Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)
1984-08-29 / 202. szám
Helyzetkép az üzemekből Kedvezőbb tapasztalatok, de... A SALGÓTARJÁNI ipari Üzemekben az év első felében változatlanul legfontosabb feladatuknak tekintették a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javulásához való hoz. zájárulást, valamint az elért életszínvonal megőrzésével kapcsolatos helyi tennivalók megvalósítását. Ami a gazdálkodást illeti: az üzemek a megyeszékhelyen felkészültek az idei gazdasági évre. a tavalyiról zömében zavartalan volt az átmenet. Fő/törekvésük, hogy a népgazdasági érdekek szem előtt tartásával a kollektíva érdekei érvényesüljenek. A 'tervek megfelelő alapossággal készültek el — mint azt a közelmúltban a többi között megállapította az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottsága. Mi jellemzi a féléves teljesítést? Az öblösüveggyárban az elmúlt évi gazdálkodással szemben alapvető és általános javulás tapasztalható. A termelési tervüket megközelítőleg tíz százalékkal. nyereségtervüket pedig több mint kilenc százalékkal teljesítették túl. A kedvező változást annak kö. szönhetik, hogy sikerült biztosítani a gazdálkodásra ható külső és belső feltételeket, javították a marketingtevékenységet, a lermelés szervezettségét. A kézi gyártású háztartási termékeik korszerűek, jó minőségűek, világszínvonalon állnak, a kereslet ezek iránt meghaladja a gyár kapacitását. A város legnagyobb vállalata. a Salgótarjáni Kohászati üzemek termelési és értékesítési eredményei elmaradnak a tervezettől, főként a tőkésexport tekintetében. Ennek oka, hogy kevés a megrendelésük szalagtermékekből és tűzi horganyzott huzalokból. Az első fél évben ráadásul a vasöntöde leállítása miatt negyvenként millió forint volt •z eredménykiesés, kedvezőtlenül befolyásolta a költségek alakulását a tavaly év vége felé bekövetkezett alapanyagáremelés. Továbbra is gondot jelent a tőkésexport előirányzatainak teljesítése. A síküveggyárban folytatódott a korábbi években megszokott fejlődés. Az első fél év eredményei a terv szerint alakultak. Kedvezően befolyásolta a gazdálkodás eredményét, hogy a húzott síküvegek összetétele jobb lett a tervezettől, valamint az edzett és a ragasztott biztonsági üvegek termelésén belül a magasabb értékű, hajlított üvegek aránya növekedett. A nem rubel- elszámolású export értékesítése jelentősen meghaladja az előirányzottat. Pontos, gyors, szállításuk, rugalmas alkalmazkodásuk révén sikerült megtartaniuk hagyományos partnereiket és új vevőknek is szállítottak. Például elkerültek termékeik Tunéziába. Tajvanba, Dél-Koreába. Az első fél évben olyan új termékeket állítottak elő, mint a fűthető hátfal, riasztóüveg, naptetőüveg, amelyéknek adottak a gyártás feltételei. Kiegyensúlyozott fél évet zárt a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyára is. Termelési és értékesítési tervüket egyaránt túlteljesítették. Legfeljebb az okozott gondot, hogy az anyag- és alkatrészellátás néha nem volt zökkenőmentes. Termékeik döntő része műszaki szempontból, korszerűségből és minőségből is versenyképes, gazdaságosan értékesíthető. A VÄROS LEGNAGYOBB gondokkal küszködő egysége a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár. Befejeződött a szanálási eljárás, ami minden bizonnyal megadja a .lehetőséget a veszteséges gazdálkodás elkerüléséhez. Az év eddigi időszakában jelentős műszaki fejlesztések valósultak meg, így elkészült az új gáztűzhely „Karancs” néven, gyártják a kis teljesítményű Fény kályhát, a légkazán prototípusát és felkészültek a sütőbúra sorozatgyártására is. A termékei nyolcvan százalékát szocialista piacon értékesítő BRG salgótarjáni gyáregysége az első féléves tervét nem tudta teljesíteni, de az elmaradás kisebb a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Az ütemes termelést elsősorban a belföldi partnerekre alapozott anyagellátás gondjai akadályozták. Az anyaghiányon a gyáriak a program módosításával igyekeztek enyhíteni. A Salgótarjáni Ruhagyár árbevétele a tervhez képest kisebb lemaradást mutat. Szocialista export tervüket sikerült túlteljesíteniük, információik alapján a tőkéspiacon az év második felében kedvezőbbek lesznek az értékesítési lehetőségek. A városi pártbizottság irányítása alá tartozó Váci Kötöttárugyár kazári gyáregységében a dollárelszámolású piacon tovább erősítették helyzetüket. Különösen jelentős, hogy saját alapanyagból készülő termékeivel sikerült az Adidas cégtől nagy megrendelést szerezni. Ami összességében elmondható a város ipari üzemeiről: az árbevételük 7,9 százalékkal haladta meg a tavalyi hasonló időszakot, de a tervtől négy százalékkal elmaradt. Ennek oka a rossz anyagellátás, a piac kedvezőtlen alakulása, az esetenként szűkös munkaerőhelyzet. A tőkéspiac feltételei csak a könnyűipar területén váltak kedvezőbbé. Az üzemeknek fél évkor nem sikerült elérni a tervezett nyereséget. Az elmaradás városi szinten hatszázalékos, jelentős az ..adósság’’ e területen az ötvözetgyárban és a BRG gyáregységében. A korábbi évektől eltérően ebben az évben nem volt jelentős az ipari vállalatok létszámának csökkenése. Az üveggyárak, a Váci Kötöttárugyár kazári gyáregysége és a BRG létszáma valamelyest emelkedett. A vállalatok belső érdekeltségi rendszerének továbbfejlesztésére kihatással volt, hogy több üzemben lehetőség nyílott a kísérleti jövedelemszabályozás bevezetésére. Az ipari üzemek várhatóan a második fél évben mozgósítják meglevő tartalékaikat és teljesítik az éves előirányzatot. Az építőipari vállalatok, szövetkezetek teljesítése általában a megelőző évet meghaladja, a tervekhez közelálló- an alakul. Továbbra is elsősorban a lakásépítésre koncentrálják erejük javát, de megfigyelhető a törekvés karbantartási, felújítási munkák vállalására, építési jellegű, lakossági igények kielégítésére is. A folyamatos termelést az idén is zavarták építőanyagellátási problémák. Javult viszont a munkaerőhelyzet. A termelési szerkezetben nem történt említésre méltó változás. Kivételt a NOTÉV jelent, ahol a házgyári technológia aránya emelkedett, s ezáltal a lakásépítés kapacitása megháromszorozódott. Az építőipari egységek nyeresége várhatóan a tervezettnek megfelelően alakul. A KERESKEDELMI egységek a megyeszékhelyen 12.7 százalékkal magasabb forgalmat bonyolítottak le a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Átlag feletti a fejlődés a Salgó Szövkernél, a megyei iparcikk-kiskereskedelmi vállalatnál és a salgótarjáni áfésznél. Mérsékeltebben emelkedett, s elmarad az országos átlagtól, a megyei vendéglátó, valamint az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat árbevétele. A szolgáltató vállalatoknál és szövetkezeteknél tapasztalható a törekvés, hogy a munkadíjakat közelebbi kapcsolatba hozzák az elvégzett munka minőségével és mennyiségével. Mi csak jól jártunk... Számítógépele az ügyintézésijén Tervek az igazgatási osztályon A Salgótarjáni városi Tanácson évente több tízezer ügy keletkezik, amelyek nyilvántartása, pontos intézése nem kis feladatot jelent. Az államigazgatásban már jó tíz esztendeje felvetődött a számítógépek igénybevétele, amelyek ugyan nem. helyettesítik az apparátust, de munkájukat könnyítik és végső soron legnagyobb hasznát az állampolgár látja. — A tanácson 1979-ben vetődött fel az ötlet, saját kezdeményezés, hogy a lakásigénylési kérelmeket számítógépen dolgozzuk fel. Az első ilyen lista már a következő esztendőben el is készült, s azóta is nagy segítséget jelent — mondja dr. Béres József, az igazgatási osztály vezetője. Az adatokat a számítógépre programozzák, s ennek alapján a gép az igénylők között felállítja az objektív rangsort. — Természetesen vannak olyan dolgok, amelyeket nehezen lehetne a matematika nyelvére lefordítani. Mondjuk, hogy a gyerekek és Szülők között megromlott a viszony, amiért ugyan a kérelem elbírálásánál nem jár külön előny, de nem árt figyelembe venni. Ezért tartalmazza a tanácsrendelet a kitételt, hogy a számítógép sorrendjét a lakásügyi társadalmi bizottság ellenőrzi. s indokolt esetekben a szükséges módosításra javaslatot tesz — magyarázza az osz- táivvezető. A tanácson nem ez az egyedüli terület, ahol már okos masinák működnek közre. A népesség-nyilvántartás ugyancsak számítógépen található. S. összekapcsolható elvileg a lakásigénylők nyilvántartásával, amiből következik: ha valaki elköltözik a városból, azonnal törölhető a nyilvántartásokból. Az adóhatóság ugyancsak számítógépek segítségével dolgozik. — Terveink között szerepel a számítógépek szélesebb körű alkalmazása. Felvetődött például, hogy a központi iktatást is ilyen módon végezzük. Nem munkaerő-takarékosság szempontjából Sokkal inkább azért, hogy az ügyek visszakeresése gyorsabban történhessen, figyelemmel lehessen kísérni az elintézési határidők betartását, s egyúttal a személyi felelősség is azonnal megállapítható —, említ egy példát az elképze-í lések közül dr. Béres József. A tanácson úgy tekintik, hogy az államigazgatás korszerűsítése és egyszerűsítése nem kampányjellegű feladat, a tanácsi munka szerves részé. Az igazgatási osztályon dolgozó ügyintézők többsége felismerte, hogy tevékenységük nagyban befolyásolja a lakosság közhangulatát. Ezért alapvető szempontnak tekintik a hatékonyabb munkavégzést, a szakszerűbb, gyorsabb ügyintézést. Miként s. lehetőségek engedik, számítógépek segítségével. Ah >1 pedig nincs rá mód — anélkül. Módosított tanácsrendelet A temetkezésről A temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló jogszabály változását követően a városi tanács módosította a -közelmúltban rendeletét. A temetők rendjéről szóló módosított tanácsrendelet ez év június 13-tól hatályos. télén, idős hozzátartozókat szállító gépjárművek részére. Ezen felül a sírboltok, sírhelyek építésének és az ezzel együttjáró munkálatoknak a helyi viszonyoknak megfelelő, részletes szabályozása is indokolta a tanácsrendelet módosítását. I városkörnyéki települések helyzetéről nyilatkozik Osgyáni Pál A Karancslapujtöi községi közös Tanácshoz három köztiég, maga Karancslapujxő, Karancsalja és Karancsberény tartozik. A három nagy település több mint öt es fél • ezer embert számlál. Ellátásukról 11 élelmiszer-, zöldségbolt, hét vendéglátóipari egység gondoskodik. A települést 41 tagú tanács és 9 tagú végrehajtó bizottság irányítja. Immár harmadik éve, hogy a közös községi tanács Salgótarján városkörnyékéhez tartozik. Az eddigi tapasztalatokról, a további feladatokról folytattunk beszélgetést Ozs- gyáni Pállal, a közös községi tanács elnökével. — Azt hiszem, itt nem szükséges nagyon erősíteni azt a tényt, hogy a helyi párt-, állami és társadalmi irányítás továbbfejlesztésére hozott központi határozatok a legszélesebb tömegkapcsolatokkal rendelkező szervezeteket érinti. Az elkövetkező időket illetően jelentős mértékben függ a helyi párt- és tanácsi szervek munkájától, hogy miként alakul településeink fejlődése, az ott élő állampolgárok ügyeinek intézése, mennyire lesz biztosított az adott terület kulturális, egészségügyi, kereskedelmi. illetve kommunális ellátása. Szűkebb területbeli tapasztalataim alapján úgy ítélem meg, hogy a községi település, mint lakóhely akkor válik igazán vonzóvá, ha ott olyan a politikai és az állami tevékenység, amely képes felelősséggel szervezni, biztosítani a mindennapi élet feltételeit. A szervezeti változásból a tanácsi feladat korszerűsítéséből fakadóan ez nem kis feladatot ró a megyei, a városi, nem utolsósorban a községi tanácsi szervezetekre sem. — Hogyan oldották meg ezt az átállást? — Az 1984 január 1-vel életbelépő új helyzethez való átállás, alkalmazkodás községi közös tanácsunknál csaknem három évvel ezelőtt 1982. január 1-vel megkezdődött, amikor Salgótarján városkörnyéki községei ‘ lettünk. Az eltelt lassan három év tapasztalatai alapján elmondhatom, hogy az újtól való tartózkodás, a kezdeti bizonytalanságok ellenére megfelelő munkakapcsolatot alakítottunk ki és már több területen eredményekben is jelentkező együttműködésről tudunk számot adni. A működő városkörnyéki bizottságon keresztül folyamatosan vizsgáltuk az együttműködés időszerű feladatait, melyek a gyakorlatban a lakosság alapellátásának javításában, a gyorsütemű magánerős építkezésekhez szükséges telekellátásban, a rendezési tervek egyeztetett vizsgálatában, a körzeti ügyintézői tevékenységben nyilvánultak még. Annak ellenére, hogy az elkövetkező időszakban alapvető feladat lesz a megyei szakosztályokkal és szervekkel való közvetlen munka- kapcsolat erősítése, mégis földrajzi közelségünk a városhoz és azok a tények alapján — hogy csak egyet említsek. például 100 munkaképes dolgozóból 84 a város üzemeiben dolgozik — továbbra is késztet bennünket a közös erőfeszítésekre. Másik, amiről szólni szeretnék, s ugyancsak a városkörnyéki dologhoz kapcsolódik az. hogy a város a saját, nem könnyű feladatának ellátásából eredően késztetett bennünket arra, hogy mi magunk is törekedjünk saját területünkön a feladatok még önállóbb szervezésére, végrehajtására. Elmondhatom őszintén. nem volt könnyű ezzel megbarátkozni, de elsősorban a tanácsi dolgozóknak további stabilizálásán keresztül úgy érzem sikerült e területen továbblépni. Igazolja ezt, hogy a testületeink által meghatározott feladatainkat évről évre sikerült végrehajtani. Az eredmények a korábbi időszakhoz viszonyítva szerényebbek, de fejlődtünk, gyarapodtunk. Egy másik gondolat, amiről még szólni szeretnék, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elmúlt évi határozatában foglaltakhoz kapcsolódik. Közös tanácsunk is érintett az igazgatási társulások létrehozásával összefüggő körzeti feladatokban. A nagyobb, életképesebb, korszerűbb és egyre önállósodó tanácshálózat kialakításával az operatív irányítási és segítségnyújtási forma helyett kialakulhatott egy új irányítási forma, mely szerint a községek nagyobb cselekvési szabadságot lcantak és tudtak is ezzel élni. összegezve azt mondanám, hogy az igazgatási társulások létrehozásával, a hatáskörök többsége került községi tanácsunk irányítása alá. Elég ha az építésügyi. 4 a szabálysértési, az árhatósági és kereskedelmi, az adótársulást említeném meg.- Ez év májusában megalakult Salgótarján városkörnyéki bizottsága. Miben látja a bizottság legtöbb feladatát? — Elsősorban is működésének céljában. Ez nem más, mint a városkörnyéki községek és a város koordinált fejlesztése, a városkörnyéki tanácsok és a városi tanács tervszerűbb és hatékonyabb együttműködésének az elősegítése A bizottság előkészítő, javaslattevő, kezdeményező, véleményező és összehangolt feladatokat lát el. Talán még azt is megemlíteném, hogy a bizottság tagjai Salgótarján város Tanácsa és a városkörnyékbe tartozó községi tanácsok képviseletek útján látja el feladatát. S ami még íonlos, a bizottság döntéseit I állásfoglalásként hozza. Ezek pedig ajánlásjellegűek. — Hogyan foglalná össze a városkörnyéki bizottság ügyrendjét? — Fő feladata, hogy összehangolja a fejlesztési célkitűzéseket. a középtávú és éves terveket. Feladata többi között, hogy vizsgálja és egyeztesse a közös érdekű feladatok társulás útján történő megvalósításának lehetőségeit. Előmozdítja az együttműködés körének szélesítését, különösen a települések koordinált fejlesztésében, anyagi eszközeink hatékonyabb felhasználásában. a lakosság ellátásának javításában. Nem részletezem, de szeretném azért kiemelni a feladatok között, hogy a bizottság rendszeresen vizsgálja az együttműködés időszerű teendőit, értékeli a közös feladatot, aiánlások megvalósítását, végül pedig véleményezi a több települést érintő megyei, tanácsi szervekhez döntésre felterjesztett javaslatokat. Az ügyrend más fontos feladatot is meghatároz. Végül mindezek után kijelenthetem, hogy mi csak iól jártunk azzal, hogy Salgótarján városkörnyéki települése lettünk. — fejezte he a beszélgetést Ozs- gyáni Pál. Somogyvári László I módosítás indokai A korábbi rendelet szerint a köztemetők kezelését a városgazdálkodási üzem látja el. A jövőben a köztemetők üzemeltetését a temetkezési vállalatra kell bízni — mondja a rendelet indokolása. A megváltozott központi jogszabály lehetővé teszi azt, hogy az elhalt elhamvasztott maradványait tartalmazó urna nemcsak a temető céljára kijelölt területen, hanem más. a jogszabályban meghatározott olyan ingatlanon is elhelyezhető. ahol a tulajdonos vagy az ingatlan jogszerű használója ehhez hozzájárul és a kegyeleti igények biztosíthatók. A jövőben lehetőség lesz arra is. hogy az elhamvasztott hamvai a temető erre kijelölt területén szétszórhatok legyenek. Mindezekre — a körülmények megteremtése után — akár az elhaltnak eleiében tett kívánsága, akár az elhamvasztásról gondoskodó hozzátartozó rendelkezése alapján kerülhet sor. Szigorítani kellett a gépjárművek forgalmát a temetőben, mert az utóbbi időben elszaporodott itt az indokolatlan gépjármű-közlekedés. A tanácsrendelet szerint a temetőben ezután csak az üzemeltető közlekedhet gépkocsival. Kivételesen adható behajtási engedély a súlyosan mozgássérült vagy a járóképNyugtató természeti környezetben, egyre bővülő szolgáltató- hálózattal épül a Beszterce-lakótelep Mit lehet — mit nem A tanácsrendelet szerint a sírok egymástól való távolságának legalább 60 centiméternek, gyermeksírok esetében legalább 30 centiméternek kell lennie. Sírgödröt kifalazni tilos. Síremléket szilárd alapon kell elhelyezni, mérete nem haladhatja meg a sírhely méretét. A síremlék építésével kapcsolatos építőanyag, kitermelt föld és törmelék csak a temetőt üzemeltető által kijelölt helyen helyezhető el. A sírboltok nagyságát a tanács műszaki osztálya állapítja meg az építésügyi engedélyezés során. A temető területén belül csak a sírok és sírboltok díszítésére szolgáló tárgyakat — virág, dísznövény, váza, mécses, sirlámpa stb. — szabad elhelyezni. A sírokra fákat vagy nagyobb bokrokat csak a temetőt üzemeltető szerv előzetes engedélyével lehet kiültetni. Tíz éven aluli gyermekek kísérő nélkül a temetőben nem tartózkodhatnak. A temetőben tilos minden olyan magatartás vagy tevékenység, amely a temetőt látogató közönség kegyeleti érzését sértheti. Szabálysértést követ el és háromezer forint pénzbírsággal sújtható az, aki sírgödröt kifalaz: temetőül ki nem jelölt .helyen, vagy lezárt temetőben halottat eltemet: sírt, .sírboltot az egészségügyi hatóság engedélye nélkül felnyit; a temetőben — fentebb említettek kivételével — járművel közlekedik, a temetőbe járművet vagy állatot bevisz: sírt. sírboltot, síremléket. temetőben lévő egyéb tárgyakat vagy a növényzetet megrongálja, a sírok díszítésére szolgáló tárgyakat- jogtalanul eltávolítja; a sírokra fákat vagy nagyobb bokrokat, a temetőt üzemeltető előzetes engedélye nélkü! ültet vagy olyan magatartást tanúsít a temetőben, amely, a kegyeleti érzést sérti. — zs —
