Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)

1984-08-19 / 195. szám

AZ *SÍ»P NOG R A 0« ViEGy El BÍZOTT S A Ga E s A MSGYK! TAN AUS LAJJ» VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD XL. ÉVF., 195. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1984. AUGUSZTUS 19., VASARNAF KS«-> BEKEEiST, £% HR2ÄERT, H armincöt éve már, hogy törvénybe ik­tatták a Magyar Népköztársaság Al­kotmányát. A Tanácsköztársaság első, valóban, a dolgozó nép érdekeit kifejező al­kotmánya után három évtizeddel ez a mos­tani immár á felszabadulást köyető fordulat tükre, állami életünk, jogalkotásunk alapja, •gyszóval, törvényeink törvénye lett. Augusztus 20-a a múltban is jeles -ünne­pünk volt. Államalapító, bölcs törvényhozó első királyunkká, Istvánra emlékeztünk. S emlékezünk ma is, azzal a jó érzéssel, hogy már hét esztendeje az akkori államiságot jelképező koronát is újra népünk birtokában tudjuk. Mi, mai magyarok tudván tudjuk, hogy egy nép történelmének súlyát nem a századok múlása adja, hanem a betöltött szerep, a haladás érdekében mindenkor tett erőfeszí­tések. Sosem láttuk világosabban, mint nap­jainkban, arról a tisztultabb horizontú ma­gaslatról, amelyre népünk annyi megpró­báltatás után az épülő szocializmus jóvoltá­ból feljutott, hogy visszanyúlni csak azért érdemes, ami valódi érték, ami a jelent és a jövendőt szolgálja. S most ebben a szellemben, múltunk min­iden jó és becses vívmányára büszkén, a jó hagyományok és a mai új vonások, eszmék, hajtóerők ötvözetéből teremtjük' meg azt a korszerű magatartást, amellyel népünk, ha­zánk jelenét és jövendőjét legméltóbban szol­gálhatjuk. Augusztus 20-a az újkenyér ünnepe is, és étről most külön hangsúllyal kell szólnunk, hiszen az idei — reméljük — bőséges ke- (nyérnekvaló betakarítása is roppant erőfe­szítéseket követelt. A minden eddiginél szorosabb összefogást inemesak az időjárás sürgette és sürgeti. A sok gondot okozó világpiaci helyzet is arra figyelmeztet, hogy vigyázzunk minden szem gabonára, minden értékre, amit megtermel­tünk. A világgazdasági problémák súlyos terheket rónáik a mi népgazdaságunkra is és ebből a helyzetből csak az eddiginél jobb, szervezettebb munkával, megfontolt takaré­kossággal lábalhatunk ki. Ne tekintse tehát senki ünneprontásnak, ha az idei alkotmány napján a népi nemzeti egységen kívül az ál­lampolgári kötelességeket, a közös felelőssé­get külön is hangsúlyozzuk. Hiszen jelenleg nélkülözhetetlenül szükség van mindannyiunk becsületes, odaadó helytállására. Ne legyünk, nem is lehetünk engedékenyek a kényelmes­séggel, a tehetetlenséggel szemben. Nem néz­hetjük el a rendbontást, a pazarlást, a szer­vezetlenséget, a lazaságot. Társadalmi rendünk alaptörvénye nem pusztán a jogok gyűjteménye, hanem —, ami­ről bizony néha hajlamosak vagyunk megfe­ledkezni — a kötelességeké is. A törvény népköztársaságunk minden állampolgára számára szavatolja például a munkához va­ló jogot, s ez vitathatatlanul az egyik legbe­csesebb történelmi vívmányunk. De valljuk be, hogy jóval ritkábban idézzük alkotmá­nyunknak egy másik passzusát, amely pe­dig szinte rímel az említett jogra: mindenki­nek „kötelessége, hogy képességei szerint dol­gozzék”. Ugyancsak az alkotmány előírta kö­telességünk „a nép vagyonának védelme, a társadalmi tulajdon szilárdítása, a Magyar Népköztársaság gazdasági erejének fokozá­sa.” A jogok gyakorlásának a kötelességek tel­jesítése az előfeltétele. Nálunk nincs mun­kanélküliség —, de vajon mindenki képessé­gei szerint dolgozik-e? Vajon minden ter­melőhelyen valóban az ország gazdasági erejét gyarapító tevékenység folyik-e? Na­gyon időszerű kérdések ezek, áss alkotmá­nyunk méltó ünnepléséhez hozzátartozik ez az önkr'iikus önvizsgálat is. Helytállásunk eredményei közismertek. Az egész világ tanúja lehet, hegy gondjaink el­lenére sem élünk rosszul. A közeli bőség il­lúziójával mégis le kel] számolnunk, és azt is tudnunk kell, hogy gyors, látványos ered­ményre sem számíthatunk. Népünk szilárd, eltökélt egységét, felnőtt voltát bizonyítja az a megértés és felelős­ségtudat, amellyel a kiutat kereső, nem­egyszer népszerűtlen intézkedésekre is vála­szolt. A túlnyomó többség megértette, hogy a teljes jólét szocializmusába hosszú út visz, s, hogy az állandó, egyenletes fejlődés sem mindig jelent egyet a látványos gazdasági gyarapodással. Dolgozóink többsége megér­tette, hogy azt a terhet, amelyet a világpia­ci változások a vállunkra raktak, itthon a magunk erőjéből és eszközeivel kell ellensú­lyoznunk. Azzal, hogy a magunk portáján teremtünk rendet, fegyelmezetten élünk és dolgozunk. Kihasználjuk a munkanap min­den percét, olyan termékeket gyártunk, ame­lyek a világpiacon is öregbítik hazánk jó hírét, s főképpen, amíg nagyobbra nem te­lik, addig takarózzunk, ameddig mostani ta­karónk ér. A már említett nemzeti egység további erősítését követelik külpolitikai céljaink, a béke érdekében állandóan és hittel telt erő­feszítéseink, s a békés egymás mellett élés biztosítása. A világ tele van válsággócokkal, a reakciós imperialista erők olyan helyzetet próbálnak teremteni, amely szinte lehetet­lenné teszi a velük való békés együttélést. Fegyverkezési hajszát szítanak, gazdasági konfliktusokat teremtenek, rágalomhadjára­tokba kezdenek, hogy nehezítsék helyzetün­ket, megbontsák társadalmunk rendjét, egy­ségét. Mi ennek ellenére az alkotmány ün­nepén is jóleső tudattal adunk számot szo­cialista demokráciánk szilárdságáról, az ál­lami élet demokratizmusának örvendetes fej­lődéséről, a szabad alkotó légkörről, amely százezreket ösztönöz a közös fejtörésre, a részvételre, felelősségvállalásra. Állandó készenlétünket növeli, hogy fel­szabadulásunk negyvenedik évfordulójának megünneplésére és életünk iránytűjének, szer­vezőjének, pártunknak a XIII. kongresszu­sára készülünk. Joggal hangsúlyozzuk mind­két esemény horderejét és a két jelentős határkő felé közeledve, mindannyiunk meg­növekedett felelősségét. N egyven év egy nép életében nem nagy idő, de a mi számunkra az életet, az elnyert szabadságot, a boldogulást, a példák és tapasztalatok valóságos arzenálját jelentette ez a négy évtized. Túléltük a há­ború pusztításait, a kemény szigort, a bizal­matlanság esztendeit, emlékezünk az ötvenes években szított hidegháborús hisztériára, amelynek közvetlen, s még inkább közvetett hatásait ugyancsak megszenvedtük. Tudjuk, hogy az imperialista mesterkedések hogyan szolgálhatnak okot és ürügyet a bizalomból fakadó sok jó kezdeményezés, terv és ötlet elfojtására. Mi megfizettük a tandíjat, ön­vizsgáló nagy küzdelemben állítottuk helyre a bizalmat, teremtettük meg az alkotás, a tágasabb, emberségesebb élet tiszta levegő­jét, s ezt meg is fogjuk oltalmazni. Temérdek a tennivalónk, s a siker érde­kében még szorosabbra kell zárnunk sorain­kat. Tevékenységünknek egymás jó megérté­sében, a közös felelősségben, valamint a ba­rátainkkal való szolidaritásban kell gyöke­reznie, s az eltökélt internacionalizmusban, ami népünk odaadó munkájával társulva megteremtette hazánk mai rangját, tekinté­lyét. Felvétel: Kulcsár József A hatékony, jó munkát kell elismerni ünnepi nagygyűlés Miskolcon — Marjai József beszéde A munkás-paraszt találka- tőit. A gyűlés szónoka, Mar- zón ünnepelte alkotmányunk jai József, a Minisztertanács születésének évfordulóját Mis- elnökhelyettese volt. kolc és a környező települések lakossága. Szombaton zenés ébresztő köszöntötte a város lakosságát, majd mintegy hat­ezren gyűltek össze a csa- nyiki majálisparkban, az ün­nepi nagygyűlés színhelyén. A Himnusz élhangzása után Ho- molya Gizella, a Hazafias Népfront Miskolc városi Bi­Beszédéinek bevezető részé­ben arra emlékeztetett, hogy immár 39. alkalommal ünne­pelhetjük békében az egész országban az újkenyér ün­nepét. — Augusztus 20-a olyan ünnep, amely a múlt, a je­len és a jövő találkozását jel­.... , . ... .. képezi — mondotta Marjai zottsaganak titkára koszontot- József _ A Magyar Népköz­te a résztvevőket, köztük Bor­sod megye és Miskolc veze­A hét végén is Szombat reggel is ország­szerte benépesült a határ a mezőgazdaságban, munkával .töltik a hét végi pihenőnapo­kat és az ünnepet egyaránt. Országszerte benépesült a határ a talaj-előkészítést a másod- ^lást, valamint a növényvédel­vetéshez. Ám a szárazságban kőkeményre szikkadt, kötött talajokon nehéz dolguk van a traktoroknak, mert az ekék Sok helyütt, így Borsodban hatalmas rögöket fordítanak az ország legészakibb megyé- ki. Megfelelő minőségű mag­met is. Borsodban az Agro- ker Vállalat műtrágyából ma­radéktalanul ki tudja elégí­teni az igényeket. A megyé­ben intenzív a burgonyabogár je. A korábbi esztendőkben kipróbált speciális paradi­csomkombájnok nem váltak be, ezért a gazdaságok az idén részesművelésre adták ki az ültetvényeket tagjaiknak. A jében is befejezték a kalászo­sok aratását. A borsodiaknak sokat segített az ország más területeiről és a szomszédos Szlovákia mezőgazdasági üze­meiből érkezett csaknem 200 kombájn és 100 szállítójármű is ágyakat így csak többszöri előmunkálással lehet készíte­ni. Szolnok megyében a cibak­házai Vörös Csillag Tsz hatá­rában két műszakban forgat­ják a gabona tarlóját, éjjel reflektorfény mellett dolgoz­Csongrádban szombaton az nak, hogy mielőbb elkészülje­utolsó hektárokról gyűjtöt­ték össze, kötötték bálákba és szállították a majorokba a szalmát. A felszabadult terü­leteken nyomban megkezdték nek. Szombat estig a talaj - előkészítő munka 90 százalé­kát végezték el. Folyamatosan végzik a gaz­daságok a tápanyag-utánpót­ellend védekezés is, mert meg- hét végén a családok apraja­jelent a kártevő idei második nagyja szedte a pirosra érett nemzedéke. Az ugyancsak je- termést. lentős nagyságú — mintegy Nemsokára elérkezik a szü- ezerhektárnyi — maglucer- rét ideje. Jó termést ígérnek na- és vöröshereföldön, vala- a tokaj-hegyaljai szőlöültet- mint(a napraforgóval bevetett vények, azonban több táblán területeken szintén elvégez- jelentkezett az elmúlt napok­tól- a «Wikséees nernietezést ban a Hsztharmatfertőzés és tek a szükséges permetezést. gócokban előfo,.dul szőlőmoly A paradicsom egyik legfőbb rajzása is. Ezért a gazdaságok termőhelyén, a Duna—Tisza és az egyéni termelők a heli- kozti homokterületen elérke- kopteres permetezést kézi per- zetl a fontos konzervipari me te zcssel egészítik ki a fer- zöldségnövény szedésének ide- lőző gócokban, (MTI) társaság belső és külső hely zete szilárd. A hazánk belső viszonyait jellemző, meghatá­rozó társadalmi közmegegye­zést nagy eredménynek, po­litikánk egyik legfőbb sikeré­nek tartjuk. A. kiegyensúlyo­zott, nyugodt belpolitikai lég- azonos, kör, a jó társadalmi közérzet biztosít pozva, érdemi, hatékony nö­vekedés révén érhetjük el. Az iparvállalatok és a mező- gazdaság exportképességé­nek fejlesztése elsőrendű fel­adat, hiszen a magyar gazda­ság külső környezete a jövő­ben sem kínál esélyt a köny- nyebb előrejutáshoz. De az egyensúly javítása és megőr­zése exportképességünk és lehetőségeink gyorsabb kibon­takoztatása mellett is csak a gazdasági növekedés maga­sabb színvonalán mehet majd végbe. — Társadalmunknak a ha­tékony, jó munkát kell elis­mernie. Nem lehet elfogadni azt a nézetet, amely különbö­ző minőségű munkák számára átlagos jövedelmet A haladás üteme megőrzése érdekében nap mint alapvetően az elvégzett mun- nap cselekednünk kell az élet ka minőségétől függ. minden területén. — Az utóbbi években a magyar gazdaság rendkívüli és korábban át nem élt, ke­mény próbatételen esett át. Népünk történelmi jelentősé­gű tette, hogy a legkritiku­sabb helyzetekben is el tudta kerülni a fenyegető, súlyos visszaesést, nem csak megőriz­tük elért életszínvonalunkat de sok vonatkozásban meg erősödtünk, megedződtünk t megtartottuk fejlődőképessé günket. — Céljainkat csak a job! és, eredményesebb munkával teremtett tartós sikerekre ala­Marjai József ezután az idei esztendő eddigi eredményeiről szólt. Mint mondotta, gazda­sági építőmunkánkban ked­vező irányú fejlődés mutatko­zik, bár ez még nem általá­nos. Népgazdaságunk fokoza­tosan alkalmazkodik a szigo­rúbb követelményekhez. — Az elért eredmények alapján valószínű, hogy 1984- ben a gazdasági növekedés meghaladja a tervelőirány­zatot. A gazdaság belső egyen­súlyi viszonyai azonban nem erősödnek ezzel arányosan, (Folytatás a 2. oldaloní

Next

/
Thumbnails
Contents