Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)

1984-07-07 / 158. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

mmmmÁm

14-J.',, A Z MS2/A?N&GRA0«*£GYÍI Bt* OTTS ÁGAhÍ S! A MEG VEI TÁN ÁCS LAPJA XL. ÉVF„ 158. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1984. JÚLIUS 7., SZOMBAT

Al »II n9I élünk

T

apasztalom, hogy a városi embert is érdekli a mező- gazdaság. Számos jele van ennek. Ha például elered az eső, egyre gyakrabban mondják városon is: Jót tesz a vetésnek! Része van ebben annak is, hogy sokan rendelkeznek kis hobbikerttel. S aki már „gazda” — csak száz négyzetméteren is — másként gondolkodik, mint a megrögzött aszfaltkoptató, bérházlakó.

1

— Megyünk a Somlyói birtokra! — válaszol „hova-hova?” kérdésemre jogász ismerősöm, «s szavaiban természetes humor, s nem holmi felvágás rejtőzik. Mindketten értjük a birtok szó változó jelentését, konkrét tartalmát, s a benne rejlő öniróniát. Pedig birtok az valóban, méghozzá kedv szerinti, pihentető és izmokat mozgató. Ha úgy vesszük hobbi, de valójában életforma-gazdagító, az emberi életet teljesebbé tevő. Es egyúttal ismeretgyarapító is.

Mert ma már nem mosolygunk, ha a városiak buszon, utcán, boltban és társaságban szőlő- és almafajtákról, permetezésről, netán az értékesítés gondjairól vitatkoznak, beszélgetnek. Nem kelt megütközést a — kissé érdessé vált kezét sem rejtő — metszéshez értő irodista, tanár vagy művész. Mint ahogy az is megszokott dolog, hogy a kertész, az állattenyésztő igencsak ért a gépekhez, motorokhoz, kémiai anyagokhoz, s a szakma tudományos újdonságait is •— újságokból, folyóiratokból — szinte naprakészen ismeri.

Mindez természetesen csak igen kis részben köszönhető annak — mármint a városiak esetében —, hogy divat lett a munka utáni kertészkedés, a szabadban való bíbelődés. Az érdeklődés a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés iránt sok egyébbel is összefügg. Például a közgazdasági szemlélet terjedésével, az ország, a világ dolgai iránti érdeklődéssel, a nyitottsággal. Legfőképpen a társadalmi változással magyarázható, amely kihat a városi és falusi emberekre egyaránt. Hiszen a munkások többsége is sok szállal kötődik a paraszti élethez, nem csak származását tekintve, hanem mostani életvitelével is. Falun is számos családban megtalálható az iparban dolgozó szülő vagy gyermek. Nem ritka jelenség, hogy az ipari munkás otthon kertet művel, háztájiban tevékenykedik sőt, szabad idejében besegít a közösbe is. A hajdani elítélően hangzó „kétlakiság” inkább az életrevalóság jeleként értékelődik a köztudatban.

Sokféle haszna van ezeknek az „átfedéseknek”, a foglal- kozásbeli keveredésnek, a munka változatosságának, felcserélhetőségének egy adott közösségen belül. Az egyéni gyarapodás mellett legalább akkora a tudati tényezők módosulásával járó nyereség, mégpedig társadalmi méretekben. A mai világban a haszon sem túl nagy, legfeljebb — rengeteg saját erővel — tisztesnek mondható. Amit ma már senki sem irigyel.

Közelebb kerültünk volna egymáshoz érzelmekben, gondolkodásban? Messzire vezetne ennek bővebb fejtegetése, s bizonyára ellentétes példákat is lehetne felsorolni. Annyi bizonyos, hogy az amiből élünk fogalma érthetőbbé, kézzelfoghatóbbá vált a számunkra. Talán a piaci hatások, ármozgások sem tűnnek olyan titokzatosnak.

Az érdekek egybeesése mindenesetre világosan kirajzolódik előttünk, különösen Nógrádban, ahol az ipar és a mezőgazdaság együttmozgása teljesen nyilvánvaló. Bár érzékeljük itt is, hogy a teljes összhang megteremtésétől — hűtőház, tárolótér és feldolgozókapacitás hiánya miatt — még meglehetősen messzi vagyunk.

Az arányokat, a fejlődés tényeit tekintve köztudott, hogy a nemzeti jövedelem alakulásában az ipar képviseli a nagyobb erőt, de az is vitathatatlan, hogy a magyar mező- gazdaság súlya, tekintélye nem csak a termelt mennyiség szerint növekszik, hanem — korszerű technológiák, tudományos eredmények alkalmazása révén — az elért minőség okán is, idehaza, külhonban egyaránt.

H

ogy miből élünk? Végső soron ezt igen jól kimutatják az éves és kisebb-nagyobb időszakra vonatkozó statisztikák. Az egyén mindezt csak ritkán mérlegel- geti, megelégszik azzal, amit saját háztartásában, költségvetésében a bevételek és kiadások egyensúlyában és felborulásuk gyakoriságában tapasztal. De tagadhatatlan, hogy emellett mégis növekszik az érdeklődés az ország gazdasági állapota iránt, mivel a kettő közti összefüggést egyre többen felismerik. S okkal bízhatunk abban, hogy ez a felismerés előbb-utóbb mindennapi tetteinkben is hasznosul, az ország és a magunk javára.

T. P.

Kádár János és Jörgen Jensen találkozója

Végső szakaszához érkeztek megyénk termelőszövetkezetei ben az aratást előkészítő munkálatok. A felvételek a kárán cslapujtői Karancs Mgtsz-ben készültek, ahol közel ezerhektáros területről takarítják majd be a gabonát. A hónap végére készül cl a 80 vagonos gabonatároló is. (Felvétel: Bencze Péter)

Kongresszusi és felszabadulási munkaverseny

Csatlakozott az ELZETT Művek szécsényi gyára és a salgótarjáni öblösüveggyár

Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken délelőtt a KB szék- házában találkozott Jörgen Jensennel, a Dán Kommunista Párt elnökével, aki az MSZMP KB meghívására néhány napot hazánkban töltött.

A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, a fegyverkezési hajsza megfékezésének és az enyhülési folyamat eredményei megvédésének lehetőségeiről. Megerősítették pártjaik szándékát a kétoldalú kapcsolatok további szelesíté;

sére, a kommunista pártok összefogásának előmozdítására, a társadalmi haladás és a béke ügye javára.

A találkozón jelent volt Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője.

Jörgen Jensennel megbeszélést folytatott Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára is. A találkozón a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom főbb kérdéseiről cseréitek véleményt.

A Dán Kommunista Párt elnöke délután elutazott Budapesttől. (MTJÖ ______

Hktívaiilés

az öblösüveggyárban

ß ntiszak- és meieiüzemj pH bevezetéséről

Tegnap délután a salgótarjáni öblösüveggyárban aktíva- entékezlelet tartottak, amelyen részit vettek a szakszervezeti bizottság tagjai, a főbizalmiak, a pártalapszervezetek titkárai, a legnagyobb üzemek vezetői és a KISZ-bizottság tagjai.

Longauer István, a szak- szervezeti bizottság titkára köszöntötte a megjelenteket, bejelentette, hogy a legutóbbi igazgatói tanács és vállalati szakszervezeti bizottsági döntésről' tájékoztatja a jelenlévőket Kazinczi Gyula, a gyár igazgatója. A döntés a műszakpótlék és a melegüzemi pótlék bevezetésével kapcsolatos volt. Ennek megfelelően július 1-től az éjszakai műszakpótlékot 40 százalékról 50 százalékra emelik fel, a folyamatos üzemi pótlékot pedig az eddigi 10 százalékról 15 százalékra. Az ily módon jelentkező többletbér-kiáramlás 1,5 százalékos, az egész évi, gyári bérfejlesztésnek felel meg.

A melegüzemi pótlék kidolgozásánál abból indultak ki, hogy a dolgozók ne havonta, hanem egy évben egyszer kapják meg azt. Ezzel is érzékeltetni kívánják azoknak a munkásoknak fokozott megbecsülését, akik tisztességesen, hasznosan, értékteremtő i módon és hosszabb ideje te- I vekenyked nek a gyárban.

A gyár melegüzemében dolgozó munkásokat a harmadik kategóriába sorolták. A melegüzemi pótlók bevezetésére a harmadik negyedévben kerül sor. Egy gyári dolgozókból álló team végzi a besorolást, és dolgozza ki az elvonás feltételeit. Mert az előbbi pótlékot nem csak adni lehet, hanem azoktól elvenni,

(Folytatás a 2. oldalon)

Kiemelt társadalompolitikai feladat a magánerőből történő lakásépítés támogatása Balassagyarmaton, ahol a középtávú lakásépítési tervben közel hét és fél száz otthon megteremtése szerepel, s ennek több mint háromnegyed része magánerős. Az úgynevezett csoportos korszerű családi házak építésében jelexi- tős a lemaradás, melynek okai között szerepel, hogy a tervidőszak elején nem állt kellő számú telek az építtetők rendelkezésére, s az előköz- művesítés is több időt vett igénybe, mint amire eredetileg számítottak.

Növelte a gondokat, hogy a terütet-előkészítésné’l jelentkező, viszonylag magas árak az építtetők egy részét visszalépésre késztették, amelyen úgy próbáltak segíteni az illetékesek, hogy négyzetméterenként száz forinttal csökkentették a telekárat. Kedvezőbb a kép a hagyományos családi házaknál. Ugyanis az öt évre tervezett 60 laikással szemben már a tervidőszak első három esztendejében 164 lakás épült fel. A választék bővítésére Patvarc városrészen 62 építési telket alakítottak ki, amelyek kertművelést és állattartást is lehetővé tesznek — e telkek tartós

Az ELZETT Művek szécsényi gyárának 36 szocialista brigádja 385 brigádtaggal csatlakozott tegnap a kongresz- szusi munkaversenyhez. Erről a brigádvezetők gyári tanácskozásán döntöttek, amelyen részt vettek a gyár vezetői és a szakterületek képviselői is. A szécsényi kollektíva az év elején tartalmas felszabadulási munkaverseny-f ela j ánlást

tett, amelyet az ELZETT Művek versenybizottsága kiváló gyár pályázatként is elfogaletve 70 forint négyzetméterenként.

Az építkezés ütemének meghatározó eleme, hogy milyen az építőanyag-ellátás? Jóllehet az utóbbi időszakban javult a helyzet, ám továbbra sem folyamatos az áruellátás a faárukból, a tetőfedő anyagokból és a nyílászárókból. De /iem megfelelő a TÜ- ZÉP-telepen a cement és a mószhidrát tárolása sem.

Bő a választék a terveket illetően, hiszen 150 változat között válogathatnak az építkezők. A tanácsi szervek által létrehozott városfejlesztési iroda szintén a szolgáltatási hálózatot bővítette: rendszeres tanácsadással, jogsegélyszolgálattal, kisgépkölcsönzéssel, műszaki ellenőrzéssel segítenek az építkezőknek.

Balassagyarmat városi Tanácsának Végrehajtó Bizottsága nemrégiben összegezte a magánerős építkezés helyi tapasztalatait, s megállapították, hogy a feltételek javítása érdekében további lépésekre van szükség. Egyebek között javítani kívánják a terület-előkészítési munkálatokat, a telekellátást, szorgalmazzák a félkész, illetve a fejleszthető lakásépítési íordott. Az év elején tervezett feladatok során számoltak azzal, hogy várhatóan növekszik a termékek iránti kereslet belföldi és exportvonatkozásban is, amelyet az elmúlt időszak igazolt is. így az év hátralévő időszakában az eddigiektől tervszerűbb, gazdaságosabb munkára van szükség. A brigádvezetők gyári tanácskozásán a jelenlévők egyöntetűen vállalták, hogy a tőkésexport-kötelezettséget december 10-ig teljesítik. A legújabb külföldi megrendelésre 800 000 darab zár soron kívüli átcsomagolását végzik el, amely hatmillió forint értékű termék gyors értékesítését teszi lehetővé. Jelentős felajánlások hangzottak el a gyár energiahálózatának rekonstrukciójához és a minőség javításához kapcsolódva is.

Kasza Béláné, a Minőség nevet viselő Vállalat kiváló címmel kitüntetett szocialista brigád vezetője arra tett felajánlást, hogy védnökséget vállalnak a minőséget megőrző mozgalmak fölött, amely elősegíti, hogy 0,55 század százalék alatt tartsák a gyári szintű selej(veszteséget. Az exportra kerülő termékek szereléséhez 200 normaórának megfelelő munka elvégzését is vállalták. Koncsok István tmk- teehnikus az üzemrész dolgozóinak felajánlását ismertette, többek között azt, hogy a rá- róspusztai úttörőtáborban ez évben 20 ezer forint értékű szakmunkát végeznek el társadalmi munkában. A felületkezelő üzemrész dolgozóinak felajánlását Nyikon József, a Szilágyi Erzsébet nevét viselő brigád vezetője ismertette. ötvenezer forintot takarítanák meg, és kezdeményezték egy kongresszusi kommunista műszak megtartását. Pancsovai Gyula, a szerszámüzem vezetője a gyártóeszközök időbeni elkészítésére és a területen működő 2 szocialista brigád 700 órás különmunka vállalására tett felajánlást. Csatlakoztak a kongresszusi munkaversenyhez a sajtoló üzemrész dolgozói is, a felajánlást Keviczki Sándor művezető ismertette. Vállalják, hogy az ú.) belföldi és exportmegrendelései» teljesítéséért a terület dolgozói mindent megtesznek.

A salgótarjáni öblösüveggyár vezetése irányelveket adott ki az MSZMP XIII. kongresszusa tiszteletére és a felszabadulás 40. évfordulójára indított munkaverseny- mozgalom konkrét céljaira vonatkozóan. Ennek megfelelően javasolja a munkáskollektívának, a szocialista brigádoknak, hogy teljes termelési értéktervüket 35 millió forinttal, a tőkésexporttervüket pedig 4,5 millió nettó deviza forinttal növeljék. Emellett a gyári nyereség 6 százalékos emelésére kérik a dolgozókat.

A konkrét vállalásokat brigádonként és üzemrészenként a termelési tanácskozásokon hagyják majd jóvá az érdekeltek. A gyár vezetése által javasolt felajánlások elérése érdekében a műszaki és gazdasági kollektíva vállalja az ütemes és időbeni program biztosítását.

A győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár munkásgyűlésén a dolgozók vállalták, hogy termelésüket 1984-ben a tavalyihoz képest 1,2 milliárd forint értékkel, tőkésexportjukat 5 millió dollárral, a szocialista országokba irányuló kivitelüket 20 millió rubellel növelik.

A máriapócsi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben tartott gyűlésen a Szabolcs megyei mezőgazdasági nagyüzem kollektívája elhatározta, hogy a 250 millió forintos éves termelési értéket az idén 6, jövőre pedig 12 százalékkal növelik.

A százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalatnál a szocialista brigádvezetők tanácskozásán vállalták, hogy új beruházásukat, a munkaigényesebb, értékesebb olajtermékeket előállító katalitikus krakk üzemcsoportot a tervezettnél 100 millió forinttal kisebb költséggel és 5 millió dollár értékű tőkésimport-megtaka-' rítással készítik el.

A Budapesti Élelmiszeripari Gépgyár és Szerelő Vállalat munkásgyűlésén úgy határoztak, hogy szocialista exportkötelezettségeik maradéktalan teljesítése mellett erre az évre előirányzott 20 millió dolláros exporttervüket fé4 millió dollárral túlteljesítik,' j

használatbayéfceU díj* 50, U; piákat,

Balassagyarmati helyzetkép

Magánerőből — közsegítséggel építkeznek