Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)

1984-06-14 / 138. szám

Eltemették Berlinguert Az Olasz Kommunista Párt hétfőn elhunyt főtitkárától Róma legnagyobb terén, a San Giovanni téren tartott gyászszertartáson vettek vég­ső búcsút. Ezen magyar párt­küldöttség is részt vett Óvári Miklósnak, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának vezetésével. A delegáció szerdán érkezett az olasz fővárosba. A gyászszer­tartásra szerdán Moszkvából elutazott a szovjet küldöttség is, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB politikai bizott­ságának tagja, a KB titkára vezet. A temetésre — a család kí­vánságának megfelelően — szűk körben kerül sor Róma egyik kisebb temetőjében, ahol Enrico Berlinguer édes­apja is nyugszik. Eddig tartják a megállapodást A hírügynökségi jelentések szerint Irak és Irán szerdán is betartotta az ENSZ által kezdeményezett korlátozott tűzszünetet, noha iraki közlés szerint Irán a tűzszünet ked­di életbe lépése után húsz percig még ágyúzta Zurbatije .városát. A két ország néhány nappal ezelőtt egyezett bele abba, hogy nem intéz táma­dásokat a másik fél polgári célpontjai ellen. Ugyanakkor változatlanul folytatódnak a határ menti csatározások, és mind Bag­dad, mind Teherán szükséges­nek tartotta leszögezni, hogy a polgári célpontokra vonat­kozó tűzszünet ellenére ma­gának a háborúnak nincs vé­ge. Teherán az Iráni hírügy­nökség útján azzal vádolta meg Washingtont, hogy — együttműködve Irakkal, Ku- vaittal, Jordániával és Sza- úd-Arábiával — szaúdi kato­nai támaszpontokról felszálló és iráninak álcázott repülő­gépekkel iráni olajközpontok és kikötők megtámadását ter­vezi. A gépeket az iráni hír- ügynökség szerint amerikai pilóták vezetnék. Szovjet statisztika! adatok Emelkedett az ipari és a mezőgazdasági termelés A Szovjetunió ipara az év első öt hónapjában — a ta­valyi hasonló időszakhoz vi­szonyítva — 4,7 százalékkal növelte termelését. A munka­termelékenység növelésére és az értékesített végtermékre vonatkozó terveket 2 száza-1 lékkai sikerült túlteljesíteni Ez derül ki egyebek között a Szovjetunió központi statisz­tikai hivatala szerdán közzé­tett jelentéséből. A termelés volumenét te­kintve valamennyi miniszté­riumhoz tartozó vállalat telje­sítette a tervet. Jelentős szó­ródást mutatnak azonban a munkatermelékenység adatai ágazatonként: a legnagyobb mértékben az energetikai gépgyártási ágazatban nőtt — 11 százalékkal —, az olaj­iparban azonban — a ko­rábbiakhoz hasonlóan — 2 százalékos csökkenés mutat­kozik az összehasonlítás alap­jául szolgáló időszakhoz ké­pest. A szovjet ipar egészét ses kötelezettségek teljesítése tekintve a munkatermeié- Jelentő? szállítási lemaradá- kenység emelkedéséből szár- sok vannak a műtrágyagyár­mazik az ipari termelés nö­vekedésének 94 százaléka. tásban, fa- és papíriparban. A munkatermelékenység Kiskereskedelmi árakon szá- plusz egyszázalékos növelé- molva, a közszükségleti cik- sére vonatkozó kötelezettség- kek termelése 4,2 százalék- vállalás telj'^sítése — az olaj­kai emelkedett. A legnagyobb ipar kivételével — megfelelő­növekedést a bútorgyártás és en halad, az önköltség a terv­mosógépek gyártása mutatja, hez képest újabb fél száza- az elmúlt esztendőhöz viszo- lékkai történő csökkentésére nyitva azonban csökkent az vonatkozó kötelezettségválla- óragyártás, bizonyos élelmi- lás teljesítése viszont nem ki­szeripari termékek termelése, elégítő. és a kisebb űrméretű hűtő- y A korábbiakhoz hasonlóan szekrények gyártása. alakult a mezőgazdasági ter­Kiugró növekedést mutat melés. A húsfelvásárlás 8. a — 58 százalékot — az ipari tej felvásárlása 6, a tojás fel­robotok előállítása, valamint vásárlása 4 százalékkal emel­a számjegyvezérlésű fém- megmunkáló eszközök gyártá­sa — ez utóbbi termelése 22 százalékkal emelkedett. kedett a tavalyi év hasonló időszakához képest. A hús és tej felvásárlása és feldolgozá­sa a szövetséges köztársasá­Valamelyest javult ugyan, gok közül Üzbegisztánban, a de összességében tekintve, tojás felvásárlása és feldolgo- még mindig messze elmarad zása Üzbegisztánban és Grú- a kívánalmaktól a szerződé- ziában csökkent. A szenátus szavazott Elutasították Reagan űrfegyverkezési politikáját Az amerikai szenátus kedd este 61—28 arányban jóvá­hagyta a következő pénzügyi évre szóló katonai költségve­tés-tervezetre vonatkozó kompromisszumos módosítási. Ez lényegében arra szólítja fel a kormányzatot, hogy kezdjen tárgyalásokat a Szov­jetunióval a műholdromboló fegyverrendszerek betiltását tartalmazó megállapodás el­érésére — jelentette a TASZSZ washingtoni tudósítója. A szenátusi döntés értelmé­ben az említett tárgyalások megkezdése előtt a kormány­zat nem folytathat semmiféle kísérletet a műholdromboló rendszerek létesítésére. A TASZSZ washingtoni megfi­gyelőket idézve azt írta, hogy a szenátus döntése jelentős fejlemény, mivel a szenátus­ban Reagan republikánus pártjának tagjai vannak több­ségben. Az AP amerikai hír- ügynökség szerint a szavazás Reagan űrfegyverkezési poli­tikájának komoly elutasítása. A képviselőház már meg­szavazta a módosítást, amely megtiltja a Pentagonnak a műholdromboló fegyverekkel való kísérleteket mindaddig, amíg érvényben van a Szov­jetunió által e téren vállalt moratórium. Mint Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti, Charles Percy szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke és Howard Baker, a republi­kánusok többségi vezetője ked­den levélben kérte Reagan el­nököt, hogy szervezzen csúcs- találkozót a szovjet vezetők­kel. Baker szerint Reagan nem adott érdemi választ. Shultz a külpolitikai újság­írók klubjában kedden tartott sajtóértekezletén ismét azt fejtegette, hogy egy csúcsta­lálkozónak „lényeges ered­ményhez” kell vezetnie. , Shultz elutasította Konsz- tantyin Csernyenkónak, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnökének a Hearst-lapok tudósítója szá­mára adott interjújában el­hangzott javaslatát, amely szerint kezdjenek tárgyaláso­kat a műholdromboló fegyve­rek betiltása céljából. E-dék földjén óriások már félig-meddig há­Buon Me Thuot — a viet­nami nyelvben akárcsak kis­sé járatos ember fülét is megüti a városnév szokatlan hangzása. Ez valóban nem vi­etnami szó, pedig a város Vietnam központi fennsíkján, az ország egyik nagy, össze­függő, nemzetiségek által la­kott részén terül el; Daklak tartomány székhelye. A rossz utak, a még rosszabb bizton­sági helyzet miatt külföldi ide ritkán vetődik el, úgy tu­dom előttem sem járt ma­gyar újságíró a dimbes-dom- bos, Somogyra emlékeztető vidékeken. Elhagyjuk a várost, a kocsi kerekei alatt vöröses laterittalaj porzik, bal oldalt furcsa, friss földből emelt, mintegy négy méter átmérő­jű és másfél méter magas kú. pok, tetejükben négy dísze­sen faragott faállványon pa­rányi ház, benne cserépedé­nyek, élelmiszerek, állatcson­tok, amulettek, az elhunyt ha­lálakor leölt marha állkapcsa — a közeli e-de falu temetke­zési helye. A sírok között vízibivalyok legelésznek, vad­banán facsoportok törik meg. a sűrű, szinte áthatolhatatlan, tüskés bozóttengert. Ezt az amerikai megszálló katonák valamikor „várj egy percet” bozótnak nevezték. Hiszen, aki idetéved, igen nehezen gabalyodik ki a hüvelykujj­nyi tüskékkel" fölfegyverkezett indák közül. Űticélunk Buon Tuor falu, amelyről egyelőre . annyit tu­dunk, hogy félórányi autóéi­ra van a tartomány székhelytől és az e-de etnikai csoport egyik amolyan „mintafalva”. Letérünk a déli irányba tartó köves útról, keskeny ösvény visz tovább a falu felé. Lom­ha mozgású elefántokat ke­rülgetünk, ezek a jámbor zióllatok. Fahordasra, teher- cipelésre vannak beidomítva. Egykedvűen tűrik, hogy a há­tukra erősített bambuszszék­ben ülő gazdájuk botszúrá­sokkal irányítsa őket. Hosszú cölöplábakon álló. faházak tűnnek fel — megérkeztünk. Lakóik az e-dék, egészen más típusú emberek, mint a viet­namiak. Történészek szerint valamerinyi, a fennsíkon la­kó etnikai csoport indonéz­maláj eredetű, úgy tartják, ők voltak a mai Vietnam első te­lepesei. Magasabbak, erősebb testalkatúak, sötétebb bőrűek a vietnamiaknál, hajuk hullá­mos. Inkább illenének a San- dokán-filmekbe, mint a fenn­sík szeles, a vietnami alföld­nél zordabb klímájába. A hosszú házak teraszos előre- szén gyülekeznek; barátságo­san, jó indulattal fogadják a köszöntést. A falu láthatóan legtekintélyesebb embere a 68 éves. ezüstös hajú Y-no bácsi, aki korábban lelkész­ként szolgálta a néhányszáz fős közösséget. Rámutat az egyik hosszú házra — ez volt •a templom, amíg a közel­múltban be nem zárták. Y-no bácsi kitűnően beszél franciá­ul, így boldogulunk vietnami kísérőink segítsége nélkül is. Meséli, hogy a falu lakóinak kilenctizedé keresztény, még 1935-ben térítette meg őket egy Smith nevű angol misz- szionárius. — Előtte mibgn hittek, milyen vallást követ­tek? — kérdezem Y-not. A sziklák, erdők, vizek szelle­meit tiszteltük. Az egykori lelkésznek kél fia. két lánya van, s — mint a falubeliek többsége — rizs­termesztésből, marha- meg bivalytenyésztésből él. Kis- unokájával, a 19 éves H’li- anggal e-de nyelven beszélget­nek. Egészen más hangzású, mint a vietnami, torokhangú, szaggatott, sok torlódó más­salhangzóval. Az e-dék, akik a hatalmas területű, de ritkán lakott tartomány legnépesebb etnikai csoportját alkotják, a fennsíkon lakó többtucat, nép­csoport közül talán a legfej­lettebbek. írott, latin betűs nyelvük van, és helyhez kö­tött életmódot folytatna^. A fennsík lakóinak még ' több mint a fele nomád, vándorló életet él, nagy családokba, törzsekbe, törzsközösségekbe tömörülve. Noha a vietnami hatóságok a felszabadulás óta eltelt néhány évben sokat tettek azért, hogy primitív, néha kőkorszaki szinten élő erdő-hegyi lakókat letelepít­sék — sok még a tennivaló. Szerszámaik, népviseletük, fekete alapon sárga, zöld, pi­ros. geometriai ábrákkal dí­szített háziszőtteseik célszerű szépsége az e-de iparosok ügyességét dicséri. Örzik-e még régi hagyományaikat, ze­néjüket, van-e zenekaruk, szoktak-e táncolni? — tet­tem fel a kérdést Y-nonak, aki meghívott bennünket cö­löpházába egy teára.. — Ré­gebben volt a falunak sa.iát zenekara, táncolták is az ősi szertartásokat, ezek a szoká­sok azonban mostanára kikop­tak, elfelejtődtek. — Az isko­lában milyen nyelven folyik az oktatás? — Vietnamul, de ismerek olyan e-de falvakat, ahol anyanyelven is taníta­nak — válaszol a bácsi. Y-no háza ugyanolyan, mint a többieké. Tíz-tizenkét méter hosszú, másfél méteres facölöpökön áll, földszintes, gyalulatlan trópusi keményfa deszkákból épült, dísztelen, céljának megfelelő építmény. A szobában családi fényképek, gitár, a sarokban nagybőgőre hasonlító ősi egyhúrú vonós­hangszer, vörösfából készült, kezdetlegesen megmunkált asztal négy székkel. A ház bejáratánál vietnami nyelvű tábla: „Ennek a családnak semmiféle kapcsolata nincs a reakciós FULRO-val”. A FULRO nevű fegyveres ellen- forradalmi szervezet még az 1960-as években alakult, tag­jait a francia gyarmatosítók próbálták faji alapon szem­beállítani a síkságon élő viet­namiakkal, azt állítva, hogy a vietnamiak — úgymond — le akarják igázni, független­ségüktől megfosztani a fenn­sík népcsoportjait. A FULRO az 1975-ös országegyesítés, a nemzeti függetlenség kivívása után is megmaradt. A tar­tományi pártbizottságon en­nek kapcsán elmondották, hogy Daklakban jelenleg mintegy ezer fölfegyverzett FULRO-bandita rejtőzik, fal­vakat. vezetőket, az úton ha­ladó gépkocsikat támadnak meg, gyengíteni, bomlasztani igyekeznek a lakosság és a vi­etnamiak jó kapcsolatait. Y-no bácsi biztosit róla, a falubeliek nem értenek egyet a FULRO céljaival, más, bé­kés utat választottak a fejlő­dés nem könnyű szakaszában A kitűnő, méregerős, zöldtea után szívélyes búcsút veszünk Buon Tuor lakóitól. Y-no bá­csitól, irány a tartományi székhely. Sietnünk kell, szür­kület után már nem biztonsá­gosak az utak. Dunai Péter 2 NÓGRÁD — 1954; június 14., csütörtök Kádár János találkozója Konsztantyíii Csernyenkóval Kádár János, a Magyar ták, hogy azonosan ítélik meg Szocialista Munkáspárt Köz- a jelenlegi nemzetközi hely­ponti Bizottságának első tit- zetet. Az imperializmus — el- kára . szerdán találkozott sősorban az USA — legag- KonsStantyin Csernyenkóval, resszívebb köreinek a katonai az SZKP Központi Bizottsá- erőfölény megszerzésére irá- gának főtitkárával, a Szovjet- nyúló politikája a feszültség unió Legfelsőbb Tanacsa El-, növekedéséhez vezet Európá- nökségének elnökével. ban és világszerte, ezért szüÍr­Kádár János és Konsztan- séges a szocialista közösség tyin Csernyenko nagyra érté- egyseiének, összeforrottságá- kelték a magyar—szövjet nak erősítése. Magyarország együttműködés fejlődését, az és a Szovjetunió további erő- MSZMP és az SZKP kapcso- feszítéseket tesz a béke és a latait jellemző bizalom és köl- nemzetközi biztonság véde!- csönös megértés légkörét me. az államok közötti nor- Megerősítették készségüket, mális együttműködés nelyre- hogy a magyar párt- és kor- állítása érdekében, mányküldö'tség 1983. évi A találkozó szívélyes lég« szövjetunióbeli látogatása ide- körben, a megvitatott kérdő­jén született megállanodáaok- sekben megnyilvánult nézet­kai összhangban töretlenül azonosság jegyében ment fejlesztik tovább az MSZMP végbe. és az SZKP. a két ország, a A megbeszélésen részt vett két nép1 barátságát és Kótai Géza. az MSZMP KB egvüttműködését. osztályvezető-helyettese °s Kádár János és Konszran- Viktor Sarapov. az SZKP KB tyin Csernyenko megállapítot- főtitkárának tanácsadója. Havasi Ferenc találkozója Grigorii Romanovval Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán Moszkvában találko­zott Grigorij Romanovvai, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagjával, a Központi Bizottság titkárával. A szívé­lyes, elvtársi légkörű találko­zón véleményt cseréltek a magyar—szovjet gazdasági együttműködés néhány idősze­rű kérdéséről. Magyar küldöttség a követségen Kádár János, az MSZMP munkatársaival, s a moszkvai Központi Bizottságának első magyar kolónia képviselőivel, titkára, valamint a Kölcsönös . A vendégeket Rajnai Sán- Gazdasági Segítség Tanácsá- dór, hazánk moszkvai nagy­ban résztvevő államok legma- követe köszöntötte, gasabb szintű gazdasági érte- Kádár János tájékoztatta a kezletén résztvevő ma- magyar képviseletek vezető gyár küldöttség számos munkatársait hazánk belpoli- tágja szerdán délután tikai életének időszerű kér- látogatást tettek hazánk déseiről, a magyar küldöttség moszkvai nagykövetségén és szovjetunióbeli programja- találkoztak a nagykövetség nak eddigi eseményeirőL Ülésezik a Szerdán Belgrádban folytat­ja munkáját a Jugoszláv kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának ülé­se. A kedden kezdődött ülé­sen a párt társadalmi vezető szerepének, eszmei és cselek­vési egységének erősítésével foglalkoznak. Az elnökség nevében Ali Sukrija által előterjesztett beszámoló vitájában kedden 16-an szólaltak fel és csak­nem ugyanennyien kívánnak 3KSZ KB még a szónoki emelvényre lépni. A beszámolót bíráló és ön­kritikus hangvétel jellemez­te a keddi felszólalásokat is, amelyek a sürgős változtatá­sok szükségességét hangoz­tatták a JKSZ tevékenységé- bén és magatartásában, hogy hatékonyabban és határozot­tabban tölthesse be az élcsa­pat szerepét a jelenlegi sú­lyos gazdasági-társadalmi helyzetben. Holtpont, holtakkal Managuában hivatalosan közölték, hogy a sandinis­ta Hadsereg harcban áll az északi és déli határvidéken betört ellenforradalmi cso­portokkal. A közlés szerint mintegy ötezer „kontra” (így nevezik spanyol rövi­dítéssel a forradalom fegy­veres ellenségeit) küzd Ni­caragua területén, ugyan­ennyi pedig Honduras és Costa Rica felől szinte sza­bályos időközükben támad­ja a határvidéket. A kép sajnos nem válto­zott. Az az amerikai kor­mányzat, ameiy minden baj forrását (például a gyar­mati múlt, az északi gyám­kodás közismert latin-ame­rikai politikai és szociális következményeit) kereset­len egyszerűséggel „Moszk­va és Havanna kezében” látja, önmaga minden esz­közzel beavatkozik a kis karibi ország életébe. Még­hozzá jéghideg tudatosság­gal és — sajnos — haté­kony kártékonysággal. A cél egyértelmű: lélektani­lag, gazdaságilag, lehetőleg katonailag is felőrölni Ni­caragua népének és kormá­nyának ellenállők“pességét. A fegyveres betörések eb­ben az esztendőben 200 mil­lió dollárnyi kárt okoztak az országnak. Nicaraguái méretekben ez irdatlan ösz- szeget jelent. És ez csak a konkrét veszteség, nincse­nek benne azok az elkerül­hetetlen újabb összegek, amiket ez a kis ország az elemi életösztön parancsára kénytelen védelmi célokra fordítani. Ennek az egész „kivérez- tető háborúnak” egyetlen „ideológiai alapja” van: az a washingtoni állítás, hogy Nicaragua a térség forra­dalmi mozgalmainak erjesz- tő.je, fegyverszállítója. Emel­lett a Fehér. Ház gyakorta emlegeti, hogy a krízist „párbeszéd” útján kellene rendezni. Nos, a nicaraguai vezetők szintén a tárgyalá­sok beindításában látják a megoldást, — de csak ak­kor, ha a másik fél a di­alógust a valós problémák valós rendezésére és a nem a kivéreztetés propagandisz- tikus ellensúlyozására, mond­hatnánk elkenésére használ­ja fel. Létezik egy csoport a tér­ségben — Kolumbia, Mexi­kó, Panama, Venezuela —, amely immár tizennyolc hosszú esztendeje, hónapja kísérletezik az igazi, a konstruktív párbeszéd felté­teleinek megteremtésével.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents