Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)
1984-06-13 / 137. szám
Intézkedési terv a köztisztaságért A VÁROSI TANÁCS végrehajtó bizottsága új intézkedési tervet fogadott el a város köztisztaságának javítására, a zöldterület gondozásának fokozására. Az intézkedési terv célja a varos és környéke • tisztaságának megteremtése, megu-zése, rendszeres fenntartása. Célja az illegális szemétlerak''.helyek felszámolása, újbó.i kialakulásuk megakadályozása, megelőzése. Az intézkedési terv foglalkozik a köztisztasági feladatokra fordítható költségekkel való gazdálkodás hatékonyságának fokozásával, a tisztán tartott területnövelésével, az elvégzett munka minőségével. Felhívja a figyelmet a park- és játszótérfenntartási költségek csökkentésére, a társadalnr munka szervezésére. Kimondja, hogy a város tisztaságának megteremtése és megőrzése érdekében az elvégzendő feladatokhoz szükséges egy megfelelő ösztönzőrendszer kidolgozása. E főbb célkitűzések megvalósítása érdekeben operatív feladatok végrehajtását mondotta ki a testület szükségesnek. Ebben a többi között kimondják, hogy fel keli mérni a városban a tisztán tartandó területeket, részletezve, hogy azok tisztán tartására kik kötelezettek. A városgazdálkodási vállalatnak pedig fel kell készülni az esetleges kapacitásbővítésre, a várható többletíeladatok ellátása érdekében. A városfejlesztési iroda ma. már beállított egy köztisztasági ellenőrt, aki elősegiti a város köz- tisztasági helyzetének javítását. megőrzését. Intézked*ek a Nyírjesben konténer elhelyezéséről, szorgalmazzák a kukák minél szélesebb korú használatát. Ugyanakkor az intézkedési tervben azt is kimondották, hogy a városgazdálkodási vállalat köteles a szemétszállítás. tevékenységének minőségét - javítani. Ehhez felül keli vizsgálni a szemétszállítás árait, s ha szükséges. a módosítást végrekell hajtani. Számos intézkedés mellett külön felhívják a figyelmet a zöldterületek és játszóterek társadalmi munkában történő gondozására. A társadalmi munkavégzéshez szükséges szerszámokat, anyagokat a városi tanács ingyenesen biztosítja. Kimondják az intézkedési tervben, hogy a város köztisztasági és a társadalmi tevékenység szervezésében, irányításában részt vevők részére anyagi ösztönzőket kell kidolgozni. Egyébként a városi tanács megállapodásokat kötött a parkfenntartási munkák társadalmi feladatban történő végzésére, a város játszótereinek rendben tartására, a játszóterek festési-mázolási munkáira, valamint a társadalmi munka végzésére, mely a vállalatok, üzemek, intézmények környezetében lévő területek területrendezési, parkosítási és rendszeres tisztán tartási munkáira vonatkoznak. NEM JÁRUNK TÉRDIG szemétben a városban. De azért nem mindegy a város lakossága számára, hogy milyen környezetben él. Ezért a város köztisztaságának javítása, a zöldterület gondozása legyen itt is társadalmi feladat. Város környéki község — Érsekvadkert 36 partneri kapcsolat A közigazgatás korSzerűsílesével a kisebb-nagyobb községek és a közeli városok között újfajta kapcsolatok Kezdenek kialakulni. A cél: a helyi tanácsok önállóságának növelése mellett a színvonalasabb hatósági-igazgatási munka. a települések szerepkör szerinti fejlesztésének összehangolása. Az Érsekvadkerti községi közös Tanács és a Balassagyarmati városi Tanács között is elkezdődött az efféle égyüttműkö— A kezdetek kezdeténei tartunk — mondja Koltányi Károly, az érsekvadkerti tanács végrehajtó bizottságának, titkára —, de most már elmondhatom, hogy gyakorlatilag kellemes, partneri kapcsolat kezd kialakulóban lenni... Mondja, hogy az idén már két tanácsrendeletet hoztak Érsek vadkerten. Az egyiket az állattartásról, a másikkal pedig a szervezeti, működési szabályzatot módosították, amelynek során szintén sikerült gyümölcsözően együttműködni a balassagyarmati tanáccsal. A szakigazgatási szervek között másfajta a kapcsolat: a balassagyarmati bizönyos ügyekben másodfokú hatósági jogkört lát el. — Ehhez a feladathoz elengedhetetlen a jó. információs kapcsolat. Szerencsésen alakultak a személyi feltételek, hiszen a volt járási hivatalból szép számmal kerültek a városi tanács apparátusába, akik részleteiben is alaposan ismerik a községi tanácsok feladatait, lehetőségeit — jegyzi meg a végrehajtó bizottság titkára. is az építésügyi eljárásokkal kapcsolatban keletkezik. Két ügyintéző a négy községi tanácshoz tartozó kilenc településen látja el az ezzel kapcsolatos feladatokat. Felkészülésük során például sok segítséget kaptak a Balassagyarmati városi Tanács illetékes osztályának szakembereitől. — Annak ellenére, hogy a közigazgatás korszerűsítésének elején tartunk, tudjuk: nem lesz könnyű az áttérés. Azt is tudjuk azonban, hogy a helyi és a balassagyarmati tanács között számtalan lehetőség kínálkozik a tartalmas együttműködésre. örülünk annak, hogy a balssagyarmatiak nagyon törekednek arra: ne alá-fölé rendeltség, hanem a jó partneri viszony jellemezze közös munkánkat — magyarázza Koltányi Károly. Aztán arról váltunk szót, mit is jelent a város közelsége. A munkahely szempontjából különösebbet nem, mert az itt élők főként Budapesten, Vácott keresik kenyerüket, ami viszont az ellátást illeti, az érsekvadkertiek nem panaszkodhatnak. Jól felszerelt üzleteikkel rendelkeznek, kielégítő az egészség- ügyi ellátás, amelyhez természetesen a város is hozzájárul a kórházzal,. a rendelőintézettel és, a hét végi orvosi ügyelettel. Pezsgő a művelődési élet is, a szakmai irányítást — csakúgy, mint az egészségügy esetében — a Balassagyarmati városi Tanács szak- igazgatási szerve látja el. Abban egyezünk meg a végrehajtó bizottság titkárával, hogy Érsekvadkert város környéki község szerepköre minden bizonnyal sok előnyt jelent a községnek. Mindezt állítja annak ellenére, hogy az együttműködésnek még csak a csírái fedezhetők fel. — mszgy — dés, amely minden bizonnyal előnyös lesz mind a két fel A legtöbb ügy — -miként számára. azt már a tanácsok munkáját taglaló jelentésekből megszokhattuk — Érsekvadkerten városért, a lakosságért Dr. Horváth József ÁFÉSZ-elnök nyilatkozata Köztiszteletben álló vezető Balassagyarmaton dr. Horváth József, a Balassagyarmat és Vidéke Afész új elnöke. Ahogyan mondják „régi motoros” a járásban és a városban, több tisztséget töltött be. s mint közéleti személyiség, már kiérdemelte Balassagyarmat lakóinak megbecsülését. Most az új posztján folytattunk vele — A Balassagyarmat és Vidéke Áíész Balassagyarmat városban és 10 településen 24 315 lakos ellátásában vesz részt, vidéki településeken kereskedelmi és vendéglátóegy. ségeket kizárólag az áfész üzemeltet. A városban a kereskedelmi forgalomból 35 százalékos részarányt képvisel. A szövetkezet taglétszáma 2951 fő 1983. év végén, 4 mezőgazdasági ' szakcsoport működését segíti, 31 bolti" kiskereskedelmi, 28 vendéglátóipari, 12 felvásárlási egységet működtet. Szolgáltatásként 1 kölcsönzőboltot, 3 szeszfőzdét és a lakossági ellátás kiegészítésére egy sütőüzemet működtet kenyértermelésre. A szövetkezet összes árbevétele 1983-ban 240 millió 401 ezer forint volt — a tevékenységekkel 9 millió 375 ezer forint gazdálkodási nyereséget realizált — mondotta, majd így folytatta: — A tagsági részjegyalap 643 ezer forint — egy tagra eső része 217 forint célrészjegy-állomány 1983. év végén 2 millió 650 ezer forint — a tagsági kölcsönállomány 1 millió 453 ezer forintot tett ki. A szövetkezeti tagok száma 93 fővel, vagyoni részarányuk 11 százalékkal növekedett. Az üzletpolitikai célként kitűzött áruellátás! színvonal megtartását egysegeinkben biztosítottuk, főleg a kistelepüléseken azt tovább javítottuk. A vendéglátásnál — bár az árbevétel elmaradt a tervezettől — sikerült növelni az ételforgalmat és a szesz- mentes italok forgalmát, javultak az, egységeknél a közegészségügyi feltételek, a környezeti kultúra. Az ipari is- Kclai diákok étkeztetésén túlmenően szeptember 1-től a Dózsa György úti Általános iskola 320 diákját látjuk el r.apí háromszori ételszolgáltatással . Segítettük a mezőgazdasági kistermelést, felvásárlással a termelők áruértékesítésének biztonságát, tovább szélesítettük a közvetlen bolti felvásárlást. A Zpldért Vállalattól átvert két bolton keresztül a közületi konyhák zöld. ségellátásában is részt vettünk. Két szeszfőzde átvételével nőtt az ipari tevékenység árbevétele, megalakult év végén két ipari szakcsoport, ahol az elvárásunk az, hogy beszélgetést. járuljanak hozzá a szövetkezet és a lakosság szolgáltatásigényeinek kielégítéséhez, a szövetkezet nyereségének növeléséhez. Sütőipari üzemünknél célkitűzésünk csak részben teljesült, az előállított termékek minősége változó volt, a termelés mennyisége csökkent. A gazdálkodásnál a 3 milliós többletnyereség mintegy kétharmad rész költségmegtakarításból realizálódott. A többleteredményhez jelentősen hozzájárult a hat szerződéses egység. A szocialista munkaverseny tartalma, a munka színvonala javult, növekedtek a követelmények és a teljesítések hozzájárultak az ellátás javításához, a gazdálkodási eredmények növeléséhez. Társadalmi munkában a szocialista brigádok és a szövetkezet többi dolgozója együttesen 71 ezer forint értékű munkát végzett el. — Milyen feladatokat határoztak meg erre az évre? — Az 1984. évi áruforgalmi tevékenységre a jóváhagyott középtávú tervidőszakra vonatkozó üzletpolitikai célkitűzések továbbra is érvényesek. Figyelembe vettük az 1984. évi népgazdasági terv előírásait, az OFT, BKM és a megyei irányító szervek javaslatait. Termeltetési-felvásárlási tevékenységünk alapjait meghatározza az 1985-ig érvényes távlati fejlesztési tervünk. Ennek megfelelően a szövetkezet működési területén eredményesen termelhető és továbbfelhasználásra szükséges cikkeket növekvő mértékben vásároljuk meg. a termeléshez szükséges szakmai és tárgyi segítséget megadjuk. A termelési kedv fenntartását külön határozat szerint anyagilag is támogatjuk. Figyelembe vettük a Zöldért átszervezéséből adódó bővülő lakossági és közületi ellátási feladatokat A tervezett árbevételünk 19 millió 500 ezer forint, mely 6,14 százalékos növekménynek felel meg — ezen belül a vegyes cikkeknél csökkenéssel számolunk. Burgonya, zöldség-gyümöle« féléknél 1470 tonna áru felvásárlásával számolunk, mely mennyiségben 25 százalékos bővülést jelent. Az ipari-szolgáltatási tevékenységi kör árbevételét 12 millió 460 ezer forintra terveztük, mely 21.04 százalékos árbevétel-növekedésnek felel meg. A sütőüzemben 1600 tonna kenyér termelését' tervezzük, mely értékben — évköz- beni árváltozás miatt 16,59 százalékos növekedésnek felel meg. Szeszfőzési tevékenységet a három (nógrádmarcaH, szügyi, balassagyarmati) szeszfőzdében kívánjuk folytatni. 1983. évi 37 679 hektoliter fok helyett 62 450 hektoliter fok termeléssel számol unk. 1984. január 1-től,két szakcsoport működik szövetkezetünknél, a tervezett munkák elvégzése után gesztori díj címén 1640 millió forint bevétel realizálásával számolunk. A magas- és mélyépítő ipari és szolgáltató szakcsoport nagykátai részlegében történik az építőipari tevékenység végzése, az ipari szállítási és vegyes hasznosítású szolgáltató szakcsoport Balassagyarmaton végez szállítási tevékenységet, ellátja a szövetkezetnél, jelentkező szállítási feladatokat is. A szociálpolitikai célok megvalósítására kétmillió 190 ezer forintot irányoztunk elő — a VI. ötéves tervi előirányzattal összhangban, mely előirányzat 140 ezer forinttal, 6,8 százalékkal magasabb mint, amit 1983. évben Ilyen célokon felhasználtunk. — Az újabb elképzelés? — Elsősorban a városról szeretnék szólni. Balassagyarmaton a munkástagozat keretében tíz éve kezdődött meg a munkáslakótelepek kereskedelmi egységekkel való ellátása, az üzemekben, a munkahelyi büfék kialakítása. Ezek tovább-hevítésére törekszünk. Több általános és középiskola működik a város területén — az arra alkalmasfeltételekkel rendelkező iskolákban az iskolaszövetkezet az újak megalakulását, szervezését gyorsítani kívánjuk. A Zöldért ellátó tevékenységét folytatva, a lakossági és közületi folyamatos zöldséggyümölcs ellátáshoz a szükséges tárolási, raktározási feltételeket kell a szövetkezetnek megteremtenie ügy, hogy feladatunkat hosszabb távon is gazdaságosan tudjuk végezni. A szakcsoporti forma alkalmazását a jelenleg működők tapasztalatainak alapján tovább kívánjuk bővíteni. minden olyan területen, ahol annak feltételei dolgozói és szövetkezeti oldalról egyaránt célszerjűek — mondotta nyilatkozatában dr. Horváth József áíész-ígazga- tósági elnök. S. L. ! ...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................iiiiiiiunmitiiiiiiiiim 1 A vállalat neve: MKM Balassa- gyarmati Kábelgyára Címe: Balassagyarmat, Pf. 17. I A brigád neve: Bánki Donát Működésének helye; Üzemfenntartási osztály Létszáma: 15 fö. Brigádvezető: Kovács József (.egmagasabb elismerés: A Vállalat kiváló brigádja cím Dióhéjban ennyi a kábel- gvári Bánki Donát Szocialista Brigád ’jelene, ám mégsem árul el sokat e néhány adat; ferról a közösségről, amely ides- itova egy évtizede bizonyítja, hogy van értelme és haszna a ibrigádmozgalomnak. Pedig válságok jöttek, válságok mentek, brigádok bomlottak föl és alakultak, a Bánki Donát kollektíva szerencsésen átvészelte mindezt, sőt volt erejük frissíteni, évről évre újat nyújtani. Nemrégiben pedig újabb bizonyítékát adták annak, hogy nemcsak önmagukért, valamint a gyári közösségért, hanem a városért is tenni akarnak. Kovács József brigádvezető közel másfél évtizede mondott búcsút csepeli munkahelyének, s nősülés „ürügyén” Balassagyarmaton telepedett le. A kábelgyár kapott egy remek munkaerőt, a város egy lelkes aktivistát. Kovács Kezdeményezők kerestetnek! Brigád a ivarosért József esztergályosként kezdte itteni pályafutását, majd a forgácsolóban lett művezető, aztán beiratkozott a Bánki Donát nevét viselő főiskolára, s ott diplomát szerzett. — Két éve vagyok brigádvezető — mondja, — őszintén szólva, nem voltam nehéz helyzetben, hiszen elődeim sokat tettek azért, hogy egy kiforrott, összetartó kollektíva jöjjön létre az üzemfenntartási osztályon... Igyekeztünk nagyon komolyan venni a hármas jelszó egységét, tudva, hogy nemcsak termelés és gazdasági munka van, hanem meg kell szerveznünk tartalmasán a szabad időt, segítenünk kell egymáson, s másokon is. — Csehszlovákiából kerültem át, éppen a napokban várom a magyar állampolgársági okmányaimat — veszi át a szót, kissé törve még a magyart Králik István brigádtag, egyébként beosztását tekintve: gyártás-előkészítő. — Szóval, nekem nagyon sokat jelentett, hogy az új városban, az új munkahelyen, a számomra új arcok között, alig beszélve a magyart, miként tudom megállni a helyem. Nagyon örülök, hogy megértőén, segítőkészen fogadtak... nemrégiben költöztünk új lakásba, jólesett, hogy nem egyedül kellett cipekednem, pakölásznom, hanem segítettek a többiek is. Átlapozgatva a brigádnaplót, rögtön kitűnik, tartalmas esztendők állnak a közösség mögött. Nézzük csupán az elmúlt évi társadalmi munkavállalásaikat:. segítettek a kórházban, a Balassi Bálint Gimnáziumban, a Dózsa és a Bajcsy-Zsilinszky Általános Iskolában, több óvodában... — A tizennégy fős kollektívából kettő kivételével családosok vagyunk — említi Paróczi Sándorné, aki 1974- től dolgozik a gyárban, s 1980-tól 1982-ig ő irányította a brigád munkáját, s nem kis részt vállalt a sikerekből. — Kinek óvodába, kinek iskolába jár a gyermeke, természetes hát, ha első szóra megyünk segíteni. Amikor megtudtuk, hogy indul egy akció ,a tornatermek építésére, illetve a meglévők bővítésére, közösen megbeszéltük a lehetőségeinket, s úgy döntöttünk, amiben tudunk segítünk! — Tanácstag is vagyok, így hamarabb értesülhettem a dologról — szól közbe Kovács József. — Szeretnénk, ha minél több brigád csatlakozna a kezdeményezéshez. Mit tudunk mi tenni? Például szívesen részt veszünk a tervezési elképzelések kialakításában, legyen szó akár a villamos hálózatról, vagy éppen a vízvezetékről, elkészítjük a terveket. Sőt, a tmk-brigádok, a lehetőségekhez mérten még a kivitelezésben is segíthetnek. Hírneve van már a városban a Bánki Donát brigádnak, nem véletlen, hogy például Tóth Lajos, a Szántó Kovács János Szakközépiskola igazgatója a csesztvei iskola bejárati kapujának a megjavítására Kovács Józseféket kérte föl. Akik kocsiba ültek egy délután, hárman-négyen, s kemény munkával megjavították azt a kaput, amely már régóta szinte romokban állt. De mindemellett jut-e elegendő energa a munkahelyi feladatok ellátására? — Számos újítást, pályamunkát nyújtanak be a brigádtagak — jegyzi meg Juhász Péter villamosmérnök, brigádvezető-helyettes. — Természetesen, az első a jó minőségű munka! Ez annál is fontosabb, mert a gyári eredmények jelentős részben rajtunk is múlnak. Vegyük például a gépállási időket. Közismert, hogy mit jelent egy- egy gyár munkájában a gépállás, nos, az országos átlag öt százalék körüli, nekünk sikerült bő háromra leszorítani.., — Mi siker titka? —- hangzik a kérdés, s a választ, minden bizonnyal a többiek nevében is Kovács József fogalmazza meg: — Tulajdonképpen nincs Itt szó semmiféle titokról. Csupán a több éves kitartó munka gyümölcse kezd beérni. Azt hiszem, a legfontosabb, hogy brigádunk igazi közösséggé vált, jóban-rosszban kitartunk egymás mellett, közösen határozunk, s közösen i« dolgozunk. * És a tervek? Nem titkolt vágyunk, hogy a kimagasló címet, a Vállalat kiváló brigádja kitüntetést ismét kiérdemeljék. A városért tett felajánlásuk, kezdeményezésük az egyik garanciát jelentheti, hiszen jelentős és a város gyerekeinek, sportszerető lakosainak igencsak értékes lehetőségéről van szó. Igen, egyelőre csak lehetőség, megvalósulásának feltétele, hogy más kollektívák is kellő részt vállaljanak a munkálatokból, erősítve a kapcsolatokat, felajánlásokat tegyenek. Ügy tűnik, nem nagyon kell nógatni a balassagyarmatiakat — ragadós lesz hát a kábelgyáriak példa ia. ai> i t
