Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)

1984-08-17 / 193. szám

Fejlődő országok segítése Heves politikai viták az UNIDO konferenciáján Hoves politikai viták jel­lemzik az UNIDO, az ENSZ iparfejlesztési szervezete 4. világkonferenciájának záró­szakaszát. A két hete folyó tanácskozásnak a tervek sze- ' rint szombaton kellene befe­jeződnie, de a határozatok körüli viták, elsősorban a fej­lődő és a fejlett tőkésorszá­gok közötti ellentétek miatt a tanácskozás tovább húzód­hat A tanácskozás zárónyilat­kozatára, amely a világ gaz­dasági helyzetét értékeli, négy tervezet fekszik az asz­talon s a kompromisszum ki­dolgozásához idő kell — mondotta csütörtökön a saj­tó előtt G. W. Barneveld Kooy nagykövet, a konferen­cia holland elnöke. A tanács­kozás 11 tervezett ’ határoza­tából eddig csak ötöt fogad­tak el. A legfontosabb kér­dések még nyitva vannak: hajlandók-e a fejlett orszá­gok emelni (s milyen mér­tékben, formában) a fejlő­dőknek nyújtott támogatásu­kat, kiiktatni a protekcioniz­must a nemzetközi gazdasá­gi kapcsolatokból, megfelelő árakat fizetni a fejlődő or­szágok nyersanyagaiért. Mint ismeretes a fejlődő orszá­gok mellett a szocialista államok is síkraszálltak a bé­csi tanácskozáson az új nem­zetközi gazdasági rend meg­teremtéséért, a korábbi, li­mai és új-delhi ENSZ ipar- fejlesztési konferencia hatá­rozatainak végrehajtásáért. Nem egy fejlődő ország most Bécsben éles hangnemben ítélte el a vezető tőkésorszá­gok, a multinacionális kon­szernek gazdasági és pénz­ügyi politikáját, fellépve a fejlesztési segélyek növelé­séért, az adósságok utáni ka­matok csökkentéséért. A fejlett tőkésországok cso­portja (amint a holland nagy­követ megnyilatkozásaiból is kitűnt) a fő kérdések elkené- sére törekszik. A cél, mon­dotta Kooy, hogy „meghatá­rozzák a problémákat, s azok megoldásának módját” — te­kintettel a jövőre, amikor az UNIDO (a tervek szerint) az ENSZ önálló, szakosított in­tézményeként működik majd Nagyobb fejlesztési összege­ket — amint azt a fejlődő ál­lamok igénylik — nehéz len­ne meghatározni — véleke­dett a holland nagykövet. Véleménye szerint minden­esetre „megfelelő politikai akarattal” a kérdés megold­ható. Mint ismeretes, a nyugati országok között hangadó amerikai küldöttség nagyobb fejlesztési segélyekről nem akar hallani, hanem a tőkés gazdasági rendszert, a magán- vállalkozás támogatását ajánl­ja mindenre gyógyszerül a fejlődő országoknak. A konferencia jól értesült köreiben . mindenesetre bíz­nak abban, hogy vasárnapra a tanácskozás ésszerű, köl­csönösen elfogadható komp­romisszumokkal befejeződik. (MTI) Izrael törvénytelen lépései Tzraelnak a megszállt déli területeken tett újabb tör­vénytelen lépései mind szé­lesebb körű felháborodást és tiltakozást váltanak ki Li­banonban. Nabih Berri, az en­nek a térségnek az ügyeivel megbízott államminiszter csü­törtökön rámutatott, hogy a helyzet egyre tragikusabbá válik, és azt követelte, hogy ez ENSZ Biztonsági Taná­csa lépjen fel Tel Aviv te­rület- és vízrabló törekvése­ivel szemben. Mint már jelentettük, több egybehangzó híradás szerint Izrael a Vazzani folyó forrá­sainál kitolta határait, önké­nyesen kisajátított mintegy hat kilométer hosszúságú, egy kilométer széles sávot, és itt csatornázási munkálatokba kezdett a víz Izraelbe tere­lésére. Katonái a hét elején erővel megakadályozták, hogy a Dél-Libanonban állomáso­zó ENSZ-csapatok megbízot­tai felkeressék ezt a körzetet. Ezzel párhuzamosan egyes iz­raeli lapok arról tudósítottak, hogy az ugyancsak Libanon­ban eredő Haszbani folyó vi­zével is hasonló terveik van­nak a ríiegszálló hatóságok­nak, és ezeket egy régóta le­zárt olajvezeték továbbépíté­sével kívánják megvalósíta­ni. (MTI) A Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek közös gyakorlata ’A Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén szep­tember elején a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek kijelölt csapatai Pajzs—84 elnevezés­sel gyakorlatot hajtanak vég­re. A közös hadgyakorlatot a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság nemzetvédelmi mi­nisztere vezeti. A gyakorlat célja a szövet­séges hadseregek törzseinek és csapatainak együttműkö­désével kapcsolatos feladatok gyakorlása közös harctevé­kenységek során. A gyakorlaton részt» vevő csapatok létszáma mintegy 60 ezer fő. (MTI) Kapcsolódott a Progressz—23 A Progressz—23 automa­tikus teherűrhajó —, amely kedden indult útnak — csü­törtökön, moszkvai idő sze­rint 12 óra 11 perckor össze­kapcsolódott a Szaljut—7— Szojuz—T—11' űrállomással. A két objektum egymás­hoz közeledését és összekap­csolását a fedélzeti auto­mata berendezések végezték el, s a folyamatot figyelem­mel kísérték mind a földi irányító központban, mind pe­dig az űrállomáson. A Progressz—23 üzemanya­got szállított az űrállomás egyesített hajtóműrendszere számára, s vitt magával a további tudományos kísérle­tek végrehajtásához szüksé­ges felszereléseket és beren­dezéseket, továbbá a legény­ség létszükségleteit szolgáló cikkeket és postát is. A telemetrikus úton ka­pott adatok szerint a Szaljut —7—Szőj uz—T—11 —Progressz —23 tudományos-kutató komplexum fedélzeti beren­dezései megfelelően működ­nek, az űrhajósok — az im­már több mint fél éve a világűrben tartózkodó Leo- nyid Kizim, Vlagyimir Szo- lovjov és Oleg Atykov — közérzete jó. (MTI) Barangolások Romárrábari QV.) Víz, víz és egy óriás A Duna-delta sajátos ter­mészeti képződmény, csodala­tos — helyenként meseszeréi — vízi világ. Európa legna­gyobb folyója óriási területen bomlik ezernyi apró ággá, alkot hatalmas, tiszta vizű tavakat. A Duna Tulcea környékén szakad három fő ágra. Á for­galmas kikötővárosig feljön­nek még a hatalmas tenger­járó hajók is, amelyek mel­lett elhaladva úgy érzi az em­ber, mintha a kis turistaha jóknak nem is maradna he­lyük a vizen. A román tu­risztikai vállalat, az OJT ké­nyelmesen berendezett, gyors mozgású hajókat indít a del­ta bejárására. Ilyen hajón — osztrák, német, angol és svéd turisták társaságában — in­dultunk útnak mi is" Amíg a nagy hajókkal is járható főágon, a mintegy 70 kilométer hosszú Sulinán cso­rogtunk a tenger felé, kísérő­im a deltáról meséltek. Azt mondták, sokat jártak erre, mivel mind a hárman szén vedélyes halászok. A Duna- delta pedig valóságos halpa­radicsom. Erre az egyetlen út a víz. Ezernyi sziget bújik meg a nádasban, s ezek közül né­hány lakott. Volt időszak, amikor ki akarták innen tele­píteni az embereket, de ők nem menték. Itt vannak ott­hon. S valóban, a szigeten apró házikók és mindenütt a jel­legzetes, felfelé kunkorodó or­rú csónakok, száradó halász­hálók. Egy kis ágon csónakkal in­dultunk halászni. Barátaim felajánlották, hogy evezzek, bizonyára próbáltam már ott­hon a Balatonon is. Hát, őszintén megvallva, egy ki­csit felsültem az evezőstudo- mányommal! Apró szigetek mellett haladtunk, s megle­pett, hogy mindegyiken akadt valamilyen háziállat. Jobbára sértés, a nagyobbakon telié­nek, birkák, kecskék.. ­— Hogyan kerültek ide? — Ügy, ahogy mi: csóna­kon. A vízi emberek tavasz- szal kiviszik az állatokat egy- eg.v szigetre és ősszel jönnek értük. Vagy akkor, ha éppen szükség van rájuk. A szabad­ban nőnek az állatok, a víz vigyáz rájuk. Konstanca: Történelmi ki­kötőváros a Fekete-tenger partján. A végtelen víz kék­je leírhatatlan látvány, a vá­ros kiépített kő- és beton­partját szakadatlanul, har­Konstanca látképe sogva támadják a hófehér ta­raj ú hullámok. A tenger mé­lyen alatta van a oarti sé­tánynak. mégis — kísérőim szerint — ha úgy istenigazá­ból kitör a vihar, a hullámok elborítják a sétányt is. Számomra azonban nem el­sősorban a kétségtelenül szép város és a tenger jelen tette a fő látványosságot, sokkal in­kább a Konstancától nem messze tengerbe torkolló Ten ger-Duna csatorna. Valóságos óriás. Pár héttel korábban ad­ták át a forgalomnak Ez a világ harmadik leghosszabb hajózható csatornája. A 64.2 kilométer hosszú csatorna 400 kilométerrel rövidíti meg a hajóutat a tengertől Magyar- ország,. Ausztria, Csehszlová­kia és az NSZK felé. A csatorna tengerparti zsi­lipjeit jól látni a mellette át­ívelő hídról. Hatalmas hajókat engedtek le a tengerre és emeltek fel, hogy a kanális .vizén, haladjanak, tovább. A zsilipek félelmetes méretűek. Hosszúságuk 310 méter, szé­lességük 25 méter. Olyan szi­vattyúk dolgoztak itt, ameivek egyetlen másodperc alatt 150 köbméter vizet képesek >e- pumpálni a zsilipmedencébe Láttuk, amint éppen egy tengerről felemelt hajó e,in­dult felfelé a csatornán Csa­tornán? Inkább tekintélyes szélességű mesterséges fo­lyón. A csatorna átlagos mélysége 7,5 méter. Uszályok is közlekedhetnek itt, mégpe­dig hat olyan uszály köthető össze, amelyek fedélzetén egyenként 3 ezer tonna (300 vagon!) árut lehet szállítani. A tengerjáró hajókból az öt­ezer tonnát, vagy ennél keve­sebbet vivők rövidíthetik meg útjukat. A csatornán hat híd ível át. Mindegyik építészeti re­mek. Nem közvetlenül a csa­tornával kapcsolatos, de tőle elválaszthatatlan a beruházás lalomitában. A városka hatá­rában 1979 óta Duna-híd épül. Iker vasútpálya, és egy-egy irányban négy-négy sávos autó­pálya kap helyet rajta. A híd jövőre elkészül. Győrffy István Támogatás a szénbányászat műszaki-gazdasági fejlődéséhez X szénbányászat munkájáról és gondjairól, a műszaki­gazdasági fejlesztésére tett erőfeszítésektől, valamint az előrelépés további tennivalóit megjelölő határozatairól tá­jékoztatta az Állami Tervbizottság a kormányt, amely ezeket az intézkedéseket jóváhagyólag tudomásul vette. A tájékoztatóból kitűnt, hogy az utóbbi években az or­szág szénigényeit lényegében mennyiségben és minőségben is maradéktalanul kielégítették a bányászok, ám fokozódó nehézségekkel kellett megküzdeniük. A feltárt új munka­helyekkel —, amelyek a kimerülőket hivatottak pótolni — növekedtek a föld alatti szállítási távolságok, hosszab­bodtak a szellőző vágatok, több a karbantartási munka, de a létszám csökkent. Ezért meglevő gépeiket és a mun­kaerőt a korábbi 82 helyett 66 nagyobb frontfejtésén koncentrálták, ezeken a munkahelyeken a műszakonkénti széntermelést az átlagos 6,723-ról 8,298 tonnára növelték, s hasonló arányban emelték a gépesített szénelővájások tel­jesítményét is. Ugyanakkor az ország szénigényei szüksé­gessé tették, hogy a bányászok sokszor munkaszüneti na­pon is dolgozzanak: az utóbbi két esztendőben évente több mint egymillió tonna szenet a szabadnapjukon vég­zett munkával, küldtek a felszínre. Korábban már történ­tek átfogó intézkedések »a munkaerőhelyzet stabilizálásá­ra, de ezek csupán mérsékelték a létszám csökkenésének ütemét, a gondokat nem szüntették meg. A munkaerő ösz- szetétele is kedvezőtlenül alakult, csökkent a föld alatti munkahelyeken dolgozók aránya, a vájárok átlagos élet­kora pedig növekedett. A munkaerőhiány a vágathajtási, bányafenntartási munkákat is akadályozza. Ezért továb­bi intézkedések váltak szükségessé a munkaerőhelyzet és ezzel összefüggésben a kereseti lehetőségek javítására, a szénbányászat műszaki-gazdasági fejlődésének jobb meg­alapozására. A szénbányászat terve az idén és a jövő évben is a tava­lyinál majdnem háromszázezer tonnával több, összesen 25,5 millió tonna szén, s ugyancsak a korábbinál nagyobb mennyiségű brikett — 1,55, illetve 1,74 millió tonna — termelését írja elő. Ám az ehhez szükséges beruházási, génbeszerzési és más fejlesztési költségeket a vállalatok erőforrásaikból már nem tudják fedezni. Ezért anyagi esz­közeik kiegészítésére központi támogatást és bérpreferen­ciát is kaptak, hogy maradéktalanul kihasználhassák a szén- és brikett-termelés növelésének lehetőségeit. A szén­bányászat — és ezzel együtt a feltárásokat végző Bányá­szati Aknamélyítő Vállalat is — az idén 350 millió fo­rint értékű költségvetési juttatásban részesül, jövőre to­vábbi 250 millió forint összegig terjedő géprendelés fel­adására kap fedezetet. A Mánv I. bányaüzem építőinek lehetővé tették, hogy az év második felében is nagy erőkkel folytathassák a munkát. így az előirányzott 740 helyett 970 millió forint értékű fejlesztést végezhessenek el, amely a jövő évre 172 ezer tonna szén kitermelését alapozza meg. Az idei és a jövő évi termelési célok elérését és a bányák munkaerő-megtartási gondjainak enyhítését segít­ve az Állami Tervbizottság hozzájárult ahhoz, hogy a szén­bányavállalatok — teljesítményükkel arányosan — akár­csak tavaly, az idén is 49,2 millió forint összegű bérpre- ferenéiában részesüljenek. Ezen kívül a múlt évinél na­gyobb brikett-termelésért a növekedés után tonnánként 120, a tavalyinál több vágathajtásért pedig méterenként 3200 forint bérpreferenciát számolhatnak el. A bányász- lakás-építési akció előmozdítására az Állami Tervbizottság lehetővé tette, hogy a jövő évben százezer forint értékű ál­lami támogatást kapjanak azok a bányászcsaládok is. ame­lyek az akció célcsoportos tanácsi bérlakásai helyett sa­ját erőből építenek otthont, családi házat. Fontosnak tart­ja a tervbizottság, hogy a bányavállalatok a jövőben bér- fejlesztési tevékenységükben nagyobb gondot fordítsanak a föld alatti dolgozók — különösen a vájárok és a közvet­len termelésirányítók — átlagosnál lényegesen jobb kere­seti lehetőségeinek megteremtésére, s ehhez kéri a szak­I öcl I IcilC U/öCgL MlCu I l 11 tel ul I tCOLl C szervezeti testületek támogatását is. Reagan Kijelentésének visszhangja „Vannak dolgok, amelyekkel nem szabad viccelődni" Peter Boenisch nyugatnémet kormányszóvivő szerint Ro­nald Reagan elnök „tréfája” egyáltalán nem mulatságos, nem olyan, amin nevetni lehetne. A szóvivő szerdai sajtóértekezletén az amerikai elnök „elszólásáról” is nyi­latkozott. Az elnök mikrofonpróba gyanánt elhangzott kijelenté­se — hogy „törvényen kívül helyezték Oroszországot” és ,.öt percen belül megkezdő­dik a bombázás” — olyan „tréfa” amely Boenisch sze­rint jó volna, ha nem ismét­lődne meg. Az amerikai külügyminisz­térium szerdán első ízben kommentálta az elnök kije­lentését. helyesebben nem is magáról az „elszólásról” nyi­latkozott, hanem annak kap­csán azzal vádolta a Szov­jetuniót, hogy eltúlozza, sa­ját propagandacéljaira hasz­nálja az ügyet. Az elnöki „tréfa” azonban nem csak Moszkvában, hanem érthetően az egész világon visszhangot váltott ki. „Vannak dolgok, amelvek- kel nem szabad viccelődni” — hangsúlyozta a Frankfur­ter Rundschau. A Stuttgarter Zeitung arra hívta fel a fi­gyelmet. hogy „nemcsak a Kremlben húzzák meg a vész­harangot, ha egy olyan em­ber. mint Ronald Reagan, a mikrofonoróbát a_ lehető leg- fzetlenebb tréfára’ használja fel”. A Le Matin című francia lap szerint az eset megerő­sítetté, hogy az elnök hábo­rúpárti politikus. Bizonysá­got kaptak mindazok, akik helytelenítik a jelenlegi kor­mányzat külpolitikáját — ír­ta a Le Matin. A londoni The Times az elnöki vicce­lődés veszélyességére hívta fel a figyelmet. Most törhe­tik a fejüket azok a fehér házi szakemberek, akiknek feladata, hogy a közvélemény­ben kedvező képet alakítsa­nak ki az elnökről — állapí­totta meg a brit lap. A Neues Deutschland sze­rint nem véletlen kisiklás volt a kijelentés. Az NDK lapja azt írta: nem hagyható figvelmen kívül, hogy az „el­szólás” egybecseng a Penta­gonnak a „korlátozott, meg­vívható és megnyerhető” atomháborúra vonatkozó el­képzeléseivel. A Szovjetszkaja Rossziia című szovjet lap azt a kö­vetkeztetést vonta le, hogy az elnök valami humorosat lát a nukleáris háború megin­dításának lehetőségében. Az emberek azonban túl drágán fizettek a békéért, hogy ez­zel tréfálkozzanak — szögez­te le az újság. A szovjet embereket nem ijeszti meg az ilyen katona- politikai fecsegés — mutatott rá a Krasznaja Zvezda, a szovjet hadsereg lapja a ki­jelentés kapcsán. — Az egész világ számára ismert, mi­lyen szégyenletesen végezték azok. akik már megpróbál­ták „törvényen kívül helyez­ni” a Szovjetuniót és a fegy­verek erejével akarták meg­valósítani céljaikat. (MTI). ,

Next

/
Thumbnails
Contents