Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)

1984-08-24 / 198. szám

Fö7^»?-S7irtvál?ícrT kiétkozncrpoV (III.) Négy évtized változásai Az elmúlt négy évtized ad­dig soha nem ta,pasztáit fej­lődést hozott Közép Szlovákia éleiében. Üj városok épüllek, korvaferű gyárak emelkedtek, de a legtrtobet az itteniek éle­te vétózott. Minderről a CSRP kerületi pártbizottságá­nak titkárával Aloiz Tu- K»tn«zibyvel beszélgettünk. — Kerületünk nagy kiter- Jedé»ű, alupterülete eléri a 18 ezer négyzetkilométert, a (.üM-nnárorn járás lakóinak szama pedig a másfél milliót. Az adottságok miatt a felsza- b.du ás előtt elsősorban a mez j razdasáigi termelés jelle­mezte a vidéket. Kevés volta gysr, a népesség megélhetési, elb* yezkedési gondokkal küszködött. Csak jellemzé­sül’ az elmaradottságra: a dtilny kubinyi járásban a sz.ovák nemzeti felkelés ide­jén mindössze 630 munkaihe­Alojz Tuzsinszky: Fontos fel­adat volt az ipar fejlesztése két, faipari szakembereket, orvosokat, tanárokat képez­nek. A három-hat év közötti gyerekek nyolcvanhat száza­léka jár óvodába. Öt színhez is jó lehetőséget nyújt a ke- •ület dolgozóinak művelődé­séhez, s számtalan olyan ama­tőrcsoport tevékenykedik, amelyek őrzik a hagyományo­kat, beleértve a szlovák és a magyar folklórt is Városaink és falvaink ugyancsak dina­mikusan fejlődének, épülnek úi lakások, kereskedelmi egy­ségek, utak, iskolák... — A kerület előtt álló fel­adatokból miként veszik ki részüket a kommunisták? A hetvenezer lakosú és épülő Besztercebánya lyet számolhattak. Érthető te­hát, hogy amikor a csehszlo­vák nép számára megadatottá szabadság, egyik legfontosabb l*AAdatának az ipar fejleszté­séi tekintette. Az elmúlt negy­ven év alatt 330 új ipari üzem épült a kerületben. A mun­kálok, a mezőgazdasági dol­gozók, az értelmiségiek új la­kásokba költözhettek, amely­nek 60—70 százaléka ez idő alatt készült el. A kerület székhelyén, Besztercebányán 1944-ben tizenkét és fél ezren laktak, ma körülbelül hetven­ezren. Üj iparágak alakultak ki, mint például az üveggyár­tás, s a némi hagyománnyal rendelkező gépgyártás is nagy fejlődésnek indult. Olyannyi­ra, hogy Szlovákia gépgyártá­sából a kerület negyvenöt százalékkal részesedik. Ipari üzemeinkből a többi között kerülnek ki mezőgazdasági, építőipari gépek, s számotte­vő az üzemek exportja is, 7-ólyomban például a fafel­dolgozást végzik korszerű kö­rülmények között. De hasonló mondható el a vegyiparról, a textiliparról is. Egyszóval az ipari üzemeink felnőttek és tekintélyes részt vállalnak magukra a szocialista társa­dalom előtt álló célkitűzések megvalósításából. — Mi jellemzi a kerület mezőgazdasági üzemeinek te­vékenységét? takarmányszükségletének nagy részét a hegyoldalak nyújtják, s ezzel is kevesebb szántót kell elvonni értéke­sebb növényfajták termelése .elől. Tavaly a kerület szö­vetkezetei, állami gazdaságai 41 mázsás gabonahozamot ér­tek el, az idén minden jel szerint ezt meghaladó, re­kordhozam lesz. A kukorica- termés viszont valamivel ke­vesebb a számítottnál. Szö­vetkezeteink élvezik a ma­gyar termelőszövetkezetekkel kialakult együttműködés elő­nyeit, nagyra tartjuk az olyan munkakapcsolatokat, ami pél­dául kialakult a pásztói és a tezményeiben 125 ezer part- lag dolgozik. A pártba éven­te körülbelül ötezren kérik felvételüket, többségében fi­atalok, ami jelzi a párt irán­ti bizalmat. A kommunisták mindenhol igyekeznek példát mutatni, a legnehezebb fel­adatokat vállalják magukra. Élénken reagálnak a környe­zetben jelentkező problémák­ra, s a gondok megoldásából főszerepet vállalnak — fejez­te be a beszélgetést Alojz Tuzsinszky elvtárs. (Folytatjuk) Zólyom központja — Közép-Szlovákia ipari, mezőgazdasági üzemeiben, in­Visszaesés után növekedett az ipari termelés (Folytatás az 1. oldalról) 531 millió forint értékű mun­kát végeztek el, az éves elő­irányzat mintegy 44 százalé­kát. Az előző év hasamló idő­szakához viszonyítva, a ter­melés összehasonlító áron több mint 5 százaléksai mér •íéklödött és ez a tendencia -alamenny; építőipari szer­vezetre jellemző. Az elmúlt egy év alatt kedvezőtlenül alakult a ter­melékenység is. Az egy fog­lalkoztatottra jutó saját épí­tési-szerelési munkák értéke 1934 első felében közel 121 ezer forint volt, összehason­lító áron. 2,7 százalékkal ala­csonyabb, mint egy évvel ko­rábban. Legszámottevőbben csökkent a termelékenység a mezőgazdaság’ termelőszövet­kezetek építőipari közös vál­lalatainál, a minisztériumi és a tanácsi építőiparban a ter- '»elékenységromliás közel azo­nos mérvű volt, legkevésbé mérséklődött az építőipari szövetkezeteknél. A korábbi években tapasz­talt létszámcsökkenés a vizs­gált időszakban is — bár mér­sékeltebben — tovább folyta­tódott. Mértéke a szövetkezeti szektorban volt jelentős, az államiban ugyanakkor közel az 1983. I. fél évi szinten ma­radt. Így a kivitelező építő­ipar egészében az összes fog­lalkoztatottak száma az el­múlt egy év alatt 2,5 száza­lékkal, mintegy 4400 főre mérséklődött. Az építőipari szervezetekben foglalkoztatot­tak havi átlagbére az előző év hasonló időszakában ta­pasztalt növekedésnél is szá­mottevően emelkedett. Az összes foglalkoztatottak át­lagbére 1984 első hat hónap­jában megközelítette a 5100 forintot, és ez több mint 7 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Mezőgazdaság Megyei szinten a szántó­földi növények tavaszi vetés- állománya 1984. május 31-én az elmúlt évhez viszonyítva valamelyest (0,6 százalékkal) emelkedett. A szerkezet-átren­deződés folytatódott, elsősor­ban a napraforgó javára. A gabonatermő terület (kukori­cával együtt) 42 735 hektár, az előző év hasonló időszakának 95 százaléka. A búza vetés- területe az egy évvel koráb­bihoz képest közel 1 százalé­kos csökkenést mutat. A ta­vaszi és őszi árpa Vetésterü­lete a múlt évinek 86, illetve 57 százaléka. A csekély terü­letű zabból lényegesen keve­sebbet vetettek az elmúlt évinél. A kukorica vetésterü­lete 5 százalékkal meghalad­ta az előző évit. A naprafor­gó évről évre dinamikus emelkedést mutat, burgonyá­ból az ültetett terület megkö­zelítette a tavalyit, míg lu­cernából és vörösheréből lé­nyegesen kevesebbet telepítet­tek, mint az előző években. A korábbi évektől eltérően az időjárás következtében a megye nagyüzemei később kezdték meg az aratást, júli­us 3-án árpával kezdődött a Mátraaljai Állami Gazdaság­ban és a szurdokpüspöki ter­melőszövetkezetben. Ezt kö­vetően július 18-án a búza­aratást elsőként ugyancsak e két gaadaság kezdte meg. Jú­lius 10-en a tavaszi árpa ara­tásához a kállói termelőszö­vetkezet fogott hozzá. Össze­sen 357 kombájnnal arattak a földeken, melyből 270 a megyéből, 80 megyén kívülről, 7 pedig Csehszlovákiából ér­kezett. Az aratással egyidőben a szalma betakarítása is fo­lyamatban van. A nagyüzemek 1303 hektáron terveztek má­sod- és tarlóvetést. Nógrád megye szarvasmar­ha-állománya 1984. június 30- án 49,2 ezer darab volt, kö­zel 5 százalékkal több, mint az előző év hasonló időpont­jában. Ebből a tehénállomány 18,4 ezer darab, a bázisévit 3 százalékkal túlszárnyalta. A megye sertésállománya 1984. I. fél év végén 100 ezer darab, 2 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbitól. Az állomány 55 százaléka a háztáji és egyéb gazdaságokban talál­ható. Az anyakocák száma 4,6 ezer darab, 3 százalékkal marad el az 1983 június vé­gitől. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek juhállo­mánya 1984. június 30-án 41,7 ezer darab, 26 százalékkal el­maradt az 1983 I. fél évétől. Ebből az anyajuh 30 ezer da­rab, az egy évvel korábbinak 85 százaléka. Tyúkfélékből 1456 ezer darab volt a me­gyében, 5 százalékkal keve­sebb, mint egy évvel ezelőtt. A vágómarha-felvásárlás az állami szektorból növekvő, a szövetkezeti szektorból csök­kenő tendenciájú. Az összes megyei felvásárlás ez év I. fél évében 1908 tonna, 11 szá­zalékkal elmarad az 1983. év hasonló időszakától. A vágó­sertés-felvásárlást továbbra is a dinamikus felfutás jellem­zi. A megyében az I. fél év során felvásárolt 5161 tonná­nak felét a háztáji és egyéb gazdaságokból, míg a többit az állami és szövetkezeti szektorból vásárolták fel. A megyei vágójuh-felvásárlás 424 tonnát ért el. 1984 első 6 hónapjában ez 24 százalék­kal több, mint az előző év hasonló időszakában. A ba­romfi- és tehéntej-felvásárlás nem érte el az egy évvel ko­rábbit. Az állami gazdasá­gokban az összes munkavál­lalók átlagos statisztikai állo­mányi létszáma 1984. I. fél évben 2219 fő, dinamikus nö­vekedést mutat az előző évekhez képest. A jelentős létszámfelfutás az alaptevé­kenységen kívüli tevékenység bővülésével kapcsolatos. Töb­bek között gyógynövény-fel­dolgozás, -csomagolás és fém- feldolgozás indult a Mátraal­jai Állami Gazdaságban. A mezőgazdasági termelőszövet­kezeteknél az előző év I. fél évéhez viszonyítva egy mér­sékeltebb ütemű növekedés tapasztalható, ugyanis 1984. I. fél • évben a tartósan állo­mányban lévők száma 16 698 fő volt, 8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. R lakosság életkörülményei Nógrád megye lakónépessé­ge 1984. január 1-én 237 331 fo volt, 988 fővel kevesebb a-8 egy évvel korábbinál Aa évek óta tartó elvewtai«»»- szám-csökkenés jellem«*» aa elmúlt évet is, és wtóély mértékben ugyan, d« »ők­kent a halálozások szádat A lakosság pénzbevétel' —í az MNB adatai alapján —'• 1983. I. fél évéhez képest 15,9 százalékkal növekedtek. Ezen belül a társadalombiztosítási kifizetések 16,2 százalékkal! emelkedtek 1984 első felében! A családi pótlék kifizetések erőteljes növekedése a köz­ponti intézkedések hatásával van összefüggésben. A táp­pénzre fordított összeg némi! leg csökkent. A lakosság ta­karékbetét-állománya — az OTP jelentése alapján —■ 1984. I. fél évében visszafo-' gottabb mértékben nőtt, mint a megelőző időszakban. A megye kiskereskedelmi hálózata 1984. I. fél évben 4051,5 millió forint forgalmat bonyolított le, amely — fo­lyó áron — 10,6 százalékkal haladta meg az 1983. I. fél j évit. Volumenében a növeke­dés 1,7 százalékos. Eltérő mértékben alakult az egyes árufőcsoportok forgalma. Leg­dinamikusabban a vegyes­iparcikkek, majd az élelmi­szerek eladása nőtt és mér­sékeltebben emelkedett a vendéglátás és a ruházati cikkeké. Élelmiszerekből az ellátás az'elmúlt fél év során kielé­gítő volt, azonban egyes fő­zelék- és gyümölcskonzervek- ből, savanyúságból, fűszerpap­rikából, tubusos készítmé­nyekből, valamint kakáéból időszakos hiányok jelentkez­tek. A ruházkodási méteráruk kínálata összességében szín­vonalasnak mondható, és la­kástextíliákból is javult az ellátás. Fél év végére már függönyökből, paplanokból és konfekcionált ágyneműkből is megfelelő volt a választék. A megye szocialista kiske­res kede lm ében fog la lkozta to t - lak átlagos állományi létszá­ma 6349 fő 1984. I. fél' évé­ben, közülük 4520 a fizikai foglalkozású. Az átlagos havi munkabér a bázisidőszakhoz képest 7,8 százalékkal lett magasabb. Nógrád megyében 1984. I. fél évben 103 általános orvo­si, valamint 16 gyermekorvosi Körzet működött, melyekben 97, illetve 14 orvos dolgozott. A kórházi ágyak száma nem változott az eltelt egy év so­rán. Lakásépítés Nógrád megyében az év Ij lel évében 303 lakás épült tel, amely a bázisidőszakitól 17.4 százalékkal több. A lakások 78,2 százaléka magánerőből, 21,8 százaléka állami finan-' szírozásból készült. Az év el­ső hat hónapjában 53 lakás szűnt meg, ez az elmúlt idő­szakinál egy lakással többi Így a tényleges lakásszaporu­lat 1984. I. fél évében 250 volt. A tárgyidőszakban 93 üdülő épült, ami több mint kétszerese a bázisidőszakinak. iff postai szolgaltatasok — A mezőgazdaság szoci­alista átszervezésére 1950-ben került sor, amikor megala­kultak az egységes földműves­szövetkezetek. A kerületben a számuk jelenleg száz- nyolcvan, s mellettük talál­ható még huszonnégy állami gazdaság is. Területük átla­gosan háromezer hektár. A termelés lehetőségeit befo­lyásolja, hogy a kerület fele erdő, a 18 ezer négyzetkilo­méternek negyven százaléka alkalmas mezőgazdasági mű­velésre. A domborzati felté­telek szintén változatosak, hiszen van termelőszövetkezet, amely a tengerszint felett 120. s van amelyik 600. vagy ennél magasabb fekvésű te­rületen kénytelen, gazdálkod­ni Jelentős eredményeket ér­tek el a mezőgazdasági üze­mek a burgonyatermesztés­ben. a szarvasmarha-tenyész­tésben. Igyekeznék adottsága­ik szermt szakosodni, élnek a N»n<=fárMÓ nyújtotta lehptő- ••■«likel. Az állatállomány prievidzai gazdaságok között. Az ágazat fejlődéséhez nagy­ban hozzájárult, hogy a ke­rület szöyetkezeteiben átlago­san 15—20 felsőfokú végzett­ségű szakember dolgozik, akik igyekeznek mielőbb a ter­melésben hasznosítani a kor­szerű eljárásokat. Ami a fel­adatokat illeti: szeretnénk a tejhozamot növelni, a húster­melést a jelenlegi jó szinten tartani. — Az elmúlt negyven év alatt bizonyára sokat változ­tak az életkörülmények ’is Közép-Szlovákiában? — Igen. a szocialista vi­szonyoknak megfelelően ki­alakultak az oktatás, a mű­velődés feltételei. A kerület­ben például harminchat gim­názium. ötvenhat szakközép- iskola található. A leendő szakemberek képzése kilenc- venkét szakmunkásintézet­ben folyik, ahonnan sokan ke­rülnek főiskolára is. A ke­rület öt főiskoláján többek között közlekedési mérnökö; Űjabb távközlési szolgálta­tások bevezetését tervezi a posta. Az utóbbi években a mikroelektronika, a számítás- technika rohamos fejlődésé­vel összefüggésben egyre több országban jelennek meg és hódítanak tért a megszokott telex-, és távíró-szolgáltatá- áok mellett a korszerű mód­szerek. Ezek segítségével ma­gas színvonalon és igen gyor­san lehet szöveges és grafi­kus információkat, valamint rajzot, kézírást és levelet to­vábbítani távközlési úton. A Magyar Posta táviköziésfej- lesztési törekvéseinek egyik célja, hogy hazánk is csatla­kozhasson az újabb, s mind szélesebb körű nemzetközi távközlési rendszerekhez, ame­lyek rövidesen nélkülözhetet­len velejárói lesznek a gaz­dasági, üzleti, pénzügyi es egyéb partnerkapcsolatok léte­sítésének, továbbfejlesztésé­nek. Az úgynevezett TELETEX- szolgáltatás kísérleti üzeme a tervek szerint még a jövő év­ben megkezdődik. A TELE­TEX — a telexhez hasonlóan, de annál magasabb színvona­lon — szövegek továbbítására alkalmas rendszer, jelkészle­te a telexénél jóval nagyobb; a több mint 300 betű, szám, írásjel lehetővé teszi, hogy szinte az összes nyelven le­hessen rajta üzenetet közve­títeni. A továbbított, szöveg tetszés szerint szerkeszthető, minősége vetekszik a legkor­szerűbb elektronikus írógépe­ken írt levelekével. A leírt i~formációt tárolni, s ha szük­séges, újból előhívni is ' le­het. A postán — az OMFB- vel kötött megállapodás alap­ján c: még az idén elken-. dődnek az alkalmazási vizs­gálatok, jövőre pedig vásárol­nak néhány TELETÉX-készü- léket, amelyekkel megindít­ják a kísérleti üzemet. Ezzel párhuzamosan előkészülnek a hazai gyártásra, fejlesztésre. Most készíti elő a posta a/ úgynevezett fakszimile-szoi- gáltatás bevezetését is. Ebben a rendszerben már nemcsak szöveget, hanem rajzokat, kézírást is lehet távközléssel továbbítani. A speciális be­rendezést a közönséges tele­fonhoz kell csatlakoztatni; a partner feltárcsázásával jön létre a kapcsolat a küldő és a vevő között. A fakszimile­szolgáltatás lényege, hogy le sem kell írni a meglévő in­formációt, csak az eredeti példányt kell betenni a gép­be, amely hiteles másolatot készít róla a partner számá­ra. A világon már mintegy 300 ezer fakszimile-készülék van, kézzelfogható előnyei miatt gyors ütemben terjed. A posta tervei szerint még az idén beszereznek néhány példányt. Ezeket a vidéki és fővárosi nagyobb postahiva­talokban helyezik el, s nyil­vános szolgáltatásként bárki élhet a távközlésnek ezzel az új lehetőségével. Ugyancsak foglalkoznak a Videotex (vagy más néven Teledata) bevezetésével. A Videotex-szolgáltatásnak első­sorban az üzleti életben van jelentősége, de a külföldi ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a lakosság körében is kedve­ző visszhangra talált. (MTI) NÓGRÁD - .1984. augusztus 24„ péntek 9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents