Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)
1984-06-15 / 139. szám
Kaposi Levente! Á Skorpió hadművelet Reflexiók egy versmondóversenyhez XV/4. Dorian ezredes, Paget tábornok, Lacombe, Halley és Donovan ezredes csendesen beszélgettek. Dorian kávét ivott és közben cigarettázott. — A szükséges intézkedéseket megtettük — foglalta össze. — Az Alfa 3-asok megkezdték felderítő útjukat, a videokazetta útban van, Donovan ezredes utasította a legi elhárítást a védelemre, és keressük a rádióamatőrt, aki vette az MZ vészjelét. Nincs mást tennünk egyelőre, mint várnunk. Hiszen tulajdonképpen még alig tudunk valamit. Csak akkor intézkedhetünk, ha pontosan tudjuk, miről yan szó. Ebben a pillanatban megszólalt a mikrofonban az ügyeletes: — Rendkívüli adás, uraim! £— jelentette. A vonalban az Dorian odaugrott a műszerfalhoz és bekapcsolta a képernyőkivetítőt. Lane főhadnagy tűnt fel a k méter hosszú és 3 méter magas vásznon. A főhadnagy arca elnyűtt volt, hangja rekedt. Haja kócosán hullott a homlokába. — Itt az MZ. Lane főhadnagy, jelentkezem. Paget bekapcsolta a kép- hiagnetofont. Lane nem is tudott többet mondani, valaki durván el- taszitotta. Egy férfi tűnt fel a képernyőn, szkafanderszerü öltözetben. Arcát álarc takarta. Rekedt hangon megszólalt, valami furcsa akcentussal. — Közleményt olvasok be tenöknek. — Az Epszilon hadművelet korán fogságba ejtettük az MZ űrmegfigyelő állomást, Lane főhadnagyot, az állomás parancsnokát és két űrhajóst. Kisebb sérüléseket leszámítva semmi bajuk nem esett. Egyelőre nem tartjuk fontosnak közölni önökkel, hogy kik vagyunk. Azt viszont igen, hogy nagy teljesítményű ionágyút helyeztünk el az űrmegfigyelő állomáson. Tudjuk, hogy holnap összeül a parlament. Most 17 óra 8 perc van. Amennyiben 24 óra múlva, azaz holnap 17 óra 8 percre nem teljesítik követeléseinket, megsemmisítjük a parlament épületét, természetesen a bennelévőkkel egyetemben. Tudjuk, hogy a délelőtti ülésszak 14 óráig tart, utána másfél órás szünet van, majd 16 óra 30 perckor a délutáni következik. 17 óra 8 perckor tehát ott kell tartózkodnia a 350 képviselőnek, — beleértve az egész kormányt — és az épületben dolgozókat. Ha viszont elhalasztják, a parlament ülését, meg kell magyarázni, hogy miért történt. önökre bízzuk a választást. Követelésünk a következő: 17 óra 8 perckor az űrállomásra kell érkeznie Sisley professzornak az Epszilon elnevezésű kísérleti anyagot tartalmazó csomaggal. Felhívjuk figyelmüket arra, hogy amennyiben megkísérlik visszafoglalni az űrállomást, akkor haladék nélkül megsemmisítjük a parlament, a hadügyminisztérium és a biztonsági szolgálat épületét. Az ionágyú 2. fokozata 3 kilométeres körzetben hat, ebben a körzetben sem élőlény, sem más anyag meg nem marad. Vége. Dorian némán meredt a többiekre, majd megszólalt: — Most már legalább tudjuk, miről van szó. A teremben felvillant a piros lámpa, majd megszólalt a mikrofon: — Itt az automatikus elem- zöközpont. Első számú riadókészültséget rendelünk el. Közöljük önökkel, hogy az egész harmadik szintet hermetikusan lezártuk. Riasztottuk Humprey tábornokot, a biztonsági szolgálat vezetőjét, aki rövidesen jelentkezik. Tőle néhány perc múlva mindent megtudnak. Az automatikus elemzőközpont működését felfüggesztjük, a továbbiakban az emberi irányításra kerül sor. Még egyszer hangazonosítást végzünk. Dorian ezredes mondja: Én Dorian ezredes vagyok. És várjon három másodpercet.., Megállapítottuk, hogy ön valóban Dorian ezredes... Kérem, Paget tábornok, mondja: Én Paget tábornok vagyok... Tíz perc múlva Humprey tábornok jelent meg a teremben. — Kérem, foglaljanak helyet uraim — mondta, miután mindenkivel kezet fogott. — Azzal kezdem, hogy ilyen helyzetben, mint amibe kerültünk — automatikusan a Szirom parancs lép életbe. Ez korlátozott válsághelyzetet jelent. Nem az egész ország megsemmisítéséről van szó, egyelőre csak lokális részekről. Bár, ha belegondolunk: a parlament, a hadügyminisztérium és a biztonsági szolgálat épületének megsemmisítése — egyenként három kilométeres körzettel, akkor az a 17 óra 8 percet tekintve — amikor az emberek zöme még a főváros eme kiemelt centrumaiban tartózkodik — roppant veszélyes. Nos, de a helyzet elemzésére még sort kerítünk. Azt szeretném közölni önökkel, hogy idejövet — a gépkocsiból folytattam telefonbeszélgetést a kormánnyal — felhatalmaztak, hogy azonnal hozzuk létre a válságcsoportot. A csoport vezetésével önt bízzék meg. Dorian ezredes. Tagjai az itt lévők, kiegészítve még néhány szakértővel, akik rövidesen ideérkeznek. — Dorian ezredes, átadom önnek az Epszilon dossziét. Kérem, tanulmányozzák át, és tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Elmondom még önöknek, hogy a válságcsoport a legteljesebb önállósággal, saját felelősségére rendelkezik. Az adott esetben a legcélszerűbb Intézkedéseket hozhatják meg, tekintet nélkül mindenkire. Mozgósíthatják a hadsereget, a rendőrséget, a biztonsági szolgálatot és — hadd tegyem hozzá — adott szituációban még az emberáldozatoktól sem szabad visszariadniuk — az emberiség érdekében... (Folytatjuk) Mi késztetett írásra? A bennem évek óta felgyülemlett általánosítható tapasztalatok közreadásának vágya és az ötödik országos szövetkezeti szavalóverseny körzeti fordulójának néhány egyedi jegye, hasznosítható sommá- zata. Az én életemben nem tartozik a ritka kivételek közé az ilyen rendezvényen való részvétel, többféle minőségben: közönségként, versenyzőként, zsűritagként, felkészítő pedagógusként vagy éppen mint „hivatal”, azaz tanácsi megbízottként. Örömmel teszem. Most is emelkedett lélekkel — ilyen vagyok! — távoztam a verseny színhelyéről a Hazafias Népfront megyei bizottságának Rákóczi úti tanácskozóterméből: jóllehet kissé keserű szájízzel is. Emelkedett lélekkel, mert 11 pódiumra tervezett, tehetséges egyéniséget láthattunk- hallhattunk — ezt a zsűri elnöke is elismerte zárszavában —, akik érzékenyen szólaltatták meg a modern XX. századi magyar költészet legjelesebbjeit: Adyt, József Attilát, Radnótit, Szabó Lőrin- cet. S ami számomra a legkellemesebb . meglepetés volt, a mai, élő költészet és próza is „jelen volt”, méghozzá túlnyomó részben! Ügy mint: Vas István, Somlyó György, Csoóri Sándor, Bella István és a nemrég elhunyt, kiváló Örkény István... Lehet, hogy megró néhány olvasó e száraz lajstromért, de higgyék el: évek óta nem tapasztaltam az élő irodalom felé ilyen mérvű frontáttörést középiskolás korosztálytól — mert zömében ők álltak „sorompóba". Nagy öröm lehet ez számukra és annál inkább, ha figyelembe vesszük, hogy a kiírás értelmében a világ- irodalomból totális szabadsággal lehetett választani. A költemények néhány esetben őszintétlennek hatottak, márpedig az őszinteség, az azonosulni tudás képessége nélkül az interpretátor sem tudja felmutatni az alkotás lényegét, a mű nem szólal meg, nem tud ott és abban a pillanatban megszületni — hangsúlyozta összefoglalójában a zsűri általam sokra becsült elnöke. Igen, -ezzel én is teljes egészében egyetértek, ez axióma az előadóművészetben. A maniroknál, a hamis felhangoknál mégis fontosabb volt és hangsúlyosabb és sze- retetre jogosultabb számomra a felelős, komoly, korszerű gondolkodásra törekvés — a versválasztásokban. Tisztelem mert jól ismerem — azokat az erőfeszítéseket, amellyel verset választottak sok-sok keresgélő olvasás után. Életünk időszerű, társadalmi valóságunkat faggató kérdései kerültek pódiumra. Meggyőződésem, hogy ők akartak, szerettek volna „azonosulni” a költővel, a művel, csak éppen nem voltak meg ehhez a kellő előadói eszközeik. Mégse vitassuk el tőlük a jogot a nagy kérdésekkel és ezúttal a nagy versekkel való találkozásra! Ne feledjük: legtöbbje nem színművész, előadóművész lesz — nem is akar azzá lenni — hanem egyszerűen gondolkodó emberré szeretne válni. És én ebbeli törekvésüket többre becsülöm, mint előadói kvalitásaikat, jól tudva, hogy a zsűrinek mindenekfelett a képességek esztétikai megítélése a legfontosabb dolga. A legfontosabb, de nem az egyetlen. Mert szükséges az erkölcsi, emberi útmutatás is és nemcsak közhelyszerűen, mint ahogyan az a versmondóversenyeken majd mindig elhangzik: „Ebben a versenyben nincsenek vesztesek, itt mindenki győztes!” Hát persze! fgy igaz! Csakhogy ezt nem elég kinyilatkoztatni, ezt a versmondóval (versenyzővel) éreztetni, felismertetni kell. Ez sokféle módon valósítható meg. Nem akarom én ezeket felsorolni, nem szeretHány Istók, a Hanság vad fia, festők, szobrászok fantáziát foglalkoztatta, alakja köré a nép legendákat font. Jókai Mór a Névtelen vár című regényében állított emléket Kapu várának a Hány Istóknak, de korábban Az utolsó tengeristen című regényét is motiválta Hány Istók romantikus története. A vízi vademberpalántával Sziklay János. Pozsgay Géza, Pintér Jenő és Császár Elemér is foglalkozott. Ferstok Ferenc az 1940-es évek elején Hány Istók, Emil LudVig pedig 1866- ban Hány Istók a Hanyság ördöge, avagy a Fertő tavának keletkezése és csodája címmel írt zenés színdarabot. A környék népének képzelete igazi mesealakká varázsolta: a legenda szerint halpikkelyek borították, ujjai között úszóhártyák feszültek, kopoltyúval lélegzett, és kígyót, békát, nyers halat evett. Egy német nyelvű bejegyzés szerint „1749. március 17A Hanság vad fia Hány Istók legendája én Nagy Ferenc és Molnár Mihály kapuvári halászok egy vadállathoz hasonló ffút fogtak, akinek alakja azonban tökéletes ember, és körülbelül tízéves volt; behozták a várba és mivel a gyerek semmit sem tudott beszélni, feltételesen megkeresztelték.” Ez az 1748—1791. között vezetett anyakönyvben, a következő latin nyelven írt sorok is bizonyítják: „1749. március 17-én feltételesen megkeresz- teltetett az erdőben talált esztelen fiú. István, aki körülbelül 8 éves. Keresztszü- lei Hochsinger Mihály és Meaner Anna Mária”. „A gyerek -mezítelen volt — folytatódik az előbb idézett német nyelvű bejegyzés az 1788—1801. között vezetett anyakönyv végén; nyers füvet, szénát és szalmát evett, a ruházatot nem tűrte, és, ha embert pillantott meg, azonnal a vízbe vetette magát és úgy úszott, mint egy hal. Majdnem egy évig volt a várban, megette már a főtt ételt, megtűrte magán a ruhát és kezdett már teljes emberré válni: a hajdúk már igen bíztak benne de ez a vízi emberke egész váratlanul elveszett, és többé elő sem került. Valószínűleg a várhoz közel folyó Rábába ugrott és leúszott a Hanságba, ahol találták. Hosensting Pál tiszttartó saját kezűleg.” A legenda szerint a fogságban Hány Istók lassan hozzászokott az emberi környezethez, már kisebb munkákat is rábízhattak a várban. Legszívesebben — mondják — Juliska, a tiszttartó szépséges leánya körül forgolódott, aki számtalanszor megvédte a hajdúk durva csúfolódásától. Nagy lett a bánata, amikor megtudta, Juliska férjhez,megy, ám a maga módján 5 is még akarta ajándékozni a kis menyasszonyt. Az esküvői vacsoránál aztán egy' letakart tálban letette az asztalra az ajándékot. Juliska kíváncsian emelte fel a takarót, ám volt nagy döbbenet, mert a tálból békák ugráltak ki, kígyók tekeredtek az asztalra. Másnap —, hogy szerelme is elutazott —, bánatában a Rábába vetette magát. Leúszott a Király-tóhoz, ahol majd egy éve kifogták a halászok. A hagyomány szerint, amint herceg Esterházy Miklós, Kapuvár ura értesült Hány Istók eltűnéséről, mindent elkövetett, hogy előkeríttesse, de csak a rongyait találták meg az Égererdőben. Állítólag a halászok három év múlva még egyszer megpillantották a Király-tóban, aztán soha többé nem látta senki a hanyi legendák hősét, a vízi Istókot. Német János egy igen valószínű magyarázatot ad a Hány Istók-legendára. Szerinte Istók, hanyi rablók gyereke lehetett, akik szívesen bújdostak a hatalmas — három vármegyére is kiterjedő — láp- és mocsárvilágban a pandúrok elől. Persze, ez is csak feltevés. Hány Istók életének pontos történetét mi már sohasem fogjuk megtudni: csak az biztos, hogy volt, élt; születését és halálát már örökre homály fedi. B. J. ném ha úgy látszana, valakit vagy valakiket ki akarok okítani. Néhány jó szándékú megjegyzésem van csupán, kérem fogadják jószívvel tőlem, az „ügy” fogadott prókátorától azok akikre tartozik. (Okulásul legföljebb a jövendő versmondóversenyek szervezői-rendezői olvassák.) A már emlegetett keserű szájíz egyébként az alább következőkből ízesült. A verseny pontos kiírása jól néhány versmondóhoz miéi héttel a rendezvény előtt véletlenszerűen jutott el. A felkészülés már 2—3 hónappal korábban megkezdődött, s egyeseknél az utolsó pillanatban kellett változtatni a versenyprogramon. Gondolhatnj: mennyire lehetett alapos. Időpontja közvetlenül egy héttel korábban jutott tudomására a résztvevőknek. Ez újabb zavarokat okozott: például egyesek nem tudtak e miatt jelen lenni. (Huszon-egynéhány benevezettből csak 11 indulót számolhattunk.) Az ilyen rendezvény lebonyolítására egyébként is alkalmatlan színhely egy tanácskozó terem, teljesen „előkészítetlen” állapotban várta a szavalókat. Egyáltalán nem volt közönség. v A 11 indulóból csak hatan jutottak a megyei döntőbe, s ugyanakkor a pásztói elődöntő 13 indulójából 10-en — ami a zsűri egy tagjának és többeknek véleménye szerint szerényebb színvonalú volt. És vannak, akik előselejtező nélkül indulhatnak a megyei döntőn!? Kiküszöbölhető, kiküszöbölendő hiányosságok. Az értőknek (úgy értem szakmabelieknek) nem kell részletesebben megmagyarázni, miért? A versmondó, aki esetenként hónapok munkáját hozza elénk, megtisztel bennünket azzal, hogy pőrére vetkőzteti a lelkét. A költő magához emel azzal, hogy mint egyenlőkkel beszél velünk. A rendező-szervező gondosságával megbecsüli az ügyet: a köz- művelődés számára oly fontos önművelést. Kinek-kinek megvan tehát a felelőssége. A zsűrinek például az értő döntés az értékek sorszámozásában. Biztos vagyok benne: lelkiismeretesen, legjobb tudásuk szerint hirdették ki a továbbjutókat, a tulajdonképpeni győzteseket. Éppen ezért nincs bennem, vagy bennünk — a tovább nem jutott tanítványaimban — semmiféle sértődöttség. Egyébként Is jól tudjuk, hogy a tévedés joga mindenkit megillet: felkészítőt, versmondót. szervező-rendezőt, zsűrit. Egyedül a költőket nem. És mi, az ő csalhatatlansá- gukban hiszünk leginkább. Hiszem az „igazat” mondják, nemcsak a „valódit”. Sándor Zoltán (Szerk. megjegyzése, Az időközben lebonyolított megyei döntőn kedvezőbb tapasztalatokat szereztünk, de a cikk megállapításai alapvetően továbbra is helytállóak.) műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Egy kis figyelmet kérek! *.37: Zenekari muzsika 5.35: Nemzetközi mesefesztivál 5.53: Lottósorsolás 10.05: Hétszfnvirág 10.35: Levél egy klbúidosott barátom után 10.40: Lantmuzsika li.oo: Ténvleg szeretsz? 12.30: Ki nyer ma? — Balaton- füreden 12.45: Hét végi panoráma 13.40: Kosa György müveiből 14.23: Népdalok 14.44: Magyarán szólva 15.05: Révkalauz 15.35: Ligyia Zaharenko opergáriákat énekel 10.00: Húszas stúdió 17.05: Argentínai zenés Jegyzetek VI/2. rész 17.28: Mi közünk tiozzáT! 17.53: Brahms: Esz-dúr szonáta 19.13: Michael Rabin hegedül 19.35: Bubi. dáma, király, ász 20.35: Operettkedvelőknek 2!.30: Ami a számok mögött van 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kamarazene 23.19: Operafinálék 0.10: Meiódiakokté! PETŐFI R^.DIO: 8.05: Nútak Közben: 8.20: Tíz perc külpolitika (ism.) 8.33: A Nóták folytatása 8.14: Sláaerműzeum 9.31: Intermikrofon ».S3: Lottósorsolás 10.00: Zenedélelőtt 11.03: Zongorakavalkád 11.10: Spirituálék - Mahalia Jackson énekel 11.18: Bach—Brahms—Rlccl: Presto a g-moll szólószonátából 11.27: Orosz nyelvű hírek 11.35: Tánczenei koktél 12.35: Édes anyanyelvűnk 1-.40: Népi muzsika 13.15: Nyolc rádió nyolc dala 14.00: Dallamról, dallamra 13.25: Könyvről könyvért 15.35: Egészségünkért! 15.45: A Rush trió felvételeiből 18.35: Jó utat! i7.:io: ötödik sebesség 18.35: A poptarisznya dalaiból 19.27: Hobby Csoki Kupa 19.40: Rég! nóta, hires nóta 20.35: Közvetítés a Magyarország —Olaszország vízilabda Tungsram Kupa mérkőzésről 21.10: Pécsi Anna történész, aki' Lázár Panninak nivtak 21.47: Santana összes albuma 22.30: Hol tartunk? 23.20: Kellemes pihenést! MISKOLCI STCDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. 17.03: Péntek este Eszak-Magyerországon. (A tartalomból: Az Idei nyár divatja — Kempingek a három megyében —Miskolctapolca várja a vendégeket — Programajánlat). Szerkesztő: Jakab Mária. 18.00: Eszak- magyarországl krónika. 18.23— 18.30: Lap- és müsorelőzetes. MAGVAK TELEVÍZIÓI 9.55: Tévetoma (ism.) 10.4*': A „Fekete Macska" bandája. V/3. rész (Ism.) 11.20: Képújság 18.30: Hírek j*-.35: Még egyszer gyerekeknek 1 17.25: A fekete város. VIl/3. rész 18.20: Képújság 18.25: Reklám 18 30: Ablak 18.30: Reklám 19.40: Tévétoma 19.45: Esti mese 20.00: Tv-mradó 20.30: A bíró 21.43.: A fele sem Igaz! 22.15: Kálmán György önálló estje (FF) 23.05: Tv.híradó, 3. 2. MOSOK 1 18.35: Képújság 18.40: Interfórum ’84 19.30: Ablak (Az l. műsor folytatása) 20.00: Tungsram Kupa Kb.: 21.15: Tv-ntradő 2. 21.35: Szegedi beszélgetések 22.15: Ütőn - NSZK filmsorozat 23.05: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 18.15: Rövidfilmek a képernyőn 17.10: a Lesniewsky csaiad. 5. rész (ism.) 17.40: Tv-torna 17.45: A szabad természet (Ism.) 18.10: Bratislava! magazin 18.25: Nótaszó 18.30: Esti mese 18.40: Dokumentumműsor 19.10: Harc a fiatalkorúak bűnözése ellen 19.1»: Tv-hlradó 20.00: Cervantes, 6 rész 20.45: Vetélkedőmúsor 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15; Arany Prága ’84. 2. MOSOK: 20.00: Fiatalok tv-klubja (ism.) 21.00: Japan műemlékek. Dokumentumaim 21.30: időszerű események 22.00.- Fekete karaván. Tv-játék (Ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6-tól: Napló gyermekeimnek (14). Filmdráma. 8 órától: Párbaj (16). USA film. ISKOLAMOZI: Robin Hood nyila — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től, háromnegyed 6-tól és 8 órától: Roncspálota (16). Színes, szinkronizált bűnügyi film — Pásztói Mátra: Kéjnő Kaliforniába készül (16). Színes, szinkronizált USA film. — Rútság: Hószakadás. Színes, magyar filmballa- da. — Szécsényi Rákóczi: Cicák és titkárnők (14). Színes, szinkronizált. csehszlovák filmvfgjáték. — Érsek vadkert: Biciklitől vajok. Olasz filmdráma, — Nagylóc: A szénbányász lánya. Szinés, zenit, amerikai film. 4 NÓGRÁD - 1984. június 15. péntek <
