Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)
1984-06-29 / 151. szám
Ha a pénzért tennénk, nem érné meg A megye 550 üzletét látják el Borsodi Világos sörrel a Karancs Palackozó Gazdasági Társaság salgótarjáni üzeméből, ahol naponta 56 ezer üvegbe kerül a sörgyár terméke. — Bencze —* Színt vált a Tarján-patak a kénsauas paciéból Tudják, ugye, mitől tejeskávé színű a salgótarjáni Tarján-patak? A vasoxidtól, •mely elsősorban a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kénsavas páclevével kerül bele. S azt tudják-e, hogy meddig lesz még barna a Tarján-patak? Nem egészen egy évig, aztán a megyeszékhely „folyója” leveti hozzá nem illő színét. Egy magyar szabadalom nyomán ugyanis a gyárban jövőre megoldódik a kénsavas páclé hulladékmentes feldolgozása, regenerálása. A szabadalom szerzői: dr. Kerti József, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa, Mándo- ki Andor, a Vasipari Kutató Intézet szaktanácsadója és Széky Miklós, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek műszaki fejlesztési főosztályvezetője találták ki a világon elsőnek, hogyan lehet a' kénsavas pác- lét olcsón, gazdaságosan feldolgozni, sőt, belőle igen értékes mellékterméket is nyerni. — A melegen hengerelt tér. mékeket hidegalakítás előtt a reve eltávolítására pácolni kell — magyarázza a találmány salgótarjáni szerzőtársa, Széky Miklós. — Az elhasznált kén- savas páclevet mésztejjel semlegesítettük, és a salakhegyre vittük. A revéből keletkező vasszulfátot a hagyományos módszer szerint kikristályosítják, s jobb híján elássák. A találmány viszont lehetővé teszi, hogy a léből majdnem százszázalékosan tiszta elektrolitvasat nyerjenek, aminek igen jó ára van a piacon. Az oldott állapotban levő vaszulfátból viszont újra kénsavat hoznak létre, melyet visszatáplálnak a pácolási folyamatba. — Hogy miből mit lehet előállítani, az eddig is ismert volt — teszi hozzá a gyár főosztályvezetője. — Csakhogy rendkívül drágának bizonyult a feldolgozás. Ezzel az eljárással azonban egy kiló elektrolitvasra mindössze hét kilowattóra villamosenergia-fo- gyasztás jut, s ezt már a gyárak megengedhetik maguknak. A szabadalomra három éve ütötték rá a pecsétet, majd a hasznosítást célzó tárgyalásokon volt a sor. Az USA-tól Japánig eddig 15 országban fogadták el, az európai tőkéspiaci hasznosítás jogát a nyugatnémet Keram chemie cég vette meg, s most építi az első berendezést az NSZK-ban. Az a Keram chemie, mely a salgótarjáni gyárban a sósavas pácolásra szolgáló berendezést megépítette. Ami pedig a szocialista országokat illeti, az első berendezés ép. pen Salgótarjánban, a kohászati üzemekben készül el. Az építkezést már megkezdték, s várhatóan a jövő esztendő első felében a berendezés munkához lát. Az egész beruházás húszmillió forintba kerül, ehhez az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 12 millió forint támogatást adott. Amennyiben az elektrolitvasat sikerül a gyárnak eladni, márpedig nemcsak hazai, hanem nyugati cégek is érdeklődnek iránta, akkor évi 7—8 millió forintos megtakarítást hoz a kénsavas páclé feldolgozása. — Már magához a kísérletek lefolytatásához is kaptunk anyagi segítséget, így a forintban mérhető kockázat tulajdonképpen csekélynek mondható — fűzi a szót Széky Miklós. — Inkább erkölcsi rizikóról volt szó. Kellemetlen lett volna belevágni e nagy horderejű dologba, aztán dolgavégezetlen abbahagyni, Csak Magyarországon legalább húsz nagyvállalatot érint a kénsavas páclé feldolgozásának megoldása. Az ehhez szükséges beruházás költségei három esztendőn belül megtérülnek. A környezet védelmében betöltött szerepe forintban, években bajosan mérhető, jelentősége szinte felbecsülhetetlen. Mi ennek csak egyetlen jelét fogjuk tapasztalni. Azt, hogy várhatóan jövő ilyen korra már nem barna víz folyik a Tarján-patak medrében. Szendi Marta Munkaverseny ösztönzéssel Különböző véleményekkel értékelték az elmúlt esztendőkben a munkaverseny-moz- galmat. Annak ellenére, hogy a mozgalom életképes, sokan mondták: megakadt ez a mozgalom, nem igazodik a korszerű követelményekhez, jórészt formális vonások jellemzik. És ebben volt is igazság. Ma úgy summázhatjuk, hogy megújulási készsége dicséretre méltó. A salgótarjáni öblösüveggyár szakszervezeti titkára, Longauer István, is így kezdte okfejtését. — Mi itt a gyár vezetésében, de úgy vélem, hogy másutt is ez idáig a szocialista munkaversenynek mozgalmi jellegét láttuk csak meghatározónak. Azt a mozgalmi jelleget, amely a dolgozók, a brigádtagok öntudatára kívánt hatni és a közösségi tulajdonosi szemléletet akarta erősíteni. Tagadhatalan, hogy Voltak is ebben sikerek. »— Változott ma a helyzet? Továbbra is fontos a mozgalom erősítése meggyőzéssel, szervezéssel — folytatja a titkár. — Emellé azonban fel kellett sorakoztatni a munkaverseny-mozgalom- ban is a termelési feladatok ellátására jobban ösztönző anyagi elismeréseket. Es fordítva. A termelési tervek teljesítéséért felelős vezetőket a mozgalom továbbfejlesztésében feladatuk végzése mellett kellett anyagilag is érdekeltté tenni. w Mi jelezte az öblösüveggyárban a változtatás szükségességét? Az utóbbi időkben csökkent a gyárban a brigádok száma, új munkabrigádok nem alakultak. Miért, tettük fel a kérdést. És az anyagi ösztönzés volt a titok nyitja. Az újonnan alakuló munkabrigádok, amelyek első évben a Kiváló munkabrigád címért versenyezhettek, csupán erkölcsi elismerésben részesülhettek. Ha ezt elnyerték, a következő évben megint csak az erkölcsi elismeréssel járó Szocialista címért dolgozhattak. — Az új szabályzat sem ad ezekhez a címekhez anyagi elismerést. Mi akkor az új ösztönző? — A termelési programod rendszerében havi vállalásokat tehetnek a brigádok — mondja Longauer István. — A program és vállalás alapján pontosan tudják, mit kell a hónapban teljesíteniük, és ha ennek eleget tesznek, akkor a mozgóbérkeretből havonta előre meghatározott juttatást kaphatnak. A teljesítésért járó összeget a brigádtagok között a brigádvzető és a bizalmi osztja el. —- Eddig ilyen nem volt? — így nem. Csupán éves vállalásokat éves szinten értékeltünk, és gyakran szinte megfoghatatlan dolgokat kellett értékelni egy-egy brigádnál. Természetesen a címek, fokozatok adományozásánál az éves elbírálás is megmarad. Az új szabályzat szerint a fokozatokra megállapított anyagi elismerés keretek között adható. Például az arany fokozatnál az egy főre eső ösz- szeg ezer-ezerháromszáz forint között lehet —i Ml az új még a munka- verseny-szabályzatban? —.Űj még — többek között — a művezetők anyagi ösztönzése, hogy területükön brigádok tevékenykedjenek. Ugyanis a művezetők éves prémiumának bizonyos százaléka ahhoz is kötött, hogy irányításuk alatt hány brigád és hogyan dolgozik. W De nemcsak a prémiuméval érdekelt a művezető a munkaversenyben — veszi át a szót Pindroch György, a szakszervezeti bizottság termelésfelelőse. — A szabályzatban az egyéni versenyformák között szerepel a Kiváló termelésirányító cím is, amely kettőezer forint anyagi elismeréssel jár, —• A kollektív versenyformában van-e új elem? * «— Régóta foglalkozunk már a Kiváló műszak, parti cím bevezetésével — mondja Pindroch György. Ez most bekerült a szabályzatba, értékelése negyedévenként történik majd. Az első értékelés júliusban lesz. Ez talán a legérzékenyebb formája lehel a kollektívák versenyének. A szakszervezetben azt is elmondták, hogy a munkaver- seny-szabályzatot a brigád- vezetők tanácskozása megvitatta, az abban foglaltakat a brigádok ismerik. Rövid gyárlátogatás során erről érdeklődöm. Godó Gyula talpkészítő mester-szakmunkás kezében ügyesen dolgozik a puncsár. A szerszámmal gyorsan formálódik az üvegkehelyre apró izzó gömbből a talp. — Hétfős brigádunk tavaly arany fokozatot kapott. Teljesítményéért ötezerhatszaz forint járt a brigádnak — mondja nem szünetelő munkája közben a brigádvezetö- helyettes. — Ebben a munkában igen egymásra vagyunk utalva, a terhelést csak így bírjuk... Az új ösztönzésből tudok, de bevezetése lassan megy. Szerintem ez is egyik oka annak, hogy most kevesebb a szocialista brigád, mint nyolc-tíz éve volt. A feldolgozó üzem Hámárt Kató” brigádja is arany fokozatot kapott múlt évi munkájáért. —•Jó volt a termelési százalékunk — mondja Horváth Istvánná. — A lemaradásokat úgy hoztuk be, hogy három hónapon keresztül szombatvasárnap is dolgoztunk. Üj dolgok a munkaversenyben? Ügy tudom, az elmúlt hónaptól indult közvetlenebb őszé tönzés a versenyben. Mit várok tőle? Amit vállalunk, azt teljesítjük. És csak ösztön-! zőbb lesz, ha havonta mozgó-j bérből is részesülhetünk. <— Tizenhét éve vagyok brp gádvezető — mondja végűi Horváthné —, a munkaversenyben vállalásunkat, a moz-t galmat, ha a pénzért tennénk, nem érné meg..: Ä szocialista brigádmozgaJ lom hármas követelményéből a termelés teljesítése csak az egyik. Ennek megújulási töv rekvései érzékelhetők az öblösüveggyárban. Bízni kelty hogy ez is egy lépés. Ksély Andrást Mikroszámítögépes folyamatirányító rendszer Különféle technológiai folyamatok automatikus irányítására, felügyeletére alkalmas mikroszámítógépes folyamat- irányító rendszert fejlesztettek ki a Vegyiműveket Tervező Vállalat szakemberei. A rendszerrel egyebek között komplett gyártósorok munkája is vezérelhető, ellenőrizhető. Az automatika figyelemmel kíséri, hogy a berendezésekben lejátszódó folyamatok eredményei megfelelnek-e az előírásoknak, s ha eltérést észlelj azonnal beavatkozik, például szelepeket nyit ki, megváltoztatja az adagolást, szükség szerint megváltoztatja a hőmérsékletet. A számítógép mindenről feljegyzést készít memóriájában, amivel megkönnyíti az adatok utólagos elemzését. Az egész technológiai folyamatra kiterjedő központi felügyelet és irányítás nagy mértékben tovább javíthatja a munka eredményét, hiszen ma még az automatikus berendezések többségénél is csak az egyes fő műveletek ellenőrzésére van lehetőség. A VEGYTERV rendszerének sikeres kialakításához a Villamos Berendezés és Elektroni- . kai Vállalat szakembereinek munkája is hozzájárult. A mikroszámítógép felépítéséhez szükséges modulelemeket a két vállalat munkatársai közösen fejlesztették ki a korábban jól bevált alapkonstrukcióból. A továbbiakban is a VBKM szállítja majd a mikroszámítógépek modulelemeit. Kulcsember az igazgató a gazdaságirányítás célja, hatékonyságának mércéje a vállalatok vállalkozó jellegének, versenyképességének erősítése. A készülő intézkedések —- az ösztönzés, a szabályozás, a szervezeti és jogi lépések — címzettjei a gazdálkodó egységek. Az intézkedések fogadtatása, értelmezése, végrehajtása pedig döntően vezetői feladat. A megújuló feltételek közt különösen felértékelődik az első számú vezető szerepe, tevékenysége. Az igazgató, az elnök jelenleg fs a dolgozó kollektíva kulcsfigurája. Érdemes lenne valamilyen közvélemény-kutatással rangsorolni, a szakma, a megye, az ország igazgatóit, elnökeit. És ha ezt követően — már nem szavazással, hanem gazdasági mutatók alapján — a vállalatokat is rangsoroljuk, kiderül, hogy a jó hírű cégek élén jó nevű vezetők állnak. A sereghajtó vállalatok és az élenjáró vezetők aligha kerülhetnek össze. A mű minősíti a mestert, vagy a mester a művet? A kialakuló értékpárok az objektum és szubjektum kölcsönhatásairól vallanak. Áttekinthető, letisztult viszonyok közt, amikor egyenlőek az esélyek és ismeretlenek a kicsinyes gyámkodások, a gazdálkodásba való külső beleszólások, a vezetői képességek még teljesebben érvényesülhetnek. Ennek csak látszólag mond ellent az a körülmény, hogy az igazgatót a vállalatok többségénél majd a dolgozók választják. A vezetői státus egyértelművé válik. Az irányító hatóságtól való függőség megszűnik, s az igazgató a kollektívának tartozik majd felelősséggel. A megbízatáshoz hasonlóan a felelősség is hosz- szabb távra szól. A kollektív vezető testület a fejlesztés, gazdálkodás fő irányát, stratégiáját határozza meg. A napi munkában, a végrehajtásban az igazgató operatív módon, egyszemélyi felelősséggel dönt. A mozgásteret behatárolják a törvények, a jogszabályok, valamint a személyes képességek. A vezetői képességek legfőbb mércéje aa eredményes cselekvés. Nem szükséges, hogy az első számú vezető legyen az első az ötletgazdagságban, a vállalkozó készségben, vagy a szakmai felkészültségben. De mindenképpen legyen nyitott, igényelje a véleményeket, javaslatokat, ismerje föl a jó ötleteket, kezdeményezéseket, a tehetséges embereket és merjen dönteni, a legjobb erőkre építeni. önmagában persze ez kevés, ha hagyja érvényesülni a különböző tehetségeket, kezdeményezni a beosztottakat. Nagyon fontos, hogy ő maga kiemelkedjék akaraterő és — mondjuk így — akaratatvivő-képesség dolgába. Vagyis tudja mit akar, — és azt el is tudja érni. Ehhez szükségesek egyértelmű, világos célok a munkában, a szívósság’ és következetesség; mondhatnák tántoríthatatlan meggyőződés A Végrehajtásban. Tehát tudjon igent és nemet mondani, ne akarjon. —« úgysem sikerülhet —, mindenkinek és mindig a kedvében járni. Célba érni nem lehet önfejű és makacs módszerrel, csak rugalmas, türelmes, meggyőző munkával. A jó vezető el tudja fogadtatni véleményét, s nem válhat az egyes emberek és csoportok jellegtelen kiszolgálójává. Képes például fordulatot kezdeményezni n meglevő bérezési gyakorlatban. A bérmegállapítások alkalmával avs igazgató nem állhat többé a munkavállalók pártjára, hanem következtésen a munkáltatót kell képviselnie. (Miközben erősödik, egyértelművé válik a szakszervezetek partnerszerepe, érdekvédelmi funkciója.) Ehhez nem buzdításra van szükség, hanem a vállalati vezetők költség- és különösen bérköltség-érzékenységének fokozására, oly módon, hogy anyagilag érdekeltté teszik őket a nyereség hosszú távú növelésében, a vállalati vagyon gyarapításában. Csak úgy vál* hat feleslegessé a központi átlagbér-szabályozás, a vásárlóerő központi kézben tartása, ha megteremtik a fedezet nél-' kuli bérkiáramlás ilyen intézményes garanciáit a vállalatok,; nál. íme, nem könnyű a vezetők dolga, s a követelmény velük szemben csak növekszik. Mégis biztosra vehető, hogy jelentősen gyarapszik a kiemelkedő vezető személyiségei« aránya. Azért is, mert ahogy mondják, teher alatt nő a pálma. De nem kevésbé azért, mert a demokratikus nyilvánosság kedvez a legjobb képességek kibontakoztatásának és a természetes kiválasztódásnak. A dolgozó nép okos gyülekezetében csökken a szubjektivizmus veszélye, s az ismeretekkel és az érdekeltséggel arányosan nő a tények tárgyilagos mérlegelésének lehetősége a vezetők kiválasztásában; munkájuk minősítésében. Akkor lesz teljes a kép, ha mindehhez még azt is hozzávesszük, hogy várhatóan növekedni fog a vezető beosztások vonzása, anyagi és erkölcsi elismerése. B 'i ígéretes előnyök és a feltételezhető pozitívumot* mellett persze azzal is számolni kell, hogy a társadalmi demokratizmusnak nincs múltja, hagyománya hazánkban. Ki kell járni a -demokratikus gyakorlat iskoláit, az igazgató-, a tanácstag- és képviselőjelölteknek, valamint a választóknak és a testületeknek egyaránt. Mindenekelőtt túl kell jutnunk az érdemi választás, a jelöltség túlhangsúlyozott egzisztenciális kockázatán. A hazai szövetkezeti mozgalom gyakorlata bizonyítja, hogy van rá mód és le, hetőség. KovÓcs József NOGRAD - 1984. június 29., péntek 3
