állandóan figyelni kell. Több mint húsz éve három műszakos. Három éve szakosító tanfolyamot végzett, azóta hengerészszak­munkás. — Eredeti szakmám kőmű­ves, ínszalagszakadás volt a jobb térdemben. Nem tud­tam állványon dolgozni. Nem hittem volna, de megszeret­tem ezt az olajos munkát a malter után. Bár álmos nem vagyok, de azért csak nehéz ez. Itt is étkezünk, nekem a tej a mindenem... Cereden lakik, a felesége is két műszakba jár. — Hazafelé a buszon már elszenderül az ember — mondja. — Talán már most megbecsülik az éjszakai mun­kát. Amióta itt vagyok, más munkaterületen nem dolgoz­tam. Cehedről vagy százan dolgozunk a gyárban, s abból nyolcvanan három műszak­ban. Negyven perc az út busszal. Egyszer, amikor éj­szakára jöttem, megszámol­tam. Tarjánig háromszázhat­vanhat kanyar van... Kivilágosodott. A henger­műben is műszak végéhez ké­szülődnek, az utolsó acélkari­kák a gépben. A síntargonca, amelyen egész éjjel le-föl járt egy fiatal munkásnő, az utol­só menetben siklik a sí len. A munkások rendet tesznek gépeik körül. A művezető irodájában még berajzolja termelési grafikonjait... Jövök visszafelé, a főkapu irányába. Egyre több mun­kással találkozom. A reggeli műszakra érkeznek. A tűzi- horganyzóban nagy tekercs drótokat raknak a platóra. Rövid ideig megállók. — Ezt kellene már gépe­síteni — mondja egy világos­kék overálos munkás. — Ma éjjel úgy hatvan mázsát moz­gattunk meg kézzel négy- szer-ötször. Rá bólintok. Mit mondjak neki ? * So:kau emlékszünk még ar­ra, hogy nyári délutánokon nem zajonghattunk hangos gyerekjátékkal az udvaron, az ablak alatt: apánk aludt, pi­hent a besötétített ablakok mögött. Aztán — előbb is, mint anyánk gondolta és ezért iő nyugtalankodott — megjelent az ajtóban rövid kiottgatyában, hosszú ujjú, könnyű ingben, s azt mondta: felkeltem volna már. Az ön­feledten zajongó gyerekek­nek nem volt hát vétkes, rossz érzése. Csendben járjunk köröttük, hogy pihenhessenek! (Vége) Zsély András Magyar liilöMiia Ilim eromíihen Helsinki egyik íűtőerőmű- veben üzembe helyeztek egy 150 megawattos, ■ magyar gyártmányú, svájci licenc alapján készült turbinát, amely Finnország villamosenergia- ellálását javítja. Ez már az ötödik és egyben a legnagyobb teljesítményű azoknak a tur­bináknak a sorában, amelye­ket a Láng Gépgyár finn megrendelésre készít. A most szállított berendezés jelenleg Európa legnagyobb, úgyneve­zett fütőmegcsapolással ren­delkező ellennyomású gőztur­binája. Uj szőlömíivelí) traktor Moldáviában, a kisinyovi trak­torgyárban megkezdték a módo­sított T—70 v típusú szőlőmüvelő traktor gyártását. A két évig tartó próbaüzemelés azt mutatta, hogy az új gépnek a jelenleg használatos traktorok­kal szemben jelentős előnye van. Egyebek között a szőlőskertek­ben 15 különböző technológiai műveletet tud elvégezni, bele­értve a lejtőkön végzett munkát is. i Uj kereskedelmi formák a nógrádi Fliszérfnél Önkiszolgáló raktár, mozgóbolt, sűrített járatok a kistelepülésekre A Duna Élelmiszer és Ve­gyiáru Kereskedelmi Vállalat Nógrád megyei raktárháza — vagy ahogyan ma is az. egy­szerűség kedvéért, vagy meg­szokásból nevezik, a Nógrád megyei Füszért —, évi egy- milliárd-háromszázezer forint forgalmat bonyolít le, » hogy ezt tovább növelje, új keres­kedelmi formákat keres és létesít vevőközpontjaival. A salgótarjáni Pécskő Áruház háztartási vegyi- és finom- kozmetikai Osztályának rak- tárkészleti gondjait például magára vette, külföldi finom- kozmetikai cikkekből az osz­tály megkülönböztetett ellá­tást élvez — cserébe a hasz­non megosztoznak. Szécsény- ben önkiszolgáló vegyiáru- raktárházat nyitottak, amely­ben a kereskedők, boltveze­tők szabadon kiválaszthatják a szükséges árut, a raktár­ház alkalmazottjával csak a kiiárati pénztárnál találkoz­nak. A nógrádi „Füszért” kezdeményezte azt is, hogy százhatvan. kistelepülésen mű­ködő boltba á rendes „túrán” felüi expressz szállításokat is lebon’-'!'tanak. így a kis rak t,árr» -ndelkező boltokba hetenkent háromszor is eljut a friss áru. Több bolttal, ép­pen ellenkezőleg, tranzitszái- lifásban áélapodlak meg: vagy­is a boltos fogad helyi raiv- tározási konzekvenciákkal já­ró nagyobb árutételeket. Ezért árengedményt kap. A salgó­tarjáni áfész-szel szövetkez­ve mozgóboltot járat a Tar­ján környéki kistelepüléseken. A Budapesti Szállítási Válla­lat által átalakított és beren­dezett mozgó ABC látogatásai nemcsak városi áruválaszté­kot visznek a kis falvakba, de kiválóan helyettesítették és helyettesítik a szabadságo­lás miatt hetekre bezárt „egy­személyes” üzleteket. A fiók­vállalat termeltet is: így ke­rül a boltokba a palócos íze­sítésű savanyúság, az ország­szerte közkedvelt Nógrád ro­pogós; termeltetési szerződé­se van a Karancs Húsipari- és a Nógrádi Sütőipari Vál­lalattal. A sokrétű kereskedelmi-gaz­dálkodási tevékenységnek kö­szönhetően a Duna Nógrád megyei fiókjánál sikerűit eddig mintegy félmillió forin­tot megtakarítani a költsé­gekből. a tervezett forgalmai pedig egymillió forinttal meg­idézni. — Szeretném, ha benne lenne a cikkben — közli a kék munkaruhás üzemvezető —, hogy ezekben a gmk-fei- adat.okban munkát kell leten­ni! Itt nincs umbulda! Szabá­lyos normák vannak. És ami­kor ezeket a normákat ki­dolgozzák, akkor még nem tudják az illetékes osztályon, hogy gmk-feladatról lesz-e ezó . Átvételkor a meó szigo­rúan ellenőriz. Tehát nin­csen sumák. Ezeket a gmk-kat tehát fölösleges bántani. Néz­ze meg azt a darualsórészt. Azt gmk-ban csináltuk. Hát lehet olyat szélhámoskodva csinálni ? Ma iól ion Csaknem száz gmk-tagról számolhattunk be nemrég a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárával kapcsolatban. Azóta újabb gmk-k alakultak, s még újabbakat terveztek. Bevált ez a munkaforma az üzem­ben, mivel — mint a gyári politikai testület egyik állás­foglalása nemrég utalt rá — a kapacitáshiányt kitűnően pótolják vele. Jól képzett — egy vagy több szakmával rendelkező — munkások, va­lamint műszakiak a tagjai e munkacsoportoknak. Főosz­tályvezetők és üzemvezetők is kiegészítik keresetüket e le­hetőséggel. — Nem kénytelenségbő! vállalom — rázza fejét Né­metit László, az előkészítő­üzem vezetője, egyszersmind a Salgő vgmk tagja, képvise­lője. — Mert abból is meg tudnánk élni, amit napi nyolc érában keresek. De a szabad időmet szívesen fordítom er­re. Hiszen két gyermekem van. S, a mai árszínvonal mellett jól jön a keresetkie­gészítés. A húszfős vgm, amely első­ként alakult a gyárban for­gácsoló-, lakatos-, hegesztőíel- adatokat old meg. Sürgető helyzetekben lép munkába; akkor, amikor anyaghiány miatt elmaradás "keletkezett, s be kell hozni. — Nem hinném, hogy a vgm a brigádok elöl venné el a lehetőséget — állítja Né­meth. — Hiszen a brigádok általában konkrétan nem merhető, kisegítő feladaloKat oldanak meg társadalmi mun­kában. Nálunk a három bri­gád részt vett például a ti- szakécskei üdülő rendezése­ben, esetenként takarításban, raktári munkákban. Bartha íjászló 31 éves laka­tos csoportvezető, a Cserhát vgm oszlopos tagja határo­zott véleményt alakított ki a kérdésről: — Tisztázni kell, hogy a brigádmozgalomnak nem az a lényege, hogy a munkatelje­sítményeket a végtelenségig emelje. Hiszen a 115 százalé­kos teljesítményeinkért meg­kapjuk a külön pénzt. Az el­ismerést a plusz feladatok vállalásáért kapja a brigád. Mi például a vgm ellenére fejenként tavaly 86 óra társa­dalmi munkát végeztünk el. Az energikus fiatalembernél jártasabb aligha lehet valaki a témában, hiszen a legutóbb vállalati kiváló címet nyert Augusztus húszadika brigád vezetője. Mégis fölmerül a kérdés: nem éppen a „plusz feladatokat” vonják el a vgm-ek a brigádok elől? Naiv dolog — Naiv dolog ezt hinni — legyint az elismert munkás. — Ha elhatározzuk, hogy hol­nap nem vgm-ben dolgozunk, hanem elmegyünk az óvodát rendbe tenni, akkor az az el- so! Mint a gépésztechnikusi oklevéllel rendelkező munkás mondja: ritka az a hét vág, amit otthon töltenek a csa­láddal. Ezen kívül hétköznap is sűrűn „tizenhét óráznak”. — Az iskolában fájó szívvel tanultuk, hogy a múlt száza­dokban 16—18 órákat dolgoz­tak a munkások, hétvégi pi­henő nélkül. Ma ugyanez volna a helyzet? — Igen, ezt emlegetik — bólint Bartha László —, de mégsem ugyanez a helyzet. Mert akkoriban ez muszáj volt. Most pedig önként vál­lalja, aki teheti. Mert tudja hogy jó pénzt kap érte. Otthon a család megszokta, hogy hét végén egy-egy kiló hús jut mindkét napra. Most mi len­ne, ha azt mondanánk, hogy csak szombatra? Vagy fájna az is, ha meginnék két üveg sört, de csak tíz forint van a zsebemben. Ha az ember elér egy szintet, nehéz visszaveti ni. Meg aztán jó pénzt kereső emberek varrnak itten. Aki leteszi a 115 százalékot, annak jó a pénze! Gmk nélkül is. Hasznos lenne egy gmk-R kívüli embert is megkérdezni. De nehéz találnunk az élőké* szitőüzemben, mert „mindent ki erre koncentrál”. Végül Dányi József lakatoson akad meg a szem. Ö nem is akar ilyen csoportba bekerülni. Miért? — Mert, ha a munkaidőt valaki becsületesen ledolgoz­za, az bőven elég arra, hogy utána pihenni akarjon — köz­li a zömök munkásember. — Előbb azt hallottam a vgm-rői, itt „mindenki erro koncentrál”. ön furcsának látja ezt? — Nemrég jöttem át egy másik üzemrészből. Ott azt láttam, hogy a gmk-tagok egyike jobban csellengett, mint a másik. Munkaidő alatt pihent... — Azok nem vállalati gmk- tagjai voltak — egészíti ki az információt az üzemvezető —. hanem külsőké. — A többiek azt mondtak, szeretnék az életszínvonalu­kat tartani, ön nem így van vele? — Igényem az nekem is van, lehet, hogy több, mint nekik. De azért a munkáért amit a vgm-ben kifejtenek, a napi műszakon túl, azért nin­csenek megfizetve. Én dolgoz­tam külföldön is, vállalati ki­küldetésben, és ott egy év alatt többet megkeres az em­ber, mint itt vgm-ben négy év alatt, tizenhat órázva. EIöbb-utóbb visszamondjak majd a vgm-munkákat, meg­látja. .. „Ez is egy vélemény” értékeli az elhangzottakat Nemeth László, szemléltetvén, hogy demokratikus vezető lé­vén hozzászokott az ellent­mondáshoz. Majd liomlokrán- colva hozzáteszi: ..Kár, hogy külföldről csak az igéAyekU hozták vissza, a munkatempót nem annyira...” Nem titok. de... — Mennyit keresnek n vgm-ben, ha nem titok? — Nem titok — állítja a képviselő —, de nem szívesen mondok számokat. Mert van, amikor két-három hónapig nem kapunk pénzt, mivel ne­hézkes a kiszámlázás. És ak­kor egyszerre látszólag sokat kapunk, és ebből von le kö­vetkeztetést mindenki... Nem­rég készült egy összesítés, ami szerint tavaly havonta kel- ezer forint jutott egy főre. Sok ez, mondja?... Molnár Pál Nagynyomású világítástechnikai előtéteket, híradástechnikai kistrans/.foimátorokat tm fénycsöelötéleket gyártanak a Híradástechnikai Anyagok Gyára romhanyi gyáregységé­ben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents