Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)

1984-05-16 / 113. szám

Nem mögötte kullogni Szervezés - síküveggyári módra SZŐKE MIKLÓS ALIG múlt tizennégy esztendős, amikor munkára jelentkezett a Salgótarjáni síküveggyárba. Most az ötvenhatodik évében jár, s ez idő alatt nem moz­dult tapodtatnyit sem a válla­lattól. Csak a munkahelyei, beosztásai változtak az idők folyamán. —1972-ben — emlékezik — gyáregység vezető voltam, ami­kor az igazgató pályázatot írt ki valami hasonló címmel: hogyan szervezné meg üzeme hatékonyabb munkáját. Nos, ezen én is részt vettem, s a jeligés dolgozatok közül az enyémet találták a legjobb­nak. Még ugyanebben az év­ben — mert addig ná­lunk nem volt — ki­neveztek az újonnan ala­kuló szervezési osztály élére, vezetőnek. Jó szerivel a nul­láról indultunk. Elhiszi, a gyárnak még szervezeti sza­bályzata sem volt. Talán mondanom sem kellene, mek­kora erőfeszítésébe került a stábnak, hogy üzem- és mun­kaszervezésben, szervezetfej­lesztésben eljussunk arra. a szintre, ahol most vagyunk... Nagy, látványos dolgok vég­hezvitelére már, szerencsére, nincsen lehetőségünk; az ap­ró, részfinomítások korszakát éljük. — Teendőink azonban — mondja Andó Lóránt, a Le- ningrádban végzett, fiatal mérnök, áz osztály helyettes vezetője — jócskán vannak még. Célunk továbbra is az, amelyet a hetvenes évek ele­jén megkezdtünk; tudomá­nyos alapokra helyezni az irá­nyítást, s a folyton változó körülményekhez rugalmasan alkalmazkodva, . pontos és gyors információkra épülő döntéshozatali eljárásokkal jó irányba befolyásolni a gyár életét. — Az új irányítási rendsze­rünk — magyarázza az osz­tályvezető — a termelőterü­'• létekét' két1 V fenntartó és szolgáltató szervezetekét pedig egy gyáregységbe tömörítette, melyekben ügyviteli és prog­ramcsoportok működnek. A műszaki és a kereskedelmi feladatok komplexebb, maga­sabb szintű ellátására főosz­tályokat hoztunk létre, há­rom évvel ezelőtt pedig önál­ló elszámolási egységeket alakítottunk meg, amelyekben az anyagi érdekeltség az adott terület gazdasági mutatóitól függ. Mindez természetesen üzem- és munkaszervezési in­tézkedések egész sorát vonta maga után. — S, — folytatja Andó Ló­ránt — vonja még ma is. Hiszen az élet újabb meg újabb változtatásokat kény­szerít ki, melyeknek páro­sulnia kell a még nagyobb, még hatékonyabb szervezéssel. De ezt már nem lehet csupán fejjel és kézzel megvalósíta­ni, éppen ezért a közelmúlt­ban létrehoztunk egy ötfős, számítástechnikai csoportot. Ennek vezetője Debreczeni Zoltán. — MIVEL ALIG NÉHÁNY hónapos múltra tekinthetünk csak vissza, tevékenységünk mondhatni gyermekcipőben jár. Most ismerkedünk a nagy témák feldolgozásának lehető­ségeivel. A gyárban jelenleg két COMMODORE 64 típusú kisszámítógép van, egyik ná­lunk. a másik a műszaki fő­osztályon, szoros kapcsolat­ban a termeléssel, programo­kat, helyzetfelméréseket ké­szítenek. Tervünk az, hogy a számítástechnika bevezetésé­nek első lépcsőjében minden főosztálynál és gyáregységben felszerelünk egy-egy hasonló típusú készüléket. Ez — már csali az eléggé borsos ára mi­att is: egy alapegység het- ven-kilencven ezer forintba kerül — két-három évet vesz igénybe. Sajnos, ezt az időt ki kell böjtölnünk, pedig mindinkább nagyobb az igény a gyors, pontos, naprakész gyári információkra. Igza, bé­reljük az Üvegipari Művek nagy számítógépét is, amely figyelemmel kíséri az anya­gok mozgását, a készletek alakulását, az állóeszköz-állo­mány változásait, de innen összesítést csak havi egy al­kalommal kapunk. Ezért van szükség a „kisebb kaliberű” gépek beszerzésére. A csoport rövid fennállása alatt is jelentős programokat dolgozott ki, melyek nem egy alkalommal segítették elő — példaként a piaci élet gyors változásaihoz igazodó, szinte azonnali döntések meg­hozatalát. — Mi is — mondja Bu- lyovszky Dezső, a feldolgozó gyáregység vezetője — szer­vezés eredményeként jöttünk létre. 1981-ben még különál­ló üzemek működtek, jelentős irányító apparátussal, ám az új gépek üzembe lépése szük­ségessé tette a technológiai folyamatok átszervezését, új információs és irányítási rend­szer kialakítását. Három évvel ezelőtt ez megtörtént, sőt, ön­elszámoló egységgé léptünk elő. Jelenleg négyszáznyolcva- nan — ebből negyvenhat a nem fizikai állományban lévő — évi hátszázmillió forintos termelési értéket állítottunk elő. Három kis létszámú osz­tályunk — az üzemgazdasá­gi, a gyártás-előkészítési és az üzemviteli — mellé most megalakítunk egy gyártás- és gyártmányfejlesztési csopor­tot, melynek feladata a piac által igényelt termékek gyár­tása, feltételeinek megterem­tése. Azt kívánjuk elérni, hogy a változásokra szinte azonnal tudjunk reagálni. Mert a szervezésben nem le­het hátul kullogni, előrete­kintés nélkül könnyen elbu­kik az ember. A GYÁREGYSÉGVEZETÖ szavait mottónak is használ­hatnánk. Karácsony György Korszerű lemezmegmunkálás A fejlettebb ipari országok­ban egy ideje megváltoztat­ták a lemezmegmunkálásnak, mint technológiai feladatnak a megítélését, és ezzel együtt megindították a lemezmeg­munkálás fokozott ütemű gé­pesítését, automatizálását. Ki­fejlesztettek például egy so­rozatlyukasztó gépet, amely lehetővé tette sablon alapján különböző alakú és méretű furatok előrajzolás nélküli lyukasztását lemeztáblákba. A különböző méretű és alakú lyukasztószerszámokat szab­ványos befogófejben cserélték. A befogott lemezt vízszintes síkban két irányban lehetett mozgatni, hogy a lemez meg­felelő pontját a szerszám alá lehessen vinni. A további fejlesztés nem változtatta lényegesen e gép­típus elrendezését. Természe­tesen törekedtek a nagyobb munkasebességre, hosszabb szerszámélettai tamra, de a gép felépítése máig is változatlan maradt. Sokkal nagyobb volt a fejlődés a géptípus auto­matizálásában. A géptől nagy számú, különböző méretű és alakéi furat megmunkálásán kívül egyre bonyolultabb ki­szabási, alakkivágási munká­kat is követeltek (1. kép) Majd a forgácsológépeknél bevezetett numerikus vezér­lést alkalmazni kezdték a le­mezmegmunkáló gépeken is. Kezdetben a numerikus pont- vezérlést alkalmazták, majd bevezették a pályavezérlést is. Ezzel lehetővé vált, hogy sűrű, egymás melletti lyu­kasztásokkal bonyolult síkbeli alakzatokat is automatikusan munkáljanak meg. (2. kép) A fejlődés következő fázisa a szerszámcsere automatizá­lása volt. Ennek megoldására két módszert dolgoztak ki: a revolverfejes szerszámtartót és a programvezéreit szer­számcserélő alkalmazását. A ma már nagymértékben auto­matizált gépeknél az is lénye­ges követelmény, hogy a le­kerülő munkadarab ne igé­nyeljen utánmunkálást, ami ronthatná a termelékenysé­get. A legújabb fejlesztési tö­rekvések a lemezmegmunkáló gépeknél is arra irányulnak, hogy megtakarítsák a nume­rikus program kódolásának munkáját, és a géppel lehe­tőleg közvetlenül közölhessék a munkavégzésre irányuló pa­rancsokat. fl Magyar Nemzeti Bank és a mezőgazdasági nagyüzemek kapcsolatáról Interjú Miklós Endrével, a MNB megyei igazgatójával — A pénzintézetek közül a Nemzeti Bank. nak meghatározó szerepe van a gazdálko­dásban. Véleménye szerint ez milyen ha­tást gyakorol a gazdasági életre, ezen belül megyénk mezőgazdaságára? — A szocialista tervgazdálkodásunkban a gazdaság pénzforrásai között a bankhitel időszakonként változó mértékben és feltéte­lekkel jelentős szerepet tölt be. A hitel- és pénzforgalom szabályai többször is módosul­tak, keresve a hatékonyabb és jobb eredmé­nyeket ígérő módszereket. Fejlődésünk mai szakaszában az állóesz­köz-igényesség fokozódik. Jelenlegi gazdasági lehetőségeink, illetve a vállalatok fejlesztési forrásai ezt az Igényt nem tudják maradék­talanul kielégíteni. A bank is főként a hitel- politikai irányelveknek maradéktalanul meg­felelő, a külső egyensúlyt javító beruházáso­kat, mint a konvertálható exportárualap fejlesztése, intenzív gabonaprogram, ener­giaracionalizálás, és hulladékhasznosítás, tudja hitellel támogatni. A beszűkült fej­lesztési hitellehetőségek mellett megnőtt a forgóeszköz-finanszírozás szerepe. Különösen jelentős ez a mezőgazdasági nagyüzemeknél. A folyamatos termelés forgóeszköz-szükség­letét megyénk mezőgazdasági üzemeinek csak mintegy 20 százaléka tudja saját pénz­eszközből biztosítani. — Milyen befolyással bír a MNB a nagy­üzemek beruházásaira és milyen fejlesztési lehetőségek állnak ez évben a mezőgazdasági nagyüzemek rendelkezésére? — Az 1984. évi terv céljainak — külgazda­sági egyensúlyi helyzet javítása, nemzetközi fizetőképesség megőrzése — megvalósításá­ban komoly szerep hárul a hitelpolitikára, melynek fő céljai már hosszabb idő óta vál­tozatlanok. A mostani visszafogottabb fej­lesztési lehetőségekhez igazodó szűkösebb hi­telezéseinknek is a már említett alapvető nép­gazdasági érdekeket kell szolgálniok. Ezért a bank hitellehetőségei hasonlóak az előző évihez. Kedvezőbbek a hitelkihelyezés adottságai néhány olyan hitelcélban, melyek közvetle­nül szolgálják egyensúlyi helyzetünk javí­tását. Ennek keretében elsősorban a gabona- termelésben elért színvonal megszilárdítását, fejlesztését szolgáló és a gabonatárolás fel­tételeit javító beruházásokhoz igénybe vehe­tő hitelt említem meg. Ez a pályázati felhí­vás a nagyüzemek előtt ismert, és megyénk több üzemének vezetőivel személyes tárgya­lásokat is kezdeményeztünk. A gabonaprog­ram hitelfinanszírozásának célja a gabona- termelés további növelése, a betakarítási veszteségek csökkentése, a hatékonyság ja­vítása. — Milyen érdeklődés nyilvánul meg t hi­telek iránt a gazdaságok részéről? — Tapasztalataink alapján sajnos azt kell mondanom, hogy megyénk mezőgazdasági nagyüzemei nem mutatnak érdeklődést e hitelek igénybevételét illetően. Több gazda­ság még a reálisan elérhető hozamok kocká­zatvállalásától is tartózkodik. Az elmúlt év­ben mindössze két termelőszövetkezet és egy állami gazdaság részére tudtunk kihelyezni ilyen jellegű beruházási hitelt, idén pedig csak egy szövetkezet nyújtotta be hitelaján­latát az Intenzív Gabonatermesztési Program keretében. (Azóta ez is visszalépett Z. T.) Hasonló negatív tapasztalataink vannak az energia ésszerű felhasználását, a hulladék és másodlagos nyersanyagok hasznosítását se­gítő beruházások esetében is. Mindez egyút­tal azt is jelenti, hogy nem helyes általában a beruházási lehetőségek szűküléséről be- 1 szélni, mert a népgazdaság prioritásaival összefüggésben vannak olyan célok, ame­lyekben a nagyüzemek akár növelhetik is beruházásaikat, s ehhez hitelt is kaphatnak. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy ami­kor a visszafogottabb fejlesztés időszakát él­jük és szűk hitelkeretekkel rendelkezünk, javítani kell a mezőgazdasági üzemek dön­tés-előkészítési munkáját is. Arra gondolok, hogy az üzemek a( saját pénzeszközeik meg­fontoltabb koncentrálásával, a népgazdasági és üzemi érdekeknek is jobban megfelelő fejlesztéseket valósítsanak meg. A forgóeszköz-hitelezésben is a szelektív pénzkibocsátás szempontjait érvényesítjük. Arra törekszünk, hogy megakadályozzuk a gazdaságtalan termelést. Ez helyenként és esetenként korábbi gyakorlatunknál erőtelje­sebb megszorításokkal jár. de emellett arra ügyelünk, hogy a piacképes termelés vitelé­hez legszükségesebb kiadásokra biztosítsuk a pénzeszközöket. — Közszájon forgó kifejezés a „sorbaállás” enriek ellenére nem túl széles körben tud­ják, mit is jelent ez tulajdonképpen? — Valóban, napjainkban a sorbaállás el­sősorban a pénzügyi berkekben jártas szak­embereket foglalkoztatja. A pénzügyi sorba­állás köznyelvre lefordítva azt jelenti, hogy az adós (vevő) folyószámláján nincsen pénz, a (szállító) hitelező kövtelésének kiegyenlíté­sére. Ilyenkor a bank, a hozzá beérkezett fizetési megbízásokat a beérkezési idő rend­jében „sorba állítja” az elégséges pénzügyi fedezet meglétéig. A sorba állított követelé­sek között egyes állami és bírósági határo­zatokon alapuló követelések elsőbbséget él­veznek. — A fizetőképességet illetően nem túlsá­gosan rózsás a helyzet napjainkban. Sok mezőgazdasági üzem komoly gondokkal küzd partnerei késedelmes fizetése miatt. Lát-e valami megoldást ennek enyhítésére? — A pénz- és hitelforgalmi adatokból va-j lóban az tűnik ki, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekkel kapcsolatban álló egyes válla­latok és szövetkezetek csak késedelmesen tudnak eleget tenni fizetési kötelezettségeik­nek. Az utóbbi időszakban a pénzfolyamatok lelassultak. Emiatt is nőtt a likviditási za­varokkal küzdő gazdálkodó egységek száma. A partnervállalatok egyre gyakoribb fizeté­si késedelmé, illetve annak továbbgyűrű- ződése hátrányosan hat a mezőgazdasági nagyüzemeink pénzügyi helyzetére. Ezt tá­masztja alá, hogy a múlt év végén — me­gyei szinten — a mezőgazdasági üzemek ve­vőállománya több mint kétszerese volt a szállítók követeléseinek. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági üzemek nagyobb arányú követeléseivel, a pénzeszköz egy része át­menetileg más ágazatban van lekötve. A fizetési morál javítása területén van mit tenni mezőgazdasági üzemeinknek is. Itt gondolok elsősorban az ütemesebb számlázá­sokra, a fizetési megbízások benyújtásának gyorsítására, a szerződéses fegyelem javítá­sára — főleg a kiegészítő ágazatokban — a megrendelés nélküli termelés visszaszorítá­sára. Ezen túlmenően nagyban javítaná a fi­zetési fegyelmet, ha a mezőgazdasági üzemek fizetési biztosítékot (fedezetigazolást) kér­nének, a pénzügyi zavarokkal küzdő part­nereiktől. Fokozottabban kell élni követelé­seik behajtásánál a törvények biztosította le. hetőségekkel. — Általánosságban 'hogyan jellemezhető a megye mezőgazdasági nagyüzemeinek első negyedévi pénzügyi helyzete? — Ä mezőgazdasági termelés jellegéből ere­dően nehéz és korai lenne az első negyedévi tevékenység alapján a nagyüzemek pénzügyi helyzetében egyértelműen állást foglalni. Annyi azonban bizonyos, hogy a mezőgazda- sági nagyüzemek az elmúlt évitől kedvezőt­lenebb pénzügyi feltételekkel kezdték meg ez évi tevékenységüket. Csökkent, az önfinan­szírozó képességük. Ebben jelentős szere­pet játszik a szabályozó rendszer jövedelem­elvonó hatásának növekedése is. Ennek el­lensúlyozásaként a mezőgazdasági üzemek a termelés növelésével reagálnak, ami viszont a ráfordítások emelkedését vonja maga után. — Milyen a bank és a mezőgazdasági üzemek partneri kapcsolata? — Úgy ítélem meg, hogy a nagyüzemek­kel egyenjogú partneri kapcsolat alakult ki. A terveik végrehajtásához szükséges jelen­tősebb fejlesztésekkel, üzleti eseményekkel kapcsolatban a gazdaságok igénylik a bank véleményét, személyes konzultációkat, és mi készséggel és maradéktalanul rendelkezé­sükre állunk. Ezen tárgyalások — történje­nek a bankban, vagy az üzemeknél — köl­csönösen jó alapul szolgálnak mindkét fél számára az információszerzésre, a finanszíro­zási lehetőségek megismertetésére, valamint a gazdálkodási folyamokban jelentkező prob­lémák feltárására. E konzultációk során tá­jékoztatjuk ügyfeleinket a különböző jog­szabályok és utasítások adta kereteken belül a különböző hitelkonstrukciók igénybevételi lehetőségeiről, a hitelkérelmek tartalmi, for­mai követelményeiről és az egyéb pénzforga­lommal és hitelgazdálkodással összefüggő kérdésekről. — Az ellenőrzés fontos tényezője az ered­ményes gazdálkodásnak. Milyen jogai, le­hetőségei vannak a banknak ebben, milyen mélységben tekinthetnek be a nagyüzemek pénzforgalmába? — Elöljáróban szeretném az ezzel kapcso­latos téves nézeteket eloszlatni, azt hogy a bank hatósági jellegű ellenőrzéseket a gaz­dálkodó szervezeteknél nem végez. Kapcso­latainkat, mely kölcsönös egyenjogúságon ala­pul, bankszámla- és hitelszerződések szabá­lyozzák. Ezek viszont lehetőséget biztosíta­nak a banknak, hogy a vállalatok és, szövet­kezetek gazdasági tevékenységét széles kör­ben áttekinthesse, ennek keretében vizsgál­juk a hitelek rendeltetésszerű felhasználását, a hitelszerződéses kötelezettségek betartását, a hitelfedezetek meglétét. A mezőgazdasági nagyüzemeknél fontos az évente- rendszeresen megtartott helyszíni hi­telfedezet-vizsgálat. Ezek megállapításairól készített értékeléseink — szerintem — jó ala­pul szolgálnak mind a megyei vezetés, mind az érintett üzem számára, időbeni operatív intézkedések megtételére. Kiemelt feladatunk a beruházási vásárlóerő alakulásának, a készletgazdálkodás milyenségének a vizsgá­lata. A gazdálkodó szervekkel kapcsolatos vizs­gálataink, értékeléseink objektivitását erősíti a bankszámlaforgalom rendszeres figyelem­mel kísérése és az üzemekkel meglévő — közvetlen munkakapcsolat, amit a jövőben is fontos munkamódszerünknek tekintünk. Ziíahy Tamási j

Next

/
Thumbnails
Contents