Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)

1984-07-19 / 168. szám

VIUG PROLET/.!?JAI EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ Miszmp NÓGWÁO MEGYEI BlZQTrS ÁGA: ia,A MEt&YEI TANÁCS XI. ÉVF., 168. SZÁM ARA: 1.40 FORINT 1984. JÚLIUS 19.. CSÜTÖRTÖK Kulcsszerepben a tanácstag • N apjainkban kétségtelenné vált: a helyi igazgatási mun­kában tapasztalható, megnövekedett feszültségeket csak az önállóság tényleges növelése, a tanácsi de­mokrácia fejlesztése oldhatja fel. Ami pedig ezt világossá és egyértelművé tette, mint annyi más esetben, most is gaz­dasági körülmény volt. Többszörösen is. Elsőként települé­seink, elsősorban a városaink fejlődéséből tűnt ki, hogy az erőteljesen központi döntéseit nem tudják követni a helyi sajátosságok támasztotta igényeket, sem lakásépítésben, sem i af fastruktúrában, sem alapellátásban. Olyannyira nem, hogy a településhálózat aránytalanságai például szociális gondokhoz vezettek az aprófalvakban és a városokban egy­aránt. Az ország nehezebb gazdasági helyzetéből követke­zően egyértelművé vált, hogy a települések fejlődésében a jövőben nem nélkülözhetők a lakosság forintjai. Sem az ott­honteremtésben. sem a csatornázásban, sem a gázhálózat bővítésében, sem semmi másban. S nemcsak a lakosság forintjai nem nélkülözhetők. Min­denekelőtt nem lehet lemondani azokról a forintokról, ame­lyek éppen a településfejlesztés helyi sajátosságainak jobb kihasználásával teremthetők elő. Másképpen fogalmazva: az intenzív szakaszra átállás a tanácsi, a helyi igazgatási munkában is a fejlesztés megha­tározó szempontja lett. Hiszen afelől kétsége senkinek sem lehet, hogy a mostanában már szinte csodatevő kifejezés­ként használatos „intenzív fejlődés'’ követelményeinek tár­sadalmi méretekben aligha lehet eleget tenni kizárólag az anyagi termelés korszerűsítésével. Ugyanakkor nem várha­tó el1 egyetlen település lakosságától sem, hogy a falu, a vá­ros fejlesztésében jobban vegyen részt, ha érdekeit, törek­véseit nem veszik fokozottan figyelembe a döntések megho­zatalakor. Ez a követelmény pedig mindenképpen többet jelent egv- egy hangzatos kijelentésnél: ehhez a közigazgatás és a la­kosság kapcsolatának javítása szükséges. Mégpedig úgy, és i Csatlakoztak I a bányászok A felszabadulási-kongresz- szusi munkaversenyhez tegnap munkásgyűléseken csatlakoz­tak a Nógrádi Szénbányák dolgozói. Felajánlásaikkal mó. dosították a vállalat idei ter­veit. Vállalták, hogy a tech­nológiai fegyelem betartásával a széntermelési tervet túltel­jesítik. A TÜZÉP számára — és ezáltal a lakosságnak — az idén és jövőre 10—10 ezer tonnával túlszárnyalják a széntermelési tervet. Kányá- son a lejtaknak, valamint Bá- tonyterenyén a szénmosómű építésénél a lemaradást be­hozzák. A szénen kívüli tevé­kenységet folytató üzemekben növelik a hatékonyságot és korszerűsítik a termékszerke­zetet. Az sem csekélység, hogy az idén és jövőre az anyag- és energiatakarékosság révén, 7—7 millió forintot takaríta­nak meg. A társadalmi mun­kából is kiveszik a részüket. Két év alatt 100 ezer óra tár­sadalmi munkát végeztek, il­letve végeznek az üzemekben, valamint lakóhelyükön. Helikopter Kazár fölött A ka zári termelőszövetkezet napraforgótábláit helikopterről szórják növényvédő szerrel és lombtrágyával. (Az időszerű mezőgazdasági munkáról szóló kisriportunk lapunk 3. oldalán olvasható.) olyan mértékben, hogy a végrehajtó szervezet figyelme a megyéről, a központi ágazati hivatalokról mindinkább a lakosságra, a lakosságot képviselő, választott tanácstagi tes­tületre irányuljon. Ez eddig gyakorta nem kevés gondot okozott. Van tanácstag, aki azért köszönt le tisztéről, mert a tanácsi apparátussal egyetlen ügyben sem tudott ötről a hatra' vergődni. Nem egy helyen, s nem kevésszer megtör­tént. hogy a tanácsi vezetés nem kérte a lakosság, illetve képviselőinek, a tanácstagoknak a véleményét a döntések meghozatala előtt. Néhol, szűk szakmai csoport elképzelése alapján, szűk politikai testület, a végrehajtó bizottság dön- Tött .szinte minden kérdésben, s az állampolgárok érdekeit, képviselni hivatott tanácstagi testület már csak engedel­mes gyülekezetként bólintott a tervekre. Ezeken a helyeken természetesen csökkent a tanácstag tekintélye, következés­képpen a választottak bizalma. A közigazgatás túlhaladott gazdasági és szervezeti gondjait nem tudták eredményesen feloldani azok a kezdeményezések sem, amelyek az elmúlt -evekben születtek, mint például a nyílt várospolitika meg­hirdetése, vagy az alternatív tervezés rendszere. Az utób­bi időben. Nógrádban is felgyorsultak azok a folyamatok, amelyek az eddiginél szélesebb alapokon nyugvó népképvi­selet megteremtését szolgálják a tanácsi munkában. A fej­lesztési tervek kidolgozásának új irányelvei, az úgynevezett kisvárosi modell széles körű bevezetése, a járások megszün­tetését magával hozó, a kétlépcsős közigazgatás kialakítását célzó város környéki rendszer létrehozása, a hatáskörök decentralizálása, az új választójogi törvény —, mind az in­tenzív fejlődéshez elengedhetetlenül szükséges nagyobb he­lyi önállóság szervezeti, politikai feltételeit hivatott megte­remteni. Ebben a szerkezeti rendszerben, ebben a szervezeti fel­építésben pedig értelemszerűen a kulcsszerepet a tanácstag játsza. A lakosságnak az a választott képviselője, aki vá­lasztói szándékainak, törekvéseinek ismeretében nem csak ellenőrzi, hanem, ami ennél fontosabb, irányítja is a vég­rehajtó szervezet, a tanácsi apparátus munkáját. E zért is volt időszerű a közigazgatás népképviseleti alapjainak szélesítése, a tanácsi demokrácia fórum- rendszerének megújítása. Mindaz a változás, ami a jövőben növelheti a tanácstagság társadalmi tekintélyét. Ha úgy tetszik, a tanácstagok együttes hatalmát. Amely a lénye­get tekintve, nem is az övék, hanem a választóiké. s/.. a, Pénteken nyit a Szegedi Ipari Vásár A több mint egy évszáza­dos múltra visszatekintő Sze­gedi Ipari Vásár az idén júli­us 20-án, pénteken nyitja meg kapuit, s látogatói 29-ig tekinthetik meg a csaknem 600 hazai és külföldi kiállító termékeit. Valamennyi részt­vevő a vásárok hagyományos területén, a Marx téren ka­pott helyet. Nemzetközi jelleget kölcsö­nöz a vásárnak a nagyszámú külföldi: finn, francia, jugo­szláv, lengyel és szovjet részt­vevő. Hagyomány már Sze­ged testvérvárosainak jelen­léte: Odesszából 58 vállalat mutatja be termékeit, a finn Turku élelmiszer-, gép- és könnyűipari termékekkel sze­repel, a lengyel Lódznak el­sősorban textil- és konfekció- ipara mutatkozik be. A leg­nagyobb számban jugoszláv kiállítók vesznek részt az ipa­ri seregszemlén: az ugyan­csak testvérváros Szabadka vállalataival együtt 119 vaj­dasági és más jugoszláv cég állítja ki termókújdonságait. Mórádból három kiállító K hazai vállalatok az or- kisiparos mutatja be termé- Szág minden megyéjét és a keit. A kiállított új termékek fővárost képviselik: összesen száma meghaladja a kótszá- 355 ipari, kereskedelmi vál- zat. v tedat, szövetkezei és magán.- ÍMT1}. Kiállítás, ünnepélyes zárás Bezárta nemzetközi művésztelep Salgótarjánban Látnivaló augusztus elejéig A Nógr-ád megyei Múzeu­mok Igazgatósága szervezésé­ben szerdán ünnepélyes kül­sőségek között bezárta kapuit az egy hónappal korábban nyílt nemzetközi grafikai mű­vésztelep. A hét művész és egy művészeti író szálláshelye a salgótarjáni Furák Teréz leánykollégiumban volt, s itt- tartózkodásuk alatt megismer­kedtek a megyeszékhellyel és környékével, számos alkotás­ban örökítették meg élmé­nyeiket. A József Attila Városi-Me­gyei Művelődési Központ klubjában tartott záróünnep­ségen Domonkos Alajos, a megyei múzeumok igazgatósá­gának helyettes vezetője ösz- szegezte a négyhetes tapasz­talatokat. A nemzetközi gra­fikai művésztelep elé kitű­zött célokat megvalósították: jó művek születtek a részt­vevők keze nyomán. Lehető­ség adódott a kísérletezésre, új és termékenyítő barátsá­gok születtek a művészek kö­zött. Az alkotások az eddigi gyakorlatnak megfelelőén a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum gyűjteményét gazda­gítják. A megyei múZeum- igazgató-belyettes kifejezte ab­béli reményét, hogy az itteni benyomások éreztetik hatá­sukat a később születő mű­vekben is. A salgótarjáni nemzetközi grafikai művésztelep zárása alkalmából — követve a ha­gyományokat — Művésztelep ’84. címmel kiállítás nyílt az itt készült alkotásokból. A művésztelep munkájáról, az alkotásokról az egyik részt­vevő, Menyhárt László művé­szeti fró mondott véleményt. A művésztelep megítélése szerint is eleget tett küldeté­sének, és Salgótarjánban olyan nemzetközi anyag gyű­lik össze, amely plasztikusan mutatja be az elmúlt egy­másfél évtized főbb művésze­ti, grafikai törekvéseit. A résztvevők körében .azonos nézet alakult ki a világ és a művészet ’ kapcsolatáról. A művészek egységesen vallják, hogy a kultúra, a művészet hivatása a felbolydult, kaoti­kus világban való rendterem­tés. A nemzetközi grafikái mű­vésztelepen készült alkotások­ból csaknem egy tucatot mu­tatnak be a megyei művelő­dési központ klubjában. Az érdeklődők augusztus elejéig láthatják a kiállítást. Növekedett a felújítások aránya Az építő- és építőanyag-ipar íél éve Az év első felében — mint az előzetes adatokat összesítő ÉVM-gyorsjelentésből kitűnik — a kivitelező építőipari vál­lalatok és szövetkezetek ter­melése lényegében a népgaz­dasági tervben számítottnak megfelelően alakult; a beru- házásjellegű építés mérséklő­dött, s a felújítási munkák aránya növekedett. A kivite­lezők az év első hat hónapjá­ban csaknem 12 ezer uj ott­hont adtak át. Ennek nagy részét — 10 500 lakást — az ÉVM-vállalatok építették fel, s ezzel idei átadási tervük több mint. egyharmadát telje­sítették. A tanácsi vállalatok 769 új otthont adtak át, száz­zal többet, mint a múlt ‘ év azonos időszakában, s ezzel eddig az idei előirányzat 30,7 százalékát váltották valóra. Az építőipari szövetkezetek és közös vállalatok 635 lakás építését fejezték be. Az idei átadásaik túlnyomó része, több mint 80 százaléka ma­radt a második íél évre. Az ÉVM-vállalatok közül 12 épített több lakást mint 1983 azonos időszakában. Hat nagy kivitelező szervezet; a Bu­dapest Lakásépítő Vállalat, valamint a Baranya, a Haj­dú, a Heves, a Nógrád és a Vas megyei EVM Vállalat idei átadási, feladatainak több mint a felét teljesítette az első fél évben. A kivitelező szer­vezetek jelenleg csaknem 45 ezer lakást építenek s ezek egy részét már jövő évi át­adásra készítik elő. Az építőanyag-ipar elsősor­ban a lakosság saját építke­zéseihez szükséges termékek­ből bővítette termelését. A tégla- és cserépipari gyárak­ban, a Nyergesújfalui Eternit­gyárban és a legjobban kere­sett födémbéléstesteket ter­melő üzemekben szombat— vasárnapi műszakokkal, tói; munkával segítették a dolgo­zók a szállítások növelését. A tégla- és cserépipar majdnem nyolc százalékkal bővitette termelését: 58 millió téglával és egyéb falazóanyaggal töb­bet állított elő, mint a múlt év első felében. Kemény tető­fedő anyagokból 418 ezer négyzetméterrel, s ezen belül cserépből több mint három­millió darabbal többet kaptak a sajátház-építők az egy évvel ezelőttinél. Vasbeton födém­gerendából, íödémpaHóbő! a tavalyi év azonos időszaká­hoz viszonyítva 24—25 száza­lékkal többet szállítottak az építőknek. Hőszigetelő gya­potból és rostból 70, hengerelt sík- és profilüvegből ¥7 szá­zalékkal bővítették a terme­lést. Az üveggyárak fontos igényt elégítettek ki azzal is, hogy húzott síküvegből 6, a konzerviparnak szükséges cso­magolóüvegből 11 százalékkal többet gyáriotísíí» Tizenkélféle fazon Bőséges az iskotalráli kínálat Négy-ötféle műszálas, tér-* mészetes es kevert alapanyag­ból csaknem húszféle fazon­ban. széles színválasztékban kínálnak iskolaköpenyeket az üzletek a most következő tan­évre. A diákok e fontos ru­hadarabjából a kereskedelem az igények felmérése alapján 1.2 milliót rendelt a gyártók­tól. A legnagyobb szállítói? — a habselyem-, kötöttárugyár és a Szegedi Ruhagyár — szeptemberig a szükséges mennyiségnek mintegy 75 szá­zalékát eljuttatják a kereske­delmi hálózatba. Az egyik legfőbb nagyke­reskedelmi forgalmazó, a FÉR Ruházati Kereskedelmi Vállalat megrendelőinek jobb tájékoztatására az Arany Já­nos utcai mintatermében is- Kolaköpeny- és formaruha- kiállítást rendezett. A kiske­reskedelmi partnerek nagy többsége a kollekció alapján megrendelte a köpenyeket, sötétkék szoknyákat és nad­rágokat, a fehér ingeket és blúzokat, s árusításukat meg­kezdték a boltokban, áruhá­zakban. A fővárosi és vidéki Cen> rum-áruházakban tizenhét.« féle fazonban, piros, sötétkék és enciánkék színekben csak­nem 200 ezer fiú-, lányka- és bakiis-i skolaköpennyel vár íák a vásárlókat. Matróáblúzokbói 10, fehér blúzokból 16, úító- rőingékből 30 ezret szerezte« be. A korábbi években hi­ánycikknek számító úttörő-fel.« szerelésekből 145 ezret ren­deltek, ez a mennyiség várha­tóan elég is lesz. Újdonság á Centrum-áruházakban a Studilörm termékcsalád, amely divatos, elegáns szoknyákból,’ blúzokból és fiúingekből álÚ Kiválóan alkalmas diák- egyenruhánaJk, de bizonyára szívesen hordják majd isko­lán kívül is a diákok. Hogy a vásárlók dolgát megkönnyít­sék, több budapesti és vidéki Centrum Áruházban iskola­osztályt alakítottak ki, ahol a füzetekkel együtt augusztus 4-ig egy helyen kaphatók az iskolakezdéshez szükséges fel­szerelések. §PoÍ4jtatás a 2. oldalcm% i

Next

/
Thumbnails
Contents