Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)

1984-05-16 / 113. szám

Nem mögötte kullogni

Szervezés - síküveggyári módra

SZŐKE MIKLÓS ALIG

múlt tizennégy esztendős, amikor munkára jelentkezett a Salgótarjáni síküveggyárba. Most az ötvenhatodik évében jár, s ez idő alatt nem mozdult tapodtatnyit sem a vállalattól. Csak a munkahelyei, beosztásai változtak az idők folyamán.

—1972-ben — emlékezik — gyáregység vezető voltam, amikor az igazgató pályázatot írt ki valami hasonló címmel: hogyan szervezné meg üzeme hatékonyabb munkáját. Nos, ezen én is részt vettem, s a jeligés dolgozatok közül az enyémet találták a legjobbnak. Még ugyanebben az évben — mert addig nálunk nem volt — kineveztek az újonnan alakuló szervezési osztály élére, vezetőnek. Jó szerivel a nulláról indultunk. Elhiszi, a gyárnak még szervezeti szabályzata sem volt. Talán mondanom sem kellene, mekkora erőfeszítésébe került a stábnak, hogy üzem- és munkaszervezésben, szervezetfejlesztésben eljussunk arra. a szintre, ahol most vagyunk... Nagy, látványos dolgok véghezvitelére már, szerencsére, nincsen lehetőségünk; az apró, részfinomítások korszakát éljük.

— Teendőink azonban — mondja Andó Lóránt, a Le- ningrádban végzett, fiatal mérnök, áz osztály helyettes vezetője — jócskán vannak még. Célunk továbbra is az, amelyet a hetvenes évek elején megkezdtünk; tudományos alapokra helyezni az irányítást, s a folyton változó körülményekhez rugalmasan alkalmazkodva, . pontos és gyors információkra épülő döntéshozatali eljárásokkal jó irányba befolyásolni a gyár életét.

— Az új irányítási rendszerünk — magyarázza az osztályvezető — a termelőterü'• létekét' két1 V fenntartó és

szolgáltató szervezetekét pedig egy gyáregységbe tömörítette, melyekben ügyviteli és programcsoportok működnek. A műszaki és a kereskedelmi feladatok komplexebb, magasabb szintű ellátására főosztályokat hoztunk létre, három évvel ezelőtt pedig önálló elszámolási egységeket alakítottunk meg, amelyekben az anyagi érdekeltség az adott terület gazdasági mutatóitól függ. Mindez természetesen üzem- és munkaszervezési intézkedések egész sorát vonta maga után.

— S, — folytatja Andó Lóránt — vonja még ma is. Hiszen az élet újabb meg újabb változtatásokat kényszerít ki, melyeknek párosulnia kell a még nagyobb, még hatékonyabb szervezéssel. De ezt már nem lehet csupán fejjel és kézzel megvalósítani, éppen ezért a közelmúltban létrehoztunk egy ötfős, számítástechnikai csoportot.

Ennek vezetője Debreczeni Zoltán.

— MIVEL ALIG NÉHÁNY

hónapos múltra tekinthetünk csak vissza, tevékenységünk mondhatni gyermekcipőben jár. Most ismerkedünk a nagy témák feldolgozásának lehetőségeivel. A gyárban jelenleg két COMMODORE 64 típusú kisszámítógép van, egyik nálunk. a másik a műszaki főosztályon, szoros kapcsolatban a termeléssel, programokat, helyzetfelméréseket készítenek. Tervünk az, hogy a számítástechnika bevezetésének első lépcsőjében minden főosztálynál és gyáregységben felszerelünk egy-egy hasonló típusú készüléket. Ez — már csali az eléggé borsos ára miatt is: egy alapegység het- ven-kilencven ezer forintba kerül — két-három évet vesz igénybe. Sajnos, ezt az időt ki kell böjtölnünk, pedig mindinkább nagyobb az igény a gyors, pontos, naprakész

gyári információkra. Igza, béreljük az Üvegipari Művek nagy számítógépét is, amely figyelemmel kíséri az anyagok mozgását, a készletek alakulását, az állóeszköz-állomány változásait, de innen összesítést csak havi egy alkalommal kapunk. Ezért van szükség a „kisebb kaliberű” gépek beszerzésére.

A csoport rövid fennállása alatt is jelentős programokat dolgozott ki, melyek nem egy alkalommal segítették elő

— példaként a piaci élet gyors változásaihoz igazodó, szinte azonnali döntések meghozatalát.

— Mi is — mondja Bu- lyovszky Dezső, a feldolgozó gyáregység vezetője — szervezés eredményeként jöttünk létre. 1981-ben még különálló üzemek működtek, jelentős irányító apparátussal, ám az új gépek üzembe lépése szükségessé tette a technológiai folyamatok átszervezését, új információs és irányítási rendszer kialakítását. Három évvel ezelőtt ez megtörtént, sőt, önelszámoló egységgé léptünk elő. Jelenleg négyszáznyolcva- nan — ebből negyvenhat a nem fizikai állományban lévő

— évi hátszázmillió forintos termelési értéket állítottunk elő. Három kis létszámú osztályunk — az üzemgazdasági, a gyártás-előkészítési és az üzemviteli — mellé most megalakítunk egy gyártás- és gyártmányfejlesztési csoportot, melynek feladata a piac által igényelt termékek gyártása, feltételeinek megteremtése. Azt kívánjuk elérni, hogy a változásokra szinte azonnal tudjunk reagálni. Mert a szervezésben nem lehet hátul kullogni, előretekintés nélkül könnyen elbukik az ember.

A GYÁREGYSÉGVEZETÖ

szavait mottónak is használhatnánk.

Karácsony György

Korszerű lemezmegmunkálás

A fejlettebb ipari országokban egy ideje megváltoztatták a lemezmegmunkálásnak, mint technológiai feladatnak a megítélését, és ezzel együtt megindították a lemezmegmunkálás fokozott ütemű gépesítését, automatizálását. Kifejlesztettek például egy sorozatlyukasztó gépet, amely lehetővé tette sablon alapján különböző alakú és méretű furatok előrajzolás nélküli lyukasztását lemeztáblákba. A különböző méretű és alakú lyukasztószerszámokat szabványos befogófejben cserélték.

A befogott lemezt vízszintes síkban két irányban lehetett mozgatni, hogy a lemez megfelelő pontját a szerszám alá lehessen vinni.

A további fejlesztés nem változtatta lényegesen e géptípus elrendezését. Természetesen törekedtek a nagyobb munkasebességre, hosszabb szerszámélettai tamra, de a gép felépítése máig is változatlan maradt. Sokkal nagyobb volt a fejlődés a géptípus automatizálásában. A géptől nagy számú, különböző méretű és alakéi furat megmunkálásán kívül egyre bonyolultabb kiszabási, alakkivágási munkákat is követeltek (1. kép) Majd a forgácsológépeknél bevezetett numerikus vezérlést alkalmazni kezdték a lemezmegmunkáló gépeken is. Kezdetben a numerikus pont- vezérlést alkalmazták, majd bevezették a pályavezérlést is. Ezzel lehetővé vált, hogy sűrű, egymás melletti lyukasztásokkal bonyolult síkbeli alakzatokat is automatikusan munkáljanak meg. (2. kép)

A fejlődés következő fázisa a szerszámcsere automatizálása volt. Ennek megoldására két módszert dolgoztak ki: a revolverfejes szerszámtartót

és a programvezéreit szerszámcserélő alkalmazását. A ma már nagymértékben automatizált gépeknél az is lényeges követelmény, hogy a lekerülő munkadarab ne igényeljen utánmunkálást, ami ronthatná a termelékenységet.

A legújabb fejlesztési törekvések a lemezmegmunkáló gépeknél is arra irányulnak, hogy megtakarítsák a numerikus program kódolásának munkáját, és a géppel lehetőleg közvetlenül közölhessék a munkavégzésre irányuló parancsokat.

fl Magyar Nemzeti Bank és a mezőgazdasági nagyüzemek kapcsolatáról

Interjú Miklós Endrével, a MNB megyei igazgatójával

— A pénzintézetek közül a Nemzeti Bank. nak meghatározó szerepe van a gazdálkodásban. Véleménye szerint ez milyen hatást gyakorol a gazdasági életre, ezen belül megyénk mezőgazdaságára?

— A szocialista tervgazdálkodásunkban a gazdaság pénzforrásai között a bankhitel időszakonként változó mértékben és feltételekkel jelentős szerepet tölt be. A hitel- és pénzforgalom szabályai többször is módosultak, keresve a hatékonyabb és jobb eredményeket ígérő módszereket.

Fejlődésünk mai szakaszában az állóeszköz-igényesség fokozódik. Jelenlegi gazdasági lehetőségeink, illetve a vállalatok fejlesztési forrásai ezt az Igényt nem tudják maradéktalanul kielégíteni. A bank is főként a hitel- politikai irányelveknek maradéktalanul megfelelő, a külső egyensúlyt javító beruházásokat, mint a konvertálható exportárualap fejlesztése, intenzív gabonaprogram, energiaracionalizálás, és hulladékhasznosítás, tudja hitellel támogatni. A beszűkült fejlesztési hitellehetőségek mellett megnőtt a forgóeszköz-finanszírozás szerepe. Különösen jelentős ez a mezőgazdasági nagyüzemeknél. A folyamatos termelés forgóeszköz-szükségletét megyénk mezőgazdasági üzemeinek csak mintegy 20 százaléka tudja saját pénzeszközből biztosítani.

— Milyen befolyással bír a MNB a nagyüzemek beruházásaira és milyen fejlesztési lehetőségek állnak ez évben a mezőgazdasági nagyüzemek rendelkezésére?

— Az 1984. évi terv céljainak — külgazdasági egyensúlyi helyzet javítása, nemzetközi fizetőképesség megőrzése — megvalósításában komoly szerep hárul a hitelpolitikára, melynek fő céljai már hosszabb idő óta változatlanok. A mostani visszafogottabb fejlesztési lehetőségekhez igazodó szűkösebb hitelezéseinknek is a már említett alapvető népgazdasági érdekeket kell szolgálniok. Ezért a bank hitellehetőségei hasonlóak az előző évihez.

Kedvezőbbek a hitelkihelyezés adottságai néhány olyan hitelcélban, melyek közvetlenül szolgálják egyensúlyi helyzetünk javítását. Ennek keretében elsősorban a gabona- termelésben elért színvonal megszilárdítását, fejlesztését szolgáló és a gabonatárolás feltételeit javító beruházásokhoz igénybe vehető hitelt említem meg. Ez a pályázati felhívás a nagyüzemek előtt ismert, és megyénk több üzemének vezetőivel személyes tárgyalásokat is kezdeményeztünk. A gabonaprogram hitelfinanszírozásának célja a gabona- termelés további növelése, a betakarítási veszteségek csökkentése, a hatékonyság javítása.

— Milyen érdeklődés nyilvánul meg t hitelek iránt a gazdaságok részéről?

— Tapasztalataink alapján sajnos azt kell mondanom, hogy megyénk mezőgazdasági nagyüzemei nem mutatnak érdeklődést e hitelek igénybevételét illetően. Több gazdaság még a reálisan elérhető hozamok kockázatvállalásától is tartózkodik. Az elmúlt évben mindössze két termelőszövetkezet és egy állami gazdaság részére tudtunk kihelyezni ilyen jellegű beruházási hitelt, idén pedig csak egy szövetkezet nyújtotta be hitelajánlatát az Intenzív Gabonatermesztési Program keretében. (Azóta ez is visszalépett Z. T.)

Hasonló negatív tapasztalataink vannak az energia ésszerű felhasználását, a hulladék és másodlagos nyersanyagok hasznosítását segítő beruházások esetében is. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy nem helyes általában a beruházási lehetőségek szűküléséről be- 1 szélni, mert a népgazdaság prioritásaival összefüggésben vannak olyan célok, amelyekben a nagyüzemek akár növelhetik is beruházásaikat, s ehhez hitelt is kaphatnak.

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy amikor a visszafogottabb fejlesztés időszakát éljük és szűk hitelkeretekkel rendelkezünk, javítani kell a mezőgazdasági üzemek döntés-előkészítési munkáját is. Arra gondolok, hogy az üzemek a( saját pénzeszközeik megfontoltabb koncentrálásával, a népgazdasági és üzemi érdekeknek is jobban megfelelő fejlesztéseket valósítsanak meg.

A forgóeszköz-hitelezésben is a szelektív pénzkibocsátás szempontjait érvényesítjük. Arra törekszünk, hogy megakadályozzuk a gazdaságtalan termelést. Ez helyenként és esetenként korábbi gyakorlatunknál erőteljesebb megszorításokkal jár. de emellett arra ügyelünk, hogy a piacképes termelés viteléhez legszükségesebb kiadásokra biztosítsuk a pénzeszközöket.

— Közszájon forgó kifejezés a „sorbaállás” enriek ellenére nem túl széles körben tudják, mit is jelent ez tulajdonképpen?

— Valóban, napjainkban a sorbaállás elsősorban a pénzügyi berkekben jártas szakembereket foglalkoztatja. A pénzügyi sorbaállás köznyelvre lefordítva azt jelenti, hogy az adós (vevő) folyószámláján nincsen pénz, a (szállító) hitelező kövtelésének kiegyenlítésére. Ilyenkor a bank, a hozzá beérkezett fizetési megbízásokat a beérkezési idő rendjében „sorba állítja” az elégséges pénzügyi fedezet meglétéig. A sorba állított követelések között egyes állami és bírósági határozatokon alapuló követelések elsőbbséget élveznek.

— A fizetőképességet illetően nem túlságosan rózsás a helyzet napjainkban. Sok mezőgazdasági üzem komoly gondokkal küzd partnerei késedelmes fizetése miatt. Lát-e valami megoldást ennek enyhítésére?

— A pénz- és hitelforgalmi adatokból va-j lóban az tűnik ki, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekkel kapcsolatban álló egyes vállalatok és szövetkezetek csak késedelmesen tudnak eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek. Az utóbbi időszakban a pénzfolyamatok lelassultak. Emiatt is nőtt a likviditási zavarokkal küzdő gazdálkodó egységek száma. A partnervállalatok egyre gyakoribb fizetési késedelmé, illetve annak továbbgyűrű- ződése hátrányosan hat a mezőgazdasági nagyüzemeink pénzügyi helyzetére. Ezt támasztja alá, hogy a múlt év végén — megyei szinten — a mezőgazdasági üzemek vevőállománya több mint kétszerese volt a szállítók követeléseinek. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági üzemek nagyobb arányú követeléseivel, a pénzeszköz egy része átmenetileg más ágazatban van lekötve.

A fizetési morál javítása területén van mit tenni mezőgazdasági üzemeinknek is. Itt gondolok elsősorban az ütemesebb számlázásokra, a fizetési megbízások benyújtásának gyorsítására, a szerződéses fegyelem javítására — főleg a kiegészítő ágazatokban — a megrendelés nélküli termelés visszaszorítására. Ezen túlmenően nagyban javítaná a fizetési fegyelmet, ha a mezőgazdasági üzemek fizetési biztosítékot (fedezetigazolást) kérnének, a pénzügyi zavarokkal küzdő partnereiktől. Fokozottabban kell élni követeléseik behajtásánál a törvények biztosította le. hetőségekkel.

— Általánosságban 'hogyan jellemezhető a megye mezőgazdasági nagyüzemeinek első negyedévi pénzügyi helyzete?

— Ä mezőgazdasági termelés jellegéből eredően nehéz és korai lenne az első negyedévi tevékenység alapján a nagyüzemek pénzügyi helyzetében egyértelműen állást foglalni. Annyi azonban bizonyos, hogy a mezőgazda- sági nagyüzemek az elmúlt évitől kedvezőtlenebb pénzügyi feltételekkel kezdték meg ez évi tevékenységüket. Csökkent, az önfinanszírozó képességük. Ebben jelentős szerepet játszik a szabályozó rendszer jövedelemelvonó hatásának növekedése is. Ennek ellensúlyozásaként a mezőgazdasági üzemek a termelés növelésével reagálnak, ami viszont a ráfordítások emelkedését vonja maga után.

— Milyen a bank és a mezőgazdasági üzemek partneri kapcsolata?

— Úgy ítélem meg, hogy a nagyüzemekkel egyenjogú partneri kapcsolat alakult ki. A terveik végrehajtásához szükséges jelentősebb fejlesztésekkel, üzleti eseményekkel kapcsolatban a gazdaságok igénylik a bank véleményét, személyes konzultációkat, és mi készséggel és maradéktalanul rendelkezésükre állunk. Ezen tárgyalások — történjenek a bankban, vagy az üzemeknél — kölcsönösen jó alapul szolgálnak mindkét fél számára az információszerzésre, a finanszírozási lehetőségek megismertetésére, valamint a gazdálkodási folyamokban jelentkező problémák feltárására. E konzultációk során tájékoztatjuk ügyfeleinket a különböző jogszabályok és utasítások adta kereteken belül a különböző hitelkonstrukciók igénybevételi lehetőségeiről, a hitelkérelmek tartalmi, formai követelményeiről és az egyéb pénzforgalommal és hitelgazdálkodással összefüggő kérdésekről.

— Az ellenőrzés fontos tényezője az eredményes gazdálkodásnak. Milyen jogai, lehetőségei vannak a banknak ebben, milyen mélységben tekinthetnek be a nagyüzemek pénzforgalmába?

— Elöljáróban szeretném az ezzel kapcsolatos téves nézeteket eloszlatni, azt hogy a bank hatósági jellegű ellenőrzéseket a gazdálkodó szervezeteknél nem végez. Kapcsolatainkat, mely kölcsönös egyenjogúságon alapul, bankszámla- és hitelszerződések szabályozzák. Ezek viszont lehetőséget biztosítanak a banknak, hogy a vállalatok és, szövetkezetek gazdasági tevékenységét széles körben áttekinthesse, ennek keretében vizsgáljuk a hitelek rendeltetésszerű felhasználását, a hitelszerződéses kötelezettségek betartását, a hitelfedezetek meglétét.

A mezőgazdasági nagyüzemeknél fontos az évente- rendszeresen megtartott helyszíni hitelfedezet-vizsgálat. Ezek megállapításairól készített értékeléseink — szerintem — jó alapul szolgálnak mind a megyei vezetés, mind az érintett üzem számára, időbeni operatív intézkedések megtételére. Kiemelt feladatunk a beruházási vásárlóerő alakulásának, a készletgazdálkodás milyenségének a vizsgálata.

A gazdálkodó szervekkel kapcsolatos vizsgálataink, értékeléseink objektivitását erősíti a bankszámlaforgalom rendszeres figyelemmel kísérése és az üzemekkel meglévő — közvetlen munkakapcsolat, amit a jövőben is fontos munkamódszerünknek tekintünk.

Ziíahy Tamási j