Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)

1984-06-24 / 147. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYFSUl JFTFK! NOGRÁD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS.LAPJA XL, ÉVF., 147. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. JÚNIUS 24., VASÁRNAP Kritikus napok a háziasszonyok és a férfiak, akik a bevásárlásért felelősek a családban, rendre tapasztalják, hogy a hét eleje és vége kritikus időszaknak számít az élelmiszer-kereskedelemben. Szombaton délelőtt gyakran már az ABC-áruházak polcai is félig üresek, a kisebb üzletedben pedig az olcsóbb szalámit, kol­bászt, az ízesített krémtúrót, a kiflit is hiába keres­sük. A hét végén előfordul, hogy idő előtt elfogynak a keresettebb húsrészek, és az amúgy bővében levő csirke sem kapható korlátlanul. Hétfőn reggel, ha lehet, még csupaszabbak a hűtő­pultok —, legalábbis a nagyobb üzletekben. A kiseb­bek ugyanis ki sem nyitnak. Azok kedden reggel kez­dik feltölteni áruval az eladóteret, s mire nagyjából minden szállítótól mindenféle termék megérkezik, már sz. *iát mutat a naptár. A biztonságra törekvő házi- as„_pny ezért három napra szorítja össze az alapos bevásárlás idejét: szerda, csütörtök és péntek az a néhány nap, amelyen a megszokott, az elvárható vá­lasztékból lehet válogatni. Vagyis a hét kisebbik fe­lén van csak módunkban beszerezni mindazt, amit a mezőgazdaság és az élelmiszeripar produkál. Vagy három évvel ezelőtt lényegesen jobb volt a helyzet. A kereskedelem kritikus napjai nagyjából azóta jelentkeznek, amióta általánossá vált az ötna­pos munkahét. Ahhoz ugyanis, hogy a kereskedelmi dolgozóknak ki tudják adni a heti két szabadnapot, az egy-két személyes üzleteket — és országszerte ezek vannak többségben — a boltot nem csak vasárnap, hanem a hét még egy napján zárva kell tartani. A plusz egy nap többnyire a hétfő, aminek két oka is van. Egyfelől a bolti dolgozóknak is az az előnyös, ha második szabadnapjuk a vasárnaphoz csatlakozik, másfelől a megfigyelések szerint hétfőn amúgy is kisebb a forgalom; a háztartások a hét végi maradé­kot fogyasztják. De miért szűkül be a választék a hét végén és a hét elején az ABC-áruházakban is? A szombatra egy­szerű a magyarázat: az óvatos boltvezetők a gyorsan romló termékekből keveset rendelnek, nehogy hétfőig lejárjon a fogyaszthatósági idejük. Hétfőn a nyitás­kor pedig azért nincs párizsi, vagy olcsó kolbász, mert az előző hétről nem maradt — nem is marad­hatott —, a friss pedig meg sem érkezhetett, hiszen az iparban sem dolgoztak szombaton és vasárnap. Amíg a hétfőn frissen készült tejtermékek, felvágot­tak minden üzletbe eljutnak, addig bizony eltelik egy délelőtt, vagy egy egész nap, attól függően, mikor, hová szállít a húsipar, a tejipar, a hidegkonyha, a cukrászat. Tovább bonyolítja a vásárló helyzetét, hogy a tar­tós áruk — liszt, cukor, konzerv és más hasonlók — a nagykereskedelmi vállalatoktól érkeznek úgynevezett túrajáratokkal.' Ez az elnevezés valamiféle menetren­det takar, amely szerint a füszértek teherautói meg­határozott időnként — nyolc-tíz naponként — kere­sik fel az üzleteket a rendelt áruval. Csakhogy a kereslet is ingadozik olykor, ezért az sem kizárt, hogy a tárolható élelmiszerek valamelyike szintén hiány­zik egy-két napig. Így történik, hogy egyes helyeken még szerdán, csütörtökön, vagy pénteken sem lehet egyszerre minden szükséges árut megvásárolni, és hol a kekszért, piskótáért, hol a bébiételért, az üdítő italért, hol a friss sajtért, felvágottért újra és újra el kell menni a boltba. Belejátszik még mindebbe a kereskedelem érdekelt­sége is, amely azt diktálja, hogy minél kisebb kész­lettel. minél nagyobb forgalmat bonyolitson le. A boltosok tehát a tartós árukat sem igyekeznek külö­nösebben raktározni: lehetőleg csak annyit tartanak, amennyi gyorsan eladható. Ügy tűnik, a megváltozott helyzethez elsősorban a vásárló kénytelen alkalmazkodni. Tekintve, hogy jó­formán minden háztartásban van már hűtőszekrény, felesleges is mindennap vásárolni; ésszerűbb és egy­szerűbb több napra előre beszerezni az enni-inni va­lót. Különösen vonatkozik ez azokra, akik saját ko­csijukon vihetik haza az alaposan megpakolt kosara­kat, szatyrokat. De az ötnapos munkahét előnyeit élvező élelmiszer- ipartól is elvárható, hogy korszerű módszerekkel se­gítse a háztartásokat. Mindenekelőtt azzal, hogy to­vább növeli az eltartható termékek választékát. A tartós és féltartós tej, a sokáig tárolható szendvics­kenyér mellett hasonló tulajdonságú felvágottak elő­állítása a feladat. A nagykereskedelmi vállalatok szállításainak szü­neteit a boltosok úgy hidalhatják át. ha szükség ese­tén nem várnak a túrajáratokra. hanem igénybe ve­szik a kereskedője áruházait, ahol azonnal, várako­zás nélkül kiszolgálják a viszonteladókat. így Jehet gyorsan pótolni a véletlenül kifogyóban levő lisztet, cukrot, édesárut, konzervet, miegymást. A z ötnapos munkahét olyan vívmány, amelyből nem lenne igazságos kirekeszteni a kereskede­lemben és az élelmiszeriparban dolgozókat. Az viszont képtelenség, hogy a bőségesen rendelkezésre álló élelmiszerekhez a fogyasztók csak nehezen jus­sanak hozzá. Az iparnak a tartós termékek előállítá­sával. a kereskedelemnek a rugalmasabb árubeszer­zéssel. a vásárlónak pedig némi otthoni tárolással ajánlatos ellensúlyozni az ötnapos munkahéttel járó következményeket. fiái Zsuzsa Mai számunkban: ARATÁS ELŐTT * LAKÓTELEPI „ÉBRESZTŐ” KÉTEZER GYEREK GYÁMJA VAN REMÉNY A FÜLEMELKEDÉSRE Kommunista műszakot tartottak tegnap az ÉMÁSZ salgótarjáni üzemigazgatóságának nyolc kirendeltségén. A társadalmi munkaakcióban mintegy háromszázan vettek részt, ennek során sürgős, az őszi-téli felkészülésből adódó feladatokat oldottak meg, háló­zatszerelést. karbantartást végeztek. Egyebek között építették a Balassagyarmat—Nóg- rádkövesd közötti 120 kV-os vezetéket, transzformátorokat láttak el megyeszerte vil­lámcsapás elleni védelemmel, középfeszültségű hálózatok fenntartási munkáival halad­tak. Sokan a salgótarjáni új üzemirányítói központ körüli parkot rendezték. A kommu­nista szombat után járó bérüket az ÉMÁSZ dolgozói a vasasszakszervezet ajánlása alapján az iparági alacsony jövedelmű nyugdíjasok pénzbeli támogatására fordítják. Képünkön Tóth János főszer elő irányítása mellett a Salgó bánya—Somoskö körzetében levő 20 kV-os vezetékhálózat karbantartási munkáját látják el a Béke Szocialista Bri­gád tagjai. — kulcsár — Kedvezőbb árak — Javuló gazdálkodás Remény a tőkésexport növelésére Mar csak néhány nap vá­laszt el bennünket az első fél évtől. Az eddig eltelt idő­szak termelési és gazdálkodá­si eredményei többé, kevésbé megbízható támpontot adnak a várható első félévi terv tel­jesítéséről, biztató, vagy el­lenkező előjelű utalást tesz­nek a nyereséges gazdálko­dás színvonalának alakulásá­ra. Jó nyereséggel Az Ipoly Bútorgyárnak nin­csenek értékesítési gondjai, mert olyan termékeket állít elő, amelyekre a fogyasztók- 'vuú-c, a piacnak szüksége van. A lakás- és iskolabútorait csaknem kizárólag a belföldi piacon értékesíti, jórészt a korábbi vevőinek körében. Az első öt hónap adatai szerint termelésüket a tava­lyi év azonos időszakához 2 millióval szárnyalták túl, az elképzelt nyereséget pedig több mint 10 százalékkal. Ez­zel szemben a tervhez ké­pest 3 százalékkal maradtak el a termelési értékterv tel­jesítésénél. Ez részben össze­függ azzal, hogy a múlt év­hez képest az idén magasra emelték a mércét, részben az­zal, hogy a megnöveke­dett feladatokat a koráb­binál kevesebb létszámmal oldották meg. Az előbbiek el­lenére a végzett munka ér­tékét a nyereség erőteljes nö­vekedése teszi igazán elis­mertté. Ez utóbbinak több összetevője van. A közvetett exportra kerülő termékeik­nél, valamint a szocialista piacra kerülő bútoraiknál a korábbiakhoz képest ked­vező árakat értek el. Ez­zel egyidőben több te­rületen csökentették a ter­melés különböző költségeit. Kedvező tendencia A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat a szaná­lási eljárás után kidolgozott intézkedési tervében foglalta­kat igyekszik következetesen végrehajtani. Előnyei jelent­keznek már a gazdálkodás javuló tendenciájában. Az év első öt hónapjában tíz létesítményt adtak át, amely 10 millió forinttal na­gyobb értéket képvisel, mint az elmúlt év azonos idősza­kában. Csökkentek a minősé­gi és mennyiségi hiányok. Az előbbit 0,47 százalékról 0.37 százalékra, az utóbbit pedig 1.16 százalékról 0,57 száza­lékra. A balassagyarmati 13- as jelű lakóépületet hiány­mentesen adták át. Kedvező változás történt a létszámhelyzetben, aminek eredménye sajnos nem tükrö­ződik eiéggé a termelés nö­vekedésében és a termelé­kenység emelkedésében. Ugyanis az első öt hónapban termelési tervüket csak 97 százalékra tudták teljesíteni. Ennek megfelelően alakult az egy főre jutó termelékenység, amely 4000 forinttal marad el a tervezettől. Ez utóbbi két szám arra hívja fel a vállalat vezetőinek figyel­mét, hogy még nem si­került eléggé az élő munka hatékonyságát a kívánt szint­re emelni, azaz a kifizetett bérrel még nincs összhang­ban a teljesítés. Erre utal a bérhatékonyság 6 százalékos romlása is. Túlteljesítéssel számolnak A Magyar Kábel Művek ba­lassagyarmati gyára az idei első öt hónapban 36,2 száza­lékkal termelt többet, mint az elmúlt év azonos idősza­kában, de még ez sem volt elég a tervezett szint eléré­séhez, Attól 5,6 százalékkal maradtak el. A termelt áru piaci érté­kesítése viszont változatos képet mutat. A belföldi érté­kesítés megközelíti a válla­lat elképzeléseit, a rubelel­számolású export a tavalyi­hoz képest 63 százalékkal, a tervhez képest pedig 38,5 százalékkal több. Ahogy Csá­szár Ferenc termelési osz­tályvezető fogalmazott, a nem rubelelszámolású termelésük viszont kedvezőtlenül alakult. A bázishoz képest ugyan je­lentős a fejlődés, a tervhez képest viszont csupán 54,2 százalékot jelez a statisztika. Ez utóbbi kapcsán megemlí­ti, hogy nem jött be az a je­lentős tétel, amire korábban számítottak, s helyette egyéb kisebb tételek előállítására vállalkoztak. Ügy néz ki, hogy a tőkésexportnál a közeljö­vőben előnyös változások kö­vetkeznek be. Az ezzel kap­csolatos tárgyalások olyan előrehaladott állapotban van­nak. hogy a harmadik ne­gyedévben a nem rubelelszá­molású exportban is a ko­rábbinál jóval gyorsabb üte­met tudnak majd diktálni. Egyébként a folyamatos ter­melést semmi sem gátolja, ezért úgy számolnak, hogy az első félévi termelési érték­tervüket 1 százalékkal túl­szárnyalják. A könnyű műfaj jegyében Nyári filmkínálat A nyári hónapok minden évben megkülönböztetett fel­adatot, „kihívást” jelentenek a filmforgalmazók számára. Nógrádban, ahol a bánki és felsőpetényi vetítéseket le­számítva — nincsenek sza­badtéri filmelőadások, külö­nösen nehéz a forgalmazók helyzete. Ám a Nógrád me­gyei Moziüzemi Vállalat ve­zetői azonban optimisták — bíznak abban, hogy a „nyár­ra hangszerelt” műsorpolitika révén idén sem lesz néző­számkiesés a megyében. Sőt!... Kétségtelen, hogy már a nyárelő is néhány igazi si­kert hozott. A „101 kiskutya” a „Kelly hősei” és „A pisz­kos tizenkettő” után a legna­gyobb érdeklődés most John Guitllermin rendezte amerikai filmhorrort a „King-Kong”-ot előzi meg. A várható rekord­nézőszám reményében július közepétől a salgótarjáni No­vember 7. Filmszínház eleve 40 előadást tervezett a film­ből, de — ha ez is kévésnek bizonyulna — további elő­adásokra prolongálják a pro­dukciót. Hasonló érdeklődésre tarthat számot a „Csillagók háború­ja” című amerikai sci-fi IV. talán leglátványosabb része —, amely a „Jedi visszatér” alcímet viseli. Ezzel a nógrádi­ak augusztus végén találkoz­hatnak. Ki ne emlékezne Herbie-re, a világ legokosabb Volks­wagenjére? Nos, a „Kicsi ko­csi újra száguld” című NSZK vígjátéknak ismét ez a bo­gárhátú autó a főszereplője. Ugyancsak vidám emlékeket idéz a „magas szőke férfi”, azaz Pierre Richard, akit most a „Balfácán” címszere­pében láthatunk viszont, jú­lius végén. Meglepetésnek ígérkezik az „Arany a tó jenekén” című új-zélandi kalandfilm, mely­ben íolclon-vizben-levegőben folyik ádáz küzdelem a mil­liókat érő zsákmányért. A „Szalamandra” című olasz— angol produkció műfaja kri­mi, és — a többi között — Franco Néró, Claudia Cardi­nal, Anthony Quinn és Mar­tin Balsam neve fémjelzi. Nem maradnak filmcseme­ge nélkül nyáron az igénye­sebb alkotások iránt érdek­lődők sem. Roman Polanski „Egy tiszta nő” című kétré­szes angol filmje Thomas Hardy — nálunk is megjelent — regényének sok fesztiválon díjazott adaptációja. Kelle­mes, de színvonalasan szóra­koztató film a „Szomszéd szeretők” című francia pro­dukció, melyet Francois Truf­faut rendezett. A neve« len­gyel rendező Krisztof Zannusi új filmje a „Szerződés” a mai lengyel értelmiséget mutatja be a tőle megszokott színvo­nalon. Három testvér drámája és egy ország dilemmája bonta­kozik ki az olasz Francesco Rosi legújabb filmjében, a „Három jivér”-ben. Hosszú évék óta először lesznek nyáron magyar film- bemutatók. Balassagyarmaton már július elején műsorra tű­zik Mészáros Gyula „Házas­ság szabadnappal” című" víg­játékát, de nagy sikert ígér — mégpedig elsősorban a fel­nőttnézők körében — Nepp József „Hófehér” című rajz­filmje, amely a Hófehérke és a hét törpe meséjének mór* bidan megrajzolt paródiája^ Végül ugyancsak a nyár fo­lyamán kerül a mozikba az „Omega-Omega-Omega” cí­mű koncertfilm, Jancsó Mik« lós rendezésében. A Nógrád megyei Moaiüze» mi Vállalat két „nehezebb® magyar filmnek — Mészáros Mál ta „Napló gyermekeimnek” és Kis József ,,Nyitott utak” című alkotásának — is „zöld . utat” adott a nyári filmkíná­latban.

Next

/
Thumbnails
Contents