Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)
1984-07-18 / 167. szám
íarsányí hétköznapok a közös érdekek erejével Bútorgyári gazdálkodás friss ésszel Huszonéves a vezérkarban ' SZEMBETŰNŐ, milyen mozgalmas az élet a varsányi mezőgazdasági üzemben. A gépek készen állnak a nyári betakarítási munkára. Elkészült az aratási terv, a járművek és kombájnok üzemeltetésétől az aratók ellátásáig mindent magában foglal. Folyik a takarmány betakarítása, méghozzá versenyben az időjárással, gondosan kihasználva az alkalmas időt. Szedik a málnát, miközben a háztáji gazdaságok földjein is elvégezték az időszerű növényápolást. A község levegőjében a tenni akarás. A napokban tanácskoztak a szocialista brigádok. Megtárgyalták a Szép István vezette Gagarin brigádnak a kongresszus tiszteletére tett munkaverseny-vállalását és ahhoz a csatlakozást. Kettőszáz, kebtőszázhúsz embert érint ez a megmozdulás, és olyanokat, aMk a mezőgazda- sági üzem kulcshelyein dolgoznak. A gépüzemben például mint traktorosok. De ott vannak az állattenyésztők, az ipari üzem dolgozói, a tsz agrár- és műszaki értelmisége egyaránt. Az elnökhelyettes. Bállá István éppen a hét elején a termelés vezetőivel tárgyalt és vizsgálták meg, hogyan indult be a munka. Darázs- dón Klucska László ágazatvezető végezte el hasonlóan az értékelést. Ilyen pezsgő az élet a varsányi tsz-ben. Általános a vélemény: Varsány- han nagyott változott a helyzet, mert mindenki tudja a kötelességét és amit tesznek, azt előre gondosan megtervezték. A feladatok végrehajtásának mozgató erejét kétségtelenül a párttagság képezi, együttesen a párton kívüli dolgozókkal. A pártalapszervezet titkárai Laczkó Bertalan a közelmúltban úgy fogalmazott; Molnár Alberttól, a tsz elnökével az élen, a tsz vezetősége igényli a párttagok közreműködését. A közös gazdaságnak igen váltakozó a múltja. Volt már magasan az elsők között, aztán mély hullámvölgyben is. Rapszodíkus működése semmi szín alatt nem vált sem a népgazdaság, sem pedig a tagság és alkalmazottak Javára. Gondoljuk meg, száz forint befektetése kettő egész hét tized forint nyereséget hozott. Ilyen gazdálkodás nem sokat ígért. Sőt, rontotta •: munkafegyelmet. Sokan elpályáztak a termelőszövetkezetből. A helyzet megváltoztatását tűzte legfőbb célul maga elé a tsz vezetősége a pártvezetésé;. támogatásával. Varsány- ban jók a termelési adottságok. Az emberek is értenek a gazdálkodáshoz és készek a jobbért dolgozni, ha a vezetés képes az irányításukra. A pártvezetőség ezt mérte fel elsőnek. Javasolta a tsz vezetőségének, részletesen tájékoztassa a párttagságot a terveiről. Bállá István végezte el ezt a feladatot. Három fontos programot terjesztett a taggyűlés elé: a gabonaprogramot; a húshasznosítású szarvasmarhaprogramot és itt került ismertetésre a tsz átdolgozott ipari programja is Klucska László ágazatvezető közreműködésével. mindhárom program magasabb színvonalú munkát követelt az emberektől, vezetőktől beosztott dolgozókig egyaránt, Megkövetelte a munkafegyelmet, a takarékosságot, a magasabb színvonalú teljesítményt. A tsz vezetősége kérte a párttagság egyetértését és a célkitűzés valóra váltásának támogatását. Vita alakult ki a taggyűlésen. A szarvasmarha hasznosításának bevezetésével például felszabadult jelentős munkaerő. Ennek megnyugtató elhelyezését és hasznosítását, az ipari üzem munkájának teljes átszervezését javasolták. A gabonatermesztés színvonalas elvégzésére a középvezetők tevékenységének megszigorítását jelölték meg, mert tapasztalták, hogy nem mindig voltak következetesek, és a felsőbb vezetők által kidolgozott technológiát nem tartatták be következetesen. Előfordultak napközbeni italozások is, és ezek nagyon rossz hatással voltak a becsületesen dolgozó többségre. A taggyűlés bizalmat szavazott a vezetőségnek és ígéretet tett arra, hogy az előkészítés és a végrehajtás szakaszában egyaránt támogatja a gazdaság vezetőségét. Ebben az időben került Laczkó Bertalan, mint párttitkár, a tsz vezetőségébe is, éppen annak az érdekében, hogy az alapszervezet vezetősége még közelebb kerüljön a gazdasági feladatok megvalósításához. A pártvezetőség a titkár irányításával széles körű munkába kezdett. Felkészítette a párttagságot a terv részletes megoldásának támogatására. Ügyelt arra, hogy mindenki a képességének megfelelő feladatot kapjon. A növénytermesztésben azok kaptak megbízatást, akik értenek ahhoz a munkához. Hasonlóan az állattenyésztők között is differenciálták a pártmegbízatásokat. Jutott mindenkinek tennivaló, mert, ha más nem, a tagsági bélyegek széthordá- sa, értesítések kézbesítése is pártmunkának számít. Érdemes egy villanásnyira felidézni, milyen hatással volt a szövetkezet gazdálkodására az erők összpontosítása. Már az év elején, a kedvezőtlen időjárással is eredményesen megbirkóztak. Amikor az idő engedte, dolgoztak a földeken, legyen az ünnepnap, vagy kora reggel és késő este. Időre végeztek a vetéssel és szigorúan betartva az előírásokat. A tehenészetben fordult leglátványosabbra a munka. A húshasznosítású szarvasmarha-tenyésztésük országosan az elsők közé került a hasonló gazdaságok versenyében. Az ipari tevékenységet átszervezték, a ruhagyárral és az ELZETT-tel kötött szerződés alapján. A változás eredménye, hogy a befektetett száz forint már nyolc forint tiszta nyereséget hozott. Megindult tehát Varsányban a fejlődés útján a mezőgazdasági üzem, ami bizonyítéka annak, ha a párttagság és a gazdaság vezetősége összefog, annak látható az eredménye. Itt pedig összefogásról van szó. A f r r. r r , , rr ■ vízépítés uttoroi A magyar vízépítés hat úttörőjének életét, tevékenységét ismertető kötetet jelentetett meg a szarvasi mezőgazdasági főiskola. Az életrajzi kötet szerzője Tóth Lajos kandidátus, tanszékvezető főiskolai tanár; a könyv másfél ezer példányban látott napvilágot. A szarvasi főiskola vízparti homlokzata előtti sétányon hat szobor hívja föl magára a figyelmet: a mellszobrok azokat a nagy magyar tudósokat ábrázolják, akik a vízgazdálkodás, csatornázás, le- csapolás, öntözéses növény- termesztés úttörői voltak; a kötet az ő életrajzukat tartalmazza. Vedres István még Tessedik kortársa, Beszédes József és Vásárhelyi Pálai’e- formkor gazdasági törekvéseit szolgálta; Kvassay Jenő a kiegyezés utáni kapitalista fejlődés kiemelkedő vízépítő, talajjavító és iskolaszervező egyénisége, Trümmer Árpád és Hank Olivér pedig már a szocialista mezőgazdaság megszervezésében és az ehhez szükséges szakemberek képzésében vállalt jelentős szerepet. A szarvasi könyvben bemutatott tudósok szobrait 1971-ben állították fel a főiskola és a Holt-Körös közti sétányon. A tudóspályákat összegző kötet címe: A Körös-parti szoborsétány. A párttagság tisztában van a felelősségével. Azzal, hogy nekik többletmunkát kell végezniük és kifogástalanul. Nem ringatják magukat olyan illúziókban, hogy a pártonkí- vüliek között nincs különb munkás náluk. Abban akarnak különbözni, hogy kötelességtudóbban dolgoznak, nem engedik szó nélkül a hibákat. Vállalnak többletet. Hosszú tanácskozások voltak erről a pártcsoportokon belül, az alapszervezethez tartozó mindhárom községben: Rámócon, Sipeken és Varsányban. Itt tisztázódott a pártvezetőség szigorú állás- foglalása, hogy a tsz gazdasági irányító munkájába nem szólnak bele. De, ha a terveket a taggyűlésen megismerik és elfogadják, azt a legmesszebbmenőkig támogatják. Azt viszont megkövetelte a párttagság, hogy a gazdaság vezetősége következetes legyen mindenben. Tekintélyt vívjon ki magának a jó, hozzáértő, irányító munkával. Ahogyan Laczkó Bertalan, a párttitkár ezt megfogalmazta: „A gazdaság vezetősége, ha így dolgozik, akkor élvezheti a párttagság támogatását is...” MOST A PÁRTTAGOK minden különösebb feltűnést kerülve dolgoznak. Mindenütt ott vannak. A pártvezetőségnek pedig rendre beszámolnak a tapasztalataikról. És ebben a munkában mintha szorosabbra fűződött volna párttagok és párton kívüli dolgozók kapcsolata. Tudják, hogy a jobb munka mindannyiuk érdeke. Ennek az esztendőnek a vége mutatja majd meg az eredményt. A félévi tapasztalat igen kedvező Varsányiról. Bobál AyflfK — Akkor jöttem vissza gyesiéi. Vezetői gyakorlatom még nem volt. És a helyismeret is hiányzott még. Ezért a felajánlott főkönyvelői beosztást nem tudtam elfogadni — mondja a 29 éves megbízott főkönyvelőnő. — Viszont, amikor az igazgató úgy tette fel a kérdést, hogy a főkönyvelői beosztás végleges betöltéséig viszem-e ezt a vonalat, rögtön igent mondtam. Akkor már a szakmai érdekességet láttam benne elsősorban. Ügy éreztem, hogy ezzel a feladattal megbirkózni jó próbatétel,.. Vállalati váltás Ha visszatekintünk „például a múlt század nagy időszakaira, akár a reformkorra, akár a kiegyezés utáni nagy pezsdülésre, mindenütt ott találjuk vezető helyeken a húszasok nemzedékét — nyilatkozta lapunknak Vámos Tibor akadémikus. — Az eny- myire fiatal nemzedék természetesen nem magától kerül pozícióba, hanem szükségállapotok idején, nagyszabású nemzedékváltásokkor, történelmi törésvonalakon.” Batáné Ladóczki Éva nem történelmi, hanem csak vállalati nemzedékváltáskor került az Ipoly Bútorgyár főkönyvelői székébe. Másfél évvel ezelőtt az új igazgató alakította ki az elképzeléseinek megfelelő vezérkart, így került a gazdasági irányítói pozícióba olyan ember, akinek gondolkodását nem nehezítik meg a múlt terhei. — Sok szempontból előny, ha valaki évtizedekig járja a „szamárlétrát” — meditál a fiatalasszony —. Gyakorlatot szerez a munka minden részletében, kialakítja a kellő ismeretségi körét, és megszerzi a fontos készségeket. Mint például az emberekkel való bánni tudás: a türelem, a határozottság, az erély. — Azért lehet előnye a szamárlétra elhagyásának is. A Skála-Coop vezérigazgatója például talán ma nem lenne állami díjas, ha huszonévesen nem jut cselekvési térhez... —- Ilyen szempontból nekem sem lehet panaszom — ért egyet a gazdasági vezető. — Az igazgató szabad utat enged, nem szól bele a munkámba, illetve a területemhez tartozó nagyobb kérdésekben az én javaslatom szerint dönt. Ez persze megnöveli a felelősségemet is, amihez hozzá kellett szoknom. Taktika: őszinteség Batáné azok közé az emberek közé tartozik, akik egy- egy döntésük következményeit részletesen áttekintik és átérzik. Az esetleges tévedéseken nem tudja magát begyakorlott közhelyekkel túltenni (ahogy erre másutt bőségesen láthatunk példát). Nem látszatprodukciókra, hanem igazi, hasznos teljesítményekre törekszik. Ez a fajta lelkiismeretesség persze nem kis tehertétel, ám nemzedékének jeleseit sok hasonló erény jellemzi. — Itt olyan szakmai tudású gárda dolgozik, amely a feladatokat kevés irányítással is jól el tudja végezni. Ez már kezdetben is sokat segített — közli a főkönyvelőnő, aki egy személyben előző beosztását, a számviteli osztályvezetést is megoldja. — Emellett az igazgató is sokat segített abban, hogy elfogadtasson ebben a beosztásban másokkal is, magammal is... —- E nemzedék gyengesége: a taktikai érzék hiánya. Örömmel hallom, hogy jót nyilatkozik azokról, akikkel együtt dolgozik, mert ez kiváló taktikai fogás... —• Nem állítom, hogy nincsenek konfliktusok — moso- lyodik el a rövid hajú, nyílt tekintetű fiatal nő. — Én a szakmai tudást dicsértem. Ahol sok nő dolgozik együtt, ott a munka nyilván nem konfliktusmentesen zajlik. A nem túl tágas irodában a gyár kitűnő termékei már méretüknél fogva is fölhívják magukra a figyelmet. Jó vonalú bőrfotelba ülhet a tárgyalófél, a kávét kellemesen barna dohányzóasztalra teszi a titkárnő. Szemközt az íróasztalon rendezett stószokban állnak a gazdasági dokumentumoki féléves mérleg készül. — Mennyire segíthet agyáron az, aki ennél az asztalnál ül? — Kezdetben néha volt olyan érzésem, hogy bárki ülne itt, lényegében ugyanúgy menne minden — emlékezik vissza Batáné. — Most már befolyásolni tudom a dolgokat. De azt nehéz megítélni, hogy ez pontosan mennyire hasznos.' Soknapi operatív döntés hatása nem mérhető konkrét összeggel. A fiatalasszony dicsérő szavakat mond a gyár nyugdíjas szaktanácsadójára, aki elismert szákértelmét az üzem rendelkezésére bocsátja. Az újabb és újabb — szinte naponta megjelenő — rendelkezésekhez persze a főkönyvelőnő igyekszik igazodni. A’ több száz, sőt több ezer érvényben lévő, sokszor egymásnak szögesen ellentmondó szabályt betartani persze lehetetlen. így gyakori a hivatalokkal való nézeteltérés. „Ez az értékes munkától vonja el az energiát” — sajnálkozik a fiatal vezető. Pedig az energiát az otthon is jócskán leköti: négyéves kisfiú várja az anyai gondoskodást, és éppen házat épít a fiatal család. A segítő szülők messze: Somoskőújfaluban, illetve Taron élnek. Gond és siker — Mennyire érzi magát bús torgyárinak? — Teljes egészében —vallja derűsen a főkönyvelő —1 Magaménak érzem a gondjait is, sikereit is. Ha hazamegyek, a házimunka közben is a bútorgyári ügyek dolgoznak a fejemben, nem lehet őket a kapun kilépve elfelejteni. De a sikereket is átérzem. Jó volt látni a legutóbbi BNV-n, hogy az egyik új bútorunk mekkora érdeklődést keltett. Volt aki azt mondta, azonnal 100 ezer forintot ad érte... — Ügy tűnik, mintha ez nem annyira a gazdaságiak, mint inkább a műszakiak sikere lenne... — Az az igazság, hogy igen — vállalja a realitást a fiatal vezető. — A mi szerepünk majd csak ezután, a sorozat- gyártásban és az értékesítésben következik. Molnár Pál ] Műtrágya — három-öt évre Salgótarjánban, a Kistarján úton újabb 80 lakásos házat épít a Núgrád megyei Állami Építőipari Vállalat. Várhatóan 1985 októberében költözhetnek be a leendő iakok. Ránézésre sokszínű, fényes üveggyöngy. Akár felfűzni is lehetne. Ám ezeknek a granulátumgyöngyöknek más a rendeltetésük. A mezőgazdaságban széleskörűen alkalmazzák a nitrogént, foszfort és káliumot tartalmazó műtrágyákat. Ezeken kívül a növényeknek szükségük van még (igaz, csak kisebb meny- nyiségben) borra, molibdénre, cinkre és több más vegyi elemre is. Ezeket általában szervetlen sók formájában kapják meg. Ám ezeknek a sóknak van egy komoly hibájuk: könnyen oldódnak vízben, így a talaj- és az esővíz gyorsan kimossa őket a talajból. Hogyan lehetne megállítani ezt a folyamatot? A gorkiji Lobacsevszkij tudományegyetem kémiai kutatóintézetének munkatársai kidolgoztak több új, polimerbázisú mikroelemeket tartalmazó műtrágyát (rézzel és cinkkel), amelyeket az eső- és talajvíz nem mossa ki a talajból. A gyakorlati alkalmazás során bebizonyosodott, hogy egyszeri talajba juttatás után három-öt éven keresztül fejtik ki hatásukat. Ez azzal magyarázható, hogy a műtrágyából folyamatosa« kerülnek át a talajba a mikr roelemek — ioncserével. A kutatók eredeti módszert javasoltak a polimerbázisú mikroelem-műtrágyák gyártására — a papír- és cellulózipar hulladékaiból, a szuH fitlúgoldatokból. Az új mikroelem-műtrágyák agrokémiai vizsgálatait különféle mezőgazdasági kultúrákon és a Szovjetunió kii-i lönböző éghajlati övezeteiben,' különféle talajokon végzik! A termőföldeken végzett kH sértetek pozitív eredménye-J két adtak. A mikroelem- műtrágyák alkalmazásával (egyhektárnyi vetésterületre két-három kilogramm granuJ látum) tíz-negyven százalékkal nőtt a gyapot, a takar-; mánynövények, az őszi bú-! za, a takarmány- és a cukorrépa, a vetőmaglucerna és több más mezőgazdasági kultúra terméshozama. Több esetben tapasztalták a termesztett növények minőségé-' nek javulását is (például jelentős mértékben növekedett a cukorrépa cukortartalma). NÓCRAD - 1984. július 18., szerda A
