Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)
1984-06-20 / 143. szám
Tisztségviselők tanfolyama r A Pedagógusok Szakszervezetének Nógrád megyei Bizottsága június 22-ig tartó tanfolyamot szervez szakszervezeti titkárok és bizalmiak részvételével. A tanfolyamon mintegy hatvan kezdő szak- szervezeti tisztségviselő vesz részt. Az előadásokat a Szak- szervezetek Nógrád megyei Tanácsa oktatási és művelődési központjában tartják. Az első napon Kósáné dr. Kovács Magda, a Pedagógusok Szak- szervezete központi vezetőségének titkára szólt a szervezet belső életéről és a legfontosabb tennivalókról. A továbbiakban előadást tart többek között — Fejes Balázs, az SZMT munkavédelmi osztályvezetője, dr. Csongrády Béla, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának osztályvezetője és dr. Horváth István, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője. Hosszabb a határidő A Budapest Főváros Tanácsa és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium által kiírt „Az év lakóháza 1983.” pályázat beadási határidejét a bíráló bizottság meghosszabbította; az új határidő: 1984. június 30. Pályázhatnak azoknak a családi és társas'názaknak építtetői (tulajdonosai), tervezői és kivitelezői, amelyekre 1983-ban adtak használatbavételi engedélyt. A legjobb épületek alkotóit 25 ezer forintos első díjjal, továbbá 3 darab 8 ezerforintos díjjal jutalmazzák. Jelentkezés és részletes felvilágosítás: Fővárosi Magán- lakásépítési Információs és Szolgáltató Iroda, Budapest V., Királyi Pál u. 12. Telefon: 187-258. * Lépcsőn járás és az egészség Dortmundi munkafizioló- gusok három hónapig tartó kísérletsorozatban vizsgálták egy 31 emeletes irodaház 50 olyan, 35 éven felüli dolgozóját, akik egész nap íróasztal mellett ülnek. A kísérletek során e dolgozóknak naponta legalább 25 emeletnyi utat gyalog kellett megtenniük. Az ugyanilyen létszámú kontrollcsoport tagjai csak lifttel közlekedhettek. Megállapították, hogy a lépcsőn járás átlagosan 24 százalékkal növeli a fizikai teljesítőképességet. Néhány dolgozó teljesítménynövekedése a 100 százalékot is megközelítette a 13 heti tréning hatására. Az eredményeket elsősorban a kísérleti személyek keringési folyamatainak nagymérvű javulásával magyarázták. VilágEajnoJcsag kovetícezHc Szilvásvárad: hajfás, fogatok! a*IS13!'! II Hij: , uilifl! | |l,1 l'IWw1 ifi M 'W* 45 1 iip !lf fi!-''í 1? !W; *4*• • Í-: ,11 ' jÄvrij ':.'i iií'l •'■luS-i* r- i- I" i" i"ti3i>• i:: 'i* • : 1 Most jön a hetedik — emlegetik mind gyakrabban a „magyar sportágnak” is nevezett fogathajtás hívei, hiszen augusztus 17. és 20. között, Szilvásvárad környékén, sorrendben hetedszer találkoznak világbajnoki vetélkedőn a legkiválóbb hajtők. Magyar- ország ezúttal másodszor lesz házigazdája a nevezetes eseménynek, hat esztendővel ezelőtt ugyanis Kecskeméten rendezték a VB-t. A magyar fogathajtók különben szinte mindig úgy szerepeltek, mintha hazai környezetben álltak volna rajthoz. A sorozat 1974-ben, a svájci Fraunfeldben kezdődött, ahol az egyéni versenyt a ma is válogatott Fülöp Sándor nyerte. Két esztendővel később, a hollandiai Apel- doornban már teljes volt a siker: Abonyi Imre és a Bárdos, Fülöp, Abonyi összeállítású csapat egyaránt aranyérmet szerzett. A kecskeméti világbajnokságig újabb két év telt el, de az erőviszonyok semmit sem változtak, hiszen Bárdos György, valamint a Fülöp, Papp, Bárdos hármas a hagyományoknak megfelelően mindenkit lekörözött. Az angliai Windsorban U980) Bárdos megismételte' sikerét, de a csapatviadalt a házigazdák nyerték. A legutóbbi VB-n, 1982-ben — a színhely újra Apeldoorn volt — kivételesen nem termett igazi babér. mert a hollandok a kitűnő Tjeerd Velstrával az élen mindkét aranyérmet otthon tartották. — Most is nagy csata várható a .holland és a magyar válogatott között, de számolni kell másokkal is — mondja dr. Fehér Károly, a szervező bizottság tagja, a VB sajtófőnöke. A magyar csapat héttagú kerettel készül a szilvásvára- di találkozóra, a jelöltek között van a már többszörös VB-aranyérmes Bárdos és Fülöp is. A többiek névsora: Bálint, Bozsik, Fintha, Juhász, Muitv. — Ha már itt tartunk, hadd 'jegyezzem meg: van bennünk némi szorongás, hiszen az utóbbi években egymás után rendezték a nagy viadalokat hazánkban, valamennyit szép sikerrel. Azaz, a leckét alaposan feladták nekünk — folytatja dr. Fehér Károly. — Mindenesetre igyekszünk a korábbi vetélkedőkhöz méltó módon felkészülni. Ez van tehát a kulisszák mögött. De mi lesz a verseny színhelyén? Az egyéni és a csapatsorrendre természetesen csak a jósok tippelhetnének a siker reményében, ám a programról nem lehet vita, az ugyanis a fogathajtó-viadalokon már megszokott szisztéma szerint zajlik. A versengés a bemutatással kezdődik, ami a fogatok szépségversenyének nevezhető. Következik a díjhajtás; ebben sok minden eldőlhet, mert a magyarok ezt a számot kedvelik a legkevésbé. A szakemberek úgy vélik: ha itt nem kerülnek nagy hátrányba a hazai versenyzők, akkor... A harmadik szakasz a maratonhajtás, amelyben a 30 kilométeres terepen különböző gyorsasági és ügyességi feladatokat teljesítenek a résztvevők. S végül a záró rész az akadályhajjás, ennek során a keréknyomnál valamivel szélesebb, bóják közti területen (összesen húsz akadály) kell ■ áthaladniuk a fogatoknak. Lehetőleg hiba nélkül, és az úgynevezett alapidőn belül. — Bár voltak, akik vitatták, már régóta bebizonyosodott: a fogatha.itás igazi sport — érvel dr. Fehér Károly. — Nem kétséges, hogy ez Szilvásváradon is igazolódik majd, ahol — nagyon remélem — a magyar versenyzők szép sikerekkel szereznek újabb híveket e látványos, de nagyon nehéz, az eredményes szerepléshez hosszú és alapos előkészületeket igénylő sportágnak. Mert bármennyire is izgalmasnak ígérkezik a verseny, mint sajtófőnök is mondhatom: nincs jobb propaganda, mint a győzelem... Hegyi Iván Lehet-e az emberekkel .takarékoskodni"? II M unkám során gyakorta találkozom az ítélkezésben dolgozókkal, megyei bírákkal, fogalmazókkal. Miről beszélgetünk? Amiről bárki ebben az országban. Napi politikáról, munkájukról, csip-csup magánügyeinkről, a megélhetésről. Mit tagadjam, a pénzről is szó esik. Az országos gyakorlattal egyezően Nógrádiján is van különbség a jogi végzettségű szakemberek fizetései között, s nem a bírák keresnek a legtöbbet. Számukra nincs mód a „mellékesre” Szakterületük ezt nem is teszi lehetővé, de idejük sem maradna rá. Ha a megyében működő bíróságok vezetői találkoznak — sok egyéb között — erről is szót ejtenek. Mint mondják, a bírák jövedelme az utóbbi években szerényebb mértékben növekedett, mint a jog egyéb területein dolgozóké. Egyetértenek dr. Borics Gyula minisztériumi államtitkár egyik megjelent írásával, amelyben azt fejtette ki, hogy az igazságszolgáltatásban munkálkodó jogászok tulajdonképpen ugyanolyan átlagos besorolást kapnak, mint más közalkalmazottak. Feladataikhoz mérten nincsenek kellőképpen megfizetve — summázhatnánk a tényt. — Más területen is előfordulnak ilyen kedvezőtlen jelek — mondhatnánk, s nem is állunk messze az igazságtól. Csakhogy az igazságszolgáltatásban tevékenykedők nem kis szereppt vállalnak a törvényesség megóvásában, a bűnesetek megelőzésében, s bátran mondhatjuk: a közélet tisztaságának biztosításában. E tekintetben talán már másként fest az államtitkár mondandójának lényege. A társadalom egészséges fejlődésének védelmében sokszorosan nagyobb a felelősségük, mint az állampolgárok túlnyomó többségének valaha. N ógrád megyében az elmúlt évek során — tudatos kádermunka nyomán — kialakult a megfelelő törzsgárda az igazságszolgáltatásban. Kétségkívül érezhető a nagyobb megbecsülés hiánya a szükségesnél, ám a bírák megalapozott munkája mégis tiszteletet parancsol. Míg másutt esetleg kisebb a vonzása a bírói munkának, a megyében egészséges korszakváltás történt. Jól képzett fiatalemberek — nők és férfiak megközelítőleg felefele arányban — kerültek a bírói pulpitusra és munkájukat nagy szakmai hozzáértéssel végzik. A gyakorlat, a tapasztalatok megszerzésében az idősebb kollégák bábáskodnak felettük, s ez a szakmai segítség kinevezésük után is folytatódik. Lehet-e takarékoskodni az emberekkel? Lehet és kell is. Erre kitűnő példa a megye bíróságainak belső nevelő munkája. Ha a fiatalítás nem is volt zökkenőmentes, a zökkenőket épo az idősebb korosztály tudása, jelenléte simította el. Jól éltek az ösztöndíjasok beillesztésével. Korábban előfordult, hogv más vidékről érkezett fiatal jogászok kapták az anyagi támogatást tanulmányaikhoz, majd amikor Nógrádban munkába álltak, a szakvizsga letétele után „el- pálváztak” innen. Az utóbbi években maga a megye a bázis, az ösztöndíjas joghallgatók Nógrád településeinek lakót Tetszik, nem tetszik, jogos a gazdasági szemlélet e tekintet« ben. Miért ne azt a fiatalt ré- szesítenék előnyben, aki életét} jövendőjét szülőföldjén képze« li el? És ez nem elsősorban a forintokkal való takarékosság got, sokkal inkább az emberekkel valót jelenti. Aki itl nőtt föl, nyilván otthonosabban érzi magát a mindennap pókban is. Felnőttként gyorsabban találhatja meg a helyét a szokott környezetben, az ismert vidék jegyeit hordozó emberek között. Energiáival takarékoskodnak Nógrádban, mert arra bizony nagy szüksége van az igazságszolgáltatásban dolgozóknak. Munkaidejük nem a hiJ vatalos nyolc óra, nemegyszer azon jóval túli. A jő munkahelyi légkör, a hivatás szeretete, a szükséges és megkapott segítség természetessége az, ami vonzza és megtartja az igazságszolgáltatás megyei közkatonáit és tisztjeit egyaránt. U '*' gy takarékoskodnak} hogy nem pazarolnak. Kérik és megteremtik azokat a föltételeket, amelyek munkájukat a jelenleginél is jobban segítik, mert ezzel még nagyobb bizalmat teremthetnek a törvényesség képviselőinek. Mi sem bizonyítja jobban ezt a szándékukat, mint az a tény, hogy mostanában számtalan statisztikai mutatójuk jobb, mint az országos átlag, de máris a jövőn gondolkodnak. Üiabb „embertakarékossági” intézkedéseket terveznek. Szemléletük túlnő a megyehatárokon. Hortobágyi Zoltán | Új termálkút Mesteriben Üj kút ontja a csaknem 70 fokos gyógyhatású vizet a Ság-hegy lábánál lévő mesteri termálfürdőben. A mintegy húszmillió forintos költséggel fúrt kút vizét hideggel keverve engedik a medencébe. Elkészültével hosszú időre megoldódott a mesteri fürdő biztonságos vízellátása. Az 1984 méter mélységből feltörő kálcium- és magné- zium-hidrokarbonátos hévízzel táplált fürdő, s a körülötte kialakult üdülőterület iránt mér egész Dunántúlon nagy érdeklődés tapasztalható. A helyi tanács 168 telket értékesített a fürdő környékén. A többségét munkások vásárolták meg, s már készen is vannak az üdülőik. Mám««« megnősül- Iv&rnr&g tem, s egv csapásra temérdek gondom lett. Legényember koromban szívesen töltöttem estéimet baráti társaságban, klubban vagy vendéglőben. Egy üveg bor mellett, kellemes csevegés közepette, késő éjszakáig elüldögéltem. Két óra előtt •nemigen kerültem ágyba. Feleségem azonban mindjárt kiélezte a dolgot. — Vagy én, vagy ők! — jelentette ki. Kénytelen voltam engedelmeskedni. De történetesen éppen akkor volt a legjobb barátom. Coso születése napja. El kell mennem hozzá! Hogy a feleségemet is elvigyem — erről szó sem lehetett. Minden barátom nőtlen volt. egyedül én lennék a fehér holló... — Meg kell puhítani az asszony szivét — döntötte el Coso. — De hogyan? — Vágy neki ajándékot. Goso elvitt egv óraüzletbe. — De neki van órája — tiltakoztam. — És knkukkos órája is van? Ilyesminek egyetlen női szív sem tud ellenállni. Saját házi kakukkja lesz! Vegyük meg! Ivan Vihrenszki: A kakukkos óra És csoda történt. — Ö, milyen gyönyörű! — kiáltott fel a feleségem, és cuppanós csókot nyomott az arcomra. Az órát a konyhában akasztottuk fel. A kakukk minden fél órában kakukkolt: pontosan mérte az idő múlását. Feleségem magánkívül volt az elragadtatástól. E hangulata láttán elhatároztam, hogy szóba hozom Goso meghívását. — Holnap lesz a születésnapja. Mellesleg szólva, éppen ő választotta ki neked ezt a csodás ajándékot. Remélem, megengeded, hogy elmenjek hozzá? — Hát persze — mondta a feleségem — csak legkésőbb tizenkettőre okvetlenül itthon légy. Elszaladtam Go sóhoz. — Ilyesmiről szó sem lehet! — mérgelődött a barátom. — Kettő előtt nem kerülhetsz haza. A feleséged akkor úgyis alszik, és nem veszi észre. — Dekát a kakukk! Kettőt fog kakukkolni — és nekem végem! Goso értette a módját, hogy mindenféle helyzetből kivágja magat. — A kakukk kettőt fog kakukkolni — mondta —, te meg ráadásul hozzáteszel még tízet. Akkor éppen tizenkettő lesz! — De én nem tudok kakukkolni! — Gyakorold. Gyakorlat teszi a mestert. Egész nap, miközben a feleségem az üzleteket járta, buzgón ko.kvkkoltam. Végre már eléggé élethű hangokat csaltam elő a torkomból. Este nyugodt lélekkel elindultam Goso születésnapi murijára. Éjjel két óra tájt a barátaim hazahoztak. Feleségem az igazak álmát aludta. Alighogy bebújtam a panucsomba — az óra kettőt kakukkolt. Én legott átvettem a hangot, és ugyanabban az ütemben, igen szakszerűen, tíz kakukkolást vágtam ki, összesen tizenkettő volt — éppen ezt az órát jelölte meg a feleségem, amikorra haza kellett jönnöm. Ezután levetkőztem, bebújtam a paplan alá, és máris úgy aludtam, mint a bunda. Reggel a feleségem rossz hangulatban volt. — A kakukkos óra elromlott — mondta —, el kell vinni a garanciális javításokat végző műhelybe. Az óra ekkor nyolcszor kakukkolt. — Tökéletesen rendben van ez a kakukk — ellenkeztem: — hiszen az óra is nyolcat mutat. — Dehogy, valami történt vele. Éjszaka kétszer is ugyanazt az időt jelezte. Előbb éjfélkor, azután kettőkor. De még ennyivel sem érte be. Miután másodszor is tizenkettőt kakukkolt — háromszor kö- hintett, kétszer csuklóit, aztán nagyot ásított, cifrán káromkodott, és bebújt a paplan alá... Kénytelen voltam lemondani az efféle agglegénytempóról. Most igazi mintaférj vagyok. .. Eorditotta: Gellert György Tíz tonna hársfavirág Gyűjtik a rekedtség, a köhögés magyar „teafüvét”, a hársfavirágot Bács-Kiskun megyében. Az idén a szokottnál később illatoznak a Duna—Tisza közi hársfaligetek, út menti hársfák, de a hűvös idő miatt várhatóan hosszan tartó lesz virágzásuk. Az alkalmi szedők valósággal megszállták a hársfákat. A megye átvevő telepei felkészültek a keresett gyógynövény felvásárlására. Az idén mintegy tíz tonnát vesznek át a gyűjtőktől. iHii, „ff ■Pl A Pest—Nógrád megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat balassagyarmati üzeme szakszervezeti bizottságának jóvoltából két autóbuszra való dolgozó látogatott el országjáró túrája során a Dunántúlra. Kirándulásuk során, amelyhez anyagilag is jelentősen hozzájárult a szakszervezet, felkeresték Soproni, ellátogattak a fertődi kastélyba, megismerkedtek az északnyugati tájegység számos idegentorgalml nevezetességével. Képünkön Sopron műemlékeivel ismerkednek a nógrádi kirándulók.- kj j NÓGRÁD — 1984. június 20., szerda 5
