Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)
1984-08-07 / 184. szám
Istentisztelettel 'COCOM Befejeződött a Lutheránus Világszövetség VIL nagygyűlése Nagygyűlés — Felhívás ' A vasárnap tartott ünnepi istentisztelettel befejeződött a Lutheránus Világszövetség Budapesten rendezett VII. nagygyűlése. A Budapest Sportcsarnokban tartott szertartáson ott voltak a világ mintegy száz országából érkezett hivatalos vendégek, egyházi személyiségek, a magyar- országi társegyházak, felekezetek képviselői és hívők ezrei. Anette Nuber NSZK-beli lelkésznő prédikált. A liturgikus szolgálatban magyar és külföldi egyházi személyiségek működtek közre. Az istentiszteleten felolvasták az LVSZ VII. nagygyűlésének a világ evangélikussá- gához intézett üzenetét. A felhívás többek között hangsúlyozza: a nagygyűlés résztvevői a reménység jelét látják abban, hogy az evangélikusok, akiknek közös a hitvallásuk Jézus Krisztusban, összejöttek a világ minden tájáról. „Magyarországi találkozásunkon először ült össze szövetségünk kelet-európai szocialista országban — hangoztatja az üzenet. — Itteni találkozásunk és a vendégszeretet, amellyel itt fogadtak minket, megmutatta nekünk, hogy bizalmunk lehet egymás iránt, és hidat tudunk építeni a népek között politikai és ideológiai határokon át. Ez a nagygyűlés minden eddiginél világosabban megerősítette a tagegyházak oltárközösségét az úrvacsorában, és szószéki közösségét az igehirdetésben. Saját közösségén túl a más egyházakkal való, egyre növekvő, látható közösségre is tekintett.” Az üzenet a továbbiakban — a tanácskozás főbb témáira is utalva — leszögezi: — „A világban és az egyházban az egységet és reménységet gyakran beárnyékolja az észak és dél, a nők és a férfiak, és a fajok közötti különbség okozta feszültség... Az ifjúság jelenléte reményteli jel volt számukra, és meggyőzött minket arról, hogy teljes joggal részt kell venniük az egyház életében,” A háborús fenyegetettségről szólva a dokumentum kiemeli: hogy az erősödő fegyverkezési verseny növelte a kelet és nyugat közötti feszültséget. és ez megcsúfolja a biztonságot, és végső nukleáris pusztulással fenyeget. Az egyház ezzel kapcsolatos szerepére utalva az üzenet azt hangsúlyozza: „Ahol korlátozzák az emberi jogokat, és megsértik az emberi méltóságot, ott felhívjuk és elkötelezzük az embereket arra, hogy munkálkodjanak a vélemény félelem nélküli kifejezésének szabadságáért... Keresztény szeretetünket abban akarjuk gyakorolni, hogy ösz- szefogunk azokkal az értelmes emberekkel, akik az egész világ jólétét kívánják és a beke reménységének erősítéséért munkálkodnak. Libanoni helyzetkép Elénk viták, megbeszélések a kibontakozásról Meghatározatlan időre elhalasztották a libanoni kormány hétfőre tervezett rendkívüli ülését, amelyen döntést kellett volna hozni a Bejrút környéki hegyvidék pacifikálásának menetrendjéről. Bár a hét végén intenzív tárgyalások folytak a befolyásos politikai és katonai erők vezetői között a kérdésről, az idő a jelek szerint nem volt elegendő a kölcsönösen elfogadható program kidolgozására. A szükséges kompromisz- szum kidolgozását nehezíti, hogy Libanonban az elmúlt héten az érdekellentétek több rétege került felszínre. A kormány több keresztény tagja,- valamint Valid Dzsumb- latt és Nabih Berri miniszterek, a Haladó Szocialista Párt, illetve a siita Amal mozgalom vezetői között éles vitát váltott ki a hadsereg vezetése által előterjesztett tervezet a kormánycsapatok sufhegységbeli bevonulásáról. A két utóbbi miniszter kiegyensúlyozottabb fellépést vár a hadseregtől, nevezetesen, hogy a törvényes kormányhatalmat képviselő dandárok ne csupán a muzulmán erők által ellenőrzött térségekben vegyék át a felügyeletet, hanem a Bejrúttól északkeletre levő Metn és Keszruan tartományókban is, ahol a jobboldali milíciák állomásoznak. A két muzulmán politikus ugyanakkor egymással is vitatkozik egyes részkérdésekben. Nabih Berri ragaszkodik ahhoz, hogy a Libanon számára legfontosabb Bej rút—Damaszkusz útvonal megnyitásával párhuzamosan a hadsereg vegye át az ellenőrzést a fővároson áthaladó északi és déli tengerparti út felett is — ezeket több helyen a keresztény milíciák tartják lezárva. További vitatéma, hogy Berri — Cuellar kísérlete Igazán nem lehet ráfogni Pérez de Cuellar ENSZ-fő- titkárra, hogy tétlenül töltené napjait. A napokban Bécs- ben tartják a világszervezet iparfejlesztési szervezetének az UNIDO-nak konferenciáját, s az azon jelen levő Cuellar arra szeretné fölhasználni az alkalmat, hogy újabb kísérletet tegyen a ciprusi probléma megoldására. A perui származású diplomata 1983 augusztusában nem hivatalos formában már beterjesztette rendezési elképzeléseit a görög és a török kormánynak, valamint a két ciprusi közösség vezetőinek. A válasz görög részről csak udvarias fanyalgás, török részről határozott elutasítás volt, sőt, Denktas, a ciprusi török vezető ezek után kiáltotta ki b szigetország északi részén az úgynevezett Észak-ciprusi Török Köztársaságot. Bár az új állam létét Törökországon kívül senki sem ismerte el, a hosszú évek óta húzódó válság lassan végleges formát öltött: mindkét oldalon megmerevedtek az álláspontok. A török ciprióták mostanra saját útlevéllel rendelkeznek, a hírek szerint már kinyomtatták Ankarában az új állam nemzeti valutájának bankjegyeit is. Ez' ellen élesen tiltakoztak mind Görögország, mind a ciprusi görögök képviselői. A végleges szakadást magakadályozandó a Biztonsági Tanács határozatban szólította föl a világ országait, hogy he ismerjék el a független ciprusi török államot, ám úgy tűnik, ez sem tántorította el Ankarát eddigi szakadárpárti politikájától. Az egyetlen reményt keltő momentum az, hogy Rauf Denktas kénytelen volt elhalasztani az e hónapra tervezett népszavazást a ciprusi török alkotmányról, csakúgy, mint a novemberre előirányzott általános választásokat. Nyugati megfigyelők szerint az események hátterében az áll, hogy a ciprusi törökök körében egyre nagyobb teret hódít a kommunista ellenzék, amely jelenleg már a szavazók mintegy egyötödét . tudhatja maga mögött. Ilyen körülmények között megnőtt annak veszélye, hogy a szakadár politikusok nem kapják meg a további lépéseikhez szükséges elsöprő többséget, s újabb érvhez jutnak a görögökkel való tárgyalások hívei. Cuellar most Becsben újra meghallgatja az érdekelt négy fél véleményét, amely gyakorlatilag csak kettő,_ attól függően, hogy törökül, vagy görögül adják elő. Az ENSZ-főtitkár szeptemberben szeretne előhozakodni kompromisszumos tervével, addig csak ismerkedik az érintettek véleményével. A régóta esedékes tárgyalások — mégha nem is lehet tőlük gyors sikert várni — mindenesetre némi előrehaladást jelentenének a mostani merev, kedvezőtlen helyzethez képest. Cuellar kísérletét nagy érdeklődés és nem túlságosan derűlátó várakozás kíséri. ' Horváth Gábor 2 _ NÚGRAD - 1984. ougusztus 7., kedd ^ Sze lim el-Hossz közoktatási minisztert támogatva — bejelentette: mindaddig nem vesz részt a kormány ülésein, amíg nem tűzik napirendre a több mint ötezer szerződéses pedagógus végleges kinevezésének kérdését. (Mivel a teljes bizonytalanságban élő oktatók jó kétharmada mohamedán, a keresztény erők mindeddig igyekeztek elnapolni a döntést a libanoni viszonyok között fontos politikai kérdésnek számító ügyben .) Mindezzel együtt biztató jelnek tartják Bejrútban, hogy Amin Dzsemajel államfő és Rasid Karami, kormányfő, valamint megbízottaik több szinten is élénk megbeszéléseket folytattak mindkét féllel a vitatott kérdésekről, s e tárgyalások hétfőn is tartottak. Kormányforrások megerősítették, hogy szerdán sor kerül a kabinet szokásos heti ülésére, amelyen kifejezetten politikai kérdések kerülnek asztalra, közöttük oly’ fontosak is, mint az alkotmány reformjával foglalkozó bizottság kinevezése, az egykamarás parlament képviselői helyei számának felemelése. A hétfői nap kiemelt külpolitikai eseménye volt Bejrútban Rasid Karami kormányfő, külügyminiszter találkozója Vlagyimir Poljakov- val, a szovjet külügyminisz- térium közel-keleti osztályának vezetőjével, aki háromnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Libanonban. A Szíriái vezetés, amely élénk figyelemmel kíséri a libanoni nemzeti egységkormány tevékenységét, a bejrúti belső vita kapcsán vasárnap több, határozott hangú nyilatkozatot tett közzé. Musztafa TI assz tábornok, hadügyminiszter leszögezte: Szíria szembeszáll mindén. Libanon és népe biztonságát fenyegető kísérlettel, támogatja a belső megbékélési folyamatot. Dél-Libanonban eközben változatlan intenzitással folv- nak a megszállók elleni hazafias akciók. A Bekaa-völgy- ben. Ammik településnél egy izraeli páncélozott gépkocsi aknára futott, s a robbanás következtében egy katona meghalt, kettő megsebesült. A nemzeti ellenállás erői vasárnap három másik támadást is végrehajtottak a megszállók, valamint a Lahad- féle zsoldoshadsereg tagjai ellen. A két tyri és a szidoni akció következményeiről nem érkezett jelentés, mert a helyszínre érkező izraeli erők hermetikusan lezárták a vidéket. Jeruzsálemben egy katonai szóvivő egyébként elismerte, hogy az elmúlt négy hónap alatt 250 támadást intéztek Dél-Libanonban az izraeli csapatok ellen — ebből húszat augusztus ■ folyamán. Gyászlobogó a városházán Jókora botrány tört ki, amikor nemrég gyászlobogót húztak fel egy belga kisváros, Andenne városházára az első világháború emlékét őrző nemzeti ünnep napján. A Liege- től nem messze fekvő település polgármestere e-sajátos módon akarta kifejezni a lakosság tiltakozását a kormány döntésével szemben. A Mar- tens-kabinet ugyanis megtiltotta, hogy az andenne-i Pe- gard üzem leszállítsa a Szovjetuniónak a két évvel ezelőtt rendelt korszerű szerszámgépeket. A szerződést — amelyet egyébként 1982-ben az illetékes minisztérium szabályszerűen jóváhagyott — Brüsszelben most azzal a kifogással nem engedélyezték, hogy „a gyártmányok a COCOM-korlátozások alá esnek”, ezért más vevőt kell rájuk keresni. A tilalom viszont érzékeny veszteséget jelent az alig 300 fős gyár számára, s jogos felháborodást keltett a csaknem félmilliós munkanélküliséggel birkózó országban. Mi is ez a furcsa nevű szervezet? A COCOM betűszó (Coordinating Committee for East—West Trade Policy), a „Kelet—nyugati kereskedelempolitikát egyeztető bizottságot takarja, egy olyan intézményt, amely az elmúlt hetekben ismét gyakrabban szerepel a világsajtó hasábjain. S ez már önmagában is aggasztó jel. A COCOM ugyanis a hidegháborús időszak tipikus képződménye. 1949-ben hozták létre, s „fénykorát” az ötvenes években élte, amikor a nyugati országok a kereskedelmi korlátozások révén (is) igyekeztek lefékezni a szocialista államok népgazdaságának gyors ütemű fejlődését. A COCOM alapfeladata ennél hivatalosan ugyan szű- kebb (elsősorban a katonai, nukleáris, valamint a katonai téren is felhasználható export ellenőrzése, illetve megakadályozása), ám a gyakorlat bebizonyította, hogy nem ritkán a kereskedelem más területein is beavatkozik. Hazánkban is érthető meghökkenést váltott ki például, amikor a COCOM közbelépése miatt nem szállították le az eredetileg vállalt határidőre a budapesti Skála- Metró Áruház számítógépének egységeit, amivel a pénz- tárkezelési-készletnyilvánítási funkciókat meg lehet oldani. Az egyik nagy vihart kavart gard gyárban. Leszállítását A COCOM ténykedése ennél persze jóval nagyobb léptékű. Az alapvető gazdaság- politikai döntéseket az úgynevezett konzultatív csoport hozza, amely a tagországok (Izland kivételével valamennyi NATO-állam, valamint Japán) miniszteri szintű képviselőjéből áll. A részkérdésekről szakértők bevonásával állandó munkacsoportok határoznak. A munka mellesleg meglehetősen titkos, néha még a megbeszéléseken résztvevő küldöttek nevét sem hozzák nyilvánosságra. Annyi azonban ismert, hogy a határozatokat — így például egy- egy árukategória felvételét a tilalmi listára — egyhangúlag kell meghozni. Nem teljesen tisztázott viszont, hogy a résztvevő államok nemzetközi íogi szempontból mennyiben kötelesek a döntésekhez tartani magukat. A párizsi központ feladata ugyanis csak az irányítás, a végrehajtás a nemzeti külkereskedelmi minisztériumok kezében van. Ebből érthetően gyakran származnak jelentős nézeteltérések, összeütközések is. A kelet—nyugati viszony pillanatnyi állása alapján a tilalmi lista hol hosszabb, hol rö- videbb. (Felülvizsgálatára általában három évenként kerül sor, jelenleg körülbelül másfél száz árucsoport szerepel rajta.) A legrészletesebb épp az ötvenes évtized elején volt, a hatvanas és különösen a hetvenes évek során viszont — elsősorban a nyugat-európai országok ösztönzésére — a COCOM sziszerszámgép az ardcnne-i Pe- a belga kormány megtiltotta gorúsága érezhetően enyhült.’ Az ő érdekeltségük a szocialista országokkal folytatott, kölcsönösen előnyös kereskedelemben mindig is meaha- ladta az Egyesült Államodét, amely hangadóként általában a szigorítások mellett állt és áll ki. Ezért van az, hogy a CO- COM-mal kapcsolatos mostani hírek mélyebb, nagy politikai jelentést is hordoznak. A Reagan-kormány megszorító intézkedései (még ha egyes konkrét amerikai embargóintézkedések hatástalanoknak bizonyultak is) beilleszkednek a washingtoni összképoe. Csakúgy, mint a legutóbbi események: júliusban például a számítógépek kiviteli szabályait módosították, felvették a tilalmi listára a rooo- tokat és felvettek egyes számítógépprogramokat is. Érdekes fejlemény, hogy e pá-’ rizsi ülésen a Fehér Ház szorgalmazta: Pekinget részesítsék kivételes (értsd: megkülönböztetetten enyhe) bánásmódban, sőt javasolta, hogy Kínát „a nyugati féllel baráti kapcsolatban álló országként kezeljék”. Elhangzott olyan javaslat is, hogy Pekinget végleg vegyék le a COCOM-lis tárói. Kérdés persze, hogy ilyen célzatos jellegű „enyhítésekkel” hozzá lehet-e járulni a valódi, oly kívánatos kelet- nyugati közeledéshez, amelyet éppen a kereskedelem, a gazdasági együttműködés segíthetne elő leginkább. Szegő Gábor Asszad iráni minisztert fogadott Genscher nyilatkozata Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter hétfőn terjedelmes nyilatkozatban fejtette ki az NSZK kormányának külpolitikai alapelvert, különös tekintettel a kelet—nyugati viszonyra. A Bonnban nyilvánosságra hozott ellentmondásos és gyakran igen egyoldalú állás- foglalásban Genscher megalapozatlan támadásokkal illette a Szovjetuniót. így — többek között — azt állította, hogy míg a nyugat és azon belül az NSZK egyértelműen az enyhülésért száll síkra, addig „a Szovjetunió egyenlőtlen, katonai enyhülési tervet akart rákényszeríteni Nyugat-Euró- pára”, ez azonban meghiúsult. A külügyminiszteri nyilatkozat negatívumaihoz sorolható az a félre nem érthető szándék is, amellyel Genscher ártalmatlan színben és „jogos válaszként” kívánta feltüntetni az Egyesült Államok erőltetett fegyverkezési politikáját, a NATO nyugat-európai rakétatelepítését. Genscher leszögezte, hogy a Kohl-kormány tiszteletben tartja „az összes európai állam területi integritását határai között”, így például Lengyelországét. A nyugatnémet külügyminiszter szorgalmazta a kelet és a nyugat gazdasági együttműködésének fejlesztését, valamint az erőszakról való lemondás „konkretizálását, pontosítását”. (MTI) Háfez Asszad Szíriái elnök vasárnap Damaszkuszban fogadta Mohszen Raíik-Dosz- tot, az iráni iszlám gárdisták miniszterét. Ezt megelőzően az iráni miniszter Musztafa Tiassz tábornokkal, miniszterelnök-helyettessel és hadügyminiszterrel tárgyalt. A két találkozón a térség időszerű problémáit tekintették át. Augusztus 8. és 18. között, a Szovjetunióból hordozórakétákat bocsátanak fel a Csendesóceán térségébe. A 150 tengeri mérföld sugarú becsapódási kör középpontjának földrajzi koordinátái: északi szélesség 18 fok 1 perc és nyugati hosszúság 179 fok 37 perc — jelentették be hétfőn hivatalosan Moszkvában. A szovjet kormány biztonHétfőn reggel terv szerint elérte 36 000 kilométeres magasságban levő szinkron pályáját az a két távközlési műhold, amelyet szombaton egy Ariane—3 típusú hordozórakétával bocsátottak föl a Az iraki—iráni háborúval kapcsolatban Mohszen Rafik- - Doszt kijelentette: Teherán neu?. akarja kiterjeszteni a hadműveleteket, de nern tűr el semmiféle külföldi beavatkozást az öböl-menti háborúba. Az immár negyedik éve húzódó konfliktust Rafik- Doszt Szerint, csak akkor lehet befejezni, ha megdől Szaddam Husszein iraki elnök rendszere, (MTI) sági okokból kéri a Csendesóceán tengeri és légi útvonalait használó államok kormányait, hogy hajóik, illetve repülőgépeik a jelzett időszakban helyi idő szerint, reggel 6.00-tól este 19.00 óráig ne hatoljanak be a Csendes-óceán e térségébe, illetve a fölötte levő légtérbe — hangzik a TASZSZ ezzel kapcsolatos bejelentése. francia—guyanai Kourouból. A Telecom—1 nevű francia és az ECS—2 jelzésű, több nyugat-európai ország közös tulajdonában levő műholdat saját, távirányítású hajtóműve juttatta végleges pályáján. Szovjet rakétakísérletek Pályára tértek a francia műholdak
