Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)

1984-08-23 / 197. szám

riLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP tiÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XL. ÉVF.. 197. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. AUGUSZTUS 23., CSÜTÖRTÖK Bőséges álláskínálat a fiatal szakmunkásoknak Az idén mintegy 46 ezer fiatal fejezte be tanulmánya­it a különféle szakmunkás- képző iskolákban. Az érett­ségi mellé pedig több, mint hétezren szereztek szakmun­kás-bizonyítványt is. Van, aki még csak most, a nyár utó­ján néz munka után, mások már korábban döntöttek, hogy visszatérnek a tanulóéveik­ből jól ismert gyári kollektí­vához. Bőségesen kínálnak szá­mukra állást! ’A hiányzó munkáskézről a vállalatok többsége igyekszik jó előre gondoskodni: kap­csolatot tartanak az iskolák­kal, ösztöndíjat adnak a visz- szavárt tanulóknak, sokhe­lyütt pedig saját tanműhelye­ket építenek a fiatalok gya­korlati képzéséhez. A jelentős anyagi erőfeszítések árán van, ahol sikerül megoldani a szakember-utánpótlást, má­sutt ennek ellenére is lét­számgondokkal küzdenek. A hagyományos ipari szak­mákat kitanult fiatalokért ver­sengenek a vállalatok. Nagy a keletjük egyebek között a lakatosoknak, az esztergályo­soknak, a marósoknak. A Hódmezővásárhelyi Mezőgaz­dasági Gépgyártó és Szolgál­tató Vállalatnál kedvező fel­tételeket teremtettek ahhoz, hogy ezekben a szakmákban biztosítsák az utánpótlást. Több mint ezer négyzetméter alapterületű, korszerű beren­dezésekkel felszerelt tanmű­helyt létesítettek. Itt évente mintegy 80 új szakmunkást képeznek, hét szakmában. En­nek köszönhető, hogy a vál­lalatnál nem jelent nagyobb gondot a nemrégiben beren­dezett, az iparág egyik leg­korszerűbb forgácsolóüzemé­nek működtetése, pedig a mikroszámítógépes esztergá­kat és számjegy vezérlésű marókat csak igen magasan képzett dolgozók kezelhetik. A Lenin Kohászati Művek­ben korántsem ilyen kedve­ző a munkaerőhelyzet, pedig évről évre mind nagyobb ösz- szegeket fordítanak az után­pótlás biztosítására. Tovább csekként a fiata­lok érdeklődése a meleg- üzemi szakmák iránt, a szükségesnél jóval keve­sebb az olvasztár, az öntő, a hengerész, a forrasztár. Pe­dig az üzem évente 280—300 fiatalt iskoláz be, kiképezi őket, s ösztöndíjat fizet. Egy részük azonban, bizonyít­ványával a kezében, a na­gyobb kereset reményében másutt keres munkát. A fonó-szövő szakmunkás­ból »mzágsaftrte szintén kevés az utánpótlás. A Pápai Textilgyárban tálán valami­vel kedvezőbb a helyzet az országos átlagnál. Igaz, ez a gyárnak igen nagy összegek­be karul: kilencmillió forin­tért bővítette, korszerűsítet­te tanműhelyét, ahol az el­sőévesek ismerkednek a szak­ma alapfogalmaival, majd a következő két évben nagyüze­mi gyakorlaton vesznek részt. Emellett több mint 25 millió forinttal járultak hozzá a pá­pai szakmunkásképző intézet új, százszemélyes leánykollé­giumának építéséhez, a régit pedig komfortos munkásszál­lóvá alakították át. A fővárosi Athenaeum Nyom­dát évente általában 70 fiatal választja első munkahelyének. Az új dolgozóknak a fele azonban — főleg a szakkö­zépiskolát végzettek — egy éven belül el is megy. Jó kezdeményezésnek bi­zonyult, hogy a fiatalokat egy-egy idősebb, tapasz­taltabb szakmunkásra bíz­zák, s így nem csak a szakma ap­róbb fortélyaira tehetnek szert a fiatalok, hanem az emberi kapcsolatok is szorosabbak lesznek. Könnyebb lesz szá­mukra a beilleszkedés, s kö­zülük mind többen maradnak. Rétsági tapasztalatok Sokoldalú együttműködés jellemzi ellenőrzés munkáját a népi r Ä népi ellenőrzési bizott­ság munkáját is értékelte legutóbbi ülésén Rétság vá­rosi jogú nagyközség Taná­csa. Mindenekelőtt megálla­pították, hogy a helyi taná­csokkal rendszeres munka- kapcsolatot alakított ki a NEB, de sokoldalú és ered­ményes az együttműködés egyéb állami és társadalmi szervekkel is. Mindez a vizs­galatok helyszíni segítésében nyilvánul meg, példának oká­ért a Hazafias Népfront, a KISZ és Vöröskereszt akti­vistái bekapcsolódtak a me­rőgazdasági dolgozók élet- és munkakörülményeit, valamint P7. idős korúak helyzetét elemző ellenőrzésekbe. Jó az együttműködés a különböző fórumok szervezésében, vala­mint a vizsgálati tapasztala­tok ismertetésében is. A NEB munkájával kap­csolatban elmondták, hogy a korábbihoz képest csökken­tették a tervezett vizsgálatok számát, s ez mindenképpen színvonalasabb munkát tett lehetővé. Az ellenőrzések erő­teljesebben kapcsolódtak a népgazdasági tervek célkitű­zéseinek végrehajtásához, így foglalkoztak többek között a gazdasági munka hatékonysá­gát érintő emberi tényezők­kel .és az érdekeltségi viszo­nyokkal. Kellő figyelmet szenteltek a lakosság hangu­latát alapvetően befolyásoló hatások elemzésére is, így he'yet kapóit a vizsgálatok közös* a lakosság ellátása, a szolgáltatás, az ügyintézés színvonala, valamint a gaz­dálkodási fegyelem erősítése is. Növeltek az utóvizsgála­tok arányát — tavaly az arány csaknem 50 százalék volt —, ily módon is meggyő­ződtek a javaslatok alapján tett intézkedések végrehajtá­sáról és annak eredményessé­géről. A népi ellenőrök a ta­pasztalatok alapján 27 javas­latot tettek, hét esetben éltek felhívással, fegyelmi eljárást egy, szabálysértési eljárást pedig két esetben kezdemé­nyezték. A mostani értékelés sze­rint alapvető feladatának tartja a rétsági NEB a lakos­sági beadványok érdemi el­bírálását. Ezek között egyéb­ként 30—43 százalék között mozog a névtelenek aránya, az alaptalan bejelentések pe­dig 32—44 százalék között in­gadoznak. A beadványok tartalmát il­letően a társadalmi tulajdon megkárosítása, a beosztással való visszaélés mellett jelen­tősek a gazdálkodó szervek működésében tapasztalható hi­ányosságok. Számottevő a la­kosság érdekeinek sérelmét jelző bejelentések száma is, ezek egyaránt érintik a ke­reskedelmet és a szolgáltatá­sokat. A bejelentések 64 százalékát saját hatáskörben vizsgálta a rétsági NEB, s a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a lakosság többsége fi­gyelemmel kíséri a gazdálko­dó szervek tevékenységét és reagál a közösséget érintő szabálytalanságokra. Kiterjedt a népi ellenőrök figyelme az alaptalan beje­lentések okainak vizsgálatára is. E szerint a magyarázat között épp úgy megtalálható a hiányos információ és a nem kellő jogszabályismeret, mint az esetenként előforduló rosszindulatú rágalmazás is. A közérdekű bejelentések száma egyébként éppen há­romszorosa a két évvel ez­előttinek. Kilenc bejelentés közül egy bizonyult alapta­lannak és hárman választot­ták a névtelenséget. Végül még egy adat: a vizsgálatok elvégzésére csaknem három­száz munkanapot fordítottak a rétsági népi ellenőrök. Jövedelmező tevékenységet folytat az endrefalvai termelőszövetkezet gumiüzeme Hul­ladékanyagokból készítenek gumiszövetet megrendelőik számára. Nagygyűlés Románia nemzeti ünnepe alkalmából A Román Szocialista Köztársaság felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából szerdán ünnepi nagygyűlést rende­zett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Láng Gépgyár művelődési házában. A mintegy 500 vendég között ott vol­tak a nagy múltú gyár munkásai, az angyalföldi vállalatok, üzemek és intézmények dolgozói. Az elnökségben Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társa­dalmi Szemle szerkesztő bizottság elnöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Horn Gyula, az MSZMP KB osztályvezetője Juhár Zoltán belkereskedelmi és Somo­gyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, Nagy János külügyminiszteri umi államik ükár, a főváros. valamint An­gyalföld politikai, társadalmi, gazdasági életének kiemelke­dő képviselői foglaltak helyet. A megjelenteket Szentistvá- nyi Gyuláné, a HNF Országos Tanácsának alelnöke üdvö­zölte, majd Faluvégi Lajos, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal el­nöke emelkedett szólásra. Faluvégi Lajos beszéde Bevezetőben az MSZMP Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében kö­szönetét mondott a résztve­vőknek azért, hogy eljöttek és jelenlétükkel támogatják a szándékot: jó szomszédhoz illő módon közösen megünnepelni szocialista barátaink sorsfor­dulóit. Ilyen történelmi sors­forduló volt Románia népének életében 40 esztendeje augusz­tus 23.-a. — Négy évtizeddel ezelőtt már a háború ötödik észtén múltat a szónok. — Minden nép nagyon sokat szenvedett. A második világháború fő terheit viselő szovjet Vörös Hadsereg azonban e'-enállha- tatlanul nyomult előre, és megteremtette a feltételeket népeink felszabadulásához. Csapásai akftt a német hadse­regbői es a román királyi csa­patokból álló front Tasinál összeomlott. A román hazafias és antifasiszta erők — a kom­munisták vezetésével — éltek a történelmi lehetőséggel, és 1944. augusztus 23-án fegy­veres felkeléssel megdöntöttél dejében jártunk — idézte a Antonescu katonai diktatúráját. Fiatalok Magyarnándorban Békegyűlés—termékbemutató — diszkó A hét végére, szombatra, egész napos rendezvényre in­vitálják Balassagyarmat és környéke fiataljait a magyar- nándoriak. A rendezők — a párt területi bizottsága, a KISZ balassagyarmati és he­lyi bizottságai — hagyományt kívánnak teremteni azzal, hogy a mezőgazdaságban és az iparban dolgozó, pályájuk elején álló fiúkat és lányokat találkozóra hívják majd esz­tendőnként. Mi minden lesz Magyar- nándorban augusztus 25-én, szombaton a .mezőgazdasági és ifjúmunkás fiatalok első ta­lálkozóján? Délelőtt megkez­dődnek már a sportversenyek, s tartanak — felszabadulási mérföldfutás, lövészet, kis­pályás foci fiúknak és leá­nyoknak — kora délutánig. Négy órakor kezdődik a bé­kegyűlés, amelynek szónoka Rámpások Péter, a KISZ ba­lassagyarmati városi bizottsá­gának titkára lesz. Ezt köve­tően a 100 Folk Celsius együt­tes ad koncertet, a tábortűz mellett pedig a Heb Dajör „városi" banda” muzsikál, vé­gül éjfélig tartó szabadtéri diszkó zárja a napot. Emellett lesz termékbemu­tató: a fiatalok munkahelye­ik jellemző termékeit teszik közszemlére. A megye fo­gyasztási szövetkezetei is meg­hívást kaptak, s várhatóan' nagy tömeg étkezését a szo­kott módon biztosítják. A találkozó ■ központja a magyarnándori sportpálya lesz, itt zajlanak majd a fo- cimeccsek, s itt tartják a bé­kegyűlést is. Ha az idő nem kedvezne, akkor a helyi Rad­nóti Miklós Művelődési Ház fogadja a vendégeket. A városkörnyék KISZ-bi- zottságai maguk szervezik utazásukat a találkozóra, de például Balassagyarmatról, a párt városi bizottságának székháza elől szombaton reg­gel 9 órakor két autóbusz is indul Magyarnándorba. A találkozó programját át­nézve bizonyára sokan kap­nak majd kedvet, hogy részt­vevői legyenek a mezőgazda- sági és ifjúmunkás fiatalok első, hagyományt teremtő rendezvényének. A, román hadifoglyokból a Szovjetunióban alakult Tudor Vladimirescu hadosztály ön­kéntesei harcba indultai, a hitleri Németország ellen. A román hadsereg alakulata' csatlakoztak a szovjet hadse­reghez és annak oldalán küz­döttek hazájuk és más orszá­gok felszabadításáért. A mai évfordulón tisztelettel adó­zunk a fasizmus elleni harc­ban hazánk területén elesett román katonák emlékének is — mondotta. A miniszterelnök-helyettes ezután emlékeztetett népeink több évszázados közös harcé­ra: — A XV. század Erdélyé­ben az elnyomás ellen felkelő, egyforma darócot viselő ma­gyar és román jobbágyok csak azt tudták, hogy mindannyian a föld földtelen nyomorultjai; közóseh ragadtak hát kiegye­nesített kaszát és dobtak „ve­res kakast” a földesúri ud­varházak tetejére. A magyar Budai Nagy Antal és a ro­mán Kardos Jákob zászlaja alatt közösen vállalták közös elnyomóikkal szemben az egyenlőtlen, a kilátástalan harcot. A Kolozsmonostornal karóba húzott jobbágyok kü­lönböző nyelven jajgattak, de ugyanazt a leírhatatlan fáj­dalmat érezTék. Faluvégi Lajos, a jelenről szólva többek között ezeket mondotta" — A Magyar Népköztársa­ságban román, és a Román Szocialista Köztársaságban magyar • nemzetiség él. A jo­gok, kötelességek és a'felelős­ségek harmóniájának azt az elvét valljuk, líogy a szocia­lizmust építő társadalomban alaptörvény az egyenlőség. A többnyelvűség, a kulturális hagyományok, az életmódban szokások többfélesége nem zavaró tényező, hanem a tár­sadalmat gazdagító sokszínű­ség. Meg kell fogadnunk a lenini tanítást, a többség nem lehet elég előzékeny a nem­zeti kisebbséggel szemben. A nemzetiségek annál jobban tudnak a szocializmus ügyével azonosulni minél jobban ér­zik nyelvük, kultúrájuk meg­őrzésének és a veiük egy nyelvet beszélő nemzetekhez fűződő kapcsolataik érvénye­sülésének lehetőségét. Mi azt kívánjuk, hogy jogaikat biz­tosítva, a nemzetiségek jó közérzettel élhessenek és le­gyenek hű állampolgárai ha­zájuknak Létezésüknél, sa­játos helyzetüknél fogva az eddiginél szorosabb összekötő szereDet töltsenek be népeink és országaink együttműködő­.. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents