Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)

1984-08-18 / 194. szám

<■ o ' Kétszáz lakás jjl i É Il ii l VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ü NOGRÄD AZ MSZMP MQGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI .TAN »C# XL. ÉVF., 194. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984 AUGUSZTUS 18., SZOMBAT Kétszáz kényelmes lakás épül OTP-bcruházással Salgótarjánban, a Pécskő utcában. Kibontakozó felszabadulási munkaversenv Jelentős felajánlások Nógrád ipari és mezőgazdasági üzemeiben Nógrád megye ipari és me­zőgazdasági üzemeiben, szö­vetkezeteiben a gazdaságpoli­tikai munka középpontjába került a Sill, párbkongresz- *>us és a felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére indí­tott munkaverseny. A megye 18 legnagyobb ipari üzemében eddig mintegy 900 szocialista brigád és kollektíva több mint 13 ezer tagja jelentette be csatlakozását. Vállalásaik az üzemek előtt álló legfonto­sabb termelési, gazdálkodási feladatok teljesítését, illetve túlteljesítését segítik. A Nógrádi Szénbányáknál a lakosság felé értékesítendő jó minőségű szén kitermeléséből az éves termelési tervhez ké­pest 10 ezer tonnával többet vállaltak. A Salgótarjáni Ko­hászati Üzemeknél 18 millió, az. ötvözetgyárban öt és fél millió forint értékű anyag és energia megtakarítását irá­nyozták elő a brigádok. A salgótarjáni öblösüveggyár versenyző kollektívái éves termelési érték-tervüket 30 millió forinttal teljesítik fúl. Ezen belül a rubelelszámolá­sú exportjuk a tervezette’, meghaladó' növelését és 6 százalékkal magasabb vállalay li nyereség elérését tűzték ki célul. A Rómhányi Építési Kerámiagyárban a 10 száza­lékos tőkésexport-növelés, a salgótarjáni , síküveggyárban pedig az exportjövedelmező­ség javítása a legjelentősebb versenyválialás. Az üzemen többségében — különösen a külpiacra termelőknél — fon­tos vállalásokat tettek a ter­mékek minőségének javítása érdekében is. A megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben, ál­lami gazdaságaiban sajátsá­gos — rövid idejű — verseny- vállalások is jellemzőek. Ezek egyikét — a kalászosok jól szervezett, alacsony veszteség­gel való betakarítást — már sikeresen teljesítették a ver­senyzők. Kiemelkedőek az üzemi kol­lektívák társadalmi munka- vállalásai is. A Nógrádi Szén­bányáknál százezer, a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemeknél 84 ezer,'"az ipari szövetkeze­teknél 30 ezer órát fordítanak gyermekintézmények, helyi szociális és kulturális létesít­mények fejlesztésére. E mun­ka egy részének pénzben i el­lenértékét a Nemzeti Színház építésének támogatására szán­ják. Nógrád megye üzemeiben tovább folyik a kongresszusi és felszabadulási munkaver­seny szervezése. Hazánk jelentős szerepet tölt be a világban Alkoimánynapi nagygyűlés Gyöngyösön Alkotmánynapi nagygyűlést és kenyérszegő ünnepet tar­tottak pénteken Gyöngyösön. Mintegy hatezer résztvevője között — a fennállása 650. évfordulóját ünneplő Gyöngyös lakói mellett — ott voltak a környékbeli községek, ipari te­lepülések képviselői, Heves megye és Gyöngyös város párt- és állami vezetői. A Himnusz elhangzása után Barta Alajos, az MSZMP He­ves megyei Bizottságának első titkára köszöntötte a résztve­vőket, majd pedig Sarlós István, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mon­dott beszédet. életben pedig természetes szö­vetségeseink azok az orszá­gok, amelyek velünk együtt a szocialista tábort alkotják. Az egyetértés, a szoros együtt­működésre való készség min­den érdekelt ország gazdaság gi és kulturális fejlődését Az augusztus huszadiki ün­nep arra ösztönöz, hogy szól­junk történelmi múltunkról és arról az örökségről, amit az előttünk járt nemzedékek hagytak ránk. Az alkalmat arra kell felhasználnunk, hogy a történelmet ma formáló nemzedékek számára levonjuk a szükséges tanulságokat — mondotta elöljáróban Sarlós István. A magyar nép történelmi tapasztalatai arról tanúskod­nak: bennünk, magyarokban van kellő erő, tehetség ah­hoz, hogy a nehézségeken átlábaljunk. Múltunkban gya­koriak voltak azok a tra­gikus események, amelyek vég­zetesen veszélyeztették ha­zánk létét. Az egykori kor­társak közül sokan várták ez időkben, hogy végleg eltű­nünk a történelem színpadá­ról. S nem nekik, hanem azoknak lett igazuk, akik a vész láttán az összefogást, a bukás után az újrakezdést hirdették. A történelem nekik adott igazat — hazán« ma jelentősebb szerepet tölt be a világban, mint történelme korábbi kiemelkedő szaka­szaiban. Mai gazdasági és társadalmi gondjaink eltörpülnek a múlt veszélyhelyzetei mellett. Elő­nyünk a múlttal szemben, hogy a mostani, nehéznek tűnő teendőink annak a tu­datos törekvésnek a követ­kezményei, melynek szelle­mében az elért eredmények­Ozemavatás Százhalombattán Befejeződött a VI. ötéves terv legnagyobb vegyipari be­ruházása: pénteken Százha­lombattán felavatták a Dunai Kőolajipari Vállalat katalitikus krakküzemét. Az ez alkalom­ból rendezett ünnepi nagy­gyűlésen részt vett többek közt Kapolyi László ipari minisz- ter, Somogyi László építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter. Török István külke­reskedelmi államtitkár. Jelen voltak a krakküzem berende­zéseinek szállításában és a gyár építésében részt vett or­szágok képviselői. Az avató­ünnepség szónoka. Marjai Jó­zsef. a Minisztertanács elnök- helyettese beszéde befejezté­vel kitüntetéseket adott át a krakküzem építésében kiemel­kedő munkát végzett dolgo-- zóknak. Népművelők kitüntetése Salgótarjánban Szükség van a cselekvő együttműködésre A népművelők napja ha­gyományosan egybeesik al­kotmányunk évfordulójával, így kettős emlékezetű volt az. az ünnepség, melyet a Nóg­rád megyei Tanács művelő­dési osztálya és a közalkal­mazottak szakszervezetének megyei bizottsága rendezett pénteken a salgótarjáni zene­iskola hangversenytermében. Az összejövetelre az átlagon felüli teljesítményt nyújtó köziművelődési dolgozókat hívták meg: népművelőket, könyvtárosokat, filmforgalma­zókat, publicistákat, technikai munkatársakat. A rendezők nevében dr. Sza- lánczay György, a megyei művelődési osztály helyettes vezetője köszöntötte a részt­vevőket, a megyei pártbizott­ság és az SZMT meghívott képviselőit. Az ünnepségen dr. Horváth István megyei művelődési osztályvezető mondott beszé­det. Jóleső érzéssel állapí­totta meg, hogy a jelenlevő népművelők tevékenysége iga­zolja, napjainkban is lehet­séges — a nehezebb körülmé­nyek ellenére — önmagunk­kal és környezetünkkel szem­ben igényesen, jó színvona­lon dolgozni. A közművelő­dés munkásainak korunkban több reális veszéllyel kell szembenézni. — például az anyagi feltételek korlátozott­ságával. a művelődési akti­vitás átalakulásával —, me­lyek mindegyike tévutakra vezetheti a népművelőt, s el- fásulást, kiábrándultságot, cse­lekvésképtelenséget, a lehe­tőségek, az emberek lebecsü­lését eredményezheti. A hi­vatásukat szeretők, felelősség­gel és lelkiismerettel dolgo­zók elkerülik ezeket a csap­dákat. Megyépk közművelő­désének egészét' az egészséges­ség jellemzi. A megyei mun- kásmüvelődési mozgalomban új lehetőségek kibontakozá­sát figyelhetjük meg, némi­leg emelkedik az olvasók száma. Népművelőink kö­zösségi szintű beszélgetést folytattak az amatőr színját­szó-mozgalomról a sajtó ha­sábjain. A balassagyarmati városi könyvtár kötelékében irodalmi kör szerveződött; gyarapodnak múzeumbaráti köreink, az igényes nézői magatartást ébresztgetik film­klubjaink. Célunk — mon­dotta a művelődési osztály- vezető —, hogy tovább nö­vekedjen a közművelődési munka rangja, színvonala, minősége, a lakosság kulturá­lis cselekvőképessége. Társa­dalmunknak szüksége van a gondolkodó, cselekvő értelmi­ségiekre, népművelőkre, s az állami vezetés továbbra is számít a közművelők áldoza­tos, jó munkájára, az együtt­gondolkodásra és -munkál­kodásra, az intézmények te­vékenységének fejlesztésére. A népművelők napja al­kalmából Devcsies Miklós, á megyei tanács elnöke kitün­tetéseket adott át. A Szocia­lista kultúráért nevű elisme­rést kapta: Tóth Elemér új­ságíró, a NÖGRÁD főmun­katársa; Szőke Lászlóné, a salgótarjáni Tempress szín­pad színjátszója; Pálinkás Jó- zsefné, érsekvadkerti iskolai könyvtáros; Barják János somlyó-bánvatelepi tisztelet- díjas intézményvezető; Krátki József színpadmester (megyei művelődési központ); Némedi Gábor műhelyvezető (megyei könyvtár); BaliánSimon Má­ria balassagyarmati könyvtá­ros; Piroska János nógrádi üzemvezető-tekercselő és Szla- tincsán Gvuláné könyvtáros (megyei könyvtár). A Kiváló munkáért jelvényt hatan, a miniszteri dicséretet húszán kapták meg. Befejezésként a résztvevő­ket Guthy Éva ének-, Pri- bojszky Mátyás citera- és Ko­vács P. József előadóművész ünnepi műsora szórakoztatta. kel nem vagyunk elégedet­tek. Az előrelépéshez szük­séges, hogy a gondjaink sú­lyát növelő hibáinktól meg­szabaduljunk. Leküzdésük­höz szükségünk van a fegyel­mezett munkára, a korszerű gondolkodásra és a közössé­gi szellem fejlesztésére. Kötelességünk, hogy em­beri mivoltunknak megfelelő­en tiszteljük, becsüljük egy­mást és erősítsük a társada­lom rétegei és egyedei között az összefogást. A múltban ez sokszor hiányzott. Hiányzott, mert az ország vezető rétegei és a lakosság között politikai, gazdasági és kulturális kér­désekben egyaránt nagy volt az érdekellentét. — Ma. az épülő szocializ­mus korában arra törekszünk, az egyes társadalmi csopor­tok érdekei úgy érvényesül­jenek, hogy ne sértsék mások jogos érdekeit. Arra törek­szünk, hogy mindenki értse mások társadalmi tevékeny­ségének fontosságát, s kiala­kuljon a kölcsönös segítség gyakorlata. És arra is törek­szünk, hogy a növekvő ál­talános műveltség fokozza a ma forradalmiságát: a készsé­get és a képességet az új le­hetőségek gyors felismerésére és gyakorlati alkalmazására az élet minden területén. Több mint egy évezrede élünk Európa közepén, ha­zánk mindig a különböző irá­nyú mozgások útvonalába esett — mondotta a további­akban. Ez is oka annak, hogy történelmünk — úgymond — nyugtalan volt. De ez az ál­lapot is bizonyította szá­munkra: nem lehet és nem is szabad egyedül marad­nunk. Barátokra és szövetsé­gesekre van szükségünk jó­ban és rosszban egyaránt. Jo­gunk van ahhoz, hogy emelt fővel járjunk a világban: né­pünk fiái mindig és minde­nütt ott voltak, ahol népek és országok szabadságáról, vagy függetlenségéről volt szó. S ugyanezt a segítséget mi is megkaptuk. Hazai tapasztalataink arról Szólnak, hogy barátaink és szövetségeseink nem csak az azonos világnézetű emberek soraiból. kerülnek ki, hanem azokéból is. akiknek más a világnézetük, de velünk azo­nos nézeteket vallanak, ha az emberiség jövőjéről, tehát a békéről, vagy hazánk sor­sáról van szó. A nemzetközi serkenti, s lehetővé teszi a folyamatos és pasztalatcsérét. kölcsönös ta­Napjainkban, amikor fel­szabadulásunk közelgő 40. évfordulójáról beszélünk, ar­ról is szólnunk kell, hogy az 1939 után kialakult veszély- helyzetben, ha nehezen és las­san is, de létrejött a fasiz­mus elleni nemzetközi össze­fogás. Ennek döntő szerepe volt abban, hogy a második világháború az emberiségnek az embertelenség feletti győ­zelmével fejeződött be. Elis­meréssel és hálával szólunk azokról, akik ebben az em- bertpróbáló korban emberek maradtak, és kemény har­cokban diadalra vitték az emberiség, a béke ügyét. Ha csak az lenne a Szovjetunió, a létező szocializmus érde­me, hogy oroszlánrészt vál­lalt ebben a küzdelemben, már akkor is érthető az az érdeklődés és tisztelet, amely iránta és az új társadalom iránt világszerte kialakult. Felszabadulásunk 40. évfor­dulójának esztendejében ke­rül sor a párt XIII. kong­resszusára. Megszoktuk, hogy a mi kongresszusaink nem egyszerűen eszmecserékre, ta­nácskozásokra adnak alkal­mat, hanem sokkal inkább az elemzésre, a jövőbe vezető út kimunkálására. Az elemzésnek most az a célja, hogy megállapítsa: helytállóak voltak-e a XII. kongresszus útmutatásai, min­denki és minden időben meg­tette azt, amit a társadalom­mal szembeni kötelezettsége előírt. A „mindenki” itt és most elsősorban az intézmé­nyekre, testületekre, politi­kai és más erőkre vonatko­zik. Az ítéletalkotás a kong­resszus dolga. Ahhoz azon­ban. hogy a párt e legfelsőbb fórumán valós vélemény és döntés alakuljon ki. az szük­séges: népünk a soron levő hónapokban véleményt mond­jon a múltról és a je­lenről. a jóról és a rosszról, s arról, hogy mit vár a jövő­től. Ebben az értelemben/-' le­het a kongresszus az egész magyar társadalom akaratá­nak kifejezője és jövőnk for­málója — mondotta végeze­tül Sarlós István A Minisztertanács elnökhe­lyettesének ünnepi beszéde után Freeska Sándor, a nagy- rédei Szőlőskert Termelőszö­vetkezet elnöke újbúzából sült kenyeret adott át Sarlós Ist­vánnak. A nagygyűlés művészegyüt­tesek műsorával ért véget. Tizennégy nap alatt Learattak Befejeződött az aratás Nóg­rád megyében. A megye 36 termelőszövetkezetében és két állami gazdaságában csaknem 36 ezer hektárnyi területen — ebből 26 ezer 500 hektár bú­zában — kellett elvégezni a legnagyobb nyári munkát. Az aratásra jól felkészültek a mezőgazdasági nagyüzemek, így fennakadás nélkül 14 munkanap alatt végeztek a1 betakarítással, amelyben ösz- szesen 360 kombájn, köztük 80 megyén kívüli és hét csehszlovák vett részt. Az idő­járás is kedvezett a munka-' Nógradban nak, csupán az utolsó napok kisebb esőzései késleltették kissé a befejezést. A termés jó minőségben, a korábbi éveknél kisebb veszteséggel került a magtárakba és csak kisebb hányadat kellett szárí­tani. A megyében továbbra is jó ütemben haladnak a gazdasá­gokban az aratást követő munkálatokkal, a tarlóháníús- sal, a szervestrágyázással és a szántással. Különösen ez utóbbi munkában jelent -o- kal a napokban hullott csa­padéké i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents