Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)
1984-08-04 / 182. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ■ NŐCgRÁD AZ MSZMP N ÓG R Á D^Yi EGY El BIZ OTfá Á GA ÉS A ME'GYEI TANÁCS LÁPJA ‘ XL. ÉVF„ 182. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1984. AUGUSZTUS 4., SZOMBAT Nemzetiségeink N emzetiség. „Más nemzettel közös állami kötelékben élő népcsoport"’ — mondja az egyik meghatározás. Nemzetiséggé a történelem tette őket, s az tudjuk nemigen kérdezget a szándékok felől. A magyar- országi nemzetiségek valójában csak 1945 után lettek igazán nemzetiséggé, hiszen korábban, áz Osztrák—Magyar Monarchia idején például afféle ütőkártyaként szerepeltek kisebb-nagyobb nemzetiségi csoportok az osztrák császár kezébem. Hogy ki ellen? A legerősebb, legnépesebb nemzetiség, a magyarok ellen. Oszd meg és uralkodj! — vallotta Ferenc József az angolokkal együtt és számításaiban nem csalódott, hiszen eresztékeiben recsegő birodalmát csak az első világháború tudta ledönteni lábról, hogy aztán a trianoni béke után új államok alakuljanak Közép-Európá- ban a monstrum helyett. Mai hazánk területére a német, szlovák, délszláv és román ajkú népesség őseit a törökdúlás után telepítették nagy többségében. Sorsúik az itt élő magyarok sorsával közösen formálódott, de századokon át korántsem a tisztesség, az emberségesség irányította a hatalom akkori képviselőit. Mégis, az elnyomatás, a tudatos visszaszoríttatás idején is számtalanszor álltak oda a jobb ügy szolgálatáért. ha kellett. Nem egyszer — ha ugyan nem mindig — csalódniuk kellett, az ígért jogokat nem kapták meg. A felszabadulás után nem ígértek: adtak. Ki ne tudná, hogy az alkotmány a nemzetiségiek állampolgári és kollektív jogait is tartalmazza? Egyenjogúságukat azonban nem csupán deklarálja, hanem egyben biztosítékot is nyújt az egyenjogúság érvényesítéséhez. Törvények, törvényerejű rendeletek adják a nemzetiségi kisebbség jogegyenlőségének érvényesülését, teremtik meg a mindennapok gyakorlatát. A jogi lehetőség azonban még nem a valóság. Kétségtelen, hogy az elmúlt századok igazságtalanságai óvatossá, bizalmatlanná tették — miért ne tették volna? — a magyarországi nemzetiségeket. Sebeik nehezen gyógyultak, s óvatosságuk burkait csak a lenini nemzetiség- politika következetes megvalósítása hántolta le. Ma, Magyarországon harmadmilliónyi a más anyanyelvet beszélők száma. Óvodától az egyetemig a nyelvoktatás éppoly természetes, mint a nemzetiségek lakta községek, települések kétnyelvű helységnévtáblái, az olvasó-táborok, a nemzetiségi hetilapok, a rádió és a televízió nemzetiségi adásai. Nem egy település megteremtette a maga múzeumát, tájházát, ahol a vidék viselete, tárgyai, művészeti alkotásai megtekinthetők, » ahol a nemzeti kultúra iránt érdeklődők a napi valóság részeként érzékelhetik > nemzetiségek kultúráját. Az * hazáiban élő. ám a más anyanyelvet magáénak valló állampolgár éppúgy része közös sorsunk formálásának, mint a többség,. a magyar anyanyelvűek. A nemzetiségiek tudják: ez nem adomány, ez nem „kegy”, hanem életük, életünk természetes része. A települések államigazgatásában, a Hazifias Népfront sajátos mozgalmában, a párt- és tömegszervezetékben a nemzetiségi lakosság éppúgy teszi — és vállaja! — a dolgát, mint a termelőmunkában és az élet bármelyik területén. Közös ternni valónk pedig nem kevés. Ä történelem teremtette határok között nem csupán megélni akarunk, hanem lehetőségeink és képességeink szerint minél jobb sorsot. tisztességesebb életet kívánunk magunk számára teremteni. Az országhatáron belül élő más anyanyelvet beszélők más nemzetek kultúráját mutatják meg. S bár az ország- hatái-ok elválasztják őket nagyabb etnikai közösségüktől, ez korántsem jelenti azt, hogy nincs élő kapcsolatuk az anyanyelvet szült földrajzi terület népességével. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetiségpoliti- feája — bár dokumentumok kodifikálják ezt — nem a papírokon létezik, a mindennapokban érhető tetten. Kitekintő kapcsolatainkban mindig arra törekszünk, hogy bőAcélgyári munkavédelem Szigor hatására jobb összkép Egy kolléga a targoncaülésre tette a csípőfogót, s ott is felejtette. Nem sokkal utána a targoncás hirtelen mozdulattal a „nyeregbe pattant”, s érzékeny sérülést szenvedett; több hétig tartó ápolásra szorult. Ez is egyike volt annak a negyvenhét bejelentésre kötelezett balesetnek, amely idén az év első felében a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben történt. Az adatokat az előző évivel összehasonlítva jelentős helyzet javulásról kapunk képet. A múlt esztendő első szakaszában nyolcvannégy sérülést jegyeztek föl, tehát az idei csökkenés negyvennégy százalékos! Ugyanilyen arányban javult a sebesülés miatt kieső napok száma: idén ezerötvenhárom műszak ment veszendőbe baleset következtében. Az üzemek közötti összehasonlítást szolgáló, ezer főre ■vetített mutató is lényegesen jobb a tavalyitól: 12 egész 8 tized százalék, a korábbinak alig több, mint a fele. A lemezmegmunkálással foglalkozó munkahelyeken a leggyakoribb sérülés a kézivágás. Még mindig megoldatlan gond, hogy nincsen az olajnak, vágásnak egyaránt megfelelően ellenálló kesztyű; e védőeszköz után sokat járkálnak a gyári munkavédelmi szakemberek. A dróthúzással foglalkozók jellegzetes sérülése a szúrás, illetve a drótköteg le- dőléséből származó zúzódás. Szerencsére e veszélyek ellenére sem történt csonkulásos vagy halálos sérülés idén az acélgyárban. Egyszerű okra vezetik visz- sza a munkavédelmi helyzet javulását a gyári felelősök: nagyobb lett a szigor és a figyelem a kérdéssel kapcsolatban. Tekintélyes összegű pénzmegvonással sújtottak néhány irányító beosztású munkatársat; emellett minden gyárrészlegnek külön intézkedési tervet kellett kidolgozni és pontosan betartani a baleset-elhárítás témakörében. Idén a munkavédelemmel összefüggő beruházások ösz- szege hatvanhárommillió forint az üzemben. E pénz föl- használásának köszönhetően már jelentékenyen csökkent a zaj, és sok helyen folyamatban van a légállapot javítása új elszívók beépítésével. Űjabb lakások jelzik a korszerű településfejlesztést Endrefalván. A telepszerűen kialakított családi otthonok esztétikusán változtatják meg a község képét. F esztiválelőzetes Mától fesztivál Bánkon Ma délután 6 órakor megkezdődik Bánkon a huszadik országos nemzetiségi fesztivál. A szlovákok lakta kistelepülés nemzetiségi tájházának udvarán ebben az időpontban adják át a nagyközönségnek a nézsai származású Laluja András szobrászművész Bánki menyecske című szobrát. Ebből az ünnepélyes alkalomból Jakab Róbertné, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára mond majd ünnepi köszöntőt. Amikor a szoborról Bánkon lehull a lepel, a környékbeli községekben baráti találkozókon ismerkedhet meg Nógrád megye a fesztiválra ideérkezett hagyományőrző csoportokkal. Magyarnándor, Szendehely, Szügy és Nagyoroszi művelődési otthonaiban az ország nemzetiségeinek szokásait továbbvivő táncosok, énekesek, szólisták lépnek föl — ugyancsak este 6-tól. Este fél 9-kor az újjáépített és kibővített vízi színpadon az 1958- ban alapított besztercebányai Partizán együttes Vendégségben című műsorával lép föl. A félszáz tagú csoport amiben táncosok, zenészek,, a női kar és szólisták adják a műsort Közép-Szlovákia hagyományait, népzenéjét, népviseletét akarja megőrizni. A NAGY NAP VASÁRNAP Holnap reggel 8 órakor nyitnak a Bánki-tó partján a népművészek sátrai. Fél 9-től a szigetújfalui nemzetiségi együttes fúvószenekara ad térzenét. Aki a zenés-táncos fölvonulásra kíváncsi, az korán keljen, mert negyed 10-kor a község főutcáján megindulnak a népviseletbe öltözött vendég- és Nógrád megyei együttesek. Pontosan 10 órákor dr. Gordos János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára mond ünnepi köszöntőt, hogy azután a vízi színpadot a gálaműsornak adja át. Délelőtt az ország minden részéből érkezett szlovák, német, délszláv és román vendégegyüttesek mutatják be tájegységük jellegzetes táncait, dalait, szokásait, délután pedig Nógrád megye hagyományőrző csoportjai lépnek a' közönség elé. A Zene-tánc-hagyomány című műsor-összeállításban erdőkürti, vanyarci, terényi, nézsai, nógrádsápi, szendehelyi, berkenyéi és pásztói együttesek mutatják be tudásukat. Ugyanekkor lép közönség elé a Magyarországi Görögök Művelődési Egyesületének táncos- és hangszeres csoportja, a losonci járás énekes és hangszeres szólistái és a Sebő-, valamint a Kalamajka együttes. Akinek szombaton nem sikerült Bánkon megnéznie a besztercebányai Partizán népi együttes műsorát, az vasárnap Balassagyarmaton este 7-kor még megnézheti őket. ÉTEL, ITAL BŐVEN A rétsági Börzsöny Áfész ígéri, hogy az ellátással, enni- és innivalóval nem lesz gond, sátraikat és a Bárka vendéglőt bőven ellátja üdítő és alkoholtartalmú italokkal, s harapnivaló is elegendő lesz. Vasárnap bizonyára több ezren „meglepik” majd megyénk szép fekvésű kis községét, éppen ezért a településen kora reggeltől rendőrök irányítják majd a gépkocsik forgalmát. Aki teheti vasárnap — ha nem Bánk az úti- célja — kerülje, ki a környéket, mellékutakon közlekedjék. vítsük a már megtalált együttműködési formáikat, új és új lehetőségekkel gazdagítva ae eddigi gyakorlatot, hogy a magukat e hazában otthon érző nemzetiségek az egykori „anyaországgal” is szoros kapcsolatban őrizhessék kula KERMI-vizsgálatok féléves tapasztalatai túrájukat, szokásaikat, (sajátságaikat. A közös könyvkiadásról szóló egyezmények, a művészeti csoportok bemutatkozásai, felsőoktatási intézményeink vendégtanárai, a jövendő nemzetiség oktatóinak tanulmányútjai — és sorolhatnánk még a lehetőségeket —, mind-mind ezt hivatottak teljesíteni. Ä lenini nemzebiségpolitifca következetes megvalósításának eredménye, hogy a Magyarországon élő, de más anyanyelvet magáénak valló népesség bizalmatlansága, tartózkodása már a múlté. Magukénak vallják az országot, ahol élnek, s önmaguk „másságának” megőrzése mellett részesei megteremtett értékeinknek, életünk jobbításának úgy, hogy velük mi, s velünk ők gazdagodnak. Sajátos helyzetüknél fogva közvetlen utat mutatnak más népek jobb megismerésének, erősítik az ember, az emberiség egymásrautaltságát. A magyar népnek és a velünk együtt élő nemzetiségeknek a viszonya az internacionalista magatartás egyik mércéje. Ennek a mércének megfeleltünk. de elégedettet? nem lehetünk. Sok mindent még nem derítettünk föl, sok mindent még nem cselekedtünk meg. Tudjuk, hogy sok még a tennivaló, hogy közös életünket szebbítsük. Eddigi eredményeink örömteliek, elégedetté azonban nem tesznek bennünket. Szlovák, délszláv, német, román és magyar anyanyelveket beszélők tudják ezt ebben a hazában. Már a holnap tennivalóin gondolkodunk. Hortobágyi Zoltán A KERMI az év első felében 871 üzletben, raktárban, vendéglátóhelyen ellenőrizte a mái' forgalomban levő áruk minőségét, a tárolás, kezelés, raktározás módját; ezenkívül 2434 új hazai és 1810 importtermékről adtak szakvéleményt az intézet szakemberei. , A forgalomban levő élelmiszerekről megállapították, hogy nagy többségük ugyan megfelel a szabványnak, minőségük azonban — különösen a húskészítményeké — továbbra is változó. Egyenletesen jó minőségűnek ítélték a téliszalámit, a csabai csípős kolbászt, a kenősárukat és a különféle főtt, füstölt készítményeket. A kolbászfélék minősége romlott, a felvágottaké és vörösáruké közepes. Ez utóbbiak minősége az év első felében a fővárosban valamivel jobb volt, mint vidéken. A tejet általában jó minőségűnek, a vajakat ugyancsak jónak, illetőleg közepesnek ítélték a szakemberek. A megvizsgált sajtok ' 20 százalékát nem találták megfelelőnek. Hatósági intézkedést főként a szavatosság lejárta után forgalomba hozott tejtermékek indokoltak: emiatt kivonattak a forgalomból 475 kiló sajtot, 170 liter tejet, 25 kiló tehéntúrót, és 21 liter tejkészítményt. Á szakemberek 63 helyen több mint 10 ezer kiló kenyér. minőségét ellenőrizték, s ennek 93 százalékát megfelelőnek találták. Minőségi hibát a megvizsgált mennyiség 2, súlyhiányt 4, és szabálytalan címkézést 6 százalékánál állapítottak meg. A korábbiaknál kevesebb a szabványosnál kisebb péksütemény: míg 1982 első fél évében ilyen ok miatt a megvizsgált zsemlék, kiflik 20, tavaly az első hat hónapban 4, most csak 2 százalékát kellett kivonatni a forgalomból. A korábbiaknál, kevesebb hiányosságot tapasztaltak a KERMI-ellenőrők a vendéglátóhelyeken. Minőségi és mennyiségi hibát az esetek 20 százalékában észleltek, míg a múlt év azonos időszakában minden második adagnál megállapítottak hiányosságot. Kedvezőtlenebb a kép a sörök, szörpök, üdítő italok és az eszpresszókávé ellenőrzésekor: a sörök 40 százalékánál mennyiségi hiányt állapítottak meg, a szörpök háromnegyed része kevesebb szárazanyagot tartalmazott az előírtnál, az üdítő italokhoz a szükségesnél kevesebb tömény szörpöt használtak fel, a kávék egyötöde pedig az előírtnál kevesebb kávéőrleményt tartalmazott. A boltokban, raktárakban ellenőrzött szövetek, kelmék, konfekcionált termékek, kötöttáruk túlnyomó többsége megfelelő minőségűnek bizonyult. Az alsóruházati termékek kétharmada viszont nem felelt meg az előírásoknak, ezért csak osztályos áruként maradhattak forgalomban. A cipők minősége ebben a fél évben is elég sok kifogásra adott okot: a megvizsgált hétezer pár lábbeli közül a női cipők 16, a gyermekcipők 43 százaléka nem felelt meg a követelményeknek. A leggyakoribb hiba a felsőbőr foltossága, a fedőréteg repe- dezettsége, páron belüli színes méreteltérés. A háztartási gépek közül ebben a fél évben elsősorban a különféle' hazai és importhűtőszekrényeket és fagyasztókat, valamint a háztartási kisgépeket ellenőrizték. Hatósági intézkedésre okot adó gyártási hibát csak elvétve tapasztaltak, változatlanul sok azonban — bár a múlt évihez képest csökkent — a kíméletlen szállításból, gondatlan árukezelésből eredő sérülés. Ilyen hibát a megvizsgált gépek tíz százalékát nál fedeztek fel az ellenőrök, s ezeket a készülékeket —■ köztük jó néhány drága importberendezést —• csak a hiba kijavítása után értékesíthették az üzletek. Javult a híradástechnikai cikkek minősége, a megvizsgált 1600 különféle készülék 99 százaléka megfelelőnek bizonyult,' s kielégítették a követelményeket a híradástechnikai berendezések tartozékai is. frolytttlás a 2. oidalont r
