Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)
1984-07-08 / 159. szám
Kicsit a jövő századot előlegezi Számítástechnikai programozó és játékklub Salgótarjánban A számítógép előtt — ma János Számítógéptudományi technikai programozó és járnál' nem csak a beipfente- Társasággal, inspirál a szá- tékklub. sek tudják — nagy j5vő áll. mitógépes klubmozgalom . .. . .. . nróhaüzeA gép helyettünk, emberek megszervezésére. moiócói helyett képes gondolkodni, A Nógrád megyei Tanács művelődési központ a hét§ve- cselekedni (persze többet művelődési osztálya a ki- • „-„»„-Ha PA semmi esetre sem tud kitalá- bernetikai műveltség terén ta- gkos gépek, televíziós berenlójatol.) A számítógép egyre pasztalhato, az országossal d é k bizonyára lói vizsgáz- nagyobb mennyiségben jut összefüggő elmaradottság fel- „'ff mcahTvott vJndlsek el hozzánk is, alkalmazzák számolása, a számításUch- ]Äff A nrÄramn7le Jf,lK nagyobb gyárainkban, vállala- mkai kultúra terjesztése ér- JtrehoVásának gondolata az tainknal es intézményeinkben, dekeben pályázatot hirdetett. . , keletkezett A kn matematikai és különórá- Erre a pályázatra jelentkezett .... L. á , kl b helviséeét kon ismerkednek lényegével, a salgótarjáni József Attila SiKonrLrS használatával a középiskolá- Városi-Megyei Művelődési é tékb cé,ial°ra Hasznosító** "ého1 m4r “ S53U&. "SSÄ zsTStiS^: If*«““* 1« .Jé: SSL SíSLf. Sä «« B«** ,. kiválasztására \ s7ámítógéDek kezelésének vei a karancslaDuitői terme- segítésere, uj tipusu együtt- A számítógépek.Kezelésének, vei a karancsfepujtoi terme működés kialakulását ösztönalkalmazasanak titkát számos lószövetkezettel, a Központi . t . „-kemfórum igyekszik hazánkban Statisztikai Hivatal megyei ki- ’ , .. ■ . továbbkénfelfejteni. A Népművelési In- rendeltségével, a Számítás- ™ eíésl tézet tanfolyamok szervezésére, technikai és Ügyvitelszervezé- , ’ámítóaéDes ellenőrzésé- berendezések vásárlására ősz- sl Vállalattal, a Budapesti seg szam>w>gepes enenorzese tönzi a közművelődési intéz- Rádiótechnikai Gyár salgótar- re‘ ményeket. A Magyar Televízió jáni gyáregységével, a Pénz- A programozó és klub július szeptembertől BASIC tanfo- ügyi és Számviteli Főiskola 15-én nyílik, s naponta 14 lyamot hirdet, amelynek vé- salgótarjáni intézetével, a órától lesz nyitva 19 óráig, programozói Táncsics Mihály szakközép- szombaton és vasárnap 10—18 televízió iskolával. Együttműködésük óráig látogathatók. S min- egyben, összefogva a Tudó- nyomán Salgótarjánban, a denki megfordulhat benne mánytervezési és Informati- Tanácsköztársaság téren hét- nemre és korra való tekintet kai intézettel és a Neumann főn megnyílik a számítás- nélkül. é-skolák tanulói is. Terjed a személyi számítógépek használata is. Festői körutazás Lakatos József képnaplója Különös festő: Petófi, Cső- festője, egyaránt kutatja a konai örököseként végiggya- Dunántúl, az Alföld, a szat- logolta a hazát, és festői val- mári részek képi motívumait. gén a nézők vizsgát tehetnek. A lomásaival megörökítette, érMinden festménye időgép, | K™Sk,f r’°Sya"Ó,£ horilontálisan tériéi . tér-' háztetőket, » ben az Qrségtől a beregi retuskót, bakonyi szurdokot, mohácsi busómaszkokat, a székig, és függőlegesen köz. „ „„„„ lekedik a századokban, felhortobagyijnénest^ajsor- táfva a s.atmárcsekei fej_ dát, a békési, vásárhelyi ta- „ nyákon átgördülő juhnyájt, az K’ a csizmahúzók, a tárjiyaAUU atgutuutu jutiiijaje, ae , . . . maoatartá<! Alföld bivalyait, szatmárcse- g^ar„f0s, ! i i -4- 4.^1’ eurazsiai tartozékait, össze\ hSö‘ függéseit, a múlt korunknak mot, tarpai hazat, hajduboszörményi kapufélfákat, Mó- azeo emWémáik *u egf J,1« 7 j'icz Zsiímond tiszacsécsei to es megfejtendo hieroglifái s ülőházá? de%S*gsi' -történelmet,- tájat, népi-nem- gótikát, győri részleteket, zetl sorsot elemeznek, osszesárvári’ bástyát is. Lakatos ^l^iSeí Festői ‘ÄS Józsefről van szó, aki művé- °erlMíseivfí- *,estö1 a»kzatokszetére hangszereli - h-»i ban a Vllag és az embenseg a hazai táj meghitt és kevéssé isjelenik meg Csarodán, szőVÁDAK DOKTORA ^rtsÄWT így festményei nem csak a megörökítés, ha- Dan meSngyelt egysegén, nem a felfedezés erejével hat- Sajátos műfajt teremtett nak. deszkákból, kerítéstöredékek- Lakatos József: Fakép Az éppen most Szombathe- bői szerkesztett kép-dombor- lyen július közepéig kiállító műveivel, melyekhez színeket művész Sárváron született, az csatol. Így lesz a gondolattá gyökei a jelennek, a holnapegri tanárképző főiskolán ta- érlelt anyag „Káplár Miklós nak üzennek, a hazai táj és nuit, műveit bemutatták Bu- emléke”, „öreg király”, mely a történelem szem. és érte- dapestén, Nyíregyházán, Bé- kicsit minden ember önarc- lemnevelő vizuális energiájá- késcsabán, Keszthelyen, Vá- képe, fensége. Megrázó eréjű val. ízig-vérig értéksugárzó sárhelyen és a környező ba- új anyagtársítása a „Dozma- kortársunk, a színes idő, a ráti államokban is. Kevés ti regősének” festői-szobrászi hiteles derű teremtője rajzmagyar képzőművészről műfordítása. Lakatos József zal, képekkel, fadomborításokmondhatjuk el, amit róla, nem egy búcsúzó eszme utol- kai, képzőművészettel, hogy szinte minden tájegység só festőmohikánja, az ő múlt- L. M. Ahhoz, hogy Michal Spenik docens dolgozószobája valóban vadászszoba legyen, csupán a puska hiányzik. — Puska... ? — neveti el magát a fehér köpenyes orvos. — „Azt már régen sokkal békésebb fegyverrel cseréltem fel”. E fegyverek egy biológiai laboratórium megszokott tartozékai. Csupán néhány vadásztrófea árulkodik arról, || hogy itt elsősorban vadászható vadakkal foglalkoznak. A laboratórium a kassai állatorvosi egyetemhez tartozik, ahol Spenik doktor már több mint harminc éve tanít. Szinte már minden szaktanszéket megjárt, s több tucat állatorvos és élelmiszer-ipari szakember kiképzésében vett részt. 1965 óta azonban intenzívebben kezdett foglalkozni a vadak problematikájával. Az ő érdeme, hogy Kassán létrejött a csehszlovák Vadászható-vad Kutató Intézet, amely hamarosan kiérdemelte a hazai és külföldi szakemberek elismerését. Spenik ma Csehszlovákia legismertebb vadbiológusai közé tartozik, s tagja az állatorvosok világszervezetének is. Űttörö a szabadon élő vadak gyógykezelésében, s rendszeresen vesz részt a biológusok nemzetközi és világkongresszusain, ahol a csehszlovák állatorvos-tudomány eredményeit ismerteti, szakcikkeket és -könyveket publikál. Spenik kezdeményezte azt a csehszlovák—amerikai államközi szimpóziumot is, amelyet 1983 őszén tartottak meg a Magas-Tátrában, a Csorba-tónál. A tudományos tanácskozás a vegyszereknek a vadak egészségére való kihatásával foglalkozott. — Miért szükséges ilyen nagy figyelmet szentelni a szabadon élő vadak problémakörére? — Ez az általános természet- és környezetvédelemmel függ össze — feleli dr. Spenik. — Ismeretes, hogy á magasfokú iparosítás negatív hatással van az állat- és növényvilágra. A természet szennyezéséré az erdei vadak és madarak igen érzékenyek. Az utóbbi években Európában, de a világ más területein is rohamosan csökkent a vadászható vadak száma. Több országban néhány állatfajta állaga a felére zsugorodott, a ragadozókat teljes kihalás fenyegeti. A szabadon élő állatok biológiai problémájával Csehszlovákiában ma már számos kutatóintézet és főiskola foglalkozik. A kassai kutatók tudományos munkáját két természeti laboratórium is szolgálja — a Szalánci hegyek telepítik ki. körzetében lévő Rozgony és Kismakó. Ezek segítik a vadállatok viselkedésének megfiDr. Michal Spenik docens, tudományos kandidátus a kassai állatorvosi egyetemen vizsgáztat. A hallgatónak sokat kell tudnia a vadakról is A rozgonyi állatkert a fácán, a dámvad, az őz, a szarvas és más vadfajták tenyésztésére és kutatására szakosította magát. A Rozgonyban nevelt fácánokat Kelet-Szlovákia vadászterületeire .............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................iiiimiimilttltiitin n B izony, úgy tűnik nekem, TALLÓZÓ ho^y nem eleg regvolt arak arlapjait böngészni (Szigetiig Gábor belső vezércikke-pub- licisztikája? Árlap címmel az Űj Tükör ez évi 27. számában) akkor, ha aztán az ember ezekből a kiveszett és időközben szép kövérre hí- z°U árakból még külön esz- kac££,d’ik' a met is futtat erre-arra, es nem elégszik meg azzal — „hát bizony, jó nagyot vál Minden szón gondolkodj! más szóval alaposan fel kell Az bizony, az ötvenes évek csokoládéra akar hasonlítani, készülni rá. De ez a cikk — végén szűnt meg tudomásom miközben nem az). túl azon, hogy bizony csak szerint — jómagam két kif_________________ t örténelemmel livel és egy Adával elvoltam — valóban érdekes abban is, egész pap is, ha úgy hozta hogy amit kérdez és abban a sodrás —, de ami meg lójába Gárdonyi Géza. A római Café Alemagna (Német m m kávézó) egykori, száz év előt* * ti árlapjával sem jár jobban a kolléga, hiszen valamikori Gran Café Aragno, amely — jó lett volna utánanézni, miért éppen azokban az években, tehát nem is olyan túl régen — később az okos Visszatérve a cikkben sze- fiúk gyülekezőhelyeként már replő éttermi árlapra, amely mint Café Nazionale 1. .. M. . is, amit belőle kiolvashatóan érdekesebb talán — az Ada két *magfar fs,frau' pel*’ eleve gyanús nekem Ez lozott a világ! Mar am, az dolgokról (és nem csak az xzeletet a poHtitóeai együtt CIa> bir,deV ““Sat eydekes- a Szimaté azokban az ,doK- Hiszen , , ,, „ _ ^ a f mi -Fel Qv n _noI/- O'/ u,m 1 arakról) gondol a szerző. Ro- leváltva hoztak letre a tálán is érvényben levő árak „szintjét” illeti. lalán ennyi is elég (sőt, sok) —- ~^emeS lenne az esz abaigatasahoz, hogy ugyanis a Duna Szálló éttermeiben az első osztályon 1951-ben a hideg libamáj franciasalátával mindössze 15,80 forintba került! mi tűnik fel Sz. G.-nek; az ben lehetett nemzeti, amiárlap a szovjet (sic!) ételkü- kor sok minden volt nemzeelején Sport szeletet. De a tartalma lönlegességeket csak magya- ti. sőt szocialista is egyben rul ajanlja, a gombás szol- (esetleg). A regi, Aragno-bel, jankát, a caviáros blinickit évekből, az 1911-ből való árpotom pénzért — magyarok- lapon számos külföldi, helyísr“högy~“éppen ^ Rákosink nak' A í^ncia nyelvű ide- ben olvasható lap mellett ott ííiÍ' _ ____ gén egyen mast! En mast szerepelt, a „mi” Budapesti „ szúrnék ki” ebből az étlap- Hírlapunk is, mint osztrák bol is. Azt, hogy „szovjet újság. ételkülönlegesség” (1951. októ“ ..Jbér 31) és nem az éberség iA szerző elkesereg azon, tettek meg ily sajátos mo- izu massza egyébként) tengert netov^bjántó tartanám, hogy hogy nem tud igazán örülni, az olcsó orosz ételkülöjale- amiért Rómában 1911-ben gességeket csak magyarul hir- ógv lehetett magyar lapot is deti az árlap, hanem, hogy olvasni, hogy az Ausztria Itt van mindjárt az az Ada csokoládé, amelyet sokáig nem változott (már(ha jól számolom) a most mint a szeletnek!). Még az negyvennégy éves szerző Ada-korszakhoz tartozik 1948-ban másodikos elemistaMekkorát lehetne'“csupáncsak ként csemegézett és már ak- tulajdonítják a felületesen koriban kiderítette róla, hogy csokoládét evők azt a monRákosi Mátyás szülőföldjét, dást, ami valóságos magyar a jugoszláviai Adát örökí- nugát (csokoládét utánzó ,jóerről az egyetlen árról és fantasztikus íveléséről gondolkodni, hogy arról már ne is beszéljünk — hova lett azóta a Duna Szálló (lebontották, új épült a helyébe, a ? ““““VT“ r, „ .. „ Duna menti szállodasor ta- kereszte!°> De. azta." volt e ™tt „a csokoládét helyeUevajon Ada szelet ötvenegy- siteni fogjuk, mert a csokodón az akkori „bucsokiak”, eredményezett országunk- a budapesti csokoládégyári ban. A mondás kb. így hangVdJUU .rYLlci Ulvenegy- ötie/tt JUyj'UK, í/tert. a CbUK,Um , . «,'mc7n olnff fnfnff” 1\/Ti 1 ■> u i . . 'ima • szovjetnek nevezi azt, ami címszó alatt „íutott mi van ben? Ls mit jelentett, ha lade kapitalista termek \ Ami J . „ ’ n i„a7 lphpt u: orosz — ez igen! Ez példás n kiegyezéssel’ — kérdi a ....... ,r°y “I i éberség. Akkoriban lehetett <ükk. Nemzeti érzékenységet politikában szén a laboron belül senki , .. w ,,, . Vu - uj™« u.tAioo tálán szov,et tánc is stb.. ami megsem erdemes (utólag Ián első darabja, olyan, ami i'U'hh löbbive£ e*yütl) és így vajakj akkor is Adát evett, „úgy amúgy”. igaz lehet, hí tovabb- amikor már a----------------------- nem volt olyan kapós az, sem termeszt kakaóbabot (de a kinek szülőfalujáról eine- nem politikai, hanem éghaj- Egy árlap, vagy akár több vezték; hogy akkor az revi- lati okokból). Ja. igen! A is. úgy történelem, ahogy a zionista lett volna? Vagy va- Sport szelet — ha van meg tatait tárgy a földrétegek lami más, és így tovább az esz- ma is belőle — időközben, tűnt!, éppúgy sokat es keve- nicjailatasban .eloiearaszolva, 'l-os^v iíp’v mnnfJiptn mpplp- set is mond koráról, éppen miközben felmerül az érdekes a kell kérdés — majdnem történelolyan körültekintéssel kézbe venni, mint amazt, ép- mi ez is —, hogy vajon mitten úgy „meg kell fejteni'', kor sziinl meg az Ada? hetösen prostituálódolt (elhagyta „történelmi” nugátbizonv történelmileg és állam- sem) a Budapesti Hírlapra alkotási szempontból is teljes pazarolni. Szélsőséges, reak- képtelenség. Már a kultu- eiós, nacionalista (!) lap volt risztikai szempontokról ne „szegény”, amelyet a derék is essék szó! osztrákok is letagadnának. (T. Palaki) De van tovább is. „Minden szón gondolkodj/” írta titkos gyelését, a szabad természetben, gyűjtik az erre vonatkozó anyagokat, különleges takarmányfajtákat próbálnak ki, és megfigyelik egyes gyógyszerek hatását. A tudományos-kutatói munkának és eredményei gyakorlati alkalmazásának köszönhetően Csehszlovákia ezen a téren kiváló eredményeket ért el. A szabadon élő vadállag csökkenése csaknem teljesen megszűnt, sőt, egyes kihalással fenyegetett vad- és ma- dárfajtánál szaporodás is észlelhető. Csehszlovákia így nem csupán élő nyulat, hi- úzt, fácánt exportálhat kül-* földre, hanem az igen keresett vaddisznó- és szarvashúst is. — Hatékony lépéseket tesznek nálunk arra is, hogy a környezetre ártalmas vegyszereket korlátozott mennyiségben alkalmazzák — teszi hozzá Spenik. — Már második éve végezzük Európában elsőként a rágcsáló vadak dehelmintizálását — aa állatok szervezetében és külső környezetében élő parazita férgek elpusztítását célzó beavatkozást. A kassai vadkutató intézet együttműködik Bulgária, Magyarország, a Szovjetunió és az utóbbi időben a Német Demokratikus Köztársaság hasonló intézményeivel. Ez is segíti a tudományos kutatás meggyorsítását, a szerzett ismereteknek gvorsabb gyakorlati alkalmazását célzó törekvéseket. ízét és agyomzezett valódi és időközben megfejtett napNÓGRÁD — 1934. július 8., vasárnap
