Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)
1984-07-20 / 169. szám
Negyven éve történt A Weslkür-műveflet Ilyen még nem volt Sör és műanyag Merényletkísérlet Hitler ellen A háború ötödik esztendejében, 1944 nyarán a Hitler- Németország katonai helyzete már kilátástalan. A korábban is fasisztaellenes baloldali ellenállókhoz egyre több polgári csoport csatlakozik. Köztük olyanok is, amelyek korábban támogatták a náci hatalmat: egyes nagytőkéskörök, magas rangú állami tisztviselők, diplomaták és nem utolsósorban a hadsereg egyes vezetői. Á legjelentékenyebb ezek közül a tartalék hadsereg Berlin Bendlerstrasseben székelő főparancsnokságának tisztikara volt. Vezetőjük a 36 éves Klaus von Stauffenberg gróf ezredes, a tartalék hadsereg törzsparancsnoka. Magas képzettségű tiszt, aki kezdetben kritikusan, de lojálisán kiszolgálta a náci rezsimet, lassan azonban szembekerült Hitler -háborús, elnyomó politikájával, majd következetes antifasiszta lett. Célul tűzte ki a náci uralom felváltását egy polgári-demokratikus rendszerrel, s nem utolsósorban a háború befejezését valamennyi fronton. Stauffenberg küldetése A tartalék hadsereget a Német Birodalomban és a megszállt területeken állomásozó, kiképzés alatti, vagy kiegészítő egységek képezték. A Stauffenberg-csoport Hitler megölését tűzte ki elsődleges céljául. Kiegészítésképpen az esetlege® belső nyugtalanság megelőzésére, azit tervezlek, hogy Walkür-művelet fedőnéven a katonák veszik át a hatalmat Németországban. Az összeesküvők a náci vezetők letartóztatását és a náci párt megbénítását tűzték ki célul. Ideiglenes államfőt és kormányt akartak létrehozni és mielőbb választásokat tartani. A Hitler elleni merényletet csak olyan személy hajthatta végre, aki hivatalból érintkezhetett vele: ez pedig csak Stauffenberg lehetett. Az a frikai fronton megsebesült, félkarú, félszemű ezredes feladatául tűzték ki, hogy a Berlintől 600 km-re fekvő Rastenburg melletti Farkasveremnek nevezett főhadiszálláson bombamerénylettel végezzen Hitlerrel. A másik feladat az volt, hogy a birodalmi parancsnoki központot a lehető leghosszabb ideig elvágják a külvilágtól. Ezért az összeesküvésben ugyancsak részes Fellgiebei tábornokot, a főhadiszállás hírszolgálati irodájának vezetőjét kötelezték, hogy minden távközlési lehetőséget bénítson meg. a Bendler utcát pedig tájékoztassa a merénylet sikeréről. Harmadikként, a merénylet ulán, adják ki a parancsot a Walkür-művelet végrehajtáA hadbíróság több mint ötezer embert ítélt halálra. robbanás okozta légnyomásból állt volna, ami az ablaktalan betonbunkerban az ott tartózkodó valamennyi személyt elpusztította volna. A deszkabarakk és annak nyitott ablaka megakadályozta ezt a hatást. Stauffenberg — Hitler rövid üdvözlése után — aktatáskáját a náci vezér helyéhez közel, az asztal alá helyezte, majd azzal, hogy még egy fontos telefonértesítést vár, eltávozott a helyiségből. Az autójában várakozó szárnysegéd j éhez sietett, és figyelték a robbanást. 12 óra 42 perckor hatalmas dörrenés hallatszott, léngnyelvek csaptak fel az épületből. Abban a tudatban, hogy Hitler nem élte túl a merényletet, Stauffenberfeék sietve elhagyták a főhadiszállást, s 13 óra 15 perckor már repültek vissza Berlinbe. Elmaradt a hírzárlat Stauffenberg nem tudhatta, hogy a Hitler mellett álló Brand ezredes — az asztalhoz közelítve — véletlenül belerúgott az aktatáskába, s mert útjában volt, azt egy távolabbi helyre áttette. Fellgie- bel tábornok a robbanást követően megdöbbenve látta, hogy a lőportól fekete, gyengén vérző Hitler, tépett ruhában, Keitelre támaszkodva, élve tápászkodik fel a romok alól. (Brand és három társa meghalt, többen megsebesültek.) Fellgiebel megzavarodofct és nem adta ki a parancsot a hírzárlatra. így Goebbels, Hitler berlini helytartója röviddel 13 óra után már értesült a sikertelen merényletről. Intézkedett, hogy a dolog egyelőre maradjon titokban. A bendlerstrassei főparancsnokság tisztjei csak 16 óra körül értesültek a történtekről. Elhatározták, hogy minden körülmények között megindítják a Walkür-műve- letet. Az alakulatok azonban csak nehezen jöttek mozgásba, így a főváros fontos stratégiai pontjai elleni meglepetésszerű támadás nem járt sikerrel. A rádióállomást ugyan elfoglalták, de az adást nem tudták megzavarni. Goebbels 18 óra 45-kor akadálytalanul beolvashatta a jelentést a történtekről és arról, hogy Hitler él. A megtorlás A bejelentés után a Wal- kür-műveletben mozgósított alakulatok érintkezésbe léptek a főhadiszállással, ahonnan az eddigiekkel homlokegyenest ellenkező parancsot kaptak. Az összeesküvők kilátástalan helyzetbe kerültek. A berlini városparancsnokság az őrzászlóalj parancsnokát, Remer őrnagyot, a fanatikus nácit bízta meg azzal, számolja fel a bendlerstrassei összeesküvő-központot. A késő esti órákban véget ért a Walkür-művelet. Stauf- fenberget és barátait 23 óra körül hivatali szobáikban letartóztatták. Az azonnal ösz- szehívott hadbíróság mindnyájukat halálra Ítélte, és éjfélkor ki is végezték őket. Ezt követően megindult a kíméletlen megtorlás a széles körű összeesküvés résztvevői ellen. A kivégzések a háború végéig folytak. Gáti István Akkor ez most élelmiszer- ipar, vagy műanyagipar, vagy micsoda? Morfondírozik az ember, miközben hallgatja a Vegyépszer salgótarjáni gyárában folyó kísérletek híreit. Ilyesmi eddig itt még nem volt. Na és? — rándítanak vállukon könnyedén a gyáriak. — Most van. Ez kell a vevőnek. Műanyaggal vonják be kisméretű csövek belső felületét. De ez már a folytatás. Ehhez előbb olyan korszerű, anyagtakarékos sörérlelő tartályt kellett csinálni a Kőbányai Sörgyárnak, hűtőszerkezettel, automatikával felszerelve, amire a nagynevű Holstein und Kappert nyugatnémet cég is azt mondja: ez minden szempontból kitűnő! A 320 köbméteres tartályt úgy tervezték és készítették el a vegyépszeresek, hogy azt egyben lehessen a helyszínre szállítani. A fővállalkozói szemlélet akkor igazán az, ha nem csak beszélnek róla, hanem valóban aszerint vállalják el a munkát. Ok a spécik? — A sörtartály belső felületét úgy képeztük ki, hogy azt a nyugatnémet eljárás szerint vonhassák be műanyaggal — folytatja a sztorit Balogh László gyári főmérnök. — Ebben ők a spécik. Saját magukat hazudtolnák meg a vegyépszeresek, ha erről viszont nem az jutna az eszükbe, hogy miért csak a németek? Mi volna, ha a salgótarjániak is megpróbálnák? így is történt, s ma már alighanem elmondhatják, hogy Magyarországon elsőként kikísérletezték és megoldották a, kisméretű csövek műanyaggal való bevonását, méghozzá magyar anyaggal, a Budalakk termékével! — Az ilyen tartályokat eddig saválló acélból készítettük, most szénacélból, amely még műanyaggal bevonva is sokszorosan olcsóbb — közli Balogh László. — Mondanom sem kell, mennyire nem mindegy ez a vevőnek. Az sem közömbös, hogy mindezt a hazai ipar állítja elő — forintért. S talán az is számít valamit, hogy ezzel a produkcióval hozzájárulhatunk a hazai élelmiszer-feldolgozó ipar fejlesztéséhez is. De most még csak ott tartunk, hogy a Vegyépszer salgótarjáni gyára vásárolt egy kiváló külföldi szórógépet a bevonáshoz. Ezt a fajta kétkomponensű festéket ugyanis kenni nagyon bajos: sűrű és Nógrádi rádiósbravúrok «ara. Bunker helyett barakkban Stauffenbergnek már július 6-an, 11-én, vagy 15-én jelentkeznie kellett volna Hitlernél, hogy jelentést tegyen az újonnan felállított hadosztályok helyzetéről. Különböző okok miatt erre csak 20- án kerülhetett sor. Stauffenberg segédtisztjével, von Haeftennel délelőtt 10 óra 30 perckor megérkezett a főhadiszállásra. Időzített robbanószerkezetet tartalmazó aktatáskát vittek magukkal. A számításokat részben keresztülhúzta a fogságából nemrég kiszabadított Mussolini olasz íasisztavezér bejelentett látogatása. Emiatt korábbra hozták és rövidebbre szabták a Hitlernél lefolytatandó megbeszélést ’ és az értekezletet nem a szokásos vezéri bunkerben, hanem a mellette levő barakképületben tartották. Márpedig Stauffenber- gék robbanóanyagainak nem volt vasköpenyük, így repe- szek sem keletkeztek. Megsemmisítő erejük kizárólag aAz elmúlt év őszén a nyugatnémet rádióamatőr-szövetség rendezte meg az EU—DX nevű rádióforgalmi Európa- bajnokságot. A verseny számítógépes értékelésének eredménye most érkezett meg: eszerint a HG6N jelű ka- rancsi ródióamatőr-verseny- állomás kategóriájában európai nyolcadik helyezett lett. Az operátorok neve bizonyára nem tűnik ismeretlennek, hiszen csaknem minden jelentős versenyen ők foglalják el helyüket a hegytetői állomáson: Válóczi György, Szabó József, Hollandi István, Pálmai Gyula, Vilcsek Sándor, Dicse István és Bató András, valamint két segítőjük, Lakatos László és Földi László. A salgótarjáni rádiósklub sok szép siker után idén ismét erősítette hadállásait, új berendezéseket, antennákat épített. És természetesen több verseny segítségével jelentősen halmozódtak a tapasztalatok is, aminek jelentősége ebben a sportban korántsem elhanyagolható. A március végi, CQ—WPX nevű rá- dióíorgalmi világversenyen a karancsi állomás hazai rekordot állított fel: 3278 ösz- szeköttetés létesítésével 5,9 millió pontot ért el, s ezzel —• maga mögé utasítva a régi riválist, a budapesti versenyállomást — magyarországi első lett! Június utolsó napjaiban és július elsején ismét jelentős erőpróbát állt ki a rádiósok csapata — ezúttal a balassagyarmati klub versenyzőinek helytállása révén. A Tatán megrendezett rádiós iránymérő országos úttörő-bajnokságon a balassagyarmati klub két tagja,* Kovács Zoltán és Vastag Gábor csapatversenyben a második helyezést érte el. Miután a két fiú a tanulásban is jeleskedik, s kéthetes jutalomüdülést kapott az iskolától, ennélfogva nem tudott részt venni a nagy országos bajnokságon, ahol pedig tovább öregbíthették volna a nógrádi rádiósok hírnevét. A rádiós országos bajnokságra Kaposváron került sor július 10—17-e között. Rádiós többtusa (morzegyorsasá- gi vétel, morzemagnó adásvétel* rádióháló, lövészet, kezigránátdobás és tájékozódási futás), rádió-iránymérés és gyorstávírászszámokban mérték össze felkészültségüket a versenyzők. A nógrádi indulók ezúttal is szép sikereket értek el. A felnőttek között harmadik helyezést ért el a Molnár Zoltán, Lakatos László és Hollandi István összetételű csapat, közülük Molnár és Lakatos első osztályú minősítést is szerzett. Ez már csak azért is nagy jelentőséggel bír, mert hazánkban mindössze tíz első osztályú rádiós van! Molnár Zoltán ezenkívül felnőtt egyéniben is remekelt, harmadik lett, s ezzel jogot szerzett arra, hogy augusztus 2— 15. között a magyar válogatóit tagjaként Koreába utazzon. Az ifjúsági csapat tagjai ez időben éppen érettségi és felvételi vizsgákra készültek, ezért „mindössze” az ötödik helyezést szerezték meg. A rádió-iránymérés számban Hodurné Farkas Ilona egyéni ötödik helyezett lett az igen magas szintű versenyben, serdülőkategóriában pedig a balassagyarmati Kovács Peter a tizenkettedik helyet szerezte meg magánaiy gyorsan köt, a munkás néhány perc után már nem érzi a csuklóját. Szidalmazott N masina — Tényleg kiváló ez a svájci szórógép, csak éppen nem értettünk hozzá — derül most már könnyű szívvel az akkor történteken a kísérletek vezetésével megbízott Bollók István fejlesztőmérnök. — A gépet ugyan használták már Magyarországon, de nyugatnémet festékkel, nekünk pedig a Budalakk műanyagához kellett igazítanunk. Volt, hogy beleszáradt a gépbe a festék, amikor aztán ki akartuk mosni, a hígítóval együtt kimostuk az összes tömítést belőle. Szidta a gépet, akinek kezelnie kellett, átkozta a tmk-s, akinek javítani adták. Ez nem ér semmit, kár vele vacakolni! S hajtogatták ezt mindaddig, amíg rá nem jöttek a nyitjára. — Azután már csak az volt hátra, hogy kitaláljuk a szórógép csőben való mozgatását — teszi hozzá Boilók, s a fiatal, tehetséges mérnökember ezt oly nagyfokú könnyedséggel ejti ki a száján, mintha nem is hosszú hetek verejtékes kínlódása volna e „kitaláció” mögött. Dehát utólag már olyan egyszerűnek, könnyűnek tűnik minden, megszépülnek a kilátástalannak tűnő percek, az átmeneti kudarcok is. Szerkesztettek tehát egy segédgépet, melyhez az automata lángvágó ígérkezett alkalmasnak. Ezt egy sínpályára téve egyenletesen tolták előre a csőben, kikísérletezve a legjobb sebességet és az adagolást, miután a műanyag rétegtől rendkívüli egyenletességet, s csupán néhány mikron között ingadozható pontosságot követelnek meg. Eltartott egy darabig, hi-s szén az elmúlt év őszétől pró-' bálkoznak vele, de végül is sikerült! A legutolsó kísérletre dr. Seres Jenőné, a Buda-; lakk mérnöke is rámondta az áment. A puding tehát megfőtt, jöhet a próbája, az evés. A próba ez esetben vörösbor-érlelő tartály bevonás sa lesz, de ettől Bollók Ista ván már nem nyugtalan. — Minden lehetőséget véJ gigjátszottunk, ami csak; szóba jöhet — mondja. —' Erna béri számítás szerint már semmi sem adódhat, ami háta ráitatná a munkát. A nagy verseny Az igazi debütálás mégis Nyíregyházán lesz.. Az ottani konzervgyárnak ugyancsak ezzel a módszerrel bevonnak egy tartályt, s ezzel a munkájukkal a világhírű Bayer céggel kelnek versenyre. Ha a konzervgyáriak úgy látják, hogy a világcég műanyag bevonata nem jobb, mint a salgótarjániaké, akkor az ösz- izes, soron levő tartályt rájuk bízzák. E bekövetkezhető döntésnek a jelentősége azonban jóval túlmutatna a munka várható ellenértékén... Bemard László—Krobot Pál —Nádutívardi János csőbevonási, s az Alkotó ifjúság pályázaton díjnyertes találmányának méltó folytatása az élelmiszer-ipari tartályok epo- flex bevonatának megoldása.' S a lehetőségek, melyek még benne rejlenek, ezután bontakoznak csak ki igazán. Szcndi Márta Környezetkímélő műtrágya Pétről Környezetkímélő műtrágyát fejlesztettek ki a Péti Nitrogónműveknél, és nies kezdték a kísérleti gyártásai is. A talajerőpótló szer lassan bomlik el, s 2—3 évig is ellátja nitrogénnel a növényeket. A jelenleg alkalmazott nitrogén műtrágyák ugyanis gyorsan oldódnak, s, ha egyszerre nagyobb meny- nyiségben alkalmazzák őket, kiéghet a növényzet, vagy a kelleténél erőteljesebb növekedésnek indul és fagyérzé- kennyé válik. Gyakori jelenség, hogy a szórást követő esőzés a talaj mélyebb rétegeibe mossa a hatóanyagot^ így a növény nem tudja hasznosítani. Mindezek miatt világszerte megnőtt az érdeklő-' dés a lassan ható nitrogén: műtrágyák iránt. A Péti Nitrogénművek műtrágyája a kisüzemi kísérletekben már kiválóan vizsgázott. Sávtérképet készítenek Jobbágyi és Buják között leendő postai kábel fektetéséhez a Budapesti Geodéziai és Térképészeti V. miskolci 25. osztálya. Indukciós módszerrel kutatják a területen eddig elhelyezett vezetékek és azok kereszteződéseinek nyomvonalát. — Bencze _ ^ ^GRAD - 1984,, július 20., péntek ^ 3
