Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)

1984-07-26 / 174. szám

Filmjegyzet II. Kong király A gutaütéses nyári melegben most megindul az egész ország, hogy egy új királyt köszöntsön, II. Kongot. Bár az az igazság, hogy a hódolók többsége számára ez a Kong király még csak az első lesz, hiszen ki emlékszik ma már I. Kong királyra, az 1933-ban trónra lépett King Kongra Sejtette-e King Kong „papája”, Merian C. Cooper fél év. századdal ezelőtt, hogy nagyra nőtt gyermekéből a film- történet egyik leghíresebb szörnyetege lesz? Valószínűleg nem, hiszen King Kong alakja az azóta eltelt időben mész. sze túlnőtt önmagán: a szupermajom mítosz lett, egyete­mes szimbólum, s King Kong még azoknak is kedves is­merőse, akik egyetlen filmjét sem látták. X. Kong zavartalanul uralkodott 1933-tól 1976-ig, ami. kor is a világhírű producer, Dino De Laurentiis úgy gondolta, hogy nem lenne rossz üzleti vállalkozás új királyt ültetni a trónra. így született meg John Guillermin (Magyaror­szágon a „Pokoli torony” rendezőjeként ismerjük) rende­zésében II. Kong, aki egyenesági leszármazottja I. Kong. nak, bár sok tekintetben különbözik is tőle. S ez érthető' Igaz, az ember gyakran úgy véli, hogy a tömegfilm nagy alakjai, mint pl. Drakula-Nosferaiu, Frankenstein doktor „gyermeke”, a Gólem, s így King Kong is, állandóak, vál­tozatlan jelenségek. Ha azonban összehasonlítjuk külön­böző fiimi megjelenési módjukat, látnunk kell, hogy a mű­faji szabályok minden szigorúsága ellenére is az aktuális problémák mindig átjárják, áthatják ezeket a felnőtt mesé­ket. I. Kong a nagy gazdasági válság szülötte, II. Kong viszont egy olyan korban született, amikor az ember és természet közötti viszony felbomlása, pontosabban, az em­ber és természet, a civilizáció és a természet összhangjá­nak felborulása az egyik legaggasztófob világjelenség. Míg a korabeli közönség őszintén örülhetett King Kong legyő­zésének, s megélhette benne az embernek a vadság fölötti győzelmi mámorát, a mai közönség már inkább sajánlja a szörnyeteget. I. Kong még nagyon vad volt: iszonyatos ős­hüllőkkel viaskodott — és győzött. II. Kong kissé enervál. íabb, esetlenebb és esendőbb is. Borzasztóan furcsa érzés, s egyben a film nagy erénye is, hogy a néző, napjaink né­zője egy kicsit mindig tétovázik: félti a várost, az embere­ket a szörnyetegtől, de félti a a szörnyeteget is az embe­rektől. Gyűlölködve szemléljük az iszonyatos katasztrófa- sorozatot elindító szupermájmot, s ugyanakkor kissé elér- zékenyülünk a szerencsétlen, magányos és üldözött szuper- majom Dwan (Jessica Lange) iránt táplált gyöngéd szerel­métől. (Mellékesen azért illik megjegyezni, hogy King Kong iszonyatos s egyben gyöngéd mancsa emelte fel Jessica Langet a világ figyelmének szemmagasságába, a világhír­be, s talán a szörnyeteg áldásos közreműködése nélkül nem ás találkozhattunk volna a nagyon tehetséges és átkozottul szexi színésznővel a „Mindhalálig zené”-ben, vagy „A pos­tás mindig kétszer csenget”-ben.) Nem tekinthetjük véletlennek a film elején végrehaj­tott apró változtatást sem. Az 1933-as változatban egy for­gatócsoport Vetődik el a titokzatos szigetre, az 1976-os vál­tozatban azonban egy olajtársaság kutatói szállnak partra Kong földjén. S ez nem pusztán a forgatókönyvíró sze­szélye. Jó tömegfilm — s a „King Kong” az a javából — csak akkor születhet, ha főbb gondolatai, nagy feszültségei találkoznak azokkal a gondolatokkal, problémákkal, ame­lyek a legtágabb értelemben vett moziközönséget fogla' koztatják. A pusztuló környezet, a civilizáció által kirablott természet gondolata pedig olyan aktuális gondolat, amely naponta foglalkoztat mindannyiunkat. S nemcsak az egy­szerű nézőket! Az olasz filmművészet egyik rendkívül eredeti hangú, felfedező szellemű rendezője Marco Ferreri (ő rendezte a „Diliinger halott”, a „Méhkirálynő”, a „Nagy eabálás”, a „Szállást kérek”, „Audiencia” című filmeket egyebek között) King Kongot egyetemes szimbólummá emelte „Szia, majom!” filmjében. Megrázó látvány az em­bertelen — és egyre embertelenebb — metropolis szélén fekvő hatalmas majomtetem: egy önpusztító civilizáció egyetemes jelképe. Megérkezett hát hozzánk is Kong király, s a mozikban JVégre szemtől szembe láthatjuk öt, a Nagyot, a Felülmúl­hatatlan t. A kritikus pedig nehéz helyzetben van: szívesen dicsérném Guillermin filmjét mint színvonalas kommersz Alkotást, de — legyünk őszinték!— az igazi tömegfilmek esetében nem a kritikusé, hanem a közönségé a döntő szó. SA közönségnek kell majd megítélnie, hogy King Kong mí­toszában ott van-e az az aktualitás, az az érték, amitől úgy érezheti, hogy ez a fantasztikus mese, ez a látványos, katasztrófafilm rólunk, nekünk szól. Hosszú, békés uralkodás után elhunyt a mindannyiunk által szeretve tisztelt I. Kong. De itt van az utódja, a mo­dernebb, „áramvonalasabb” II. Kong. Meghalt a király! (Éljen a király! Réz András XVIII. századi kalózhajó Megtalálta egy XVIII. szá­zadi kalózhajó roncsait egy azenvedélyes kincskereső az Egyesült Államokban. Mas­sachusetts egyik kisvárosától, iWellfleettől negyed mérföld- giyire süllyedt el az arannyal, tezüsttel, elefántcsonttal, ék­szerekkel megrakott Whidah jangol kalózhajó 1717 febru­árjában vihar következtében. A kalózzsákxnány értéke ma 400 millió dollárra rúghat. A 39 éves Barry Clifford 1982 óta hat hajóroncsot ta­lált a tengerfenéken. Mostani felfedezéséért drága árat fize­tett: a víz alatti keresgélés következtében bal fülére meg- süketült. SIKLÓS JÁNOS: Zilahy Latos évei 15. Holografikus mozi Ebben a moziban egyelőre mindössze két nézőnek jut hely: ugyanis legfeljebb két syék helyezhető el megfelelő ponton az előtt az egyméte­res átmérőjű holografikus tü­kör előtt, amelyre a világ el­ső holografikus, színes film­jeit vetítik mostanában Mosik- vában. A sajátságos vetítőterem a moszkvai fotó- és filmtudo­mányos kutatóintézet szte- reomozi-laboratóriumában áll. Egyelőre itt van a világ első, s eddig egyetlen, holografi­kus, színes filmek készítésére alkalmas stúdiója. Ennek az intézetnek a tudósai dolgoz­ták ki az új típusú film ké­szítésének technikáját és tech­nológiáját, s első ízben idén januárban vetítettek egy alig néhány másodperces, színes, holografikus filmet. Nyár vé­gére már elkészült az első egyperces animációs film — főszereplői matrjoskák és (a holografikus filmen különösen szépen mutató) csiszolt kris­tálytárgyak. Már dolgoznak az első háromperces filmen is. Látszólag gyorsan peregnek az események a színes, hologra­fikus film épp csak elkezdő­dött történelmében, ezek azon­ban ugyanakkor egy sokéves kutatómunka utolsó mérföld­kövei. ínyenceknek Két Ínyenc beszélget az an­gol konyháról. „Világos — vé­li az egyik —, az ami hideg, az a leves, és ami meleg, az a sör”. * A vendég: „Amióta leg­utóbb itt voltam, az adagok sokkal kisebbek lettek!” — A pincér: „Ez csak úgy tűnik önnek, mert megnagyobbítot­tuk az éttermet”. Zilahy jókedvűen érkezett. Leült az előszobában, és máris grófi anekdotába kez­dett, a gépírók abbahagyták a távirati iroda anyagainak gé­pelését, és ámultak a mesén. — A történet régi. abból az időből való, amikor még lo­vas fogaton jártak a grófok — kezdte Zilahy. — Az egyik Eszterházynak — azt hiszem Eszterházy Miklósnak — négy gyereke született. Ez volt az előirányzat! Ennél se több, se kevesebb. Mégis, a felesége, gróf Cziráky Margit egyszer bejelentette a férjének, hogy jön az ötödik gyerek, és azt ő mindenképpen megszüli, különben is túl van már azon az időn, amikor még művi beavatkozással közbeléphetnek az orvosok. A herceg egyébként imádta Cziráky Margitot, de ezt a bejelentést képtelenségnek tartotta, nyomban meztelenre vetkőztette, és megvizsgálta domborodó hasát. Látta, hogy itt valóban az ötödik gyerek eljöveteléről van szó. Olyan indulatba jött, hogy kijelen­tette: „Ezt a gyereket nem vállalom, ez kakukkfiók, nem az enyém.” Az asszony rimánkodott, bizonygatta tisz­tességét, de Miklós hajthatat­lan maradt. Az eset előtt jó egy esztendővel került Mar- tonvásárra kispapként Korá­nyi Kálmán. Jóképű, kedélyes fiatalember volt ez a Horá- nyi, es a herceg fejében vilá­gosság gyúlt, megtalálta, akit keresett. hastáji fájdalmakra, görcsök­re panaszkodott. Orvosért sza­lasztottak gyorsas, mivel ko­raszülésre gyanítottak, s ez­zel a szerencsés véletlennel megoldódik az ötödik gyerek okozta családi baj. Jött az orvos, és heveny vakbélgyul­ladást állapított meg, amit azonnal operálni kell. Ugrottak Is tüstént, hogy viszik a sebészhez, de a her­ceg leintette a kapkodást. „Ráérünk, nem sietünk any- nyira, hátha jegeléssel is ja­vul.” Az orvos enyhe tiltako­zását pieg sem hallotta. Je­gelték Cziráky Margitot, de állapota ettől még rosszabb lett, hajnalra eszméletét vesz­tette. Akkor előállították a hercegi fogatot, fölrakták a grófnőt, és elindultak Sopron­ba, a sebészetre. Hajtották a lovakat, de hiába a sietség, amikorra odaértek, Cziráky Margitot a hashártyalob félig-meddig már átsegítette a túlvilágra. Mély gyászba vonult a her­ceg, Eszterházy Miklós. Vele gyászolt a rokonság, az egész környék, hiszen legdrágábbat, a feleségét veszítette el. Ki­íratta a közös sírbolt ‘ már­ványfalára: „Életem végéig megrendültén gyászollak, drá­ga feleségem, Cziráky Mar­git.” — Pokolba az arisztokráciá­val, így nem készül el a lap — szóltam közbe. — Az újság mindig elké­szül. Kávét ittunk, és közben a tárgyra tértünk. — Mondd, Lajos, kik bánta­nak téged? Kinek vagy te út­jában? Beszéljünk őszintén erről a kérdésről, tartózkodás nélkül. — Olvastad te az Üj ma­gyar lexikon első és második kiadásában a rólam szóló megállapításokat? — Nem olvastam. — Azokban engem haza­árulással vádolnak. Azt írták rólam, hogy Zilahy 1948-ban külföldre távozott, az USA- ban el; és a Magj'ar Népköz­társasággal szemben ellensé­ges tevékenységet folytat. — Ezt őszintén szólva meg­lepetéssel hallom. Szinte hi­hetetlen. — Nem hihetetlen, keresd elő! Ebben az ügyben annak idején a következőket írtam Juhász Gézának Újvidékre: „Az akadémiának nagyon könnyű lett volna ellenőrizni az Igazságot, hiszen itteni kö­vetük pontosan tudta, hogy a nyilasok, sőt jobboldali ha­zafiak feljelentésére az FBI (Szövetségi Nyomozó Iroda) és az Immigration Office (Be­vándorlásügyi Hivatal) éve­kig tarló vizsgálata alatt vol­tam mint kommunista, ami azt jelentette, hogy itt az amerikai kiadók feketel' a- .iára kerültem a vizsgálat be­fejezéséig. Sík Endre követ (és jóbarátom) egyik buda­pesti útjára magával vitt.9 útleveleinket, hogy meghosz- szabbíttassa. Útleveleinket sohasem kaptam vissza. Nincs szándékomban önéletrajzot írni de. ha írnék húszéves száműzetésemről csak annyit írnék: „Nem én hagytam el a hazámat — a hazám hagyott el engem.” Egyszer azonban váratlanul rosszul lett Cziráky Margit, (Folytatjuk) ...............................................................................................................................................................................................tini.......mii.....mi....... A Pécsi Sándor-emlékesten Szép, sugárzóan kedves, bá­jos és természes, tempera­mentumos, kitűnően mozog, kellemes énekhangja van. El­bűvölő színpadi jelenség. Nem, nem új tehetséget mutatunk be. ötven év óta írják ezeket Tolnay Kláriról, aki július 27-én lesz 70 éves. Nehéz elhinni? Pedig így van, és ő nem kényes rá, hogy ezt megtudják. Hiszen megemlé­kezett a magyar sajtó a 60. és a 65. születésnapjáról is, amikor a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta, ötven éve játszik a színpadon és a a kamerák előtt. Nógrádból indult , SZÜLETÉSNAPON Tolnay Klári pályájáról v A Nógrád megyei kislány egyetlen egyszer szerepelt is­kolája önképzőkörének elő­adásán, akkor is belesült a szavalatába. Színiiskolába nem járt. Protekcióval került a Vígszínházba, ahová nagybáty­ja, Bókay János, a sikeres író ajánlotta Jób Dánielnek. Első kiugró színpadi sikerét A francia szobalány címsze­repében aratta. De hosszú utat járt meg azóta! Az ötven év alatt kétszer kapott Kossuth-díjat, érdemes és kiváló művész, SZOT-dí- jas, Pro Arte érmes, a Ma­gyar Filmkritikusok díjának tulajdonosa. 1952-ben a béke­tanács tagjává választották. te Micsoda állomásai voltak életének és művészetének! Népszerű palóc nótái a nagy tiszai árvíz károsultjainak a segítségére rendezett matiné­hoz fűződnek. A háború? Ki­rályhegyi Pál emlékezett rá 1960-ban, az Ország—Világ hasábjain, hogy a nyilasok hatalomra jutásaikor így fa­kadt ki a színésznő: „Gyilko­sok! El fognak pusztulni! Majd megint emberek fog­nak uralkodni a földön.” Az­tán beteget jelentett, és nem lépett színpadra. A felszabadulás után — ne­héz elképzelni ebben a sze­repben — Somló Istvánnal és Benkő Gyulával, ő igazgatta a Nagymező utcában „vendé­geskedő” Vígszínházát. Ha­marosan kivált a hármasból. A hatvanas évek eleje óta a Madách Színház tagja. 1962- ben politikai kabarét konfe­rál a rádióban. 1977-ben Sze­retőnk, anyánk címmel önál­ló műsorral jelentkezik a Ko­rona Pódiumon. És közben szakadatlanul színpadon van, filmezik, szinkronizál. Micsoda szerepek! A Kis­polgárok Bessenyeivel, a Donna Dianna és a Hamlet Gábor Miklóssal. A három nővér Irinája és Nóra Tímár­ral. Júlia. A Pillantás a híd­ról Beatricéje Pécsi Sándor­ral, és ismét Pécsivel a Ka­viár és lencse. A Éjjeli me­nedékhely Natasája, Warren- né, A kaméliás hölgy. A Vágy villamosa Blanche-a. Az utób­bi években: A kedves hazug, a Fészekalja, az Alkonyi dal. És a Kései találkozás. 1972-, december 12-én, a bemutató után a Madách Kamara előtt ott állt egy igazi, békebeli gumirádlis. És a kétszemé­lyes darabbeli partnere Men- sáros László befogta magát a kocsi elé, és körbehűzta ben­ne a virágok között ülő Tol­nay Klárit a színház előtti téren. Aztán a filmek. Déryné le­gendás alakja összeforrott Tolnay alakításával. A Mese a 12 találatról, a Fűre lépni szabad, ’ z özvegy és a szá­zados, a Nem ér a nevem, ki tudná mindet felsorolni, hisz 1951-ben forgatta a századi­kat: Rényi Tamás Reményke- dők-jét. Volt királynő és takarító­nő, 14 éves Júlia és Ványa bácsi Dadája, volt nagyszájú ás közönséges, iszákos, finom és légies, volt Tisztességtudó utcalány és Katyi. Szinkro­nizálta Katharine Hepbumt és Simoné Signoret-t. A Pacsir­ta öreg, megtört Vajkaynéját kísérte Cannes-ba, ahol szép­ségben és eleganciában fel­vette a versenyt a világsztá­rokkal. Szép, sugárzóan kedves, bá-' jós és természetes, tempera­mentumos, kitűnően mozog, kellemes énekhangja van. Elbűvölő színpadi jelenség, ötvenévi színipálya után maradjon ilyen még sokáig, erőben, egészségben, mind­annyiunk örömére. Erdős Márts usor ’> KOSSUTH RADIO: 8.25: örökzöld dallamok (ism.) ».20: Irodalmi évfordulónaptár 9.44: Szólj, szólj sípom »0.05: Egy kicsi szellem kaland­jai. 10.27: Rahmaninov: Francesca da Rimini. 11.3«: Ismeretlen szerző: Kurwaldi Ländler 11.13: Vallomások, 1942. XXI/15. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.15: Filmtükörkép 13.00: Francia barokk zene. 13.30: A Kubai Köztársaság nem­zeti ünnepén: Oda az Ifjú fényhez 11.00: Népdalok kóruselfladásban és népi hangszereken 14.30: Magyar művészek operett­felvételeiből 15.05: A cseh filharmonlkue ze­nekar felvételeiből. Vl/3. rész. 16.12: A Kubai Köztársaság nem­zeti ünnepén. Oda az Ifjú fényhez. 16.14: Kovács Apollónia és Solti Károly nótákat énekel. 16.49: Nemeskürty István: A képpé varázsolt idő. 17.05: Olvastam valahol... 17.25: Zenekari muzsika 19.15: A Wahnfried-villa rabja. 21.30: Az Ephrikian-együttes két Gesualdo-madrigált énekel 21.40: Nemcsak a rozsda marja... 22.20: Tíz pero külpolitika te------------------------------------------------------------­4 flOGRAD - 1984. július 26., csütörtök Tsr 3 22.30: Lemezmúzeum 23,10: Mozart: D-dúr diverti­mento 0.10: Bundschuch István stájer* citerán Játszik PETŐFI RADIO» 8.20: Tíz pero külpolitika (lsm.) 8.35: Napközben 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Csak fiataloknakl (lsm.) 12.35: A népművészet mesterei­nek felvételeiből 13.00: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót 13.20: Éneklő ifjúság 13.36: Gyermekalbum 14.00: Szórakoztató antikvárium 15.20: Kislángtól az Alkotás ut­cáig 16,00: Arcok, művek, korok 16.35: Idősebbek hullámhosszán (ism.) 17.30: Hobbi Dominó. 18.35: Hét végi panoráma 19.35: Gandhi 19.55: Slágerlista 20.35: Nóták 20.55: A Rádió Dalszínháza; Nebáncsvirág 33.20: A tegnap slágereiből MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Észak-magyarországi ké­peslap. Egy óra fiatalokról fia­taloknak. Szerkesztő: Pongrácz Judit. 18.00: Észak-magyaror­szági krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: l-.oo: Tv-toma (lsm.) 10.05: Le a cipővel! Gyermekfilm 11/1. rész. (ism.) 10.55: A kisfiú és a farkaskölyök. Szovjet tv-film. 12.05: Képújság 16.55: Hírek 17.00: Energia — Apadnak ■ források. IV/t. rész. 17.40: A vörös por. Kubai film. 19.05: Képújság 19.10: Aratás. Riportműsor. ti. 19.25: Reklám 19.40: Idősebbek Is elkezdhetik. Tv-toma 19.45: Esti mese 20.no: Tv-hfradó 20.30: Mireille Mathieu és vendé* gél. ___ 21.45: Panoráma. 22.45: Tv-híradó í. 2. MŰSOR: 19.05: Képújság 19.10: unser Bildschirm 19.30: Betekintés a természetbe. 20.00: Gippsföld. IV/3. rész 20.30: Fészek a szélben. Észt film 22.00: Tv-híradó 2. 22.20: Tv-tükör. Dr. Szecskő Tamás Jegyzete 22.30: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hiradó 20.00: A kép. Tv-fllm. 20.45: Népszerű melódiák 21.20: Gazdaságpolitikai magazin 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Az operák világából 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.001 Piknik San Diegőban 21.00: A rendőrség naplőjából 21.15: Hatvan nap. Dokumentum­film (ism.) 21.30: Időszerű események 22.00: A harmadik élet. Jugoszláv sci-ű tv-Játék MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: dí 10-től: Fehér farkasok. Színe* NDK índiánfilm. King kong. (14 Színes, fantasztikus amerikai szu perprodukció. — Balassagyarmat Madách: Fél 4-től, háromnegyei 6-tól és 8-tól: A kicsi kocsi új ra száguld. Szines, szinkronizál amerikai filmvígjáték. - Pásztó Mátra: A oiszkos tizenkettő I_Ű- U4) Szfnes, szinkronizál amerikai háborús kalandfilm Szécsényi Rákóczi: Három fivér (14) Színes olasz—francia film dráma. — Kisterenyei Petőfi Egy zsaru bőréért. (16) Színe- szinkronizált francia bünügv film — Nagylóc: Kélnő, Kalifor­niába készül. (16) Szfnes, szfnk- ronlzált amerikai film. — Job­bágyi: Halálos tévedés. Színes NDK indiánfilm. » <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents