Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)

1984-06-02 / 128. szám

Ha felépül végre a házunk... A majdani Ifjúsági-lakótelep Vigasztalanul hull az égi ál­dás a földekre, emitt hatal­mas tócsa éktelenkedik, amott sártenger borítja az utat. Több száz méterrel arrébb hagyjuk az autót, s akár va­lamiféle kezdő akrobaták kö­zelítünk a cél felé. Nehéz be- leáimodni ebbe a valóságba a majdani Ifjúsági-lakótelepet. De, mondják az optimisták, talán az ezredfordulóra itt korszerű, modem városi la­kótelep lesz. És addig? Boros Béláék 1982. június 9-én írták alá azt a szerző­dést, amelynek értelmében az 557 négyzetméternyi területért 47 679 forintot fizetnek, vál­lalva, hogy 1985-<ig beépítik. Dolgoznak is szorgosan, a vá- tjárférj az éjszakai műszak után gyakorta a telken foly­tatja a munkát, olykor segí­tenek a rokonok, az ismerő­sök is. Boros Béla nem adta reményt. föl lampolgárok megveszik a tel­ket, s tulajdonképpen ezen összegből történnek a közmű­vesítések. Természetesen, ésszerű ' átcsoportosításokkal, s elsősorban ott előrehaladot­tabb a közművesítés, ahol töb­ben vásároltak telket, ahol várhatóan nagyobb számban építkeznek. — Mondjuk, az Ifjúsági-la­kótelepen... — Ügy gondoljuk, hogy az út- és a villanyhálózat kiala-. kítása feltétlenül elvégzendő. Az ÉMÁSZ-nál már benn van a kérvény, egyelőre 150 mé­ter hálózatkialakításról van szó, aztán az épííkezéseteel folyamatosan újabb bővítésre is sor kerül. Az útépítést is tervezzük, erre nézve ponto­sabb dátumot nem tudok mon­dani... Tudja, hozzánk napon­ta sokan jönnek be, vala­mennyien csaknem jogos igé­nyekkel, így hát föl kell állí­tanunk valamiféle rangsort. Hadd említsem meg például, hogy nagy szüksége lenne a nagyközségnek pedagógusok­ra és orvosokra, ezért a me­gyei tanáccsal közösen fedez­ve, ingyenesen juthatnak a Bátonyterenyébe települőik te­lekhez. Még annyit: az elkö­vetkező években éppen a te­lekikialakítási helyzetből kö­vetkezően javulni fog a köz- művesítettség, a VII. ötéves tervi elképzelések már jobb összhang reményében állnak össze. — Emberfeletti munika ez! i— tárja szét a karját a férj. ■Hiszen se víz, se út, se áram... hogy lehet így házat építeni? Annak idején ígére­tet kaptunk, hogy legalább né dr. vb-titkárnafc, Bátony­ddevezetik az áramot, s meg- terenye városi jogú nagyköz­csináiják az utat... Egyelőre ség Tanácsán. Az e tisztséget semmi nem történt. Lajtkocsit év eleje óta betöltő titkár pa­fogadtam, hogy vizem legyen pirókat, iratokat vesz elő bi­•az építkezéshez, de a beton- zonyítván mondandóját, keverőt hiába vettem meg, életveszélyes lenne kétszáz- , ~ Tajekozatlansagbol fa­méteres vezetékkel működtet- kadhat ez az információ, hi­jjji szén, ha bárki megnez egy ilyen szerződést, láthatja ben- A gyakori esőzések miatt ne hogy szó sincs a közmű- . lehetetlenség kijutni az épít- vesítettségről. Ami persze kezeshez teherautóval. A Bá- nem jelenti azt, hogy ne len­itonyterenye centrumához kö- nének e téren feladataink! Egy ZIL tehergépkocsi ér­zelebb eső telkek valamivel Tény, hogy az építkezések kezik, most csak néhány zsák előnyösebb helyzetben vannak, üteméhez képest elmarad a cementfuvarral. Dehát így is itt már élőrehaladottabbak közművesítés. Ennek oka a reménytelen átjutni a pocso­Ss a munkálatok. Boros Béla- véges anyagi lehetőségeink, lyán. A rakodók vállra kap­ók háza a nehézségek ellené- valamint a telekhelyzet, ne (mellett) is készül, az ed- Ugyanis, a korábbi években digi munkálatok értéke meg- fellendülő építkezési kedv ■haladja a 250 ezer forintot. kielégítésének feltétele: a te­lekkínálat. Nézze, az Ifjúsági- ■ lakótelepen 62, a kisterenyei Csente-dűlőn 49, a Rózsa Fe­renc úton 50, a kertvárosban Bátonyterenye lélekszáma 42, a nagybátonyi Gyöngyvi- | növekedett az utóbbi észtén- rág úton 62, a Hámán Kató dőkben, így ma eléri a tizen- úton 77 telket parcelláztunk, hatezret. Modern lakótelepek hogy minél szélesebb válasz­épültek és épülnek, a Mátra tási lehetőséget nyújtsunk, és a József Attila nevet vise­lő lakótelepek több száz csa- — Gondolom, nem minden ládot fogadtak be. Mert egyre anyagi érdekeltségtől függet- többen jönnek, van, aki Szu- lenül, hárói, Mátraalmásról, vagy , ... ... „ éppen Mátraverebélyböl, más - Mmden felreertes elkeru­pedig a Nógrádi Szénbányák lese. ve§ett tisztázna kell, a jóvoltából a megye távolabbi taaacs nem önkényesen alla- '.cészéből települ át ide. P^a me2 a telekárát, s ezen mi nem nyereszkedunk. Ve- Figyelemre méltó szám: a gyük sorra, először is a te­VI. ötéves tervidőszakban ez lekárat jogszabályok alapján idáig 166 tanácsi bérlakást kell meghatározni, ami fel­adtak át, s ezzel teljesítették ölel az aranykorona-értéktől a is a tervezettet. Persze, mint kártalanítási, kisajátítási kőh­áz országban máshol is, a ségeken át a kül-, avagy bel­gyarapodás zömét a magán- területig mindenféle körül­erős építkezések adják. ményt, s a végleges összeget, mindezek szigorú figyelembe- ___________ vételével a testület mondja ki! Az egész kisajátítási ösz- szeget nekünk ki kell fizetni, ják a félmázsányi terhet, úgy viszik az építkezéshez. Igen, nagyon kéne ide már egy út. Tanka László Azok a k Egy biztos: nem a kocsmák hozzák is a kedvenc poha- Ma könnyen mosható a kő- miatt lett népbetegség az al- rat a benne gyöngyöző kedves padló, kárpitozott a szék, vi- koholizmus. itallal, s ahol van jó szava szont közömbös a kiszolgálás egymáshoz vendégnek, ven- es szent az elfoglalt asztal.----------------------- deglátónak egyaránt. Hrabal A régi vendégek kikoptak, a zokat a kocsmákat kedveli, nagyhangú és vedelő lett a Igencsak fölkapták fejjiket _ahol nemcsak a cimborák, ba- kocsmai törzsközönség. Tán az irodalmi ínyencek, amikor ,-átok kerülnek egy asztalhoz, még ki is löknék azt, aki Bohumil Hrabal azt nyilatkoz- hanem a befelé fordulást le- irodalmat, munkát, családot ta valahol: szeretem a kocs- vetkőzve idegeneknek is jut emlegetne. Ma a züllés pok- mák népét. Hát mit képzel ez hely, ha másutt épp nincs. Iának egyik bugyra. Ki dicsér, az ember — mondogattak Prágában magam is tapasz- né, aki még számít valami- egymásnak ezek az ínyencek taitam ezt. (Prága pedig nincs re az élettől? Nyoma nincs —ezért mert valaki világhí- 0iyan messze!) Az U Fleku- ott az étel és ital szentségé­rt író — talán éppen ezért han — patinás söröző, ahol nek, az evés és ivás kultúrá- nem engedheti meg magának, helyben készül a zamatos bar- jának. Egyáltalán: a kultúrá- nogy ezekről a förtelmes he- na sc)r — százak, ha nem ez- nak. Nincs hát mit dicsérni lyekről fölemelő hangon nyi- rek megfordulnak egy nap, rajta, latkozzon, beszéljen, netán minden asztal foglalt. De nem még írjon is! Hová jut akkor minder, hely! Már abból tud- ----------------------­a világ? ni, hogy a riadtan pislogó Nos, nekik neap tűnt föl vend^. ^gen, ahogyan této- valami. Nevezetesen az, hogy van kor be viszi tekintetet a Hrabalnak a kocsmák népe va?íf? gerendák alatt beszel- féktelen berúsások ni- ír-nn-Hai- hn = getokon. Aztán valamelyik c&dlv a lekteien oeiugasoK tetszik, ok .cpoztak be a szí . . . . . ki. v ^ely különféle történetei kapnak vebe. Úgy velem több ókból. p,a»dI mt neki. van íu neiy időre falaik kö­t sookmnrhan ia mert ember, gyere. Percek alatt laDia iaoro1 more iaiam ko­Legelsosorban is azért, mert s óba elegyednek és egy zött. Cegléden, évekkel eze­ott — mint mondani szoktak mdl . zoud eiegyeaneK es egy R . f t , — igazat mond az ember csapásra vege mmden ide- lott Berda Jozserroi nevezte« . j. f11011“ az , , Der’ oen érzésnek az ember hirte- el eSV kocsmát — bizony Mert tudjuk: a gyerekek es a fen .ff ’ a , , ffll fnlszisszentek a ióízlé­részegek nem képesek hazud- ^ va^akV*1^,^i^°- sűek... Am az asztalokon min­En hozzátenném, hogy a Mert farnak közös nyelvet óig tükörtiszta volt a szőt­találni. Az emberek pedig les, az ételek árai nem kúsz­tak az égig, ehetett friss há- zikényérből zsíros kenyeret * betérő. Megfordult ott a ven­dégek vendegeként Rátonyi Róbert, Bárdi György, Bara- nyi Ferenc és sokan mások. Érdemes volt kocsmázni. Va­lahogy a közönség is megvál­tozott, vigyázta a hely szel­lemét. Sajnálom azokat a régi kocsmákat. Sajnálom a maia­kat is. Kár, hogy ma már ni tisztességes hazudnak. emberek Mert a sem mi­ért volna minden minden különbözőségük elle­kocsmajáró részeges? Miért ,n5fe,_I:te.neÍL a_fi." ne lehetne a kocsma épp la? bármelyik táján: olyan tisztességes hely, mint csalad, szerelem, egy első osztályú étterem vagy komputer, foci... bár? E két dolgot összevonva: miért ne lehetne a kocsmában ' egy sör, egyetlen fröccs mel­lett tisztességgel jóízűt be­munka, űrrakéta, szélgetni? Hol vannak azok a kocs­mák, ahol lehet és ahol ér­demes találkozni? Hol az a . , budai kisvendéglő, amit Krú- , ,Jo .!í*eje ™r’ a c^er ru, v,,-,*. lekerült a Berda-kocsma hom­dy látogatott gyönyörű hús- Hrabal azokat a kocsmákat leveseiért, s azok a kocsmák, lókéról. Olyan lett, mint a szereti, ahol az emberek ta- amiket Berda József megéne- tobdl­lálkoznak. Nem viszik haza kelt? Maholnap szentségtörés _______________ a szűkre szabott lakótelepi la- dicsérni a kocsmát Magyaf­kásokba barátaikat, a cigaret- országon. Van is benne vala- Hrábal esehnek született tafüstöt, a kártyacsatát, mert mi. Eltűntek — jószerivel - nekl hát nincs gondja ezek- épp erre való a kocsma. A az olajos padlók, a széngázt kel a kocsmákkal De vajon hely, ahol vendégül látják az püfíögő öreg vaskályhák, de hogvan mutatna Krúdy és embert. Ahol a kocsmáros velük együtt a meghittség, a Berda a Hiltonban? üdvözli a törzsvendéget (és találkozás, a törzshely örömei persze a többit is), ahol már is. Hortobágyi Zoltán Száztíz darab porleválasztó erőművi ciklont gyárt NDK megrendelésre a nagybátonyi FÜTÖBER Vállalat. Felvételen Oláh Kálmán festő adja meg az ezüstszürke színt a berendezésnek. _ Bp _ ! ®S*MWÍSSVÍS!SSS'SSS>NÍSSS!KS!KS>K'CTO;SK'Í'NN<*!Í>Í!K'^^ — Szóbeszéd, hogy a tanács mi előlegezzük meg, majd át- közművesítetlen telkeket ad adjuk az OTP-nek, hogy bő­éi közművesített áron, s hogy nyolítsa le a telekvásárlással a magas telekárak, vélik egye- kapcsolatos ügyeket. Nomá.-- sek, „jó kis hasznot hoznak” most, mi akkor kapjuk visz- — említettem Gyetvai György- sza a pénzünket, ha az ál­NOGRAD - 1984. június 24 szómból Szeretem az autókat — Egy Skodával kezdődött az egész. Édesapám tizenhá­rom évvel ezelőtt vette meg. illetődve. Látom rajta, az fo­rog a fejében, miért engem kérdezgetnek? Nincs énraj­Ott volt velünk állandóan az tam semmi különös. Pedig ta­mel, jó szóval vezettek rá a tizenegyet üt az óra, mire ha- különféle fortélyokra, persze, zaér. Szereti öreg magneto- van még mit tanulnom. ionját hallgatni, meg a tár­A szigetszentmiklósi orszá- sakkal nyomja a pedált. Ügy gos verseny két napjára szí- tűnik, mintha ez utóbbit, a vesen emlékszik vissza. Öt „bringázást” restellné, de az- magát is méglepte, amikor az tán kinyílik, ahogy beszél ró- összesítésnél kiderült, hogy ő l3' Gyakran ül nyeregbe a autó, mindig bújtuk. Meg az- Ián lehetne nagyobb hangja nyert. Ott helyben fölszaba- maga szórakoztatására. Hét tán édesapám mezőgazdasági is, hiszen a balassagyarmati du.lt, azaz, két hónappal ko- vegeken szüleinek segít a föl­gépszerelő, maga is szerelme- autójavító-karbantartó kis- rábban, mint iskolatársad. deken kapálni, ültetni, mikor se a munkájának. Trakto- vállalat ifjú autószerelője ma — Tizenhat forintos órabért mit kíván a munka sora. „,,„i, io —- ä - a kezdők között a legkülönb. kaptam, ez elég magas. Most — Már tudják a faluban, Megnyerte ugyanis áz idei átálltunk az egyéni teljesít- hogy én nyertem azt a ver- Szakma kiváló tanulója or- mény mérésére, ebben nyíl- senyt. Ha gratulálnak, jól- szágos versenyt a maga mes- ván hátrányban leszek a ta- esik. De nem elégszem mes­terségében. Ezt. ugye, nem pasztaltabb szerelőkkel szem- ennyivel. Mindenképp le fogok sokan mondhatják el maguk- ben. Azért megpróbálom. Az érettségizni és talán tovább cél? törvényszerű, hogy a kezdő is tanulok. Meglátjuk. És per­— Az iskolában a matema- nem lehet akkora . teljesít- sze szeretnék egy kocsit is. tika, a kémia, a fizika von- ményre képes, mint az, aki Skodát. Jól mutat, kedvező a szén, hol vagyunk már attól, zott. Szakközépiskolába akar- mindent tud a szakmáról. Ez fogyasztása, jó a íégellenállá­hogy azért, mert valakin far- tam menni, de másként ala- is iskola, amit ki kell járni, sa és hát, ugye, viszonylag ol­mernadrág van, akkor nem kultak a dolgok. Nem bánom, Hallottuk mi a műhelyben, csó. Otthon lakom édesapá­külonbozhet a többi farme- csak mondom. Balassagyar- hogy zűr van a vezetésben, de mék háromszobás házában, a ,:i, ki * matra kerültem a szakmun- azért az autókat javítani kell keresetemet félretehetem ja­kásképzőbe. Jó iskola! Az, tovább, nem? Azóta rendező- varészt. Egyszer majd megnő- hogy én azt az országos ver- dött a vállalat ügye is, keve- sülök, családom lesz, egy új, senyt megnyerhettem, a taná- sebb rossz autó azért nem lett. egy másik. Neveljük a gyere- radmnak köszönhetem. Kivált Dolgozunk. keket, dolgozunk. Élünk, mint Fejes Bélának, aki a szak- Naponta bejár Balassagyar- mások. És javítom az autó­mai tárgyakat tanította. Sok matra, autóbusszal. Két mű- kat> mert azt nagyon szere­délutánt töltött velem! De a szakban dolgozik, akár a £e'- tem­runk is van, ő csinálta, ö építette meg, aliogy mondani szokták. A tizenhét éves fiatalember, aki mindezt meséli, semmi- térségében, ben sem különbözik a vele egykorú társaktól. Vagy mégis? De hiszen farmert hord, akár a többiek! No, hí­restől? Mert Gyalog József, ez a csitári fiú bizony külön­bözik. Minél többet beszélge­tünk, annál biztosabb vagyok ebben. Ahogy a szüleiről be­szél. Azt mondja: édesapám, édesanyám. Nem fater, meg mutter. Aztán, ahogy beszél: csöndesen, halkan, szinte meg- munkahelyemen isi Türelem-, nőttek. Ha délutánon, este — i. — n. — ^

Next

/
Thumbnails
Contents