Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)
1984-08-30 / 203. szám
\ A HASZONÉLVEZŐ ÉS TULAJDONOS VISZONYA K. L. olvasónk az Iránt érdeklődik, hogy mit jelent * haszonélvezettel terhelt ingatlan és ilyen esetben a fenntartási, javítási munkák kötelezettsége kit terhel: a tulaj- do-’ost-e vagy a haszonélvezőt? Beköltözhet-e a lakóházba a tulajdonos, ha az ingatlanban lakó haszonélvező átmeneti időre elhagyja a házingatlant? A haszonélvezet a használati jog egyik fajtája, és lényege, hogy a haszonélvező e jogánál fogva a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatta, használhatja, hasznait szedheti. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. A Polgári Törvénykönyv fenti szabálya szerint tehát a tulajdonos beköltözhet abba a lakóházba, amit a haszon- élvező — akár átmeneti időre is — elhagyott. A haszon- élvező visszaköltözésekor azonban a haszonélvezet zavartalan gyakorlását ismét biztosítani kell, mert a haszon- élvezet a házingatlan ideiglenes elhagyásával nem szűnik meg. A haszonélvezeti jog szorosan személyhez fűződő jpg, amit egyrészt kifejez az, hogy e jog korlátozott időre és legfeljebb a hasznonélvező élete végéig állhat fenn, másrészt mutatja az a szabály, miszerint a haszonélvezeti jogot a haszonélvező nem ruházhatja át. A jog gyakorlását azonban másnak átengedheti, de ellenérték fejében csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos — azonos feltételek mellett — a dolog használatára nem tart igényt. E Szabály szerint tehát elsősorban a tulajdonos jogosult — ha ellenérték fejében történik a jog átruházása — a haszonélvezet gyakorlására. Ez azt is jelenti, hogy nem követelheti a tulajdonos a lakásba való beköltözését, de a beköltözésre az elmondottak szerinti lehetősége megvan. A tulajdonos és haszonélvező egymáshoz való viszonyát a Ptk. a következők szerint szabályozza. A tulajdonos jogosult a hasznonélvezet gyakorlását ellenőrizni. A haszonélvező a dolgot rendeltetésének nem megfelelő módon használja, rongálja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, a tulajdonos ez ellen tiltakozhat. Ha tiltakozása nem vezetett eredményre, úgy biztosítékot követelhet. Ha biztosítékot nem ad a haszonélvező, akkor a tulajdonos a bírósághoz fordulhat, és a bíróság felfüggesztheti a biztosíték adásáig a haszonélvezeti jog gyakorlását. Ezekből a szabályokból kell kiindulni annak eldöntésénél is, hogy a haszonélvezettel terhelt ingatlan fennMunkaközösségek számviteléről Okleveles gmk ? Van egy ismerősöm, aki azt képzelte, okleveles üzemgazdászként, hogy gazdasági munkaközösséget alakít és kisgazdaságok részére végeznek majd számviteli tevékenységet. Munkájuk iránt megvan a kellő kereslet is: tombol a vállalkozói kedv, gombamódra szaporodnak az adózási kötelezettség alá eső társaságok. Am a terv a semmibe hullt. Miért? Erről kér,- dezem Darabos Gézát, a PM Ellenőrzési Főigazgatóság kereskedelmi és ' szolgáltatási osztályának vezetőjét, aki egyben a kisvállalkozások „összefogója” is. — A 4/1983. (II. 23) PM számú rendelet értelmében mások részére számviteli tevékenységet gazdasági munkaközösség csak akkor végezhet, ha legalább egy tagjuk rendelkezik okleveles könyv- vizsgálói szakképesítéssel. Amennyiben ez egyiküknek sincs, hiába a közgazdász diploma — mondja az osztályvezető. — Ez, feljogosít arra, hogy, valaki vállalati főkönyvelő legyen, készítsen mérleget, számlarendet, de nem ad lehetőséget arra, hogy egy lényegesen kisebb termelési tevékenységet folytató kisiparosnál ugyanezt a számviteli szolgáltatást elvégezze. — Véleménye szerint a kisgazdaságok számviteli kötelezettsége, a naplófőkönyv-vezetés igényel-e okleveles könyvszakértői képesítést? — Szerintem nem. A rendeletet fel lehetne oldani, mert nemhogy könyvvizsgálói képesítés, de még üzemgaz- dászi diploma sem mindig szükséges. Példa rá, hogy igazgatóságunk több alkalommal szervezett kisgazdaságok képviselő részére tanfolyamoi, ahol számviteli ismeretekkel nem rendelkezők is elsajátították a szükséges alapokat. Nem egy pénzügyi-gazdasági ellenőrzés megállapította, oklevél nélkül is remekül megy a munka. — Vannak-e a megyében elegen, akik okleveles könyv- szakértői képesítéssel rendelkeznek? — Több embernek van ilyen végzettsége. Más kérdés az, hogy közülük egy-kettő, akinek a főállásával nem összeférhetetlen, a kisgazdaságok részére számviteli tevékenységet végezzen. — Kivel készíttesse tehát a gazdasági munkaközösség a naplófőkönyvet, az adóbevallást, a vagyonkimutatást? — Készítheti saját maga, ha megtanulja, ezt nem tiltja a rendelet, valamint eseti megbízás alapján vállalati főkönyvelőkkel, pénzügyi vezetőkkel. Ezek szerint a jogszabályi lehetőség eseti megbízást jelent. Márpedig a számvitel úgy van rendben, ha naprakész, folyamatos. Talál-e a kisgazdaság könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező gazdasági munkaközösséget? Bizony nem. Marad tehát „feketén” a könyvelők felkutatása, amely védtelenséget jelent a megbízónak. S adózás nélküli jövedelmet az erre vállalkozónak? Dcmus Gábornc tartási, javítási munkálataira ki a köteles. Az állagmegóvó ,, . fenntartási és javítási munka e szabály szerint a haszon- tejipart vállalat élvező kötelezettsége, mivel annak elmulasztása az ingat- * r )an rendeltetésének nem megfelelő használatot jelentheti, és ennek következményeit az előbb már említettük. Ilyen következtetést lehet levonni a Ptk. 162. §. (J) bekezdéséből is, amely kimondja, hogy a haszonélvező a rendkívüli javítási, vagy helyreállítási munkálatokat elvégeztetheti, ha a felszólításra a tulajdonos azokat nem végzi el. Ebből az látszik, hogy a tulajdonost a rendkívüli javítási és helyre- állítási munkálatok terhelik, míg az állagmegóvó munkálatokat a haszonélvező köteles elvégezni. Természetesen, ha a rendkívüli javításokat is az ingatlanban lakó haszonélvező végezteti el, követelheti a tulajdonostól a szükséges költségek megtérítését, de csak _ a haszonélvezet megszűntekor, levonva azokból az időközi értékcsökkenésnek megfelelő összeget. Dr. Zs. A. Most is lámpások A pedagógus még napjainkban sem szűnt meg egy-egy községben a „lámpás” szerepét betölteni. Néhány évtizede egy falu- közösségben szinte csak az orvos és a tanító számított értelmiséginek. Az évtizedek előrehaladásával az értelmiségi pályákon dolgozók száma. rétegeik jelentősen megnövekedtek. A pedagógusoktól azonban még mindig többet várnak a közéletben, mint más értelmiségi pályán dolgozóktól. Ez az évtizedekre visszavezethető igény a közművelődésben való tevékenykedésre a ma pedagógusában is él. A községeinkben dolgozó tanítók, tanárok, óvónők napi munkaidejük letöltése után is jelentős részt vállalnak a községek kulturális életének, a fiatalok nevelésének aktuális feladataiból. Valamennyi pedagógus korra és nemre való tekintet nélkül tagja, illetve vezetője valamely tömegszervezetnek. Pedagógusainkban megvan az igény az alkotásra, a szebb, a jobb bármi áron való létrehozására. mégha ez többletmunkát kíván is. Az általános iskolákban 8-féle szakkör működik, s ez mellett magas számban tartanak tudományos és ismeretterjesztő előadásokat a gyermekek és felnőttek részére egyaránt. A községi ünnepélyekre a műsort rendszeresen az általános Iskola biztosítja. Sikeresen szerepelnek az amatőr együtte- sek, a táncegyüttes és a „Röpülj páva” kör. A szülői munkaközösségek a pedagógusokkal karöltve játszóházat szerveztek a gyermekek iskolán kívüli szabad idejének hasznos eltöltése érdekében. Sikerrel bonvolították le a „Fut a körzet” elnevezésű já- sg*íi'lyeliglkcdüt, jtokoj Ián kívüli közös programokkal valósul meg leginkább a tanulókkal való egyéni foglalkozás is, hiszen Kálión rendkívül magas a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek száma, s ez úgy az óvodai, mint az iskolai tartalmi munkát tekintve visz- szafogó hatású. Orvosok, pszichológusok, szociológusok bizonyítják, hogy az embernek többféle pihenésre, a szabad idő sokféle eltöltésére van szüksége. Ez a pedagógusok esetében a sokféle funkció betöltése, a túlórázások, a társadalmi munkában való részvétel miatt nem valósul meg. A pedagóguspályát összehasonlítva más értelmiségi pályákkal az életszínvonal alakulásában a helyzet kedvezőtlen. A tanítók, tanárok, óvónők nagy többsége úgy érzi. hogy sem anyagilag, sem erkölcsileg nem méltánvolják eléggé munkájukat. A felszabadulást követően az a lehetőség. hogy mindenki tanulhat, taníttathatja gyermekeit, a pedagógust — kinek személyén keresztül a kultúra átszármaztatása történik — az érdeklődés középpontiéba állította. Olyannyira, hogy ma már kissé elcsúszott a szemlélet a szülők részéről, hogy olyan feladatok megva- .lósítását is a nevelőktől várják. melyek a szülők kötelességei. A pedagóguspálya társadalmi tekintélyét elsősorban nem a pedagógusnap és propaganda teremtheti meg. A pedagógus saját életével kell, hogy mintaként álljon a felnövekvő nemzedék előtt, s ehhez élet- és munkakörülményeit javítani kell. Buriánné Magyar Éva óvónő '. __.. &áüó v ezetője közli A NÖGRÄD augusztus 18 i számában megjelent „Minek nevezzelek?” c. cikkben feltárt eset keletkezésének / körülményeit megvizsgáltam és a következőket állapítottam meg — kaptuk a tájékoztatást a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat váci üzemének igazgatójától. — Üzemünkben a poharas termékek gyártása ugyanazon a gépen történik egymás után. Rendszerbe állítottan először az „édes” termékek, az iskolatej, a tejszín és utána a „savanyított” készítmények, a kefir és a tejföl kerülitek gyártásra. Az egyes árufajták termelése között természetesen kötelező a rendszer kiürítése. Az ünnepi hajrában a napi termelés 2—3-szorosára növekedett. Emiatt a kefir és tejföl váltásakor elmaradt a csővezetékben levő alapanyag leengedése. így fordult elő, hogy a zárófólia váltása után még néhány pohárbe kefirrel elegyedett tejföl került. A vizsgálat megállapításaiból okulva elrendeltem, hogy az egyes termékek gyártásának váltása külön ellenőrzés mellett történhet, hogy elkerüljük a hasonló hibákat. A dolgozókkal közösen tártuk fel a hibák okát és ez alkalommal a követendő eljárás módját is megbeszéltük. A felelőst figyelmeztetésben részesítettem. Saját péket... A történet hétköznapi eseménynyel kezdődött: valaki reklamált az üzletben. Még az ünnepek előtt állított be a Nógrád megyei Sütőipari Vállalat salgótarjáni kenyérszaküzletébe — a panasza mellé pedig oda tette az ott vásárolt alföldi kenyeret. Mondván, hogy rossz, savanyú. Az üzletben kisebb fajta galiba támadt, mert; a panaszos nein takarékoskodott a hangjával. Ráadásul a „balhéra” akkor került sor az üzletben, amikor a jelenlevők semmi okot nem láttak a panaszra. Magyarán: hibátlannak minősítették az eladott alföldi kenyeret. A vita mellesleg odáig fajult, hogy az üzletbe hívták a sütőipari vállalat termelési osztályvezetőjét is. Ezek után értesítették szerkesztőségünket, s mi így reagáltunk: bár nem vagyunk döntőbírák, készséggel megnéznénk a vitatott pékárut. A korántsem ünnepélyes külsőségek között megszegett kenyérrel a vállalat osztályvezetője hamarosan meg is jelent a szerkesztőségben. Mi pedig ámultunk és bámultunk. A kifogásolt kenyér ugyanis szemre gyönyörű, a színe és illata ínycsiklandozó., Oly annyira, hogy az ember rögvest hoz- zákcpzeli a vajat a csípős paprikával egyetemben. E kollektív vélekedés után egyöntetű a megállapítás: igazságot talán akkor sem lehetne tenni, ha minden embernek külön pék sütné — saját kívánságai alapján — a mindennapit. Mint ahogy ez is igaz: az emberek sokfélék. Sokfélék, mert az egyik még jogos panaszát is magában tartja, a másik pedig örömét leli a kö- tözködésben, az ok nélküli pisz- kálódásban. S hogy mindezt miért írjuk le? A sütőipari vállalat kapott már kritikát épnen eleget, kár azok számát vélt sérelmekkel is szaporítani. Annak pedig, aki a szóban forgó kívánatos kenyeret sem res- . teilte . nagy paláver” kíséretében visszavinni az üzletbe, csak egyet tanácsolhatunk: süssön magának ! Kukacoskodás és kötözködés helyett. K. G. Kíváncsiság Unokámmal, aki a nyári szünidőt nálunk, vidéken tölti, legutóbb a Salgótarján 4., Gorkij- telepre látogattunk el. Megmutattam neki az új lakótelepet, gyönyörködtünk a szép kilátásban. végigsétáltunk az üzletsoron. Szorgalmasan olvasgatta az üzletek feliratait. Elmagyaráztam neki, hogy mit jelent a Karancs- hús elnevezés. Az egyik ajtón, a gyógyszertár mellett olvassa a következő feliratot: „Fertőző bejárat”. Kíváncsian fordul felém, hogy ez mit jelent. Pillanatra én is meglepődtem, voltam már erre egy párszor, de észre sem vettem ezt a bejáratot. Csak azt szeretném tudni — folytatta —, hogy kik mennek itt be, mert szerintem, aki bemegy, az fertőzést kap. hiszen fertőző bejárat. Érvelését nem tudtam megcáfolni. Keményvári István A fiatalok sportolási lehetőségének további bővítse érdekében kispályás labdarúgópályát alakítottak ki a Számviteli Főiskola szomszédságában. A megyeszékhely felsőfokú oktatási intézményének diákjai korábban csak a zárt tornateremben bonyolíthatták le labdajátékaikat, őzen túl lehetőségük nyílik a szabadtéri sportolásra, egyebek között a teniszezésre is. A főiskolásuk társadalmi munkájára § yúlya környékének széywesénél számítanak. Aktív közéleti emberek A pásztói pedagógusok kiemelt feladatuknak tekintik a közművelődésben való részvételt, az anyagi és szellemi kultúra értékeinek közvetítését. Társadalmi megbízatásuk egyik területe a TIT-ben végzett munka. Nagyon jól aktivizálhatók egyedi előadásod tartására, és az iskolában szervezett tudománybaráti körök vezetését is vállalják. Ezek elsősorban a tehetség- gondozást szolgálják, és a gyerekek szakirányú érdeklődését erősítik. Pásztón jelenleg a 3 iskolában 5 tudománybaráti kör működik: 2 kisbio- lóguskör, 1 ifjú történészek baráti köre, 1 földrajzbaráti kör, és 1 kismatematikus- kör. Idegennyelv-oktatók közül a gimnáziumi tanárok nyelvtanfolyamokat is tartanak. Jó a pedagógusok együttműködése a közművelődési intézményekkel, ezen intézmények társadalmi vezetésében helyet kapnak, az amatőr művészeti körök vezetésében részt vállalnak. Különösen szoros a kapcsolat a pásztói könyvtár és az oktatási intézmények között. A gyermek! könyvhét szervezésében az irodalomtanárok aktívan részt vállalnak. Az általános érdeklődésen túl tantárgyi szakköröket szerveznek, mely segíti a kiváló képességű gyerekekkel való külön foglalkozást. Nagyon sok pedagógus tanácstag van, akik hozzáértéssel, nagy elhivatottsággal tevékenykednek a pásztói lakosság szolgálatában. Külön pedagógus KISZ- alapszervezetük van, ahol rendszeres politikai oktatás folyik, és kiemelt feladatuknak tekintik az úttörőkkel való jó és rendszeres kapcsolattartást. Pásztón a meghirdetett pályázatokra mindig szakosított tanárok jelentkeznek. Mindkét általános iskolában 100 százalékos a szakképzett tanárok foglalkoztatása. Az osztályvezető tanárok — társadalmi mujikában — raj parancsnoki és úttórőve- zetői feladatokat látnak el. Külön társadalmi munkát szerveznék iskolájuk tiszta, kultúrált környezetének kialakítására. A Hazafias Népfront a pedagógusokkal együttműködve a szülői munkaközösségek munkáján keresztül tud kifejteni hatásos nevelői tevékenységet, mely hozzájárul az egész társadalom nevelési kultúrájának növeléséhez, fejlesztéséhez. A pedagógusok tehát a köz- művelődési tevékenységet az oktatás szerves kiegészítőjének tekintik, s e két területet egységben kezelik. Mind az oiUatás, mind a közművelődés végső célja a közéleti aktivitás növelése, és a szocialista demokrácia további szélesedéséhez nélkülözhetetlen szellemi előfeltételek megterem-, tése. Wiltner Anna Pásztó Szegeden jártak A Pásztó és Vidéke Áfésa szakszervezeti bizottsága ebben az évben is méltóképpen gondoskodik a tagság szabad idejének hasznos, kulturált eltöltéséről. A hagyom á4 nyokhoz híven augusztus 18^ án háromnapos kirándulást szervezett külön autóbusszal Szegedre. Megtekintették a város nevezetességeit, , valamint a szabadtéri játékok előadássorozat keretében megnézték az István, a király című előadást. A kirándulás teljes költségének 50 százalékát a szakszervezeti bizottság fizette. Harmath Mihályné. a bizottság titkára elmondotta hogy a terv szerint októberi ben egy napot a fővárosban,) Budapesten töltenek, s meg«j ismerkednek néhány nevezed tességgel. T. J. \ Összeállította: Tóth Jolán
