Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)
1984-07-01 / 153. szám
Címeres mezben Sziklaöklű Szikora A kubai Batos cég csak a legjobbaknak ad ajándékot. Pisti remek fejvédőt kapott, Stevenson is ilyet visel. A cég sajtófőnöke nem engedte, hogy kesztyűben álljon a lencse elé. ..Aki érmes a puszta öklét mutassa. Nálunk ez így szokás” — mondta. Holnap már csak emlék ? Volt egyszer egy STC... Interjú Szőke István ügyvezető elnökkel Az idén utolsó beszámolóját készítette el a Salgótarjáni Torna Club az előző évben végzett munka tapasztalatairól. A jelentés annak rendje és módja szerint az elnökség elé került és az hatásköre szerint elfogadta a beszámolót. A napokban — mihelyt utolsó szakosztályát is Átadta új egyesületének a Stécé — az elnökség gyakorlatilag be is fejezte tevékenységét. A sportklub azonban nem oszlott jel, hiszen továbbra is van egy kínos, 2,6 millió forintos adóssága. Amíg ezt nem rendezi, addig az STC — igaz, immár apparátus nélkül — papíron még működik. Az óceán fölött, az IL 62- es óriásgep fedélzetén, Pisti mellém ereszkedik. Hatalmas tenyeréből csillogva villan elém az érem. Szikora István ökölvívó pályafutásának eddigi legértékesebb érme. A körülöttünk ülő kubaiak felélénkülnek, tekintetükben tisztelet fénye csillog, majd heves vérmérsékletüknek megfelelően hangos szavakkal, vállveregetéssel is kifejezik 'őszinte csodálatukat. Ök igazán tudják, mit jelent érmét rabolni idegennek Kubából. a Cordova Cardin-ver- senyről. Tény,, magyar ökölvívónak ez eddig még nem sikerült. Szikora István, a balassagyarmatiak ifjú, közel száz- kilós óriásbébije az első, aki kérés volt szt megcselekedni! Giraldo Corodva Cardin népszerű bokszbf jnok. A forradalom ügye mellé áll. 1933. július 26-án a Móncada kaszárnyáért vívott harcban elesik. Emlékére 1968-ban rendeznek először nagy versenyt. Az idei, a XVII. torna rendezésének jogát a tartományok közötti bajnokságon elért jó eredményeiért Sancti Spiritus városa kapta. Cyőry József, a balassagyarmatiak vezető edzőjének irányításával a magyar színeket Szikora István, Lakatos András, a tatabányai Márton József és a paksi Erős Lajos képviselte. Sagarra mester, a „boksz' Napóleon” — kinek háta mögött kontinens-, olimpiai és világbajnokok hada áll — ezen a versenyen, a közel ötezer aktív kubai ökölvívó közül csakis a legjobbak legjobbjait engedi indulni. Akadt, akit a torna előtti felmérésről zavart haza. Végül 173 válogatott, illetve tartományi bajnok kubai és 47 külföldi versenyző rajtolt. Ismerünk olyan Európa-bajnokságot, amelyen jóval kevesebb volt a versenyzők száma. Itt több súlycsoportban számos versenyzőnek öt mérkőzést kellett nyernie, ha aranyérmet akart. Egyébként erről a versenyről nagyon sokat mondanak az alábbiak: Az eddig megtartott tizenhét „Cordova Car- dinon” összesen 191 arany-, 191 ezüst- és 382 bronzérmet adtak át. Ebből 173 aranyat, 164 ezüstöt és 312 bronzot a kubaiak otthon fogtak. Az idei versenyen a 48 érem közül mindössze egy arany, egy ezüst és négy bronz jutott külföldieknek! Hosszul, lehangolóan kezdődött. A 60 kilósok között Lakatos, már az első menetben, túl könnyen megadta magát Acostának. Egy súlycsoporttal feljebb Márton viszont helytállt, de meg kellett hajolnia Portes nagyobb tudása előtt, s 4—1 arányban kikapott. Erős Lajos a nehézsú- lyúak közül a havannai Dinamo ismert csillagát. Carde- nast kapta, akit az első menetben simán megvert. Mind az öt bíró 20—18 arányban neki adta a menetet. A második menetben azonban ru- tintalanul beleszaladt egy megrendítő erejű ütésbe. Fiatal versenyzőnél nem szabad kockáztatni, s Győry edző helyesen, feladta a mérkőzést. “ Szikora viszont gyönyörűen tette le névjegyét, bámulatos dolgokat művelt. Mindössze 43 mérkőzéssel érkezett a menők közé. Mégis, őserővel párosult nyugalom áradt belőle. Amikor megtudta, hogy a matansasiak bajnoka az első ellenfele, aki magasabb és nehezebb is nála, csak rántott egyet a vállán. Martinez nekiment, Pisti higgadtan fogadta, majd még az első menet vége előtt döntő fölénynyel zuhanyozni küldte. Sancti Spiritus város es tartomány közönségének kedvence, a válogatottjelölt Her- nández sem volt képes kihúzni vele szemben a mérkőzés végéig. Ot is döntő fölénnyel győzte 4e, s, ami a legszebb, a hozzáértő szurkolók őt, az idegent jutalmazták állva, vastapssal. Stevenson után, a kubaiak második számú szupernehézsúlyú öklözője J. L. González ellen már nem sikerült. Ez a tapasztalt, sok nagy nemzetközi versenyen eredményes öklöző valamivel jobbnak bizonyult. Ám Pisti így dünnyögött a meccs után: — Legközelebb már én verem meg! Elhiheti, ha mondom... Roppant örültünk a szupernehézsúly bronzérmének. Ilyet most láttunk először közelről. S elszorult a torkunk, ámikor a balassagyarmati fiú a dobogóra állhatott és a Cordova Cardin történetében első alkalommal húzták fel az árbocra a magyar lobogót. Pisti 1964. március 5-én született Nyirparasznyán. — Erős akartam lenni. Bikákat hizlaltunk. Valaki azt mondta, ha iszom, az eléjük tett vízből, erős leszek. Ittam én mindennap — emlékezik. Az ökölvíváshoz vezető úton a döntő lökést a moszkvai olimpia mérkőzéseinek közvetítésétől kapta. — Láttam Lévait is. Elha~ távoztam, meg fogom majd verni, jobb leszek nála. Jelentkezett Ökölvívónak. Akadt, aki el akarta tanácsolni, mondván: már tizenhét éves vagy, késő kezdeni. Győry József —, s ez jó szemét, hozzáértését dicséri — azonban magához vette. Pisti 1980 őszén Balassagyarmaton kezdett ismerkedni az ökölvívás alapelemeivel. Gyakorolt és szakmát tanult. A Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyáregységében nem régen kapta meg a gép" lakatos szakmunkás-bizonyítványt. Ami pedig az ökölvívó-pályafutását illeti, ragyogónak ígérkezik. 1981-ben már országos ifjúsági bajnok, aztán kétszer ő a legiobb a juniorok között, maid kétszer bronzérmes az országos felnőtt ökölvfvó-bainokságon. Láttam az Mén a Kónya elleni mérkőz^ét. Mit mondjak? Pistit dlette volna a döntőbe jutás joga. Ilyesmi azonban az ökölvívásban előfordul. Majd jövőre. A kubait megelőző legnagyobb nemzetközi sikere a junior Európa- bajnok&agon bronzérem, tavaly pedig a belgrádi Aranykesztyű verseny szupernehézsúlyú aranyérme. Mai mérlege: 38 győzelem, 9 vereség, 1 döntetlen! A döntetlent a Budapest—vidék válogatott mérkőzésen Lévaival szemben érte el. — Érdemes ezzel a gyerekkel dolgozni — mondja Győry József edző. — Szorgalmas, jó a lábmunkája, gyors a bal keze. Hibája, amin javítanunk kell: keveset üt jobbjával, s még nem eléggé tudatosan irányítja a küzdelmet. — Mit vár tőle a közeli jövőben? — Azt szeretnök elérni, hogy a szupernehézsúlyban 6 indulhasson jövőre a budapesti Európa-bajnokságon. Ehhez jó kezdeti lépésnek az értékes kubai bronzérem. Pisti elárulta nekem, hogy ő csak a magyarok között akart a legjobb lenni. Külföldi verseny nem érdekelte. Most már másként látja. Szeretné, ha nem csak a zászló kúszna az; árbocra, hanem hallhatná a dobogó legmagasabb fokáról a magyar Himnuszt is. Ha szorgalmasan edz, elkerüli a rossz tanácsadókat, a sikereire irigy és lazításra hajlamos álökölvívókat, szinte bizonyos, hogy nagy versenyen a legmagasabbra juthat. Minden feltétele, lehetősége és tehetsége adott ehhez. Csakis rajta múlik. Tímár Ede Örömteli tény: az Európa- bajnok Bállá József is teljes intenzitással készül a kecskeméti edzőtáborban. így semmiféle akadálya sincs annak, hogy a kiváló ferencvárosi nehézsúlyú versenyző szőnyegre lépjen Szófiában, a július 20—22. közötti barátságversenyen, mely a bolgár szervezők írásbeli közlése szerint „Szófia-torna” elnevezéssel vonul majd be a szabadfogású birkózás históriájába. — Ritka balszerencse-sorozat üldözött tavaly április óta — emlékezett a ferencvárosi TIZENHÁROM SZAKOSZTÁLY SORSA A közelmúltban tehát rendeződött az egyesület 13 szakosztályának jövője. Legalábbis abban az értelemben, hogy mindegyiket átvette valamelyik új sportklub. A teljesség kedvéért az eddig „adagolt” információkat próbáljuk meg összesíteni. A Salgótarjáni Kohász Sportegyesület működteti tovább az atlétikai, a birkózó-, a kosárlabda-, a vívó- és az úszószakosztályt, továbbá a volt stécés természetjárók, a szakág nagymultú Kohászcsoportjába kerültek. Valójában tehát a városi egyesület szakosztályainak felét az acélgyár vette át. A két legnépszerűbb helybeli sportág, az NB Il-es labdarúgás és az A kategóriás ökölvívás gazdája a jövőben a Nógrádi Szénbányák, így — mint köztudott — ezek a szakosztályok SBTC néven működnek a jövőben. Ennél az újjáalakult egyesületnél is lesz természetjáró-szakosztály. Az öblösüveggyár vállalta a férfi röplabdázók további patronálását, és hosz- szas tárgyalások után, Utolsóként a cselgáncsozók is az St. öblös SC-hez kerültek, az NB Il-es férfi- és a megyei bajnokságban játszó női kézilabda-szakosztályt a hagyományoknak megfelelően a NÁÉV vette át, St. Építők néven. Ű.i egyesület alakult Dornyai SE néven, egyetlen — a tájfutó — szakosztállyal. Ugyancsak egy sportágat működtet majd, a Nógrád megyei Tanács Petőfi Sport- egyesülete. de nem akármilyet: a közelmúltban sok sikert elkönyvelt, volt STC-s szakágat. AMIT A SZAMOK MUTATNAK A feloszló városi sportklub ügyvezető elnökével, Szőke Istvánnál próbáljuk összegyűjteni azokat az adatokat, amelyek mindeddig az STC létét indokolták, a jövőben viszont a bázis válla latokra bontást teszik szükségessé. — Az olimpiai pontjaink szama az egyesület első esztendeje után, 1977-ben 56 volt, legutóbb pedig 150. Az NB-s csapatok száma ugyan 13-ról 10-re csökkent, viszont az I. osztályú versenyzőké 3-ról 13-ra nőtt. Alacsonyabb osztályú sportolónk csaknem fele annyi maradt, mint az indulás évében, a félszázat sem éri el a számuk. Az aranyjelvényeseinké viszont az eredeti 13-ról csaknem megháromszorozódott. Voltak tehát tagadhatatlan eredményei az egyesület eddigi működésének, de kétségtelenül jelentkeznek a minőségi visszaesésre mutató jelek is — mondta a volt elnök. — Vegyük sorra az adatokat szakosztályonként. — Először hadd beszéljek birkózó. — Még a budapesti EB-n izomszakadást szenvedtem, majd 1983 utolsó napjaitól fertőző májgyulladás akadályozott. Mostanra minden akadály elhárult. Nagy várakozással tekintek a bulgáriai erőfelmérő elé. A Magyar Birkózó Szövetség kézhez kapta a „Szófiatorna” kiírását. Ebből kiderült, hogy a versenyen induló küldöttségek zöme július 18-án érkezik a bolgár fővárosba — így a magyar válogatott is —, az első versenynap július 20. lesz. Ekkor a az olimpiai egyéni sportágakról. Atlétikában egyértelmű a fejlődés: a B kategóriás szakosztálynak két első és 19 alacsonyabb osztályú, 18 arany-, valamint 78 ezüst- és bronzjelvényes sportolója van. A 241 sportoló 86 olimpiai pontot szerzett tavaly. Négy fő- és 6 mellékfoglalkozású edzőjével, az idén átadott futófolyosó, valamint a felújított futópályák, ugró- és dobóhelyek segítségével az országos ranglista 16. helyére kerültek. — Volt még hasonlóan eredményes szakosztályuk? — Igen, a sizöké, bár őket, mivel téli olimpiai sportágat űznek, külön kategóriába sorolják. Tavaly 23 bajnoki címet és 44 további helyezést értek el. Ugyancsak B kategóriásak, négy I„ három II— IV. osztályú, tizenhárom arany- és 23 ezüst-, illetve bronzjelvényesük van. Egyetlen A kategóriás szakosztályunk az ökölvívóké volt. de utolsó mohikánnak márcsak Botos Tibor maradt meg a felnőtt versenyzők közül... Előreléptek a birkózók is 32 olimpiai pontjukkal, valamint a vívók azzal hogy mindkét nemben az OB I. szereplői. ÉS A CSAPATSPORTOKBAN? — A szurkolók többsége az egyesület eredményeit abból ítéli meg, hogyan szerepelnek a labdajátékokban, különösen a nagy hagyományokkal és helybéli rajongókkal rendelkező fociban. A rajongás ugyan inkább már a múltnak szól, mégis fontos: mit ért el ezekben a csapatsportokban fennállása alatt az STC? — Ha egyetlen szóval kellene átfogóan jellemeznem az egyesületi munkának ezt az oldalát, azt mondanám: a szinten tartást tűztük ki célul, és többé-kevésbé sikerült is elérnünk — próbálja összefoglalni a lényeget az exelnök. — A labdarúgók, ugye visz- szajutottak ebben az időszakban még az NB I-be is... Tudom, a legrégebbi szurkolók ma is ezt a szintet fogadják el egyedül Salgótarjánhoz méltónak, ha fociról van szó. Be kell azonban látni, hogy más megyékben, vidéki városokban többet fejlődött a sportélet, a labdarúgás, mint nálunk, a legtöbb helyen jobbak az anyagi lehetőségek is. Ez utóbbi jelenség döntő szerepet játszott abban, hogy nem sikerült az NB I-ben tartani a csapatot. Most is óva intenék mindenkit attól hogy reálisan egy-két éven belül az NB I-be várja az SBTC-t. De már magánemberként továbbra is minden hazai mérkőzésen szurkolok majd nekik a följebblépésért. Mint a szénbányák személyzeti osztályának előadója is, meg... a sporttól úgysem tudnék elszakadni végleg — A kézilabdának is komoly hagyományai voltak itt. téli sportpalota három szőnyegén 10—13, illetve 18—21 óra között rendezik az első két selejtezőfordulót. Másnap, szombaton ugyanilyen időbeosztás szerint viaskodik a tíz súlycsoport mezőnye, vasárnapra viszont már csak azok húznak mezt, akik a helyosztókon érdekeltek. A záró napon 10—12 óra között a 3—4. és 5—6. helyek sorsa dől el, 17 órától pedig az aranyérem a tét minden kategóriában. — Igen, a férfiak föl is jutottak az NB I B-be, de szintén anyagi és szakmai okok miatt csak egy évig tudták ott tartani magukat. Jó jel a legutóbbi szezonjuk, bízhatunk az építőipari vállalat által nyújtott támogatás jó hatásában. A gyengébb nem szereplése is egyre biztatóbb, talán rövidesen ők is NB-s porondra lépnek. — Szintén NB-sek, de C kategóriások a kosárlabdázók és a férfi röplabdások. Rájuk milyen jövő vár az ön megítélése szerint? — A kosaras férficsapat legutóbb a 4. helyen végzett, a lányok viszont csak a 12. helyezést tudták elérni. Különösen a női csapat meggyengülése fájdalmas, a sok átigazolás és kiválás miatt. Az utánpótlás-nevelésre csak kísérletek vannak, ennek eredményeit eddig alig tapasztalhattuk. Jobb kiválasztással, tehetséggondozással az SKSE-liez talán a legjobb jövendő sportolók kerülnek, így a férfiak előbb-utóbb tálán még feljebb is léphetnek. A nőknél a középcsapattá válás lehet a reális cél. A röplabdások felnőtt férfi- és ificsapatának felkészülését jócskán hátráltatják az anyagi és az időegyeztetési gondok. Talán itt jobb az utánpótlás-neveles helyzete: a Budapesti úti iskola igazi bázisa lett a sportágnak. — Az utánpótlásra épült az STC néhány más szakosztálya is a minőségi sport kategóriában. Ez továbbra is így lesz? — Ami például az úszókat Illeti, életkorukat alapvetően meghatározza, hogy meglehetősen fiatal az edzéseiknek és versenyeiknek helyet adó tanuszoda is, ráadásul korántsem felel meg a felnőttversenyeztetés követelményeinek. Talán egy új, igazi versenymedence adhatna alapot az előrelépéshez. A cselgáncsozók többsége is utánpótlás-korosztályú, náluk bizonyára korábban beérik majd, az eddig végzett kemény munka gyümölcse. Ami pedig a másik végletet, a legidősebb korosztályt foglalkoztató természetjárókat illeti, önállóságuk és eddigi eredményeik alapján nyilván a jövőben is sikeresen működnek tovább. Már csak a tájékozódási futókról nem beszéltünk: költségvetési gondok mialt visszaesett a szakosztály, az idén először nem szerzett helyezést. Talán a Dornyai SE újra feléleszti a régi hagyományokat. VÉGÜL, DE NEM UTOLSÓSORBAN — Milyen tanulságai vannak az STC hat és fél évének az ön és a nagyobb közösség számára? — összességében, önmagához képest előbbre lépett az egész megye és a város sportja a Stécére alapozva. Mas kérdés, hogy másutt még nagyobb léptekkel tudtak a versenysport világszerte és országosan is tapasztalható fejlődésének nyomába eredni. A tapasztalatok hasznosak, a mai viszonyok pedig egyértelműen követelték az újabb változtatást. Akik továbbra is kitartanak a helybéli sport mellett, támogatják a szakosztályokat, az új egyesületeket lehetőségeik szerint, tálán hamarosan tanúi lehetnek az országos viszonylatban mérhető színvonal-emelkedésnek is. Hadd köszönjem meg ezúton mindazoknak a sportolóknak, társadalmi, politikai, gazdasági és szakmai vezetőknek, valamint az egyesület aktivistáinak és munkatársainak, a segítségét, akiknek valóban szívügyük volt az STC. Különösen a két legnagyobb bázisüzemre, a szénbányákra és az acélgyárra számíthattunk végig. Ez a biztosíték, hogy ezen a két helyen továbbra is gondoskodnak majd, a várost reprezentáló sportegyesületek jövőjéről. , Várkonyl Ferenc NŰGRAD - 1944. július vasárnap 7 Bállá újra harcra kész
