Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)
1984-07-31 / 178. szám
LAprófalvak a kistelepülésekről íml és beszélni a legdivatosabb dolgok egyike. Alig múlik el nap, hogy mélyen szántó elmélkedés, vagy az emberi igazságérzetre apelláló lehangoló riport ne jelenjen meg a lapokban. Különösen most, amikor a Hazafias Népfront Országos Tanácsa kezdeményezésére szerte az országban népfrontfórumokat tartanak a kistelepülések jövőjéről. A népfront évekkel ezelőtt vállalta fel az aprófalvak gondját és örömét, szószólójává válva a legkisebb településeken élő embereknek. Azóta megszaporodtak a nyilvánosság előtti viták és elmélkedések is — jó okkal, Magyarországon ugyanis a felszabadulás után sem csökkent a „népvándorlás", a városokba való költözés a mezőgazdaság szocialista átszervezése után pedig még fel is gyorsult. Oly annyira, hogy kurta idő alatt csaknem másfél millió ember ment el a falvakból. A jobb és a kényelmesebb élet reményében, hiszen a maradóknak, a kitartóknak, a szülőföldhöz ragaszkodóknak különös aránytalanságokat kellett elviselni. Hogy egyetlen egy tényt mondjuk erre: az ország lakosságának felét kitevő falusi népesség hosszú éveken keresztül csupán tíz százalékát kapta meg az állami fejlesztési eszközöknek. Az egyenlőtlen elosztás következményei meglehetősen súlyosak. Nincs vezetékes vagy egyszerűen egészséges ivóvíz, meg jóindulattal is csak korszerűtlennek lehet nevezni a kereskedelmet, sok esetben messze van az orvos és a gyógyszertár, iskola és óvoda ugyancsak ismeretlen sok kis településen. E .tények ismeretében nem is túlzás, amit a minap olvasok a téma kapcsán: „Nyolcszáz aprótelepülésünk beteg, orvost, orvoslást kíván.” Az orvoslásról esik szó a népességmegtartás útjait kereső népfrontfórumokon is. A falu érdekében szólók az ellentmondások csökkentését sürgetik, több helyi munkalehetőséget kérnek, szorgalmazzák az egészségügyi ellátás korszerűsítését. Az indulatban fogant, vagy megfontoltan és higgadtan előadott mondandó nem előnyöket kér a falunak, hanem egyszerűen az igazságosabb elosztást, a falun élő embernek is kijáró figyelmet sürgeti. Nem szólamokkal, hanem nagyon is gyakorlati példákkal érvelve. Többek között azzal. hogy jó néhány esetben még a másnapos kenyér is hiánycikk, az iparcikk- vagy a húsellátásról nem is beszélve. S lassan a könyökünkön jön ki az alábbi megállapítás Is: sok település lakójának még a filléres árucikk is ötven-száz forintba kerül — a naey távolságok utazási költségeivel. E példák idézése azt sejteti, hogy a mostani népfrontfórumok valamiféle panasznapok voltak, Holott korántsem erről van szó. A felelős gondolkodás alapján szóló emberek a falu jövőjével vetettek számot. Egyrészt a jelen kozmetikázatlan lefestésével, másrészt a várható tények és aggályok elmondásával. Ez utóbbi kapcsán tették fel a kérdést: kik lesznek a tervezett elöljáróságok vezetői, amikor sok kistelepülésről elment az utolsó iskolázott ember is. S a jövő kapcsán még egy gondolat: az őszinte beszédre van szükség. Magyarán: ott ahol nincs esély a település fennmaradására, ne áltassák az embereket a népességmegtartásról szóló szépen hangzó szólamokkal. A népfrontfórumok legfőbb tanulságainak összefoglalása után illő bevallani, hogy az idézett tények — bár sok tekintetben érvényesek Nógrád megyére is — nem itt hangzottak el. A magyarázat roppant egyszerű, Nógrádban — amely szintén az aprófalvas megyék közé sorolható — nem kezdeményezett a Hazafias Népfront vitát. A széles körű eszmecseréből természetesen nem maradt ki a megye, bár a megoldás elég faramucinak tűnik. Eszerint: meghívtak nyolc embert a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szervezett vitára, ahol el is mondhatták a véleményüket. Mégis, így talán nem igazi... Aprófalvas jellege, a kisfalvakban élő tízezrek gondjai okán talán Nógrád is megérdemelte volna, hogy csokorba köthesse örömét és gondját, felelősséggel szólhasson jövőjéről. A nyílt és széles körű fórumot ugyanis semmiképpen sem helyettesítheti a Borsodba uta-‘ zó nyolc vendég. De üsse kő, egyébként sem a fórum, ha- oem a változás a lényeg. S ha jobb a falusi ember közérzete, akkor igazán mindegy, hogy az ehhez szükséges változásokat helyben, vagy szomszédos megyékben szervezett fórumokkal „vívták ki”. De sikerül-e végre kivívni a régen sürgetett változásokat? A viták tanúsága szerint némi derűlátás tapasztalható, de valamiféle össznépi örömre semmi ok. Nem véletlenül sürgették hát: végre feketén és fehéren derüljön ki. miként változnak meg az elosztás eddigi indokolatlanul nagy különbségei. Mert nyílt fórumok ide vagy oda. még ma is az a tény, hogy egy lakótelepen jó, egészséges és lehetőleg elegendő víznek kell lenni bármilyen áron, akármilyen messziről is odavezetve. A falvakban meg könnyű a bólintás: nincs rá pénz! A tanácskozások kétségtelen haszna, hogy az ellentmondásokra felhívja a figyelmet. Csakhogy a véleménycserék régen és sűrűn zajlanak. Jó volna már látni a változás egyértelműbb jeleit is. — n. — r. Gyermekétkeztetés: súlyos visszaélések A Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság idén tavasszal — közérdekű bejelentés alapján — 11 budapesti kerület véletlenszerűen kiválasztott 25 általános iskolájában vizsgálta meg a gyermekétkeztetés A tapasztalatok szerint a hivatkozott, hogy a bizalmattálalószemélyzet többnyire a lanságot a tálalószemélyzet tízóraira és az uzsonnára kül- sértőnek találja és felmond, dött felvágottakat, vajat, saj- A FNEB szerint a vizsgálat tot, margarint dézsmálta meg. által feltárt tények, a gyakori Az egyik XfV. kerületi isko- visszaélések indokolttá teszik Iában 3,6 kilogramm sonka- a rendszeres vezetői es belső helyzetét. Ezekben az oktatá- szalámit egyáltalán nem ősz- ellenőrzés megszervezését tottak szét. a gyerekek azon a napon csak margarinos kenyeret kaptak uzsonnára, annak ellenére, hogy az étlapon a felvágott is szerepelt. A népi ellenőrök gyakran si intézményekben naponta összesen több mint nyolcezer gyermek étkezik, s a tizórait, az ebédet, az uzsonnát a Gyermekélelmezési Vállalat szállítja, az ételek tárolásáról, kiosztásáról pedig az iskolák személyzete gondoskodik. A vizsgálat megállapította, hogy a gyermekétkeztetés személyi, tárgyi, valamint közegészségügyi feltételei a legtöbb helyen megfelelőek. A népi ellenőrök ugyanakkor a konyhai személyzet munkáját vizsgálva az iskolák többségében súlyos visszaéléseket tagjai általában arányosan tártak fel. Az ellenőrzött 25 osztották el egymás között a s ebben a pedagógusok es a szülői munkaközösségek közreműködését. A népi ellenőri vizsgálat nyomán az iskolaigazgatók mindenütt felelősségre von. tapasztalták a primőráruk — ták a vétkeseket, és gondosretek, újhagyma — eltulajdo- kodtak a belső ellenőrzés nítását. így például egy II. megszervezéséről. A feltárt kerületi iskolában május 2- hiányosságokról az iskolákén a teljes újhagymameny- kan felvett jegyzőkönyveket nyiséget „visszatartották”, a FNEB megküldte a felugyanakkora margarint sem ügyeletet gyakorló tanácsok kenték fel a kenyerekre. Az elnökeinek, valamint az érin- összegyűjtött adatokból kidé- tett iskolák szülői munkakörül, hogy a tálalószemélyzet zösségei vezetőinek. Ök Hármán Asszonyok acélkék egyenruhában Kükkel Erzsébet: ...» lábad poszpisel Györgynél Parancsig tanuld meg használni, irány „og, én is itt vagyok... a hegy! Szlovacsek Gizella: ...Gyertek már, nő is van közöttük... (Bencze Péter felvételei) Vége van a foglalkozásnak. _ Kétségtelen, hogy együtt — Az én lányom most ti« Ülünk egymással szemben, dolgozni a férfi’munkásőrök- zenhat éves — mondja Kuk- K tikkel Erzsébet, a kohásza- kel nem könnyű feladat. De kel Erzsébet. De alig várja, ti üzemek dróthúzója, Posz- bennünket is „fiúsítottak” — hogy 18 éves legyen, mindég pisel Györgyné, a kórház- rendelőintézet onkológiai osztályának csoportvezető asszisztense és Szlovacsek Gizella, a kohászati üzemek rezsiazt mondja, anya, megyek közétek. — Eleinte megérezték a gyerekek, hogy az apa is, az mondják mind a hárman nevetve. Majd így folytatják: — A férfiak udvariasaik, előzékenyek, még csak nem is Káromkodnak előttünk. Előre anya is munkásőr. A lányom raktárának raktárosa, Illetve megkérdezik, hogy bírjuk-e a ma már tizenhat éves, helyet- könyvelője. Mind a hárman parancs végrehajtását. S mi tem is megfőz, ha szolgálat- munkásőrök. Párttagok, ön- i©nne a válasz? Igen! — ban vagyok. Tizennyolc éves ként vállalták a munkásőrsé- hangzik legtöbbször vála- korában ő is közöttünk lesz. gi feladatokkal járó nehéz SZUnk. — Egyedül neveltem a lámunka ellátását. Hiszen Kuk- — Egyszer nem akartak be- nyom. A szüleimmel laktunk! kel Erzsébet lövész, Poszpisel osztani egy feladat végrehaj- együtt. Míg férjhez nem ment, Györgyné és Szlovacsek Gi- tására — folytatja a beszélge- mindég ott volt az ünnepélyes zella állomány-nyilvántartó- tést Poszpisel Györgyné. — egységgyűlésen. Láttam, érez- és egészségügyi beosztott az Odamentem a főnökhöz. Azt tem, hogy büszke rám. Tudja, egységnél. mondtam: parancsnok itt va- hogy mit jelent ez egy munMiért vállalták ezt az ön- gyök én is. Szeretnék részt kásőr asszony számára? kéntes pártmunkát? venni a feladat végrehajtó- A pártmegbízatásra, az ön — Magam fizikai munkán sában. Beosztottak, s azóta is vagyok, és már 1978-tól vise- együtt vagyok a férfiakkal, lem az acélkék egyenruhát. Kükkel Erzsébet sem ma- Az egyik öcsém rendőr, a má- rád szó nélkül, ő is a kikép- sik munkásőr. Világéletemben ként vállalt kötelezettségre terelődik a beszélgetés. Egyöntetűen vallják, hogy a kohászati üzemben elismerik ezt tetszett az egyenruha. Kár, hogy nem lettem előbb munkásőr. Aztán példaképül ott volt előttem a Babi, vagyis Szlovacsek Gizella — vallja önmagáról Kükkel Erzsébet. — Én véletlenül lettem munkásőr — veszi át a szót Poszpisel Györgyné. — Egészségügyi dolgozókat szervezlek, s a főnővér volt erre a posztra jelölve. Ű viszont sajnos beteg lett és én kerültem a helyére. A férjem már évek óta munkásőr év nem bántam meg, hogy e csapatba kerültem. zésre emlékezik legszíveseb- a munkát, de a pártalapszer- ben. A parancsnok szavait vezfúto’! több megértést, elis- idézi merest varnanak. Poszpiselne — Megtanultad a fegyvert fogalmazott így: karbantartani, összerakni, íe- . — Eleinte gondok voltak a zelni, akkor a lábad is tanuld meg használni. Irány a hegy! Azóta, ha kell még a surra- nót is leveszem a lábamról, s kiképzés során, sőt a gyakorlaton való részvételnél is. Most támogatnak. Megvolt az erkölcsi elismerés, de hiánymegyek a hegyre, veszem az z0^ a megértés. Most viszont akadályokat, teljesítem a pa- ol7an helyzetben vagyok, olyan rancsot. Szlovacsek Gizella a legidősebb munkásörnő. Immár tizenkét "évé' hogy szolgálatot teljesít. Ö másképpen emlékszik az első napokra. — Amikor először men— Gyerekkorom óta itt la- tünk végig alakzatban a vá- kunk, szemben a munkásőr- roson. a járdáról de sokan ség megyei parancsnokságé- megszólaltak: Gyertek már, val — szól Szlovacsek Gizel- nézzétek, nő is van közöttük! la. — Mindig is tetszett az itt Én még feljebb emeltem a fe- látott önként vállat nagy fe- jem, jobban kihúztam magam, gyelem... Egyszer kezembe került egy újság, s benne láttam egy hölgyön a munkás- őr-egyenruhát. Elképzeltem, milyen lenne rajtam. így lettem az egységtörzs első munpártcsoportba tartozom, ahol a bizalmi főorvos, munkásőr. Az itteni parancsnokom is főorvos. Egyszóval sokat változott minden körülöttünk. Szlovacsek Gizella folytatja; — Igaza van Ágikának, Most már figyelembe vesznek bennünket és megbecsülnek. A fegyveres erők napján nél- dául köszöntenek a vezetőink. A pártbizottság külön megemlékezik rólunk. Azt, hogy kiképzésre kell mennünk, ma már nem jelent gondot, a többiek, a kollegák is segítenek. Terveik? — Ameddig erőm lesz, munkásőr leszek. A lányom végezze ei az iskolát, menjen hogy méltó legyek az egyenruhához, a munkásőrökhöz. A régiek még most is emlegetnek. Én is emlékszem rájuk. Egymásra néznek, s jókat nevetnek a történteken. Fel- vi_ cj aauiai kásőrnője. Azt hiszem mind a idézik az első lövészet emié- fejhez" legyen°u nokám.‘^Érő- hármunk neveben mondha- keit. Géppuskának, golyószó- ben tóm: pártfeladatként vállal- rónak még a hangját sem haltuk ezt a tevékenységet. Ma is lották korábban, de mindnyábüszkék vagyunk arra, hogy jan emlékeznek a férfiak ezt az acélkék egyenruhát megjegyzéseire. Most is viszszacseng fülükbe, amikor a férfiak mondják: figyeljetek ség van, amíg az egészségem között kutatunk. Felvetődik a csak, kiköpik a fogukat is! cm bírja, szívesen jövök. A fegy- beszélgetés során: azért ez a inkább lenyelem, de mégsem vert pedig majd a lányomfeladat inkább a férfiasságot köpöm ki — mondja nevetve nak szeretném átadni — így igényli. Az asszonyok azonnal Szlovacsek Gizella. Poszpisel Györgyné. cáfolnak. Kükkel Erzsébet és Igen sok szó esik a család- — Amíg a munkásőri fel- Poszpisel Györgyné szinte ról. Hogyan fogadják, hogy a egyszerre mondja: szülő, az anya munkásőr? hordhatjuk magunkon. Az emlékek, az élmények egészségben szeretném védeni ezt hazát. Legyek kiképezve, de ne legyen a harci feladatra szükség — vallja Kükkel Erzsébet. Amíg a munkámra szükiskoia közül I6-ban, az adagok súlyának megcsonkításával jelentősen megkárosították a gyermekeket, s az élelmiszereket ellopták. A vizs,megtakarított” élelmet. Jellemző, egyes tálalók lé- lektelenségére, hogy még az is előfordult: szellemi fogyatékos gyermekek uzsonnáit gálát során 13 iskolában tét- vitték haza. Az egyik kisegítő ten érték a tálalószemélyzet tagjait, hiszen az élelmiszereket táskákban, szatyrokban találták meg a népi ellenőrök. Három intézményben csupán a lopás alapos gyanúja merülhetett fel, ugyanis az uzsonnából jogtalanul visszatartott, illetőleg ki nem osziskolában például az ellenőrzés 44 százalékos súlycsonkítást állapított meg, s az ellopott étel a teljes mennyiség 22 százalékát, 45 gyermek adagját tette ki. Volt olyan iskola, ahol a 30 liter kelbimbóleves félre- tételét azzal magyarázták, tolt élelmiszerek a mosógép- hogy az ételt a gyermekek bői. az ajtó háta mögül, öltözőszekrényből elő. A helyszíni jegyzőkönyvei nem szeretik és ezért meg kerültek sem kísérelték a leves felszolgálását. Az ellenőrzés felderí- ellenőrzések tett olyan esetet is, amikor összességében a Gyermekélelmezési Vállamintegy 50 kilogramm élei- latnál reklamált és pótlólag miszer — főként hentesáru, kiküldött 40 szelet hús nem a felvágott — eltulajdonítását tanulók tányérjára került, rögzítették. Ez a mennyiség hanem a konyhai személyzet 2635 gyermek adagjának felett meg, így a vizsgált iskolákban étkezők 31 százalékát m“0 a személyzet tagiai oly táskájába. Miként a népi ellenőrök létszámának megállapították: a visszaélé- kárositották sek elkövetéséhez nagymértékben hozzájárult az is, hogy módon, hogv a gyerekek az az érintett oktatási intézméelőírt és befizetett adagoknak alkalmanként csupán kétharmadát kapták meg. nyékben az ellenőrzés forrná' lis volt. Ezzel kapcsolatban több iskola igazgatója arra A vulkánok mélyéből Tolbacsitnak nevezték el azt az ásványt, amelyet a vulkanológusok a kilenc évvel ezelőtt kitört Tolbacsik vulkán kráterében találtak. Kissé korábban hagyták jóvá a pijpit elnevezésű ásványt, amelyet szintén ebben a vulkánban találtak, s a Szovjetunió Tudományos Akadémiája távol-keleti tuPijpnek a tiszteletére neveztek el. A Tolbacsik vulkánban az új ásványok keletkezése a Föld mélyéből a felszínre áramló gázok magas hőmérsékletével függ össze. A tudósok már több mint száz, olyan természeti körülmények között keletkezett ásványt különítettek el, amikor a hőmérséklet meghadományos központja kam- ladja az ezer Celsius-fokot, a csatkai vulkanológiai intézete első igazgatójának, B. légköri nyomás viszont csony. alaMagyar művészek Görögországban A hét végén Görögországba utazott a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara és a debreceni Kokis görög zeneszerző multimédia művét adják elő. A különleges, sok művészeti ág együttes hatására épülő mű dály-kórus. A jelenleg is ott ősbemutatóján a zenekart vendégszereplő Győri Balét- Sándor János vezényli. Az tel együtt részt vesznek az athéni fellépésen kívül a athéni fesztiválon. A görög magyar művészek előadáso- fővárosban augusztus 7-én kát tartanak Kréta-szigetén lépnek fel, Nikos Mamanga- is. Fürdőzők, vigyázat! Két amerikai kutató meg. figyelte, hogy a Georgia állambeli Jackson-tóban rendszeresen fürdőzők körében két és félszer gyakoribb volt a középfülgyulladás, mint a nem e vidéken fürdőzők között. A baj okát keresve megállapították, hogy a tóban szerfölött sok gennykeltő baktérium fordul elő, s e kórokozót a középfülből vett váladékból is kitenyésztették. Nyolcvankilenc középfülgyulladásos fürdőző közül hatvankilenc, a huszonegy nem fürdőző közül csak két személy beteg fülében talál, tak ilyen baktériumot, s néhány esetben a kórokozót az ép fülekből is ki lehetett tenyészteni. Ez a vizsgálat is arra hívta fel a figyelmet, hogy az élő vizekbe vezetett szennyvíz veszélyezteti a fürdőzők egészségét. adatokat el bírom látni —, s na addig, amíg elnézőek lennének velem szemben — itt akarok maradni, békében szeretnék élni. A riadók csak ilyenek legyenek, s ne harci feladat élesben való ellátására szólítson bennünket. A kemény szavak után néhány igazán kedves epizód is a felszínre kerül. A többi között elmondják, hogy az egyik riadó alkalmával a csomagba a parancsnok egy alvóbabát talált. A másikba egy melltartót tettek a csomag tetejére, mert a parancsnok úgysem nézi tovább a kötelezően előírt egy váltás fehérnemű összetételét. Ki tudná még felsorolni az élményeket, emlékeket... Amire mind a hárman büszkék. Ök hárman, akik a munkásőrségben végzett munka jutalmául megjárták Moszkvát, a Szovjetuniót. Keresnek, kutatnak az emlékek között. Minden kedvességet, figyelmességet felidéznek. Az ő szavukkal fejezném be: ezeket a kedvességeket, figyelmességeket nem lehet leszolgálni... Somogyvári László j NÖGRAD - 1984. július 31 .i kedd
