Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)

1984-07-05 / 156. szám

I Csaknem 70 míí!Jó IcorszerűsftlsrS Megújuló szövetkezeti boltok Nágrádban Az általános fogyasztási szövetkezetek az elmúlt esz­tendőkben egész sor intéz­kedést tettek a kistelepülése­ken élő emberek ellátásának folyamatos javítására. Az ap­rófalvak, kisközségek egy ré­szében ugyanis régiek, kor­szerűtlenek a boltok, meglehe­tősen nehéz biztosítani a la­kosság folyamatos, zavartalan elié'ását. A SZŐ VOSZ, a Ha­zafias Népfront Országos Ta-- nácsa közreműködésével há­roméves programot dolgo­zott ki az 1500 lélekszám alatti települések bolthálóza­tának, vendéglátó-ipari egysé­ge’nek. tüzelő- és építőanyag­hálózatának korszerűsítésé­re. A tennivalók folyamatos megvalósítására három év alatt a SZÖVOSZ 550 millió forintot fordít, amelyből az idén 120 millió forint kerül felhasználásra. A SZÖVOSZ pályázati fel­tételei között szerepel többek közptt a munkakörülmények javítása, a boltok higiéniku- sabbá, kulturáltabbá tétele, a bolti dolgozók egészségvédel­mének javítása. S természete­sen a közös pénz elosztásá­nál előnyben részesülnek azok a megyék, azok a fogyasztási szövetkezetek, amelyek moz­gósítják saját forrásaikat, igénybe veszik a szövetkezeti tagság támogatását. Ennek alapján készítették el hároméves rekonstrukci­ós programjukat a nógrádi szövetkezetek is. Ez 188 ke­reskedelmi egységet érint. A MÉSZÖV elnöksége számol a szövetkezeti tagok, a helyi tanácsok és a megyei tanács támogatásával is. A szövet­kezeti tagok csaknem 14 mil­lió forint értékű célrészjegyet jegyeztek. A helyi tanácsok a településeken tevékenykedő gazdasági egységek több mint másfél millió, a megyei ta­nács pedig 5 millió forint támogatással járul' hozzá a fogyasztási szövetkezetek bolt­hálózatának korszerűsítéséhez, a falusi lakosság ellátásának javításához. A SZÖVOSZ 48 millió forintot ad a megyei szövetkezeti boltok korszerű­sítésére, amelyből 10 és fél milliót az idén használnak fel. A szécsényi fogyasztási szö­vetkezet ellátási körzetében 49, a balassagyarmati szövet­kezét körzetében 36, a kistere- nyei fogyasztási szövetkezet­hez tartozó települések közül 28 üzlet, a rétsági szövetke­zethez tartozó boltok közül pedig 23 korszerűsítésére ke­rül sor 1984 és 1986 között. Emellett vendéglátó-ipari egy­ségek újulnak meg, korszerű­sítenek 8 TÜZÉP-telepet és 11 felvásárló telephelyet is a megyében. A hároméves korszerűsítési munkálatok részeként, eb­ben az évben a megye kiste­lepülésein 32 kereskedelmi egységben kezdik meg a mun. kát. Megújul többek között a patvarci és az ilinyi élelmi­szerbolt, Ipolyvecén, a ve- vegyes-, Patakon pedig az élel­miszerbolt. Héhalomban és Felsőtoldon a vegyesboltot, Csécsén az élelmiszerboltot korszerűsítik. Kozárdon, Te­reskén, Nőtincsen, Nagybár- kányban és Nádújfaluban ugyancsak korszerűsítési mun. kálatokat kezdenek, Cereden a bisztró-falatozó, Ipolytarnó- con, Pösténypusztán, Zsuny- pusztán, Kisgécen és Piliny- ben vegyesbolt, Szalmater- csen, Nó'grádszakálban és Benczúrfalván pedig az élel­miszerbolt újul meg ebben az évben. A szövetkezetek elkészítet­ték a bolti rekonstrukciók ter­veit, ■ megvannak a .munkála­tokat elvégző szakemberek s több helyen elkezdődött a korszerűsítés is. A tervek kö­vetkezetes megvalósítása azonban aligha képzelhető el a települések lakóinak össze­fogása, a szövetkezeti tagok segítsége nélkül. Mint ahogy a helyi tanácsok, a gazdasági egységek segítsége is igen sokat nyom a latban, hogy időre elkészüljepek a bol­tok korszerűsítésével vala­mennyi településen. A 40 órás munkahét nem adomány Önerőből, de hogyan? Átmeneti állapotban a szocialista munkaverseny MEGÚJUL-E a szocialista munkaverseny? Nemcsak a kérdést tették fel a munkaver- seny irányítására, szervezésére hivatottak és. a versenyben részt vevők. Tenni is akarnak és tesznek a megújításért. A megújítás kényszerét érezve a Minisz­tertanács, a SZOT elnöksége és a KISZ KB intéző bizottsága még tavaly év végén meg­jelentette együttes határozatát a szocialista munkavensenyről. A határozat végrehajtá­sáról is ugyanezek a szervek gondoskodtak — a \ kormány helyett az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal — irányelvek kiadásá­val. És azóta? Vannak jó példák: a munka- verseny-szafoályzatukat megújító, a változ­tatás kényszerét érző vállalatok, amelyék a jelen körülményeire és a jövő gazdálkodá­sában is ösztönzőleg, differenciáltan szer­vezték újjá a munkaversenyt, A sokat em­legetett szűkös anyagi körülmények, gazda­sági nehézségek mellett is figyelve arra, hogy ma úgy-ahogy, de mindenképpen ko­moly meghatározónak számító anyagi érde­keltség is szerepet kapjon a mozgalom szer­vezetében, a verseny formáiban. ) Vannak azonban vállalatok, ahol a módo­sítások, új szervezések, formák nem történ­teik meg. Azoknál — talán — még a régi az új vagy az új a régi. Ez nemcsak azért tűnik hiányosságnak, mert az említett tava­lyi határozat a munkaverseny-szabályzatok- ra azt írta elő, hogy azt a kollektív szer­ződéseik felül vizsgálata során kell módásíta­ni. Ezt pedig április végéig kellett elvégez­ni. Ez lenne a legkevesebb hiányosság, leszá­mítva a szabály előírásainak nem teljesíté­sét. Ám, a mozgalom veszít vele. Ha nem most, lehet, hogy később. A Ganz-MÁVAG az ország több helységé­ben működő gyáregységei jelentős helyet foglalnak el ipari termelésünkben. A mátra- terenyei gyáregységben gyártott daruk, 'hi­dak, mozdonyforgóvázak, egyebek, szakértel­met kívánó jeles termékek a belföldi és kül­földi piacon. A termelés, a tervek telesí- tésének elősegítése a gazdasági célja a mun­kaversenynek. 'A gyáregység termel' a tervek — várha- tóan — teljesülnek. Akkor helyén van a brigádmozgalom is? Legalábbis annak gaz­dasági célját tekintve? A mátraterenyei gyáregységben harminc- három szocialista brigád négyszázharmino* kilenc fővel vesz részt a munkaverseny- mozgalomban. A.résztvevők száma több mint az összes létszám fele. A brigádok 1983. évi tevékenységét értékelve, ez év május 1-én ki­lenc brigád összesen kilencvenezer forint jutalomban részesült. Ám, ez csak így lát­szik soknak, hiszen a brigádok létszáma nagy és az arany fokozatot' elnyert brigá­dok jutalomkerete nyolcszáz forint/fő volt.' És ennyi ma is. A szabályzat nem vál­tozott. A munkaverseny is a régi: olyarí jó vagy olyan rossz, amilyen tavaly vagy az­előtt volt. Minden a régi a munkaverseny­ben, csak egy dolog nem. Ezelőtt negyed­évenként is értékelték a brigádok közötti versenyt és úgynevezett decentralizált ke­retből a legjobb három brigádot jutalmaz-; ták. Ez megváltozott, ha a versenyszabály-; zat nem is. A szocialista brigádok becsületére legyed mondva, hogy vállalásaikat időben megtet­ték. És ebben „kézzelfoghatóak” is vannak. Ezeket fél évkor értékelik. Az egyik „leg­szebb” vállalás így szól: a daruüzem II; Rákóczi Ferenc Szocialista Brigádja felhívást intéz a gyáregység valamennyi brigádjához,1 hogy csatlakozzanak a mozgássérülteket se­gítő akcióhoz és a társadalmi munkái el - ajánlásuk értékét juttassák el az MNB 217—98292 csekkszámlára. NEMES kezdeményezés! Módosított mun- kaverseny-szabályzat nélkül is. A brigádok dolgoznak, élnek. Kezdeményezésüket belső, emberi tartalékoknak lehet tekinteni. És ha szabályzat nélkül is ilyen céllal kívánnak mozgalmi munkát végezni, úgy a korszerű, az irányelvekhez igazodó új és ösztönző versenyformákat igazán megérdemelnék. Még akkor is, ha gyáregységként működnek. Helyzetük — remélhetőleg — csak átmeneti állapot. m- zsély —« Ügy kellett megoldani ezt wz újabb, dolgozókat szolgá­ló vívmányt, hogy az előírt követelményeknek minden te­kintetben megfeleljenek. Ezek pedig nem alacsonyak, ép­pen ezért megvalósításuk is sokirányú, megalapozott in­tézkedést, és következetes végrehajtást igényel. Mert a 40 órás munkahét bevezetésé­vel kapcsolatos feltételt, mér­cét igen magasra emelték: a jövedelem nem csökkenhet, a pénzügyi helyzet nem romol­hat, a dolgozók bére nem csökkenhet... Miként lehet az előbb em­lített „kívánságoknak” eleget tenni. Erre kerestünk választ a Salgótarjáni Tervező és Építőipari Szövetkezetnél, ahol január 1-ével vezették be a 40 órás munkahetet. Egyhangúlag elfogadták A központi előírásoknak megfelelően állította össze a bevezetéssel kapcsolatos prog­ramját a szövetkezet vezető­sége, amely magába foglalta a teljesítménykövetelmények fokozásával, a termelékenység növelésével, illetve a megle­vő tartalékok hasznosításával kapcsolatos konkrét tenniva­lókat. Ezt az okmányt meg­vitatás és elfogadás céljából terjesztette a szövetkezet ve­zetősége a munkahelyi ta­nácskozás résztvevői elé. Újabb javaslatra, kiegészítés­re, észrevételre nem került sor, s ezért azt egyhangúlag elfogadták. Ennek alapján látott nap­világot a végleges, végrehaj­tást elősegítő intézkedési terv. A benne foglaltak alap­ján érvényt szereztek az egy­séges munkaidő befejezésé­vel kapcsolatos elképzelések­nek. egységesen szabályozták a munkaközi szünetet, s úgy döntöttek, hogy termelési szü­netre nem kerülhet sor. A 40 órás munkahétre va­ló átállás miatt elveszett 40 ezer 352 óra társadalmi mun­kaidőalapot oly módon szer­zik vissza, hogy a meglevő ki­eső időket, ami 1983-ban 19,6 százalék volt 17 százalékra csökkentik. A teljesítmény­normákat 5 százalékkal emel­ték. Szigorították a táppén­zesfegyelmet. A betegségből történő kieső munkanapok száma az első negyedévben a bázishoz viszonyítva csaknem 300 nappal csökkent. A fi­zetés nélküli napok száma 510­nel mérséklődött, az igazolat­lan hiányzók száma 33-mal, az igazolt távoliét pedig 22 nap­pal lett kevesebb. Önelégültségre nincs ok Tovább folytatva az előb­bi gondolatot, érdekes és ta­nulságos megismedkedni az­zal, hogy az előbbi intézke­dései; miként hatottak a gaz­dálkodásra. Az ezzel kapcso­latos termelési táblázatok azt jelzik, hogy az első negyed­évben az előbb említett idő­arányos munkaidő-kiesés el­lenére, a termelési érték 5,2 százalékkal növekedett, a fi­zikai dolgozók létszáma 7 fő­vel csökkent, az egy fizikai dolgozóra jutó termelési ér­ték 10,1 százalékkal lett ma­gasabb, az egy fizikai órára jutó termelési érték pedig 17.6 százalékkal emelkedett. Az előbb említett előnyös ter­melési és gazdálkodási válto­zások tükröződnek a dolgo­zók keresetében is. A fizikai .dolgozóknál az első negyed­évben 10,5, a nem fizikai dolgozóknál pedig 9.8 száza­lékkal volt magasabb az át­lagkereset, mint 1 évvel ko­rábban. örömujjongásra, önelégült­ségre, megpihenésre koránt- s-incs ok, mert az engedélye­zett ebédidőt egyesek az ál­lásfoglalás ellenére, önkénye­sen meghosszabbítják, tovább lehetne még emelni a mun­ka- és az üzemszervezés szín­vonalát, korszerűsítésre vár-' nak az élavult normák, fo­kozni szükséges a berendezé­sek jobb kihasználását, de van még mit tenni az egyen­letesebb anyagellátás biztosí­tásánál is. Vagyis újabb eredményt hozó tettekre van szükség, hogy minél kisebb legyen a szövetkezet vezetői­től és a dolgozóktól függő veszteségidő. Ugyanis a dolgozók külön­böző ügyeiket még mindig a munkaidő alatt végzik el. Sok időt rabol el a termelésből az engedélyezett távoliét. Je­lentősen apasztják az új ér­téket teremtő társadalmi munkaidőalapot az egyéb tá­vollétek. Továbbra sem sike­rült megszüntetni a munka- fegyelem lazaságát bizonyító késéseket, a korábbi műszak­befejezéseket. Nem sikerült tehermentesíteni a munka­időt, minden olyan tevékeny­ségtől, amelyik nem kapcso­lódik a termeléshez. Nem csak a fizikai dolgozóknál szükséges a munkawfót hasz­nos munkával kitölteni, ha­nem a nem fizikaiaknál is. Tehát van még bőven le­hetőség a munkaidő-csökke­nésiből származó Időalap pót­lására, csupán következeteseb­ben és céltudatosabban kell hasznosítani az ismert tarta­lékokat. Az eddigi tapaszta­latok szerint a jó irányba haladó folyamatot gyorsítani kell. A többi között azért is, mert, az idén a naptár sze­rint 4 munkanappal lesz ke­vesebb, mint az előző évben, s erre az időszakra eső ter­melést is az év különböző napjaiban kell pótolni. Tel­jesítése alól a szövetkezeti kollektíva sem kapott fel­mentést. Kemény munkával Az eddig elért sikerek jó alapot adnak a továbblépés­hez, a meglevő árnyoldalak megszüntetéséhez, illetve mér­sékléséhez. A kettő együtt adja azt a garanciát, amely feltétlenül szükséges a 40 órás munkahét önerőből való megvalósításához. Ebből is kitetszik, hogy nem adomány­ról, valamiféle kegyről, ha­nem kemény, határozott, kö­vetkezetes és céltudatos mun­káról van szó, amely egye­düli és kizárólagos alapja a sikernek, s amit egyetlen szö­vetkezeti dolgozónak sincs jo­ga kockára tenni. v, k. Carborobof kazánok •Elkészült a családi házak gazdaságos fűtésére alkalmas barnaszén-tüzelésű Carboro- bot kazánok első sorozata a cserkúti Mezőgép Vállalat pécsváradi üzemében. A ha­zai szabadalom alhpján elő­állított berendezések a tüzelő­anyag és a levegő legkedve­zőbb arányának automatikus szabályozása révén a hagyo­mányosnál magasabb hatás­fokon, a külső hőmérséklet­nek megfelelő mértékben haszriosítják a barnaszén energiáját. Az égéstermékek­kel való szennyeződéstől be­épített pernyeleválasztó óvja a környezetet. A negyven ki­lowatt teljesítményű kazánok üzembe helyezéséhez a Pécsvá­radi Építőipari Szövetkezet segítséget nyújt a felhaszná­lóknak. A Mezőgép pécsváradi gyá­ra egyedi megrendelésre ki­sebb intézmények, óvodák, bölcsődék, szociális épületek igényéit kielégítő nyolcvan ki- lowattos kazánok előállítását is vállalja, s elkezdték már a tízezer légköbméteres belső terű üzemcsarnokok fűtésére alkalmas, háromszáz kilo­watt teljesítményű Carboro- botok első szériájának gyártá­sát is. Elet — 12 ezer eu után Szovjet biológusoknak sike­rült életre kelteniük az An­tarktisz jégpáncéljából vett fúrásmintában talált mikro- őrganizmusokat. Ezek 12 ezer éven át úgynevezett anabioti- kus állapotban nyugodtak. Az anabiozis egyes élő szer­vezeteknek az a képessége, hogy számukra kedvezőtlen életfeltételek esetén képesek életfolyamataikat lelassítani, vagy ideiglenesen teljesen' le­állítani. Ennék a védekezési reakciónak az időbeni hatása azonban mind ez idáig ismeret­len volt. A hosszú évtizedeken ke­resztül egyre vastagodó jég­páncél gyakorlatilag érintet­lenül megőrizte a valamikori felszíni rétegeket több tízezer évre visszamenően is. Ezt a lehetőséget hasznosítják most a mikrobiológusok. Olyan módszert dolgoztait ki, amely­nek segítségével a különböző rétegmélységekről abszolút steril jégmintákat vételezhet­nek. Az ellenőrző vizsgálatok bizonyították, hogy a mikro­organizmusok nem képesek a jégrétegbe behatolni, ezért mindig a felszínen maradnak. A Szovjet Tudományos Akadémia mikrobiológiai in­tézetének laboratóriumában táptalajon végzett vizsgálatok meggyőzően bizonyították, hogy a mintákban olyan gom­ba, élesztő és más mikrofló- rikus családhoz tartozó spó­ratermelő és nem spóratermelő baktériumok voltak, amelyek teljes mértékben helyreállí­tották élettevékenységüket. A legéletképesebbeknek — mint az előre várható volt — a spóraképző baktériumok bi­zonyultak. A kutatások aíú- rásmélység növelésével pár­huzamosan tovább folytatód­nak, Palaszög Bércéiről A Salgótarjáni Kohászati üzemekkel együttműködve évi 500—600 tonna palaszöget gyárt a berceli Vörös Csillag Termelőszövetkezet (lent). A galvanizálóüzemben további 140 ezer garnitúra fémbútor-alkatrészt készítenek (fent). ] NOGRAD 2 1934, július 5* jcsütörtök 3 /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents