Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)

1984-08-04 / 182. szám

Ä Duna-kanyar új múzeuma [Együttes számvetés PaJ ©táskáimén Hajómodell a kiállításon Hajózástörténeti kiállítás Zebegényben A hegyes-völgyes, festői szépségű Dúna-kanyar a mű­vészek és a "turisták paradi­csoma. Magyarország egyik legszebb vulkanikus hegysé­gének, a Börzsönynek a lá­bainál húzódik meg a lankás domboldalakkal körülölelt Zebegény, mely meghitt bé­kéjével sokaknak kínál idil­likus környezetet az alkotó munkához és a pihenéshez. A magyar nyelv művelőinek egyik legnagyobbja, Kazinczy Ferenc „regényes völgy”-nek nevezte a zebegényi tájat. A község belterületén mű­emléki látnivaló a XIV. szá­zadi gótikus templom, vala­mint a XIX. század első fe­léből származó öregmalom; amely mellett 1849-ből való kőkávás kút áll. Nem csoda, hogy már a második világ­háború előtti időszakban is a divatos nyaralóhelyek közé tartozott Zebegény. Napja­inkban ugyancsak kedvelt turisztikai központ E3 a csön­des vidék. Mind többen fe­dezik fel szépségeit, értékeit. A kis lélekszámú községben két. állandó kiállítást tekint­hetnek meg az érdeklődők. Az egyik Szsőnyi István Kos- suth-díjas festő- és grafikus- művész hajdani műteremhá­za, amelyet 1963-ban emlék­múzeummá alakítottak át. Az 1920-as évek végétől kezdve a festő fő témája Zebegény romantikus környezete, a Du­na-kanyar, a zebegényi pa­rasztok világa, mindennapi élete. Képeit bensőséges líra és mély humanizmus hatja át. E korszakának kiemelte- pitánynak az az ötlete tá- a doboz fedelét pedig egy dő alkotásai: a Zebegényi te- madt, hogy munkáit mások utasokkal teli kis csónak dí­nu-lés, Átkelés a Dunán, Ze- számára is hozzáférhetővé te- szíta, begényi est, Szürke a Duna szi. Feleségével egyetértésben házat vásároltak Zebegény- A Farkas házaspár köz- múzeumnak kinccsé tette mindazt, amit hosszú éveiken át, fáradtsá- A gyűjtemény, melynek gos, odaadó munkával együtt minden darabját a házaspár alkotott, Zebegény pedig egy Vince közösen készített, átfogó ké- értékes múzeummal gazda- - godobt. A hajózási kiállítás létrehozásához segítséget nyúj­tott a; MAHART és a közle­kedési múzeum. Ez. utóbbi látja el a szakmai felügyele­tet is. Csik Ibolya í Indián törzsi totemek másolatai című remekművek. Hosszú időn át kizárólag ben, amelyet •z 1960-ban elhunyt művész rendeztek be. munkásságát bemutató mú­zeummal büszkélkedhettek a helybeliek. Farkas Iskoláról és nevelésről —nyáron óvodáról és iskoláról, ta- velók között. Példaként em- nulásról és nevelésről esett líthelők a kölcsönös óraláto- szó a közelmúltban a palo- gatások, a bemutatófoglal- táshaimi tanácson. A vakáció kozások, a nevelési értekez- idején tekintették át: hogyan letek. hajtják végre a tankötele- A mostani számvetés során zettségi törvényt a körzeti az említett testületek részle- általános iskolában. A szám- tesen tájékozódtak a képes­vetés közös munka eredmé- ségekre ügyelő, differenciált nye, a tanács végrehajtó bi- beiskolázásiról és az iskolá­zottsága, a palotáshalmi párt- érettségi vizsgálatokról. Nem bizottság agitáoiós és propa- elhanyagolva azt a fontos ganda-munkabizottsága, va- körülményt sem, hogy az is- lamirnt a nagyközségi párt- kólába kerülő gyerek teljesí- alapszervezet vezetősége tőképességét döntően befo­együttesen értékelte a váltó- lyásolják a családi körülmé- zésokat és határozta meg a nyei is. Ez utóbbi kapcsán további teendőket. JOBBAN AZ ORSZÁGOS ÁTLAGNÁL megállapították: — Az iskolás korú gyerekek közül tizenhét tekinthető ve­szélyeztetett helyzetűnek. Az elmúlt évekhez viszonyítva „A három testület vélemé- magasabbak a gyermekvédői - nye megegyezett abban, hogy mi munka követelményei is. alapvetően pozitív változá- Az iskolában két gyermekvé- sok jellemzik az oktatást- és detaii megbízott dolgozik, a nevelést” — így summázza akik az osztályfőnökökkel és a közös tanácskozást Markolt a tanács gyámügyi előadójá- Gergelyné, a Palotáshalmi val együtt folyamatosan fi- nagy községi közös Tanács el- gyelemimel kísérik a vészé- nöke. Jakabffy Béláné, a lyeztetett gyermekek sorsát, körzeti általános iskola igaz- Azzal' a céllal, hogy feltárják gatója pedig így kezdte a be- a veszélyeztetettség okát, számolóját: majd szervezzék a megszün­— A tankötelezettségi tör- tetést szolgáló tevékenységet, vény végrehajtása az óvodá­ban kezdődik. Az iskolára előkészítő munka színvonala döntően befolyásolja a sike­res tanulmányok megkezdé­sét. nyugdíjas hajóskapitány és felesége érdeme, hogy ez év július 12-én megnyílt a ha­józástörténeti állandó kiállí­tás, a Szőnyi út 9. szám alatt. Farkas Vince kapitány 28 évig szolgált különféle folya­mi hajókon. Eközben szor­galmasan gyűjtögette a ha­józásról szóló szakkönyveket, rajzokat, néprajzi műveket. Saját kedvtelésére elkészítet­té számos hajó és csónak kicsinyített, faragott mását. Néhány munkáját már ko­rábban megvásárolta a köz­lekedési múzeum és az esz­tergomi vízügyi múzeum. Időközben a gyűjtemény egy- xe szaporodott, és a tárgyak elhelyezésére már szűknek bizonyult az alkotó lakása. Ekkor a nyugdíjas hajóska­A tálcát (ártó afrikai néger szobra pet ad a vízi közlekedés fej­lődéséről, a természet adta fatörzstől, vagy az indián bődön csónakoktól kezdve a halászhajókon és kereskedel­mi gályákon át a legfejlet­tebb vitorlásokig, megszem­lélhetjük a különböző hajó­típusok makettjeit. Az ér­deklődők megismerhetik, hogy milyen hajókat használtak a polinéziaiak, az egyiptomiak vagy a föníciaiak, de meg­tekinthetik a XVIII. század­ban készült angol szállítóha- jónák, a híres és hírhedt Bo- untynak a kicsinyített mását is. A kiállítás egyik impozáns figurája a tálcát tartó afri­kai néger szobra. A tálcán lévő faragott dobozban 12 ősszobor másolata található, Szovjet pilótadiploma külföldieknek Ä kijevi polgári repülő- mérnöki főiskolán megkap­ták diplomájukat a végzett szakemberek. Az Aeroflot, a világ legnagyobb légitársasá­ga egyik legrégibb felsőokta­tási intézménye megalapítá­sa óta több tízezer mérnököt képzett. A légi ■ közlekedés aeakember-utánpótlása nap­jainkban is kielégítő. A szov­jet hallgatókkal együtt 18 ország 87 mérnöke kapta meg diplomáját. 31-en a vég­zett hallgatók közül, akik Algírból, Angolából és Gui­neából érkeztek, a nemzetkö­zi polgári repülési szervezet az ICAO ösztöndíjasai vol­tak. NEM LEHET A SZ&LÖ HELYETT... Ebben a munkában is a naprakészségre törekszenek, Ezen a területen az orszá- a mindenkori helyzet alapos gos átlagnál jobb eredmé- ismeretében pedig könnyebb nyékről adhatnak számot Pa- intézkedéseket javasolni. S lotáshalmon. Az elmúlt évek- ha nem marad más megoldás, ben elérték ugyanis,_ hogy akkor jön az állami gondo- minden iskolába lépő gyere- zásbavétel. Legutóbb egy feet már óvodába járattak, családnál kezdeményezték összehasonlításként érdemes ezt — két gyereket érintett megemlíteni, hogy az orszá- az ügy —, most pedig ismét gos átlag 91 százalékos. A folyamatban van egy eljárás, számvetés pedig kitért arra Á szülő feladatait az isko- is, hogy gyakorlatilag a rend- la nem tudja átvállalni —ez szeres óvodába járással sem az igazság nemcsak palotás­volt baj. halmi igazság. A gyermekek Az óvodai nevelőmunka érdekeire apellálva kérte a törekvéseiről sokat elárulnak körzeti általános iskola igaz- az alábbi tények is: az óvó- gatója a végrehajtó bízott- nők a meglévő „esélyegyen- ság tagjait: ne menjenek el lőtlenségek” csökkentésén fá- szótlanul olyan esetek mel- radoznak, s az óvodai élet- lett, amikor a tanulók önve- ben fontos szerepet kapott szélyeztető, egészségkárosító az iskola-előkészítő munka, jelenségeit látják. Az utóbbi esztendőről észtén- . A palotáshalmi tanácsko- dőre eredményesebb, s ez an- záson az új tantervek folya­maik is köszönhető, hogy igen matos bevezetése kapcsán jó munkakapcsolat alakult ki megállapították, hogy „nagy az óvónők és az iskolai ne- a szóródás”, megnőtt a kü­lönbség a gyengébbek és a jók között, kevesebb lett a közepesek száma. Az alap­vető .követelmény olyan ta­nulók nevelése, akik a kö­zépfokú tanintézetekben va­ló továbbtanuláshoz szüksé­ges ismeretekkel rendelkez­nek. Ennek vizsgálata kap­csán figyelemre méltó meg­állapítás, hogy az utóbbi két tanévben két-ikét tanuló ki­vételével minden ' gyerek to­vábbtanult. A „visszajelzé­sek” pedig arra vallanak, hogy a nagy többség jól meg­állja a helyét az új iskolatí­pusban. lazítás a NYOLCADIKBAN E tények " mögött a peda ­gógusok sok-sok munkája van. A gyengébbek felzár­kóztatását szolgáló módsze­reket is áttekintették a mos­tani közös tanácskozáson, ki­hangsúlyozva azt is, hogy ezt a munkát figyelembe veszik a nevelők jutalmazásánál is. S ez azért is fontos, mert másutt tapasztalt jelenségek­hez hasonlóan Palotáshalmon is úgy vélik: döntő mérték­ben nem javult a tanulók munkához, azaz a tanuláshoz való viszonya. Különösen a nyolcadik osztály második félévében tűnik ez szembe, amikor már eldőlt, hogy fel­vették a továbbtanulókat. A széles körű és alapos számvetés kitért a hiányzá­sokra és az ezzel kapcsolatos teendőkre, a szülőkkel tar­tott kapcsolatra is, majd azt elemezték, hogy miként járul hozzá a jó napközis munka a tankötelezettségi törvény végrehajtásához, hogyan se­gíti a tantervi követelmé­nyek teljesítését a művelő­dési ház és a könyvtár. A végső megállapítás pe­dig így hangzik: a Palotás- halmi körzeti Általános Isko­lában apróbb hiányosságok mellett eredményes a tankö­telezettségi törvény végre­hajtása. Erre vallanak a cik­künkben idézett adatok is. Á még meglévő gondok meg­szüntetését pedig jól szolgál­hatja a kiterjedt figyelem, a tanácsi és párttestüle’tek együttes gondolkodása. K. G. \\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ Merre tart a magyar próza ? A merre az egész világé: két elkülönülő, egészen el­lentétes irányba. Az egyik a mind elvontabb, átté­telesebb, játékosabb, stilizáltabb, szinte már ön­célúan költői, mély lélektani, egyszerre ősi népi és szür- reali&ziikus szövegek sora, sokszor a tudat vagy tudattalan tartalmainak, képeinek végtelen áradása. A másik az egy-az-egyben valóságot visszatükröző do­kumentum- és tényirodalom meg szociográfia, amely hőseit valódi nevükön lépteti föl, eredeti „talált” szövegeket, szöve­geket iktat be; nem kommentál, csak szűkszavúan megmutat. Az előbbi — nevezzük így — szürrealisztíikus kifeje­zésmód, friss és tipikus példája Esterházy Péter Fuharo- sok-ja, amely tudatáram-ábrázolás ugyan, akárcsak Joyce Ulysses-ének utolsó fejezete (ez az úttörő s immár klasz- szikus modell), de az egész történetiségbe ágyazódik, akár­csak Goethe ébredése Mann Lotfé-jában. Igen ám, de köz­ben a végletekig stilizált és nyelvi tekintetben szinte költőien formált szöveg ez, amelyből csak nagy nehezen lehet kihámozni, hogy korban, történésben Weöres Psyché- jének a hajdani népétet mozgalmas (kereskedelmi? bor­dély?) világában játszódó párdarabja. Szintén múlt század eleji, történelmi téma ellentétes megközelítésével dolgozik Bor Ambrus a Morion-ban, mi­kor is a történelmi dokumentáció eszközeivel él, s látszó­lag önkényesen választott jelzéseivel az eleddig igencsak terjengős történelmi-életrajzi regény műfaját fogja össze kecsesen kis és éppen ezért igen megnyerő, könnyen ol­vasható füzetkébe. A történelmi regény szinte az egész korunkbeli művészet leginkább megrekedt műfaja, ezért fontos akár az úttörő, anarchizáló verses regényt író Weöres, akár Esterházy, akár Bor kísérlete, amely ha­sonló külföldi törekvésekkel párhuzamos, például Golding alig négyéves — és már magyarul is olvasható — Be­avatásival. A közelmúlt történelmének máig is fájó világát ál­lítja elénk Sándor Iván a Ködlovas-ban. Ez a regény is a dokumentumsizerű típusba sorolható. Nem az igazán do­kumentum műfajba, mert a szűkszavú, szigorúan szer­kesztett regény a valóság által sosem produkálható ki- számítottsággal illeszti össze, s viszi tovább a frissen meg­valósult szocialista rendben véghezvitt törvénytelenségek adalékait, olyan koncepciós per ábrázolásával, amelyhez a pörök bármily ördögi konstruktőrei egyszerűen nem vol­tak eléggé intelligensek. Az abszurditásban meglátni a rendet — ez persze minden történetszemlélet indokolt tö­rekvése, és az írói alkotás saját belső rendje a képtelen rendetlenségét is képes renddé szervezni, pedig ilyen fokú manipuláció aligha létezett: a koncepciós perek koránt­sem voltak ily koncepciózusok. A szerkesztéssel párosult írói szuggesztivitás a tör­vénytelenségekről írt legjobb művek közé sorolja Sándor Iván könyvét, csak Lengyel József és Hernádi Gyula egy-’ két írása vetekszik vele. Fanyar öngúnya teszi igazán megnyerővé, mi több: hitelessé Nemes György ízig-vérig realista dokumentum­regényét, azaz önéletrajzát (Bal-jobb, bal-jobb). Ugyanarról az időszakról ír, amiről Sándor Iván, a mondhatni kivált­ságos és mégis kirekesztett pártember szemszögéből. Ám épp a valósághűség az, ami a Sándor-féle megemelő, szug- gesztív elrajzolással szemben alulmarad és hatás dolgában gyengébbnek bizonyul. Valódi dokumenturakönyv Csörsz Istváné, a Sírig tartsd a pofád! ez a sok kilométernyi magnófelvételből összeállított kötet a kallódó lumpenifjúságról, egy galeri­ről. Már első kiadása figyelemre méltó volt, mert koránt­sem kedvcsináló módon, mégis hitelesen ábrázolta jobb sorsra érdemes fiataljainak tévelygését. A velük való jó pár évvel későbbi, újbóli szembenézés aztán párját ritkító távlatba helyezi a különben esetleges egyéni sorsokat — és ez a távlat társadalmi, sőt történelmi távlat: íme, így változik, alakul, sőt fejlődik az (olykor már reménytelen­nek ítélt) ember, mégpedig (bármilyen banálisnak hat is) a munka és a sikeres párválasztás révén. Tárgyias, való­szerű (és valóságból ellesett, de jócskán javítgatott, sűrí­tett, stilizált) monológjaival. Csörsz azt a hatást éri el, mintha a szépítettem nyers valóságot állítaná elénk. Ám a legigazabb valóságtüteröző szándék sem kielégítő e nél­kül a szelektáló, sűrítő, modelláló írói alkotómunka nél­kül. Épp ezárt hovatovább nem is tudunk mit kezdeni a régi túpusú, részletező regényekkel, még ha dicséretes mó­don a ma létkérdéseiről szólnak is, ha tömegek követelik is, s ha megkapják, elolvassák, tetszik nekik, sőt élniük' segít. Sok párját kereső nőnek nyújthat lelki segítséget Bihari Klára Elvált asszonya, és ezért jó, hogy megjelent. A művészi megoldásokat is figyelő s méltányoló olvasó (köztük a kritikus) azonban szomorúan figyeli a sablon­szerű jellemzéseket, a valóságból választott, ’ mégis sema­tikus figurákat. Ami átlagos — még nem tipikus, és ami tipikus — az nem okvetlenül művészileg helytálló. M indez persze csak néhány típus — adalék ahhoz; hogy merre tart prózánk. A Népszabadságban nemrég Sőtér Istvánnak (nemcsak a kritikusnak; hanem a máig sem igazán méltányolt regényírónak) kitű­nő cikkét olvashattuk nagyjából ugyanezen témáról. Töb­bet is mond, mást is, mégis egyetértünk s egyet mon­dunk. Ügy fest, hogy a magyar regény csak az utolsó évtizedekben lett igazán korszerűvé, azaz képes sorozato­san és ugyanakkor megcsinálni mindazt, amivel fejlettebb prózairodalmak is próbálkoznak. Mindez azonban csak pró­bálkozás marad, ha nincs valóságfedezete, és mögötte olyan írói mesterségbeli tudás, amely aik o tói -szerkesz tői tudatossággal is párosul. Jó lenne még a tehetség meg­ragadhatatlan és ritka csodája, amely az előbbiekkel együtt — még a legjobbakná’l is — csak reménység. .. Kristo Nagy István WC5GR4D «• FS84, augusztus 4., szombat 7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents