Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)
1984-06-30 / 152. szám
Bakancsban és mezítláb Futni nehéz... napozni könnyű... a térkép még könnyebb, de eligazodni rajta...? A tájékozódási futás egy-egy pillanata. Én nézem..., hogy te hogyan építed a sátrad. mindenki loiazente a sátorfáját. Vége. Viszontlátásra Salgótarján! Végei ériek az idei ODOT eseményei AZ ORSZÁGJÁRÓ DIA- lúl rávarázsolják a trikókKOK országos találkozójának résztvevői tegnap este a salgótarjáni kempingben és a tóstrandon felütött sátrak környékén búcsúztak egymástól, a házigazdáktól. Az elmúlt négy nap alatt az ország legkülönbözőbb tájairól több mint kétezer középiskolás érkezett. Megdolgoztak érte már előzőleg derekasan, hiszen a megyék az ODOT- ot megelőzően selejtezőket, döntőket rendeztek, Salgótarjánba — ahol több mint tíz esztendeje már volt ugyanilyen rendezvény — a legjobbak jutottak el. Az érkezés? Tele várakozással, némi izgalommal, hogy megerednek-e az ég csatornái. Aztán az időjárás kegyeibe fogadja a résztvevőket. A város határában ott vannak a fogadóbizottság tagjai, a patronálok. Reguly Andrea például a salgótarjáni Madách Gimnázium tanulója, a Tolna megyeiek mellett tüs- téntkedik. A pásztói gimnazisták: Andrásira János és Valek Attila a zalaiakat és a komáromiakat fogják közre. — A mozijegy beszerzésétől a melegvíz-szolgáltatásig igyekszünk mindenre figyelni, mert nekünk is jólesik, ha gondoskodnak kényelmünkről — jegyzi meg Attila. Félórányi szabad idejük jutott, mert a csapatok a tóstrandi pálya környékén a természetjáró akadályversennyel gyür- kőznek. No, nem mindenki, mert a Komárom megyei altáborban néhányan fürdőruhára vetkőzve sütkéreznek. — Elégedettek vagyunk, s ez látható is rajtunk — fogad Metzger Gyula, az altábnr vezetője. — Szerencsénk van a jó idővel, meg aztán maga a környezet is csodálatos, emlékezetes volt a megnyitóünnepség, szóval, minden a legnagyobb rendben, a kulturális programok is színvonalasak ... A komáromiak az országos találkozót megelőzően, Tatán tartották a megyei ODOT-ot. Szakács Judit, a helyi Eötvös Gimnázium hallgatója is részt vett a rendezvényen, Salgótarjánról pedig minden bizonnyal kedves emlékekkel tér haza. — Ma volt a városismereti verseny. Jártunk a Kemerovo-lakótelepen, felkerestük az öblösüveggyárat, ismerkedtünk a város- központtal. Nagyon tetszett — meséli a délelőtt történteket. A kempinget- keresztül szelő út két oldalán sátrak és pavilonok. Varga György, az EXPRESS Ifjúsági és Diák Utazási Iroda megyei vezetője és munkatársai különös gondot fordítanak arra, hogy a megyét propagáló brosúrákból, térképekből elegendő álljon rendelkezésre, s nem rest beállni a pult mögé. ha éppen összeszalad ki- ;ebb csoport. Az Ifjúsár»5 lapkiadó Vállalat pavilonja előtt friss újságokat kf- nálnak. szemben az alkr’- mi postahivatal működük, egy sátorban az OPOT- emblémát pillanatokon bera, pólókra. A táborvezetőség épületében ugyancsak nagy a sürgés-forgás. Pintér László, a KISZ Nógrad megyei bizottságának titkára, a táborparancsnok figyelme mindenre kiterjed. — örülök, hogy végül is — ezt a máshonnan érkezettek mondták — sikerült tisztes feltételeket teremtenünk. Sokan dolgoztunk érte. Rengeteg segítséget kaptunk a társszervektől, a salgótarjáni gazdasági egységektől, s természetesen a KISZ alapszervezeteink vezetőitől. Csapatmunka ez a javából — jegyzi meg és máris robog tovább, mert a hangszóró közli: telefonon keresik. A segítők között ott vannak a fegyveres testületek tagjai is. Szakmár Rezső, az MHSZ megyei szervezetének titkára a következő nap részleteit beszéli meg. Mákos Márton őrnagy, az egyik Heves megyei egység parancsnoka már melegítőben, ami arra utal, hogy rendben mennek a dolgok. — Itt vagyunk megint — mondja, célozva az EFOTT rendezvényére, ahol a katonái, miként az idén is, példásan látták el a vállalt feladataikat. Telefonközpontot rendeznek be, színpadot építenek, meleg vízről gondoskodnak, eszközeiket készséggel bocsátják a szervezők rendelkezésére. Feltűnik . a sátrak között Berki Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese, aki rövid terepszemle után, láthatóan elégedett. Reggel hattól harsognak a hangszórók. A stúdió vezetője Nagv Károly, ki tudja hányadik üzenetet közvetíti. — Hoztunk magunkkal kétszáz órára való diszkózenét, régieket és frisseket, tehát műsori.smétlé.s nélkül akár két ODOT is következhetne részünkről. — Hogy sikerült a tájékozódási futás — érdeklődik Zentai Józseftől, a pásztói Mátraaljai Ál’-mi Gazdaság szakosztál' zetöjé- től, aki kollégáival még a hajnali órákban is számolgatott. — Az idén még ilyen nagy verseny nem v >lt az országban. Több mű-it ezer- háromszázán indu't’k a különböző korom! "''-okban. Pénteken a diákok nagy szomorúságára lezajlott a tábor búcsúestje is. 1 Címcserék, ígéretek, a viszontlátás reménye. A házigazdák is fellélegezhettek, hiszen néhány apróbb zökkenőtől eltekintve, a szervezésből jól vizsgáztak. Ma reggel, ha szomorúan is, de a csoportok autóbuszokra, vonatra szállnak, még egy utolsó pillantást vetve Salgótarjánra azzal a reménynyel, hogy ha nem is középiskolásként, de előbb- utóbb visszatérnek Nógrád megye székhelyére és festői környékére. A BAKANCS, az ODOT jelképe egy évig munka nélkül marad, de mint kiderült: a középiskolások tornacipőben, mezítláb is remekül érzik magukat. Egészségesek, frissek és kitartóak .. .' M. SzabÄ Gyula Benczc Péter felvételei / l
