Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)
1984-07-14 / 164. szám
riÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ'MSZMP NÓG R Á Dk MEGY £ I ÖtZ OTTS Á ÖA-'tS: A MEGYEI TAN ÁCS LA PJA XL. ÉVr., 164. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1984. JÚLIUS 14., SZOMBAT Müssaki tanácskozás az öblösüveggyárban A magasabb bér feltétele: nyereséges termelés, szigorú költséggazdálkodás A salgótarjáni öblösüveggyárban tegnap műszaki tanácskozást tariottak. A megjelenteket Longauer István, a szakszervezeti bizottság titkára köszöntötte, majd Simon István, a gyár műszaki igazgatóhelyettese értékelte az első féléves tevékenységet. A tavalyi (átmenetinek tekinthető) kudarcokkal teli esztendő után az idén, az első fél évben újra magára talált a több mint tízszeres kivaló gyár kitüntetéssel bíró kollektíva. Ä maguk mögött hagyott első fél évben, akár az elmúlt év azonos időszakához, akár az idei első hathavi tervhez viszonyítjuk az eredményeket —, lényeges fejlődésről beszélhetünk a termelési értékterv teljesítésénél, a nyereség kedvező alakulásánál, ami összefügg a programszerű termelésgazdálkodás szigorúbb megkövetelésével. Az első fél évben elért 409 millió forint árbevételhez és a 32 millió forintnyi nyereséghez egyes üzemrészek különböző mértékben járultak hozzá. A négyes üzem kollektívája minden tekintetben eleget tett kötelezettségének. Mivel a legnagyobb termelőegységről van szó, az általa produkált teljesítmény alapvetően meghatározta a termelés és gazdálkodás sikerességét. A feldolgozó üzemrész is teljesítette, illetve túlszárnyalta a reá rótt követelményeket, jól alkalmazkodott a termeléshez előnyösen oldotta meg az átcsoportosítással kapcsolatos feladatokat. A többi üzemrész kisebb, vagy nagyobb mértékben elmaradt a feladatoktól. Szóba került, hogy a műszaki fejlesztések, beruházások eredményeként milyen jellegű és tartalmú kemencefelújításokra, korszerűsítésekre került sor, illetve kezdődött meg, milyen, gépek beállítása van folyamatban hol és miként javultak a munkaegészségügyi körülmények, miért nőtt a balesetek száma, mi jellemzi az újítómozgalmat, s hogy az eddigi eredményes gazdálkodás előnyei jelentkeznek az első félévi 6,1 százalékos bérszínvonal-növekedésben. A harmadik negyedévi tennivalók középpontjában a termelés műszaki-technikai feltételeinek lehetőségei és konkrét tennivalói szerepeltek. Lényeges változásra van szükség a költséggazdálkodásban. Ugyanis az anyagköltségeknél az első fél évben több mint 21 millió forint a túllépés. A féléves termelési költség viszont 30.2 millióval haladja meg a tervezettet. A beszámolót követő eszmecserében Pintér Lászlóné, munkaverseny-felelős az új munkaverseny-szabályzat A kemerovói vendégek Balassagyarmaton Városnézés és tsz-látogatás a programban alapján ismertette a parcin- kénti győztes brigádokat. Vin- cze Géza, munkaügyi osztályvezetőhelyettes hangsúlyozta, hogy az év végére elérhető 11,03 százalékos bérfejlesztés csak akikor valósítható meg, ha a nyereséget újabb 38 millióval, a termelést pedig 70 millióval növeli a kollektíva. Ezzel egyidőben a tőikésexportot négymillió 500 dollárra kell teljesíteni. Tep- lán Károly, kereskedelmi osztályvezető a többi között elmondta, hogy az automata és fúvott préstermékeknél nőtt a tőkésexport lehetősége. A további eredményes piaci munka alapvető feltétele: az új termékek számának bővítése. Mészáros György, az energiaosztály vezetőhelyet- tase szerint az energiafelhasználást a jó árura vetítve kellene értékelni. Csáki Benjámin, tervosztályvezető szerint cselekedetekkel kel] bizonyítani az anyag- és készletgazdálkodás előnyeinek felismerését. Domonkos Zoltán, termelési főosztályvezető szerint a jövőben is sok a megoldásra váró gond, fokozni kell a rugalmasságot. Csizmadia János, a Il-es üzem műveze- lője nehezményezte az őtket ért elmarasztalást. Ludasi Béla művezető szerint a kész ballonok tárolását a termeléshez. közel kellene megoldami, majd a folyamatos termeléshez szükséges importanyagok biztosítását kérte. Végül javasolta, hogy a XIII. kongresz- szus és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyben csak konkrét, forintban is mérhető felajánlásokat fogadjanak el. Rózsahegyi László, a mérőhenger-üzem vezetője a náluk megnövekedett balesetek okait magyarázta. Simon István válaszában konkrétan bizonyította az elmarasztalások jogosságát, több vitatott kérdésben pedig közölte, hogy a kialakult állásponton nem változtatnak, a szocialista munkaverseny tartalmának javítása során pedig el kell dönteni; a legkiválóbbak kapják-e a sok pénzt, vagy ne legyen kellő a differenciálás. Aratnak Pasztán BE . A ratják az őszi árpát Pásztó határában a Mátraaljai Állami Gazdaság tábláin. Tegnap 8 kombájnnal az őszi búza aratása is megkezdődött. Riportunk a harmadik oldalon számol be e legfontosabb mezőgazdasági munkáról. (Bencze Péter felvétele) Pályakezdő fiatalok elhelyezkedési lehetőségei A pályakezdők iránti kereslet az elmúlt évekhez képest valamelyest mérséklődött, de változatlanul élénk. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal felmérése szerint az idén végzett mintegy 113 ezer fiatalt összességében csaknem 146 ezer munkahely várja. A legtöbb pályakezdő fiatalnak — a végzősök kétharmadának — az ipari, az építőipari, a közlekedési és a hírközlési vállalatok ajánlanak munkát. A munkahelykínálat területi megoszlása az idén némileg eltér a tavalyitól: a vidéki városokban valamelyest nőtt, Budapesten pedig kissé csökkent a munkavállalás lehetősége. A legtöbb álláslehetőség — valamennyi betöltésre váró munkakörnek csaknem 40 százaléka — még így is a fővárosban kínálkozik Mérséklődött a munkaerő-kereslet a kisebb településeken, a felkínált állásoknak alig több mint 20 százaléka található a községekben. Változatlanul nehéz a fiatalok elhelyezkedési lehetősége Szabolcs és Hajdú megyében. Szabolcs-Szatmárban ugyan mérséklődtek a foglalkoztatási gondok, így is várhatóan 1500 . fiatalnak más megyékben kell állást keresnie. Hajdú-Bihar megyében is kevesebb a meghirdetett munkakör, mint az állást kereső fiatal. Országszerte többnyire azonnal el tudnak helyezkedni azok, akik betanított vagy segédmunkásnak jelentkeznek. Az általános iskola befejezése után tovább nem tanuló mintegy 21 "ezer fiatalt 32 ezer állás várja. Az ország egyes vidékein azonban — , különösen Békés, Borsod, Fejér és Heves megye egyes településein — kevés a számukra kínálkozó munkaalkalom. A korábbiaknál nehezebben találnak irodai munkát a gimnáziumot végzettek; közülük csak minden második fiatal tud elhelyezkedni elképzeléseinek megfejő munkakörbe. Közülük egyedül a fővárosban tudnak nagyobb létszámot foglalkoztatni számviteli. pénzügyi, ügyviteli, ügyintézői munkakörökben. Ha kisebb mértékben is, de viszonylag jók az elhelyezkedési lehetőségeik Komárom és Fejér megyékben is. A szakközépiskolát végzettek állásának lehetősége igen eltérő. Nagy az érettségizett szakmunkások iránti kereslet az iparban és számottevő a közlekedésben, a hírközlésben, valamint a mezőgazdaságban is Kevés viszont általában vidéken a közgazdasági és a* autóforgalmi iskolát végzettek álláslehetősége, több megyében pedig az óvónők, a kereskedelmi és vendéglátóipari végzettségű fiatalok találnak nehezen munkát. A szakmunkásképzőkből kikerült pályakezdők közül a legkeresettebbek a lakatosok, esztergályosok, vájárok, öntők, hegesztők, villanyszerelők, fonók és szövők, illetve a kőművesek, ácsok, állványozók, bádogosok és állattenyésztők. Változatlanul kevés az üres munkahely az autószerelő, a háztartási gépszerelő, a rádiótévé műszerész, a fodrász, a kozmetikus, az órás, a kirakatrendező szakmákban. A felsőfokú végzettségű műszaki, gazdasági és agrár szakembereket, illetve a tudományegyetemek nem tanári szakain végzetteket összességében háromszoros álláskínálat várja. Különösen keresettek az üzemmérnökök, a gépészmérnökök, a vegyipari gépészek és a villamosmérnökök, illetve a közgazdászok és üzemgazdászok. A tavalyinál valamivel kevesebb a meghirdetett munkaalkalom az agrár szakemberek számára, elhelyezkedési gondjaik azonban várhatóan csak a kertészmérnököknek lesznek. Egymáshoz közelebb Befejezte munkáját az ifjúsági nyári egyetem Kemerovói vendégeink tegnap be is ellátogattak Tegnap kora délelőtt a Nyikolaj G. Kocsetkov, az SZKP Kemerovo megyei végrehajtó bizottságának tagja a megyei NEB elnöke vezette kemerovói pártküldöttség Balassagyarmatra látogatott. A teatvérmegyéből érkezett vendégeket elkísérte Géczi János, az MSZMP KB tagja, a pórt Nógrád megyei bizottságának eisó titkára. A vendéglátó varosban a párt városi bizottaágénak székházában Rith Lajconé a párt városi titkára fogadta az érkező- ke'. m»)d az egykori megyeszékhelyt f— fi ma közel 20 ezer lakosú város — múltjáról és jelenéről beszélt. Mondandóidban kitért a párt városi bizottságának új hatáskörére, a megnövekedett leiadatok ellátására, amit a köz- igazgatás átszervezése rótt a a berceli term elősző vetkezetpártapparátusra és a tagságra. A testvérmegyéből érkezett 5 vendéget az elhangzottakon kívül az egyházak és áz állam kapcsolata, együttműködése; a nők helyzete: életük, körülményei érdekelték tüzetesebben. A kötetlen hangú baráti beszélgetést és eszmecserét városnézés követte. Ezt a programot már dr. Győri Sándor Balassagyarmat város Tanácsának elnöke irányította, maga mellé ültetvén kollégáját — Viktor I. Jefanovot — No- vokuznvepk városának tanácselnökét. A szovjet vendégek megnézték Balassagyarmat ipartelepét, a rendezett lakótelepeket, megtekintettek egy magánerős építkezést, majd a közeli városi kórház volt az úticél. Itt a rekonis (folytatás a 2. oldalon) A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete által rendezett salgótarjáni ifjúsági nyári egyetem pénteken befejezte munkáját. Az ifjúság, a fejlődés és a béke összelüggő és szerteágazó kérdéseit tizennégy európai, ázsiai, és afrikai ország, valamint Magyarország képviselői vitatták meg. A hallgatók mellett részt vettek a munkában meghívott vendégek is, így előfordult, hogy eáy-egy előadást csaknem kétszázan hallgattak meg. Angol, orosz, francia, német és magyar nyelven folyt a véleménycsere. Az ifjúsági nyári egyetem pénteki záróelőadását dr. Nagy Sándor, az Állami Ifjúsági Bizottsá' titkára tartotta. Az FNRt .1, közgyűlése a következő' esztendőt — mint ismeretes' — nemzetközi ifjúsági, évvé nyilvánította, s dr. Nagy Sándor ennek jelentőségéről, tennivalóiról: szólt. A nyári egyetem tapasztalatait dr. Bandur Károly, a TIT megyei szervezetének elnöke, a megyei . oktatási igazgatóság vezetője összegezte. Többek között elmondotta, hogy a július 2—13-ig terjedő időben rendkívül fegyelmezett hallgatóság részvételével zajlott az igen feszített munka. Huszonegy előadás hangzott el a külföldi és hazai előadóktól, olyanoktól,-akik alaposan ismerik a fiatalság problémáit. Az előadásokat különféle íórumjellegű rendezvények egészítették ki, például békedemonstráció, üzem- látogatás Salgótarján és Bá- tonyterenye nagyobb üzemeiben. Ezek a rendezvények jól szolgálták egymás megismerését, az ismeretek kölcsö- nos bővítését. Nem volt hiány szabadidős-programokból sem, nevezetesen túrákból, helyi és megyén kívüli kirándulásokból, sportvetéi- kedésekből. Mindent egybevéve a tizedszer megrendezett ifjúsági nyári egyetem teljesítette küldetését, kettős feladatát: biztosította a résztvevőknek a kikapcsolódással egybekötött ismeretszerzést. Sok szempontból kedvező a kép. Szerencsésnek mutatkozott a külföldi előadók meghívása. Elismerően írhatjuk le, hogy az előadók, a hozzászólók mindegyike, a bennünket összekötő — és nein szétválasztó — mozzanatokra helyezte a hangsúlyt, nagy toleranciával hallgatták mások kijelentéseit. a külföldiek egyfajta ablakot nyitottak számunkra, megízleltették a világ más tájain élő fiatalok problémáit. A gondokról őszintén ejtettek szót, de talán a kívánatosnál kisebb mértékben kutatták, tárták fél a megoldás lehetőségeit. A hallgatók nagy aktivitással vettek részt a foglalkozásokon, ami megszilárdította azt a meggyőződést, hogy a .nyári egyetem témaválasztása magyar és világpolitikai szempontból egyaránt rendkívül időszerű volt. A salgótarjáni kurzus a híd szerepét töltötte be a népek, a különböző. társadalmi berendezkedésű országok küldöttei között, elősegítette egymás jobb megértését, a közeledést. Mindezekért elismerés illeti a rendezvény segítőit, lebonyolítóit és az otthont adó intézményt, • Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni intézetét. A X. ifjúsági nyári egyetem hazai és külföldi résztvevői útnak indultak Salgótarjánból; hogy otthonukban,' saját környezetükben haszno-j sítsák; a kurzuson iuulouakaü]