Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)

1984-06-08 / 133. szám

Ä gazdaság! munkaközösségekről (If.) Tudnivalók a cégbejegyzésről Milyen tevékenységet nem folytathatnak a GMK-k? Egy mondattal azt válaszolhatjuk, hogy az allami gazdálkodó szervek kizárólagos tevékeny­ségi körébe utalt tevékenysé­get. Ezek közül ugyancsak pél­dálózva említjük meg a bá­nyászati tevékenységet, a vil­lamosenergia-szolgáltatási, biztosítási és pénzintézeti te­vékenységet, a tengeri és lé- •»' szállítást, a postai és táv­közlési tevékenységet, a ká­bítószer-termelést, forgalom­ba hozatalt, a dohány felvá­sárlását és feldolgozását, va­lamint forgalomba hozatalát, a fűszerpaprika-feldolgozást, a földmérési és térképészeti tevékenységet, kivéve az épí­téstervezésre jogosult szer­vek fő- és kiegészítő tevé­kenységével kapcsolatos föld­mérési munkákat, valamint az állami szervek, állami vál­lalatok, társadalmi szerveze­tek és szövetkezetek felada­taival kapcsolatos munkákat. Vannak egyes tevékeny­ségnek magánszemély,, s eh­hez képest GMK általi gya­korlását tiltó jogszabályok is, mint például a magánnyo- mózói tevékenység, a reklám-, a propaganda- és hirdetési tevékenység. Egyes tevékenység végez- hetéséhez előzetes engedély beszerzése szükséges. Így pél­dául a szakértői tevékenység végzéséhez az illetékes szak­miniszter engedélye, keres­kedelmi tevékenységhez — ideszámítva az üzletkötést, az üzletszervezést, a piacku­tatást és -közvetítést, mai di­vatos szóval élve a marke­tingtevékenységet is — ta­nácsi szakigazgatási szerv ál­tal kiadott engedély, utazást szervező és közvetítő üzlet­szerű ügynöki tevékenység gyakorlásához külföldi uta­zást tekinve a Belkereskedel­mi Minisztérium, belföldi utazást tekintve a megyei ta­nács illetékes szakigazgatási szerve engedélye szükséges. Néhány szót a cégbejegyzé­si feltételek köréből is. A GMK (társas cég) nevével kapcsolatosan annyit, hogy abban utalni kell a cég te­vékenységére, VGMK eseté­ben a vállalatra is. Mellőzni kell az idegen hangzású és a köztudatba át nem ment kifejezések használatát, mint például Silvanus GMK, MINORG GMK, Marketing GMK stb. A tagok adatainál, nőknél a leánykori nevet is, ezen kí­vül a foglalkozást és a lak­címet pontosan meg kell je­lölni. Szabatosan kell megje­lölni a cég képviselőit, s az aláírási jogot. Ez utóbbinak az úgynevezett „Aláírási cím- példány”-okon — amelyeket közjegyzői vagy bírósági hi­telesítéssel kell elláttatni — meg kell egyeznie a társasá­gi szerződés tartalmával. Az alapító társasági szer­ződéseket általában ügyvéd­del, vagy jogtanácsosi irodá­val, kivételes esetben válla­lati vagy szövetkezeti jogta­nácsossal ellenjegyeztetni kell. Az alapító társasági szerző­déseket hatósági jóváhagyás végett az illetékes szakigaz­gatási szervnél kell benyúj­tani 200 forint illetékkel és a szükséges mellékletekkel ellátva. A hatósági jóváhagyás után cégbejegyzés végett mindeze­ket a Nógrád Megyei Bíró­sághoz, mint cégbírósághoz kell benyújtani. A cégbejegy­zés illetéke 300 forint és kép­viselőnként még 80—80 forint. A cégbejegyzési ügyek inté­zését 1984. március 30-ig a Nógrád Megyei Bíróság, Ba­lassagyarmat, Köztársaság tér 2. szám alatt végezte, az ezt követő időben a Nógrád Me­gyei Bíróság gazdasági kollé­giuma, Salgótarján, Kossuth Lajos u. 3. szám alatt végzi, 1984. április 2-től tehát a cégbejegyzés iránti kérelme­ket ide kell beterjeszteni. Végezetül annyit jegyzünk meg, hogy a fentiek az ösz- szes tudnivalókat nem tartal­mazzák, a GMK alakításánál tehát mellőzhetetlen jogi szak­ember (ügyvéd, jogtanácsos stb.) közreműködésének igénybevétele. (Vége) Dr. Horváth János megyei bírósági bíró Hadüzenet a vízi baleseteknek Beszélgetés Cégény István rendőr őrnaggyal Meg nem került fel az iskolai táblákra a vakáció szót követő felkiáltójel. Milyen veszélyt rejt magában a nyár — erről beszélgettünk Gégény István rendőr őrnaggyal, a Nógrád megyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági és köz­lekedési osztályának vezetőjével. határőrségtől, a Magyar Hor­gászok Országos Szövetsége Nógrád megyei szervezetétől, a társadalmi segítőktől, hogy ezeket a feladatokat megfele­lően láthassuk el.- Megyénk területe vízi forint, tavaly ez az összeg elmülf°fvf"taíwalatok^** rendészeti szempontból nem több mint 20 ezer forint fölé e _ *ö ? mesáBanít jelentős. Az Ipoly és a Zagy- emelkedett. hogy megvTnkben a Va Trffnt&ébb át ~ Milyen gondok jelent- vízi ’rendészeti feladatok ellá­gyobb tolyo. Jelentősebb al- kéznek a feladatok ellátásé- tása tovább javult. Mégis, az ÍáirUtóf amelyek ‘alkalmasak h0Z? eredményesebb munkavégzés kisebb vízi járművekkel tör- ~ Első helyen említeném, erdeteben szeretnénk a la- ténő sportrendezvények lebo- ho§y vizeink egy részé ne- kossag tajekoztatasat az ed- nyolítására. A többi vízi sport hezen megközelíthető, mert diginel jobban végezni. Az rendezésére alkalmatlan. Min- ©r°sen fedett, bokros részek iskolákban, a nyán szünetet dezek ellenére a vízbe fulla- áltál takart területeken van. megelőzően több piopaganda- dások száma megyénkben Sok az olyan állóvíz, amely előadást szerveztünk, ahol a évente mintegy 2-3. Ezek is fürdésre nem alkalmas, ami a lehetőségekhez mértén írásos a nyári hónapok tartósan ma- felelőtlen, meggondolatlan anyagokat es szemleltetoesz- gas hőmérsékleti időszakára személyekre veszélyt jelent, közöket használtunk. A tra- 8 Több vízterület kiesik a la- gediak megelozese erdeteben esnek, ami véleményünk sze­rint befolyásolja a vízbe fül- kott területek közelségéből, a nyan időszakban növelni ladásokat Az okok között ezért ellenőrzésük társadalmi szükséges az egyuttmukodo megtalálható az alkoholos be- seg‘tok bevonásával is nehe- szervekkel, ^társadalmi segi- föl vá sóit sás és * felelőtlen zen valósítható meg. Nem tökkel a vízi rendészeti akcio- j i .i <••• j" - 5 utolsósorban említeném a. kát, a közös ellenőrzések szá­meggondolatlan fürdőzés streXC wjeSltMhet mát hogy ebben az évben , ~ «cmtcszch szempontból lyeken tapasztalható az ál- minél kevesebb tragédiáról hol jelentkeznek a feladatok. lampolgári felelőtlenség, a vir- adhassunk hírt megyénk la- , „T E sősorban a nyári fúr. tuskodás> maSok részéről a kosságának — fejezte be a d°*eífel kapcsolatos vízi bal- közömbösség pedig szerveink beszélgetést Gégény István esetek megelozese. De ideso- {eladatunk ellátásához meg- rendőr őrnagy, rolnam a halászattal, horga- felelő segítséget kapnak a SOMOGYVÄRI LÁSZLÓ szattal összefüggő szabálysér­tések megelőzését, visszaszo­rítását is. 1980-ban felmér­tük a fürdésre alkalmas bá­nyagödröket és a .meglevő víztsrületeket. Már akkor in­tézkedtünk a veszélyes vizek elkerítésére, a tiltótáblák ki­helyezésére. valamint a für­dőhelyek kijelölésére. Előtér­be helyeztük vízi területeink hatékony és átfogó jellegű el­lenőrzését. A palotás! és di­ós jenői tó területére az ered­ményesebb megelőzés érdeké­ben négy vízi rendészeti ön­kéntes rendőri csoportot szer­veztünk. Ezek az elmúlt év­ben 517 esetben láttak el szolgálatot a vízterületek köz­vetlen ellenőrzése céljából. — Milyenek az elmúlt évi tapasztalatok? — Első helyre sorolnám a tiltott helyen való fürdőzést. Bár az elkövetőkkel szemben állományunk hatékonyan és kellő szigorral jár el, statisz­tikánk mégis elszomorító. Csak a szóbeli figyelmezte­tésnél maradjunk. Míg 1980- ban a szóbeli figyelmeztetés mindössze 162 volt, addig ta­valy már meghaladta a 2250- et. De ugyanilyen emelke­dést mutat a vízi rendészettel kapcsolatos helyszíni bírsá­golások alakulása is. Ugyan­csak 1980-ban mintegy 7000 Húzóerő — most Gazdasági eredményesség és erőteljesen mű­ködő érdekeltség összetartozó fogalmak. Átgon­dolt, a legfőbb gócokra irányuló ösztönzési rendszer híján a gazdasági siker is inkább eset­leges, a kedvező körülmények összejátszásából születő jelenség lehet, mintsem tartós, megbíz­ható háttérrel rendelkező tendencia. . Minél önállóbb a vállalat, annál keményeb­ben érzi a piaci pozíciójából és a közgazdasá­gi szabályozókból következő hatásokat, s miu­tán ezek kényszerítő erővel jelentkeznek, annál frissebben és hatásosabban válaszolhat is rájuk. Más a helyzet a külső központtal rendelkező gyárak, gyáregységek esetében. A Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság átfogó vizsgálata is azt igazolja, hogy míg egy­felől a központ által megszűrt kedvezőtlen ha­tások következtében előnyös helyzetet élveznek, másfelől a közgazdasági környezet kedvező vál­tozásait viszont nem használhatják ki kedvükre. Az ő esetükben az előny is, a hátrány is csak részben érzékelhető. A feltételek szigorodása legfőképpen a jövedelmezően gazdálkodó gyár­egységeket érinti, hiszen tőlük van mit elvonni, míg a kevés hasznot kigazdálkodó vagy erre egyáltalán nem képes egységekhez olyan jöve- mek is áramlanak, melyeket nem ők termeltek ki. Ami a kapun belüli képet illeti, a tapaszta­latok igencsak változatosak. A teljesítménybére­zés minden olyan munkaterületen jellemző, ahoi a követelmények egyértelműen megállapíthatn­ak és megbízhatóan mérhetőek. Ilyen, adottsá­gokkal elsősorban a fizikai munkahelyek ren­delkeznek, itt a kifizetett bér kevésbé kötődik a munkában eltöltött időhöz, viszont határozot­tabban a munka mennyiségéhez és minőségé­hez. Nem ilyen letisztázott a viszony az alap- és a moigóbér között. A mozgóbér általában 10-20 százalékos arányt képvisel, kifizetését legtöbb­ször az előre meghatározott célfeladatok telje­sítéséhez kötik. Általában és legtöbbször — de nem mindig. A BRG salgótarjáni gyárában például jelen­téktelen a fizikai dolgozóknak kifizetett mozgó­bér nagysága, ösztönző erejét tovább gyengíti az, hogy nem előre kitűzött feladatok végrehaj­tásáért adják, hanem utólagos elbírálás alap­ján, a kelleténél nagyobb teret hagyva a szub­jektív megítélésnek. Az ötvözetgyárban viszont kevés figyelmet fordítanak arra, hogy a beígért összeget csak a teljesítés arányában fizessék ki. Több gazdálkodó szervezet, vállalat éppen ezekJ ben az években ruház nagyobb szerepet a mozgóbérre: az SVT-nél például duplájára emelkedett a mozgóbér aránya. Egy kérdőíves felmérés tanúsága szerint a fN zikai dolgozók több mint fele nem tartja meg­felelőnek az alap- és a mozgóbér arányát, naJ gyobb mértékű alapbéresítést javasol. Indokul« szerint azért, mert azt havonta fizetik és bizto­san lehet számítani rá, a háttérben azonban az a gyakorlat húzódik meg, miszerint az alapbér kifizetését ritkán kötik szigorú követelményeM hez, így aztán hullámzó teljesítmény esetén is garantált. Márpedig, ha a belső érdekeltségé mint húzóerő . szerepének növeléséről van száj elsőként is azt kellene megfontolni, hogyan le­hetne a bérek 80-90 százalékát kitevő alapbér-j rel hatásosabban sarkallni a jobb munkára. Már-már unalomig hangoztatott követelményei« manapság az anyagtakarékosság, a minőségja­vítás, a hulladékcsökkentés, illetve -hasznosítás,' az energiafogyasztás ésszerűsítése, a gépkihasz­nálás fokozása. Fontosságukat minden egyes vállalat az első helyek valamelyikére sorolja, hi­szen a piaci versenyképesség, a nyereségnöve­lés lényeges elemei. Csakhogy a gyakorlatban az egyes személyek jövedelmére kevés hatással vannak ezek. Érdemes ismét visszautalni az előbb említett kérdőíves felmérésre: eszerint a meg­kérdezettek csaknem negyed része úgy érzi, hogy nem fűződik anyagi érdeke az anyagtakarékos­sághoz. Ami az energiatakarékosságot illeti, itt már több mint ötvenszázalékos az érdektelen­ség, a közöny aránya. Márpedig, ha a vála­szoknak akár csak részben is hinni lehet, fölös­leges nagy erőkkel tovább kutatni a szigorúbb takarékoskodás útját-módját, itt van a kutya el­ásva ! Nógrád megyei iparvállalatokról szólnak a pél­dák, de meríthettünk volna akár az ország leg­távolabbi pontjáról is. A hazai gazdaság tipikus gyengeségei ezek, s bizonyítják létükkel egyben azt is, hogy az igazán hatásos, erőteljes húzó­erőként működő érdekeltségről többet beszéld tünk, mintsem tettünk volna érte. A valóságos tettek pedig nem is ritkán a legaktuálisabb, legszorítóbb teendőkhöz kapcsolódva alakítják az érdekeltséget, ezáltal gyakran tűzoltó szerepet szánva neki, mintsem átgondoltan, hosszabb távra segítenék a vállalati célok elérését. A di­agnózis nem titok, a gyógykezelés annál hatá­sosabb, minél hamarabb fognak hozzá. Sz. M. Szovjet aranydiploma Aranydiplomát kapott a má­jusban Moszkvában rendezett Szelhoztyechnika ’84. elneve­zésű nemzetközi mezőgazda- sági gépipari kiállításon a Mezőgép Vállalat debreceni gyára. Összesen hét különbö­ző berendezést — zömében növényvédő és csávázógé­pet — mutatott be. Különö­sen nagy sikere volt az ez alkalommal először kiállított Mobitox Ciklomat csávázónak, a Kertitox Góliát permetező- és folyékony műtrágyaszóró­nak. valamint az új megoldá­sú silómarónak és a külön­böző gépekre szerelhető szál­lítócsigának. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár színes kivitelben függően — gáztűzhelyeket. A kereskedelem szak mbereit á tarjám üzem új termékeiről. is gyárt — a vevők igényétől i,'bemutatón tájékoztatták a így is lehet tisztítani A szolgáltatásokat okkal- joggal, néha túlzóan szidjuk. Az alábbi eset is erre adhat­na alkalmat, ha... Salgótarjánban a Rákóczi úti gyorstisztító szalon rövid határidőre vállal ruhatisztí­tást. B. Z. is ide vitte be el­koszolódott nadrágját, és há­romnapos tisztítási határidőt kért. Aztán három nap után ment a nadrágjáért. Az üzlet csen­des, üres volt, az itt dolgozó pedig készséges. Csak éppen a nadrágot nem találta. A né­hány perces keresgélés köz­ben négyen-öten már össze- gyűltek az üzletben. B. Z.-n megizzadt az ing, amiért meg nem lelt nadrágja miatt vá­rakoznak. De türelmes volt. És türelmesek voltak a vára­kozók is. A szalon dolgozója két nadrágot is megmutatott. Hasonlót, amilyen B. Z.-é volt, de a megrendelési szá­mok nem egyeztek és a nad­rág sem az övé volt. — Mit csináljak most ma­gával? — kérdezte a hölgy. /— Hát... csak egy pillana­tig bizonytalankodott B. Z. — Próbáljuk meg kideríteni, ho­gyan cserélődött el! Rövidesen kiderült. hogy egy másik öltöny zakójához B. Z. nadrágját adták ki a boltban. — Még emlékszem, pár órája vitték el. Jöjjön vissza hétfőn délután. Addigra el­hozzuk a nadrágot! És elné­zést kérünk... B. Z. visszament hétfőn. Az ipró emberi tévedés egysze­rű megoldása azonban az élet furcsa csavarintásaival tovább bonyolódott. Az elcserélt nad­rágban egyhetes tanfolyamra Budapestre utazott a „cserélő” fél. — Nagyon sajnáljuk — mondta udvariasan az üzlet dolgozója. — Az illető csuk szombaton jön haza. Elhoz­zuk tőle a nadrágot, újra ki­tisztítjuk és jövő hétfőn jöhet érte. B. Z. türelmesen végighall­gatta és várt. A hír váratla­nul érte és gondolataiban kár­vallottnak hitte magát. Meg­érezte ezt a szalon dolgozója is. — Nem tudok mást tenni — mondta. — Hozzon be a héten egy másik nadrágot vagy za­kót, és ingyen, másnapra ki­tisztítjuk önnek. Hát csak bízhatunk egy­másban, gondolta B. Z. Már nem hitte magát sem kár­vallottnak, sem becsapottnak. Előfordul az ilyen, hadd utaz­zon az a nadrág. Aztán a jövő héten a nad­rág megkerült. Tisztán és ud­variasan adták át B. Z.-vek. És ráadásul az ígért zakót is kitisztították. Ilyen egyszerű. Csak két ember kell hozzá. Az egyik tévedését beismerte és jóvá­tételt ígért-adott. A másik az ígéretet, jószándékot elfo­gadta. B. Z. úgy érezte, hogy az ember jog- és igazságérzéke ilyen ügyekben is nemesedik. Zs. A. NÓGRÁD — 1984. június 8., pentek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents