Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)

1984-07-27 / 175. szám

Chan Sy Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) íeskedelmi, Kong Sam Ol me. zőgazdasági miniszterek, Kon Korra külügy-, Ty Yao terve­zési és Klaut Randy ipari mi­niszterhelyettesek, valamint Chim Nguon. A tárgyalásokon részt vet­tek a magyar, illetve a kam­bodzsai tárgyalócsoport szak­értői is. A szívélyes, baráti légkörű tárgyaláson Sarlós István tá­jékoztatást adott hazánk belső helyzetéről, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt tevékenysé­géről, szövetségi politikájáról és soron levő feladatairól. Szólt gazdasági nehézségeink okairól, a szocialista épitő- munka javítására irányuló erőfeszítésekről, valamint kül­gazdasági kapcsolatainkról. A miniszterelnök-helyettes is­mertette nemzetközi törekvé­seinket és megerősítette: ha­zánk támogatja Kambodzsa és az indokínai szocialista or­szágok törekvéseit, amelyek arra irányulnak, hogy Dél- kelet-Ázsia a béke, a bizton­ság, és a térség országai kö­zötti együttműködés övezeté­vé váljon. Chan Sy miniszterelnök be­számolt azokról az eredmé­nyekről, amelyeket Kambod­zsa a külföldi reakció által támogatott pol-potista nép- írtó rezsim felszámolása óta elért. Hangsúlyozta: a sikerek ellenére még számos problé­ma vár megoldásra. Kifejez­te meggyőződésüket, hogy a kambodzsai nép az indokínai testvérnéppel szoros szövet­ségben, a Szovjetunió és a többi szocialista ország, köz­tük a Magyar Népköztársaság önzetlen és sokoldalú segít­ségével megoldja az előtte ál­ló feladatokat. Kambodzsa külpolitikai te­vékenységéről szólva megerő­sítette: a sokat szenvedett nép és az egész indokínai térség valamennyi országának érde­keit szern előtt tartva, tovább folytatják a küzdelmet az or­szág függetlenségének és te­rületi sérthetetlenségének megvédelmezéséért, nemzet­közi elismertetésük kiszélesí­téséért. A nemzetközi helyzetről folytatott véleménycsere so­rán a tárgyaló felek megálla­pították: nézeteink és célja­ink azonosak az emberiség békéjét és biztonságát érintő alapvető kérdésekben. A tárgyalócsoportok átte­kintették a kétoldalú kapcso­latok alakulását, fejlesztésé­nek soron levő feladatait, to­vábbi lehetőségeit. Kifejezték kölcsönös szándékukat: to­vább mélyítik a mindkét or­szág és nép javát szolgáló együttműködést. Chan Sy kormányfő köszö­netét mondott azért a sokol­dalú segítségért, amelyet a magyar nép nyújtott a Kam­bodzsai Népköztársaságnak. Este a Minisztertanács dísz­vacsorát adott a kambodzsai párt- és kormányküldöttség tiszteletére az Országház Va- dásztermében. A díszvacsorán Sarlós Ist­ván és Chan Sy pohárköszön­tőt mondott. Sarlós István pohárköszöntője Sarlós István, az MSZMP Központi Bizottsága és a Mi­nisztertanács nevében szívé­lyesen köszöntötte a kambod­zsai vendégeket. Rámutatott: — A mi népünk is mély rokonszenvvel figyeli és cse­lekvőén támogatja a Kam­bodzsai Népköztársaságban nehéz feltételek között folyó országépítő és honvédő mun­kát. Nagyra értékeljük az el­ért eredményeket, azokhoz szívből gratulálunk, további munkájukhoz sok sikert kí­vánunk. Sarlós István ezután hazai építőmunkánk feladatairól beszélt, majd a két ország együttműködéséről azólva megállapította: — A Magyar Népköztársa­ság és a Kambodzsai Nép- köztársaság fejlődő kapcsola­tai céljaink — a béke és a társadalmi haladás — azonos­ságára épülnek. Együttműkö­désünk alapját 1980 novem­berében Heng Samrin elv­társ magyarországi látogatása során fektettük le. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy kap­csolataink napról napra gaz­dagodnak. A magunk részé­ről arra törekszünk, hogy le­hetőségeinkhez mérten a jö­vőben is részt vállaljunk a kambodzsai népgazdaság fej­lesztésében, megteremtsük a hosszú távú, kölcsönösen elő­nyös gazdasági kapcsolatok feltételeit, amelyek eredmé­nyesen szolgálhatják közös céljaink elérését. A kormány elnökhelyettese nemzetközi kérdéseket érint­ve hangsúlyozta a szocialista országok készségét a fegyver­zet csökkentését célzó konst­ruktív javaslatok megvitatá­sára, az államok közötti bi­zalom légkörének helyreállí­tását szolgáló párbeszédre. — Nagy jelentőségűnek tart­juk a Varsói Szerződés tag­államainak a NATO-orszá- gokhoz a közelmúltban in­tézett budapesti felhívását a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntar­tásáról. Európa és a világ népeinek érdekei is azt kí­vánják, hogy érdemi választ kapjunk javaslatainkra. — A Magyar Népköztársa­ság következetesen támogatja az indokínai szocialista or­szágoknak a délkelet-ázsiai térség békéjének, biztonságá­nak és stabilitásának megte­remtésére irányuló követke­zetes politikáját. Azt valljuk, hogy a vitás kérdéseket kül­ső erők beavatkozása nél­kül, maguknak az érintett or­szágoknak, a kialakult reali­tások és egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartásá­val kell tárgyalások útján rendezni. Ezt a szándékot fejezik ki a testvéri indokínai államok­nak az érdemi párbeszéd ki­alakítására tett javaslatai és konkrét lépései, így a vietna­mi önkéntesek újabb egysé­geinek Kambodzsából való ki­vonása is. A Magyar Nép- köztársaság határozott támo­gatásáról biztosítja minden nemzetközi fórumon a kam­bodzsai nép egyetlen törvé­nyes képviselőjét, a Kambod­zsai Népköztársaság kormá­nyát — hangoztatta Sarlós István. Chan Sy válasza Chan Sy válaszbeszédében köszönetét mondott a szívé­lyes fogadtatásért. Kijelentet­te: A kölcsönös megértés és segítségnyújtás őszinte szelle­mében lezajlott tárgyalások tovább erősítették a kambod­zsai—magyar baráti kapcso­latokat, a szolidaritást és az együttműködést, amely a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján töretlenül fejlő­dik tovább a jövőben is. A kambodzsai kormányfő méltatta a fejlett szocializ- i mus építésében elért magyar ’ eredményeket, majd hangsú­lyozta: — A kambodzsai nép nem felejti el soha, hogy a Ma­gyar Népköztársaság közvet­lenül felszabadulásunk után elismerte a Kambodzsai Nép- köztársaságot, és a nehéz helyzetben értékes segítséget nyújtott a kambodzsai nép­nek mind szellemi, mind anyagi téren. Heng Samrin elnök budapesti látogatása és a kambodzsai—magyar gazda­sági vegyes bizottság létreho­zása szilárd alapot adott nap­ról napra erősödő baráti kap­csolatainknak és együttműkö­désünknek. — Jelenleg a pártunk IV. kongresszusa által kijelölt két stratégiai feladatot hajtjuk végre: megvédjük és a leg­rövidebb időn belül aktívan újjáépítjük országunkat — mondotta a továbbiakban. — Közvetlenül időszerű felada­tot jelent gazdasági életünk helyreállítása és megszilárdí­tása, a mezőgazdaság fejlesz­tése és a testvéri országokkal kialakított kereskedelmi együttműködés további erősí­tése. A három indokínai ország 1983 februári csúcstalálkozója helyesen jelölte meg a fő történelmi kérdéseket és to­vábbfejlesztette a három ál­lam szolidaritását, barátságát és sokoldalú együttműködé­sét a Szovjetunióval és a szo­cialista országokkal. Kam­bodzsa, Vietnam és Laosz harci szövetsége és különle­ges kapcsolatai új, minőségi­leg magasabb szintre emel­kedtek. Az elért stabilitás és fejlődés alapján Kambodzsa és Vietnam megállapodott a vietnami önkéntes erők újabb, immár harmadik rész­leges kivonásában. A kormányfő hangoztatta, hogy hazája támogatja a Varsói Szerződés külügymi­niszteri tanácsa legutóbbi bu­dapesti ülésének nyilatkoza­tát, s a Szovjetunió, a szocia­lista országok mindazon ja­vaslatát, amelynek célja meg­akadályozni az imperializ­musnak, az Egyesült Álla­moknak az emberiséget nuk­leáris katasztrófával fenyege­tő politikáját. Chan Sy befejezésül azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a két ország baráti szo­lidaritása és együttműködé­se tovább erősödik a jövőben is. Kádár János fogadta a Lutheránus Világszövetség vezetőit Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja csütörtökön a Parla­mentben fogadta a Lutherá­nus Világszövetség Vezető tisztségviselőit, köztük Josiah Kíbira püspököt, a Lutherá­nus Világszövetség elnökét és Carl Mau főtitkárt, akik a szervezet VII. világgyűlése al­kalmából tartózkodnak ha­zánkban. A találkozón véleménycse­rét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, a különböző társadalmi rend­szerekben élő, eltérő világné­zetű emberek közös felelős­ségéről és cselekvésének le­hetőségeiről az enyhülés, a bé­ke, a bizalom kölcsönös erő­sítése, a leszerelés és a tár­sadalmi Igazságosság érdeké­ben. Jelen volt dr. Káldy Zoltán az evangélikus egyház elnök­püspöke. a Lutheránus Vi­lágszövetség végrehajtó bi­zottságának tagja és Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. (MTI) Szavickaia a nyílt világűrben Szvetlána Szavickaja, a Szojuz T—12 fedélzeti mér­nöke és Vlagyimir Dzsanibe- kov, az űrhajó parancsnoka szerdán délután moszkvai idő szerint 18.55-ikor elhagyta a Szojuz T—11—Szaljut 7— Szojuz T—12 űrállomást és három óra 35 percen keresz­tül műszáki kísérleteket foly­tatott a nyílt világűrben. Ez­zel Szvetlána Szavickaja az első nő a világon, aki a nyílt kozmoszban tevékenykedett — erről számoltak be szerdán késő éjszaka a szovjet hír­közlő szervek. A „kiszállás” elsődleges cél­ja ezúttal egy, a nyílt űrben folytatandó bonyolult techno­lógiai tevékenység végrehaj­tására szolgáló új kéziszer­szám kipróbálása volt. (MTI) Az ellenzék is indul Szerda este járt le a no­vember 4-re tervezett nicara- guai általános választásokon indulni kívánó pártok elnök­jelöltjei bejegyzésének határ­ideje. A DPA értesülése sze­rint hat párt, köztük több el­lenzéki tömörülés jelentette be részvételi szándékát. A jobboldali és centrista ellenzék egyik pártszövetsége bejelentette, hogy nem indul a választásokon. Arturo Cruz, a Nicaraguái Demokratikus Koordináció vezetfie szerdai nyilatkozatában a döntést az­zal indokolta, hogy a mana- guai kormány nem hajlandó párbeszédet kezdeni a Hon- durasban és Costa Ricában gyülekező ellenforradalmi szer­vezetekkel és emiatt szerinte nincsenek meg az „igazán szabad választások” feltételei. Nehéz egyezkedés r­' Baljós felmérés jelent meg a napokban a spanyol la­pokban. Az illetékes hivatal rideg tényt közölt a közvéle­ménnyel: az elmúlt negyedévben ismét, immár 2,5 millió fölé nőtt a munkanélküliség az országban. Az Ibériai-fél­sziget nagyobbik államának tehát minden ötödik munka­képes polgára állás nélkül van. Ennek fényében érthető, hogy a szocialista madridi kormány igen súlyos gondok­kal néz farkasszemet. Az állástalanok ekkora tömege már önmagában is állandó feszültséget teremt a belpolitikában, s ez komoly fegyver a jobboldali ellenzék kezében, amely határozottan aktivizálódik, s mind hevesebben támadja Felipe González kormányát. Érvük persze van elég a munkanélküliség témáján kí­vül is. A gazdaság kétségkívül nehéz helyzetben van, a termelési kapacitások igen jelentős hányadát nem hasz­nálják ki, kevés a beruházás, megugrott a költségvetés hiá­nya. Szigorú takarékosságra van tehát szükség Hispániá­ban, ám e téren erősen összeütközik a dolgozók és a vál­lalkozók érdeke. A spanyol állástalan milliók, és a munka­2 NÓGRAD - 1984. július 27., péntek nélküliséggel fenyegetettek még nagyobb tömege olyan kor­mánypolitikát szeretne, amely az állami eszközök nagyobb hányadát fordítaná munkahelyek teremtésére. A vállalko­zók viszont a magánszektor állami támogatásának fokozá­sát követelik, mondván: ez rfiajd '•sökkentheti a munka- nélküliséget. Ugyanakkor viszont a gazdaság érdekeire hi­vatkozva a gazdaságtalannak ítélt üzemeket be akarják zárni, vagyis újabb ezrek kerülnének az utcára. A kormánynak természetszerűleg mindkét oldallal ke­resnie kell a megegyezést, s szükségszerűen középutat kel­lene lelnie a két, valóban létező érdek között. A lakosság és a gazdaság ezt követeli, a politika, a szocialista irányí­tás szilárdságának fenntartása ugyancsak. Ezért kezdett most tárgyalásokat a nagyobbik szakszervezeti szövetség, amelyben a kommunisták befolyása a meghatározó, a dol­gozók adóterheinek csökkentését, a munkanélküliek foko­zott támogatását követeli, a munkahelyteremtésen túl. A munkáltatók viszont a munkaerőpiac „felszabadítá­sát” szeretnék elérni, ami azt jelenti, hogy alkalmi munka segítségével látszólag növelnék a munkalehetőséget, ám valójában nem nőne az állások száma, sőt a gazdaság for­dulatai szerint esetleg csökkenhet is. González tehát min- ‘ den bizonnyal nehéz egyezkedés elé néz, s a siker, az új társadalmi megegyezés ma eléggé távolinak tűnik. Avar Károly Utánpótlás, továbbképzés a fogyasztási szövetkezetekben Ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége A fogvasztási szövetkezetek és a MÉSZÖV ötéves káder­utánpótlási, képzési, tovább­képzési tervei végrehajtásá­nak tapasztalatairól tárgyalt tegnapi salgótariáni ülésén a MÉSZÖV elnöksége. Az áfészeknél az első számú vezetők csaknem 27 százaléka cserélődött a vizsgált idő­szakban. A szövetkezetek szakember-, káderutánpótlá­sának lelőhelyei felerészben tanácsi, felerészben más szö­vetkezeti szektorokból kerül­nek ki, mindössze két szövet­kezet tudott belső erőforrás­ból vezetői posztra szakem­bert kinevezni. A gondokat e tény már eleve jelzi. De ki­mondja a tárgyalóasztalra tett írás azt is. hogy az 1981- ben kidolgozott és elfogadott középtávú kádernevelési ter­vek többsége nem alkalmas a végrehajtásra. Mára zömük aiig használhatóvá vált, ezen az évenként végrehajtott korrekciók is csak kismér­tékben szépítenek. Egy-egy konkrét eset megoldásakor alig támaszkodnak e tervek­re, inkább gyors, ötletszerű intézkedésekhez nyúlnak. Még mindig aggasztóan ke­vés a fogyasztási szövetkeze­tekben az ösztöndíjasok szá­ma. A szövetkezetek egy ré­sze úgy véli, sokba kerül a taníttatás. A költségek való­ban nem elhanyagolhatóak, ettől azonban sokkal drágább, ha éppen ezen iparkodnak ta­karékoskodni, veszélyeztetve a szövetkezet jövőjét, inga­taggá téve kilátásait. A felső­fokú végzettségű szakemberek körében egyébként sem túl vonzó a fogyasztási szövetke­zetek által felkínált munka., másütt kecsegtetőbb jövedel­mi viszonyokat, könnyebb munkát is találhatnak. Éppen ezért a fogyasztási szövetke­zeteknek el kell gondolkodni­uk, hogyan tudnák népsze­rűbbé tenni a szövetkezeti mozgalmat a fiatal értelmisé­giek előtt. Érdemes volna egyszer fon­tolóra venni azt is, vajon nem lenne-e a káderutánpót­lás nagy nyeresége, ha a mi­nősítéseket alaposabban, rendszeresebben .végeznék el a szövetkezetek Jelenleg ugyan­is inkább az a helyzet hogy a minősítések elkészítésére for­dított idő és energia nem térül meg kellő mértékben a minősítettek sorsának alaku­lásában. Sok helyen még a négyévenként kötelező minő­sítésekkel is tetemes hátralék­ban vannak. Pedig — leg­alábbis, ami a kulcsembere­ket illeti — hasznos volna az évenkénti értékelés is. A testület megítélése szerint a fogyasztási szövetkezetek káderutánpótlási munkájában javulás van — ezzel a szinttel azonban egyáltalán n*m lehet beérni. Az első számú vezetők értékelésének rend «»erébe például hathatósabban ketl beépíteni az utánpótlás kiala­kításának sikerét vagy ered­ménytelenségét. hiszen a ve­zetés egyik rendkívül fon­tos eleme a káder- és sze­mélyzeti munka. Valamcmn i vezető elsőrendűen fontos te­endői közé tartozik, hogy va­lamennyi munkaterület élé­re kiváló szakembereket állít­son, neveljen, akikre egy egy kádercsere esetén építeni le­het. Akad javítanivaló a tovább­képzési tervek végrehajtásá­ban is. A kereskedelem első vonaléban dolgozó eladók, felszolgálók részvétele a to­vábbképzésben az utóbbi idő­ben csökkent. At új üzemel­tetési formában dolgozó üz­letekből pedig csaknem lehe­tetlenség továbbképzési cél­lal akár ideig-óráig is kisza­kadni. Pedig az ismeretek felfrissítésére, bővítésére nemcsak a vezetői posztokon dolgozóknak van szüksége. Szerzédéses üzletek a mérlegen (Folytatás az 1. oldalról) ben felgyorsult az átállás: ma már a szövetkezeti ven­déglátóhelyeknek csaknem 40 százaléka szerződéses. Csupán a kisebb községekben lévő italboltok, büfék, élelmiszer- és vegyesüzletek átvételére akadt viszonylag kevés je­lentkező. Változatlanul jelen­tős az eltérés az ország kü­lönböző vidékei között: Bor­sod és Hajdú megyében pél­dául több mint 500, ugyanak­kor Somogybán és Vas me­gyében 60—70 a szerződéses boltok száma. Feltűnő, hogy a fővárosban az üzletek na­gyobb hányada még mindig hagyományos formában mű­ködik. A jövedelemérdekeltségi módszer mind a bolti kiske­reskedelemben, mind pedig a vendéglátásban szintén ked­velt. A több mint 2000 szer­ződéses üzlet és vendéglátó- hely forgalma átlagosan 10 százalékkal magasabb, mint az áttérés előtt volt. Nem keltett eddig különö­sebb érdeklődést az üzletek bérbevételének a lehetősége. A bérbe adott üzletek száma a vendéglátásban minimális, de a bolti kiskereskedelem­ben is alacsony. Eredetileg a jelenleg kiadottnál ötször több üzletet és vendéglátóhe­lyet szándékoztak ilyen for­mában működtetni a vállala­tok. Eddig főként élelmiszer-, papír-, dohány-, rövidáru-, háztartási és illatszer-, vala­mint ajándékboltokat adtak bérbe, számuk azonban or­szágosan alig haladja meg az 500-at. Az új formák bevezetése óta szerzett tapasztalatok azt bizonyítják: bevezetésükkel javult a lakosság ellátása. Igaz ugyan, hogy az üzemel­tetés megváltoztatása nem bővíti számottevően az áru­alapokat, ám segíti a jobb te­rületi éc időbeli elosztást, a az igényeknek megfelelő vá­laszték kialakítását. Árualap­bővítő hatásuk elsősorban a kisárutermelés ösztönzésével kapcsolatban mutatkozik meg. Eddig elsősorban a zöldség­gyümölcs, valamint a divat­áruszakmákban mutatkoznak ennek jelei. Ugyancsak kedvező tapasz­talat, hogy az üzletek nyitva­tartási ideje mintegy 10—20 százalékkal növekedett, illet­ve jobban alkalmazkodik a helyi igényekhez. Több he­lyütt új szolgáltatásokat ve­zettek be. Ezeken a helyeken gyorsabb, figyelmesebb lett a kiszolgálás, s javultak a vá­sárlási körülmények. Tera­szokkal kihelyezett részlegek­kel, továbbá irodák, raktárak átalakításával bővült a bolti, illetve vendéglátó kapacitás az új formában működő egy­ségek jóvoltából. Kedvezőek a változások az üzletek kör­nyezetének kulturáltságában, rendjében is. A kedvező változások mel­lett számos gond. probléma is akad az új üzemelési formá­ban működő üzletekben, ven­déglátóhelyeken. A forgalom összetétele néhol a kereske­delempolitikai célkitűzésektől eltérően alakult; az alacso­nyabb haszonkulccsal eladha­tó, illetve az alapellátást szol­gáló cikkek kínálata sokhe­lyütt visszaesett. Előfordul, hogy a szerződéses és bérbe adott üzleteknél hiányoznak az olcsó áruk, s a készletek a biztonsági szint alá csök­kennek. Egyes vendéglátóhe­lyeken — például presszók­ban — a cukrászkészítmények és az egyéb ételek forgalmá­nak csökkenése, és a szeszes­ital-értékesítés növekedése ta­pasztalható. A lakosság gyak­ran panaszkodik az éjszakai nyitvatartásra a hangos zene, a vendégek zajongása miatt. (MTI) f

Next

/
Thumbnails
Contents