Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)
1984-07-31 / 178. szám
Szovjet—amerikai közéleti személyiségek találkozója Moszkvában Közös közlemény Chan Sy kambodzsai miniszterelnök Moszkvában hétfőn megkezdődött a szovjet és amerikai közéleti személyiségek második találkozója, amelyen a szovjet—amerikai kapcsolatokról, valamint a leszerelés kérdéseiről lesz szó. A tanácskozás megnyitóján Nyikolaj Blohin akadémikus, orvosprofesszor, a „Szovjetunió—Egyesült Államok” társaság elnöke rámutatott, hogy napjainkban a legfontosabb feladat a nukleáris háború veszélyének elhárítása. Az amerikai küldöttség lagjai azt hangsúlyozták, hogy a szovjet emberek álláspontjával kívánnak megismerkedni, ezért jöttek Moszkvába. A két ország közéleti személyiségeinek találkozója segíthet az emberiséget fenyegető veszély elhárításában. Az első hasonló találkozó- 1983 májusában került sor Minneapolisban. Rendkívüli ülés a nyugatnémet parlamentben Hétfőn délután, egy nappal a nyugatnémet parlament rendkívüli ülése előtt, a keresztény-liberális koalíciót alkotó CDU, CSU és FDP vezetői megbeszélést tartottak a nagy belpolitikai vihart kavart, alsó-szászországi Buschhaus szénerőmű ügyé- b*n. Az elhúzódó tárgyalás eredménye egyelőre nem ismeretes. Csupán annyit lehet tudni, hogy az uniópártok változatlanul ragaszkodnak az erőmű azonnali üzembe helyezéséhez, míg a szabaddemokraták „környezetr Az 1985-ös éves terv alapvető célkitűzéseit vitatták meg a LEMP vajdasági bizottságai gazdasági titkárainak legutóbbi ülésén. Az árufedezet nélküli pénzkiáramlás visszaszorítását, az ellátás javítását irányozza elő a terv. A tanácskozást Kazimierz Barcikowski, a LEMP PB tagja, a KB titkára vezette. A terv fő célkitűzéseit és a társadalmi konzultáció elveit Manfred Gorywoda, miniszterelnök-helyettes, a minisztertanács tervbizottságának elnöke Ismertette. A jövő évi terv a gazdaság egyensúlyának erősítésére három intézkedés bevezetését irányozza elő. Az építési-szerelési munkák csaknem 100 milliárd zlotyval történő védelmi javításoktól” teszik függődé az erőmű beindításához adandó hozzájárulásukat. Az erőművita várhatóan kompromisszummal fog végződni : előreláthatóan üzembe helyezik az erőművet, de meggyorsítják a szűrőberendezés felszerelését, s addig is kisebb kéntartalmú barnaszenet fognak használni. A Buschhaus erőmű ügyében a végső döntés a parlament mai ülése és a kormány holnapi állásfoglalása után születik meg. csökkentését tervezik, aminek következtében mérséklődne az árufedezet nélküli pénz kiáramlása a piacra, egyúttal növekszik az építési anyagok kínálata is. Másodszor, az áruellátás és szolgáltatások jövő évre tervezett 4 százalékos növekményét teljes egészében a piaci egyensúly javítására, vagyis „az inflációs rés” csökkentésére kívánják fordítani. A lakosság vásárlási feltételeit akarják ezzel javítani. Megteremtődnek az előfeltételek a piaci áruhiány előidézte spekuláció és kényszerű takarékoskodás korlátozására. Harmadsorban, az árak inflációs mozgásának jelentős mértékű visszaszorítását tervezik, és az üdültetésben terveznek intézkedéseket. Az egyenlőség 0 f mm a «it mm es kölcsönös tisztelet alapján... Ezen a héten újabb találkozót tartanak Kuba és az Egyesült Államok képviselői — jelentették be hétfőn Havannában. A találkozón, amelyre az Egyesült Államokban kerül sor, Ricardo Alarcon külügyminiszterhelyettes képviseli Kubát. A két ország közötti hivatalos párbeszéd azután kezdődött, hogy június végén Kubába látogatott Jesse Jackson amerikai demokrata párti politikus. A New Yorkban tartott első tárgyalás témája a két ország közötti kivándorlások kérdése volt. Július 26-án, Kuba legnagyobb nemzeti ünnepén Fidel Castro államfő bejelentette, hogy Kuba kész komolyan folytatni az Egyesült Államokkal kezdett párbeszédet az egyenlőség és a kölcsönös tisztelet alapján. J apán lakosságáról Japán lakóinak száma 1984. március 31-én 119 millió 316 ezer fő volt — közölte a japán közigazgatási hivatal. A lakosság száma 1983. április 1-e óta 0,6 százalékkal emelkedett. Az utóbbi másfél évtizedben ez a legalacsonyabb növekedési arány. Japán legnépesebb városa Tokió, ahol 11,5 millió ember él. Lengyelország Folyik a vita a jövő évi tervről 40 éve: a varsói felkelés Augusztus 1-én a varsói felkelés 40. évfordulójára emlékezik Lengyelország és a világ. Arra a 63 napra, amellyel az utókor számára nem csak a hősiesség fogalma fonódott össze, hanem a pusztulásé, a fasiszta brutalitásé is. A felkelés résztvevői közül 18 ezren haltak hősi halált az egyenlőtlen küzdelemben, míg a polgári lakosságból 200 ezren estek áldozatul a harci cselekményeknek, a hitleristák tömegkivégzéseik és a felkelés le- leverését követő deportálásoknak. Azóta már világosan látható: ez az óriási véráldozat katonai szempontból sajnos hiábavaló volt. A felkelést a jobboldali londoni emigráns lengyel kormány irányítása alatt álló lengyel ellenállási szervezet, a „honi hadsereg” a szövetséges hatalmakkal való kielégítő egyeztetés nélkül, elhamarkodottan, idő előtt robbantotta ki, így a hő. si harc túlságosan elszigetelt maradt. Különösen a Varsó térségéhez közeledő felszabadító szovjet hadsereggel lett volna kézenfekvő az akciók összehangolása, a felkelés irányítói ezt azonban politikai megfontolásokból szándékosan elmulasztották, mivel saját pozícióikat kívánták erősíteni a háború utáni idők. re a tőkés társadalmi rend átmentése érdekében. A harcok kezdete után a közös ellenség elleni küzdelemben csatlakoztak hozzájuk a Lengyel Munkáspárt körül tömörülő baloldali erők ellenálló szervezetének, a „népi hadseregnek” a katonái is szervezeti különállásukat azonban mindvégig megtartották. A felkelés hírére Hitler őrjöngött. Kiadta hírhedt parancsát: „Varsót a földdel egyenlővé kell tenni”. Jóllehet a harcok kezdetben valamennyi varsói városrészre kiterjedtek, a felkelők birtokában lévő terület már a tizedik napon lényegében a Visztula nyugati partja menti sávban elterülő városrészekre zsugorodott. Először a Visztula túlpartján lévő Praga városrész veszett el, amit a németek hídfőnek akartak kiépíteni a közeledő Vörös Hadsereg ellenében. Augusztus 5-én a hitleristák erősítést kaptak, megkezdték a legnyugatibb városrész, Wo- la elleni támadásukat. A nácik nagy kegyetlenséggel jártak el. Nem csak a foglyul ejtett felkelőket végezték ki könyörtelenül, de a sebesülteket, sőt a kórházak személyzetét is. Az általuk elfoglalt területeken megkezdődött a varsói lakosság módszeres kiirtása. Nőket, gyérI mekeket, férfiakat gyilkoltak válogatás nélkül halomra. Az augusztus 5-ét követő napokban csupán Wola városrészben 40 ezer ember esett a fasiszta barbárság áldozatául. A németek százával terelték tankjaik előtt golyófogo gyanánt a békés polgári lakosokat, más esetekben kényszerítették őket, hogy golyózáporban szedjék szét a barikádokat. A fasiszta aljasság betetőzéseképpen a szó szoros értelmében mar- talócokat, köztörvényes bűnözőkből verbuvált alakulatokat vetettek be. Ezek aztán a kíméletlen harcok során maradék emberi mivoltukból is tökéletesen kivetkőztek. Közben Varsó fokozatosan romhalmazzá vált. A felkelők, mivel tudták, hogy számukra nincs kegyelem, haláltmegvető bátorsággal valóban az utolsó töltényig harcoltak. Sokáig tartani is tudták pozícióikat. Augusztus 31-én azonban elesett a hősiesen védett óváros, ahol parancsnokságuk kezdetben tartózkodott. A parancsnokság ekkor átköltözött a belvárosba. — Azokkal a városrészekkel, amelyekkel a közvetlen kapcsolat megszakadt. a csatornahálózaton keresztül tartottal? fenn összeköttetést. Szeptember 13-án még egyszer felcsillant a remény. A 2 NCGRAD - 1984. július 31., kedd magyarországi látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívására Chan Sy, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Kambodzsai Nép- köztársaság minisztertanácsának elnöke 1984. július 26—30 között párt- és kormányküldöttség élén hivatalos, baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta a kambodzsai miniszterelnököt. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes és Chan Sy miniszterelnök tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, pártjaik tevékenységéről és soron levő feladatairól. Áttekintették a kétoldalú kapcsolatok helyzetét, fejlesztésének lehetőségeit és véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, a két ország külpolitikai tevékenységéről. Megállapították, hogy a Magyar Népköztársaság és a Kambodzsai Népköztársaság sokoldalú együttműködése, baráti kapcsolatai eredményesen fejlődnek a két nép érdekeinek megfelelően, a béke és a társadalmi haladás javára. Kiemelték, hogy a kapcsolatok elmélyítésében fontos sze* repük van a két ország vezetői közötti találkozóknak. Hangsúlyozták Heng Samrin elnök 1980 novemberi magyarországi látogatásának jelentőségét. A magyar fél nagyra értékelte azokat az eredményeket, amelyeket a kambodzsai nép a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt IV. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, hazája függetlenségének védelmében, országépítő munkájában elért. Chan Sy miniszterelnök nagy elismeréssel szólt azokról a sikerekről, amelyeket a magyar nép a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa határozatainak megvalósításában, a szocialista társadalom építésében elért. A kambodzsai fél elismerését fejezte ki a Magyár Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság kormányának és népének a Kambodzsai Népköztársaság országépítő munkájához nyújtott erkölcsi, politikai és anyagi támogatásáért. Sarlós István és Chan Sy kedvezően értékelte a két ország kibontakozó gazdasági együttműködését. Megállapították, hogy továbbfejlesztéséhez, a kölcsönös előnyös gazdasági együttműködés formáinak feltárásához jelentőszovjet csapatok a Visztula túlsó oldalán támadásba lendültek, a velük együtt harcoló első lengyel hadsereggel karöltve felszámolták a németek hídfőállását, és bevették a Visztula keleti oldalán lévő Praga városrészt. A segítség karnyújtásnyi közelségbe került. A németek azonban ekkor visszavonuló csapataikkal is megerősödve, minden eddiginél eltökélíebb támadásokat intéztek a felkelők ellen, igyekezve elvágni őket a folyótól. Így aztán hiába dobott át az 1. lengyel és a szovjet hadsereg szeptember 15. és 21. között a németek pergő tüzében több zászlóaljat is a felkelők megsegítésére. A fasiszták egymás után foglalták el az egyes, egymástól egyre inkább elszigetelődő városrészeket. A reménytelen helyzet láttán a felkelés parancsnoka. Bor tábornok (valódi néven Tadeusz Komorowski) október 2-án elrendelte a még harcoló egységeknek a fegyverletételt. Az iszonyú véráldozattal járó 63 napos legendás küzdelem — amelynek külön tragikumot ad a résztvevők önfeláldozó hősiessége és a kirobbantásában közrejátszó politikai meggondolások közötti ellentmondás — elbukott ugyan, de kifejezésre juttatta a lengyel nén eltökéltségét a fasiszta elnyomás elleni harcban. Bognár Mária sen hozzájárult a látogatás során megtartott magyar- kambodzsai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság IV. ülésszaka is. Az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott megbeszélések során aggodalommal állapították meg, hogy az imperializmus szélsőséges erőinek agresszív politikája következtében fokozódott a nemzetközi feszültség. A történelmileg kialakult stratégiai egyensúly megbontására, a katonai erőfölény megszerzésére irányuló törekvések megnövelték Európa, Ázsia és az egész világ nukleáris fenyegetettségét. Hangsúlyozták, hogy a jelenlegi helyzetben az emberiséig legfontosabb és legsürgetőbb feladata a termonukleáris katasztrófa veszélyének elhárítása és a visszatérés az enyhülés politikájához, amelynek nincs ésszerű alternatívája. Megállapították: a béke és biztonság megőrzésének egyetlen lehetséges útját csakis az érdemi tárgyalások folytatása jelentheti a fegyverzetek, különösen az atomfegyverek korlátozásáról, illetve csökkentéséről, hogy kölcsönösen elfogadható megállapodások születhessenek az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei alapján. Hangsúlyozták azoknak a javaslatoknak a fontosságát, amelyeket a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé 1983 januári prágai politikai nyilatkozatában, s a hót szocialista ország pártós állami vezetői 1983 júniusi moszkvai közös nyilatkozatukban terjesztettek elő. R';- mutattak a szocialista országoknak a katonai kiadások befagyasztására, illetve csökkentésére vonatkozó javaslatainak, valamint a Varsói Szerződés országainak az Észak- atlanti Szerződés tagállamaihoz intézett budapesti felhívásának fontosságára. A tárgyaló felek nagyra értékelték a Szovjetunió következetes erőfeszítéseit a béke megőrzésére és a nemzetközi feszültség enyhítésére. Egyetértésüket fejezték ki a Szovjetunió azon lépéseivel kapcsolatban, amelyeket a saját és szövetségesei biztonságának erősítésé érdekében tesz. Hangsúlyozták, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben különösen fontos a szocialista közösség országainak egysége, a békéért és társadalmi haladásért küzdő erők nemzetközi együttműködésének erősítése. Ennek kapcsán nagy jelentőséget tulajdonítottak a KGST-tagorszá- gok közelmúltban Moszkvában lezajlott legfelsőbb szintű tanácskozásának, az ott elfogadott dokumentumoknak. A tárgyalások során nagy figyelmet szenteltek a délkelet-ázsiai térséggel összefüggő kérdéseknek. Megállapították, hogy e térségben a feszültség fő oka az imperialista és más reakciós erőknek az indokínai országok ellen folytatott ellenséges tevékenysége, amely a térségben kialakult realitások megváltoztatására irányul. Hangsúlyozták, hogy a délkelet-ázsiai helyzet normalizálása érdekében mindenekelőtt véget kell vetni a térség országainak bel- ügyeibe történő külső beavatkozásnak. Egyetértettek abban, hogy a térség problémáit békés eszközökkel, tárgyalások útján kell megoldani, többek között az indokínai országok és az ASEAN-orszá- gok közötti párbeszéd továbbfejlesztésével a kölcsönös tisztelet, az egymás belügyei- be való be nem avatkozás elvei alapján. Ehhez az indokínai országok külügyminisztereinek 1984 januári és júliusi vientianéi konferenciáján előterjesztett javaslatok reális alapot jelentenek. A Magyar Népköztársaság nagyra értékelte és támogatásáról biztosította a Kambodzsai Népköztársaság, a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság külpolitikai erőfeszítéseit, amelyek arra irányulnak, hogy Dél- kelet-Ázsia a béke, a biztonság és a térség országai közötti együttműködés övezetévé váljon. A magyar fél üdvözölte a Kambodzsai Népköztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság közös elhatározásán alapuló újabb részleges vietnami csaoatkivonást a Kambodzsai Nénköztársaság területéről. Ennek kapcsán a felek hangsúlyozták: az 1984 júniusában harmadszorra sorra került csapatkivonás a Kambodzsai Népköztársaság belső stabilitása megerősödésének, az indokínai országok békeszerető politikájának újabb bizonyítéka. A Magyar Népköztársaság méltatta a Kambodzsai Nép- köztársaság, a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság barátságának, szolidaritásának és együttműködésének fontosságát, az indokínai országok vezetői 1983 februárjában Vientianéban megtartott csúcskonferenciájának eredményeit. Az ázsiai térség biztonságával összefüggő kérdések megvitatása során mindkét fél támogatásáról biztosította a Szovjetuniónak a térség békéje és biztonsága megerősítésére irányuló javaslatait, valamint a Mongol Népköz- társaságnak azt a javaslatát, hogy Ázisia és a Csendes-óceán térségének államai kössenek megállapodást egymás meg nem támadásáról, az erőszakról való kölcsönös lemondásról. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy az indokínai országok kezdeményezéseinek és e javaslatoknak a megvalósulása nagymértékben hozzájárulna az egész világ békéjének biztosításához. Rámutattak: üdvözölnek minden ésszerű javaslatot, amely elősegíti a délkelet-ázsiai térség biztonságának megszilárdítását. Támogatásukról biztosították Afrika népeinek igazságos harcát társadalmi és gazdasági felemelkedésükért, valamint a gyarmati rendszer maradványainak felszámolásáért küzdő felszabadító mozgalmakat. Mindkét fél kiemelte az el nem kötelezett országok mozgalmának megnövekedett szerepét a fegyverkezési hajsza megfékezéséért és az egyenjogú nemzetközi együttműködésért folytatott harcban. Kifejezték egyetértésüket azzal, hogy az el nem kötelezett országok mozgalma állam- és kormányfői új-delhi csúcskonferenciájának idevágó határozata a délkeletázsiai térség békéje és biztonsága megteremtésének az alapját képezi. A felek kölcsönösen hasznosnak minősítették a tárgyalásokat, a Kambodzsai Nép- köztársaság minisztertanácsa elnökének a Magyarországon tett látogatását, amely hozzájárult a két ország és a két nép barátságának, sokoldalú együttműködésének erősítéséhez. Chan Sy kambodzsai vi- szontlátogatásra hívta meg magyar partnerét, aki a meghívást köszönettel elfogad].». (MTI)
