Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)
1984-05-09 / 107. szám
Ketten ezrek közül Mint föntebb említettük, ez- kedhetünk meg, akik mint- tanácstag. — Hogy személy rek vettek részt abban a vá- egy mozgatórugói voltak a szerint mi hajt engem e mun- rosépítő munkában, amelynek munkálatoknak. Szervezték, kában? Hát, nézze, számom- jutalma a nemzeti zászló. A irányították, kérlelték az em- ra gyerekkortól kezdve oly számos társadalmi munkás bereket, s természetesen ott természetes volt, hogy tenni közül az alábbiakban két voltak az elsők között, akik olyan tanácstaggal ismer- megfogták az ásó nyelét. EGY NYELVEN BESZÉLNI kell a közösért, másokért... apám is részt vett a munkásmozgalomban, úgyhogy afféle családi hagyomány nálunk ez. Kadlót Lajos egészen fia- — Közel 600 000 ezer forint Majd terveiről kérdezge- talon elszegődött a mozga- értékű munkát végeztünk az tem. Legfontosabb feladatlomhoz, már a közgazdasági elmúlt évben — említi Kad- ként az utak karbantartását, technikumban a DISZ szer- lót Lajos —, s ez fejenként további építését említi, aztán vező titkáraként dolgozott, 1600 forint felett van. Járdá- a kultúrházat, majd az ifjú- majd bő tíz évvel a rónafalui sítottunk, új árkokat ástunk, sági parkot sorolja. KISZ-szervezet megalapító- s fiatalokkal együtt készítet- — Munka az mindig van sa után, 1969-ben választót- tűk az ifjúsági parkot, kar- — teszi hozzá —, s, amíg ták tanácstaggá. Azóta egy- bantartottuk és tisztítottuk ilyen szorgos emberek élnek folytában élvezi választói bi- a csatornákat, az utcákat — errefelé, addig a szervezés- zalmát, s rá is szolgál erre, sorolja szinte vég nélkül a sei sem lesz baj! hiszen, aki ismerte a régi Zagyvarónát, az bizonyíthatja, milyen sokat változott ez a település, mennyi társadalmi munkát végeztek az itte- Á Gorkij-lakótelep és a niek. Zöldfa út között van egy ut— A hetvenes évek elején ca, amely a Makarenko ne- egyetlen járdalap nem volt vet viseli. Voltaképpen se letéve az utcákon, most min- ide, se oda nem tartozik, a den utcában járda van — városfejlesztési koncepciók jegyzi meg szerényen a ta- is megfelezik a tervben ezt az helyzetben, ez tény, hiszen az nácstag. _ Négy utca tartozik utcasort: az egyik részén máj- utca geológiai adottságai is ho zzám, közel háromszáz dán szép. új házak sorjáznak, szűkösek, például a víz ese- ember... Közösen tervezünk ^ másikon pedig marad min- teben mondja a és szervezünk, együtt dönt- den a régiben... jük el, mire van igény, mi- — Azért nem egészen! — kor és mit kell tennünk. Be- szól közbe Nyerges József, a kapcsolódik e munkába a he- 74-es körzet tanácstagja, aki lyi pártszervezet és a nép- 1980. óta látja el e tisztséget, front, a lényeg, hogy egy — Hiszen nem mindegy, minyelven beszéljünk, szervezők Iyen körülmények NEHÉZ HELYZETBEN, DE... tív tanácstagként ismerik errefelé, de a városi tanácson is így emlegetik: kijárja választóinak a körzetet megillető lehetőségeket. — Nem vagyunk könnyű és szervezettek. Hiszen az telnek az addigi évek. Azok érdekünk is közös: szebb, számára sem, akiknek majtisztább, ellátottabb körül- dán szanálásra kerül a házuk, ményeket! azoknak pedig pláne nem, Egy társadalmi munkaak- akik nem szerepelnek a terveié előtt a tanácstag sorra ben. járja a házakat, ki, mikor ér Nyerges József ebben az rá, egyezteti az időpontokat, utcában született, itt épített Segítségére vannak ebben a házat, s úgy tűnik, itt is éli tanács tag. — Nagyon szeretnénk mielőbb megoldani ezt a kérdést! A tanácstagi körzetek összeadták a pénzüket, hogy fussa belőle a vízhálózati tervek elkészítésére, name lTett gy°n reméljük, hogy kellő támogatást kapunk anyagi és erkölcsi értelemben egyaránt, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű víz legyen az utca lakóinak... Ezzel kapcsolatosak voltak az elmúlt évi társadalmi munkálatok is. Az egyetlen közkút tisztítása, karbantartása, népfront aktivistái is, de nem le az életét, jóllehet még in- az utcák kátyúzása, a kőzúzalekok szettentese, a csapakell sokat agitálni az ittenié- kább a fiatalabb, mintsem a két, szükségét érzik, hogy tár- középkorúak közé sorolható, sadalmi munkát végezzenek, éveinek számát tekintve. AkLEGNÉPSZERÜBB A FOCI Ezrek a sportpályákon Ä sportcsarnokban rendezkedett be a városi tanács test- nevelési és sportfelügyelősége. Az osztályt — az ismerősök Lacinak becézik — Girtl József vezeti. Átlagtermetű, sportos alkatú férfi, 27 éve dolgozik „szakmájában”. Amikor a megyeszékhely tömegsportjáról kezdem kérdezni, nem jön zavarba. — Nézze, a legutóbbi OTSH- vizsgálat is megállapította, hogy az országban nagyon kevés az olyan város, mint Salgótarján, ahol ilyen jól szervezett a tömegsport. Vegyük a legnépszerűbb sportágat, a focit. Általában hatvan csapattal rendezzük meg a kispályás labdarúgást. De említhetném a kézi- és kosárlabda-, az asztalitenisz- és teke-csapatbajnokságokat, amelyek visszatérő tömegsportrendezvényeink. — A foci népszerűségével ezek vetélkednek? — Nem. A futóversenyek, az ügyességi sorjátékok — ebben van lövészet, kötélhúzás, lábtenisz stb. — népszerűbbek. S igen kedveltek — nőknek is megrendezzük, mint annyi más ágban — a sakkbajnokságok. Az osztályvezető és egyik munkatársa gyorsan összeszámolja, hányféle sporttágban rendeznek napjainkban tömegsportmérkőzést a megye- székhelyen. Húszig jutnak el a számolásban. Évente 60—70 rendezvényünk van, csak nekik, s a nyolcvanas évtől 34— 36 ezer résztvevővel. Óriási — Négy év óta esemény- naptárt vezetünk. Tevékenységünk így konkrétan áttekinthető. Idén — mutatja Girtl József a naplót — már több mint két tucat tömegsportösszejövetelt tartottunk, közel nyolcezer résztvevővel. Ebben az évben még nem volt szabad hétvégénk, de nem sajnáljuk. Sokan jönnek programjainkra, ezért megéri a munkát, a fáradságot. — önök nem sajnálják, elhiszem. De a családnak csak hiányzik az apa? — Igyekszünk jól előkészíteni a hétvégi sütés-főzést. Aztán amikor lehet, visszük magunkkal a családot is. A feleségem alkalmanként, az első gimnazista lányom és a negyedikes fiam mindig velem jön. Január óta — csak a jelentősebb eseményeket említve — volt már focifarsang, téli tömegsportnap (szánkózással, sízéssel, síugrással), szellemi vetélkedő az olimpiáról, nemzetközi felszabadulási futóverseny, a győzelem napjára mezei futóverseny. S ami várható: gyermeknap táján a tavaszi, júliusban a nyári, fegyveres erők napján az őszi tömegsportnap, novemberben az Aranyhid elnevezésű futóverseny. Ezer embernek jelent rendszeres elfoglaltságot a folytatódó városi kispályás labdarúgó-bajnokság. Az osztályon négyen dolgoznak — egy munkatárs négy órában —, ők és a 11 fős ............. szervezi sz ám. Ne feledjük: a megye- székhelynek körülbelül 50 ezer tömegsportbizottság a lakossága. Beszélgetőpart- a mozgalmat, nereim készséggel sorolják ezeket a tényeket, a megérde- ‘melt örömöt azonban nem érzem a hangjukban. Meg is kérdezem az okát, s kiderül .azért, mert úgy érzik, az eredmények ellenére is vannak olyanok — felelős hivatalokban, beosztásban --. akik nem hajlandók a valóságnak Nagyot fejlődött az utóbbi egy évtizedben. A megyei KISZ-szel rendkívül szoros és gyümölcsöző a kapcsolat; az üzemi alapszervezetek a fiatalok mellett a középkorosztá- lyúakat is mozgósítják. Másrészt is iskolákban is felismerték a testmozgás, a sport, az egészséges életmód jótédékelvezetők tisztítása, parkosítása, faültetés — ezek szerepeltek a munkaprogramban. — Itt bizony, nem mindenki egyformán húz! — veti közbe a tanácstag. — Egyesek minden agitálás ellenére nem hajlandók megfogni a lapátnyelet, mások viszont két ember helyett is dolgoznak, ha hívjuk őket. Aztán a szervezőmunkára terelődik a beszélgetés fonala, Nyerges József arról szól, hogy összehangolt irányításra van szükség egy-egy akció megszervezésekor. Meg hát pénzre... — Mondjuk, ha annyi pénzzel gazdálkodhatna, ameny- nyire szüksége lenne, mire költené? — hangzik a kérdés. — Elsősorban a vízproblémát oldanánk meg belőle, aztán, bizony, a földutat is föl kellene cserélni már kőre, évenként két teleszkópom is tönkremegy az autóban, a hepehupás út „jóvoltából”. Ezzel a két dologgal ki is egyeznék: ha a víz és út gondjai megoldódnának, könnyebben néznénk a jövő elé! Két portré, két tanácstagról. Talán sikerült fölvillantani, hogy a város kiváló eredményei mögött kemény munkák, szorgos erőfeszítések rejtőznek. Olyan tanácstagok, népfrontaktivisták és mások erőfeszítései, akik nem sajnálják az időt, az energiát attól a szervezési munkálatoktól, amelyek révén Salgótarján gyarapodott. Elsősorban ők jelentik a garanciát a jövőre nézve: hogy Salgótarján tovább fog gyarapodni! Bölcsődék megfelelően elismerni munká- • kony fizikai, szellemi, sőt lel- jukat, sikereiket. Ez a közlés, ki hatását. Sokat javult, a méginkább vélekedés őszintén tömegsport propagandája is. S meglepett. Persze a sportfel- a sportfelügyelőségen úgy lát- .ügyelőségen nem panaszkod- ják, e tényezőknek együtte- uak, a fentiek csupán parányi sen tulajdoníthatók az ered- és mellékvágányon futó részét mények. képezték a beszélgetésnek. (M) A bölcsödéi ellátást; egyik legfontosabb feladatként; tartják számon a megyeszékhelyen. Salgótarjánban jelenleg nyolc bölcsőde üzemel, ahol 324 gyermek elhelyezésére van lehetőség. Az elmúlt esztendőben a városi bölcsődék férőhely-kihasználtsága 97,4 százalék volt, a teljesített gondozási napok alapján viszont 82 százalék. örvendetes, hogy a gyermekintézményekben a követelményeknek és a szakképzettségre vonatkozó előírásoknak megfelelő gondozók tevékenykednek. Az elmúlt esztendőben a városi tanács az Arany János úti bölcsőde átalakítására 630 ezer forintot fordított. Az elkészült tervek alapján ta- J valy megkezdték a létesítmény 1 kialakítását módszertani bölcsődévé. Az ezzel kapcsolatos feladatok első ütemét teljesítették, a második ütem az idén fejlődik be. Szakmai vita a végleges helyről A Salgótarjáni városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a temetőgazdálkodás helyzetét tavaly év elején tárgyalta, amikor korábbi határozatát —, amely zömmel teljesült — hatályon kívül helyezte. Egyúttal elrendelte az új temető beruházásához szükséges pénzügyi fedezet biztosítását, utasította a műszaki osztály vezetőjét az új köztemető beruházási programja elkészíttetésére. A testület a közelmúltban megtartott ülésén e határozat végrehajtására tért vissza. A salgótarjáni új temető létesítéséhez már az idei fejlesztési tervben egymillió forintot irányoztak elő, amely minden bizonnyal fedezi a beruházási program és a kiviteli terv elkészítésének költségeit. Több tárgyalás zajlott le az elmúlt időszakban a temetőknek a temetkezési vállalat részére történő átadása ügyében is. A részleges megállapodás szerint a vállalat idén, július elsejével kezelésébe veszi, addig a városi tanácsnak a temető üzemeltetéséhez szükséges 1,8 millió forint értékű munkákat kell elvégeztetnie. A tanács illetékes szakemberei a régi temetőben a temethetőség érdekében helyszíni bejárást végeztek. Ennek során meggyőződhettek arról, hogy a parcellaterv kilencvenszázalékos készültségi foknak felel meg. Ez az arány általában biztosítja a temethetőséget, de a biztonság miatt elrendelték a parcellaterv teljes befejezését és a sírkataszter naprakész hozását. A városgazdálkodási üzem a parcellatervet július elsejéig készíti el. A városi tanács az általános rendezési tervet az elmúlt esztendőben hagyta jóvá, amelyben meghatározták az új temető helyét is. A te- tanulmányterv elkészült. A temető létesítéséhez szükséges terv adataiból kitűnik, hogy a kivitelezés költségeit várhatóan jelentősen megnöveli a kijelölt területen található közművezetékek indokolt áthelyezése. Így született a javaslat a rendezési tervtől eltérő helyen, Salgópuszta környékén a temető esetleges kialakítására. A tanács felkérésére a Hazafias Népfront városi bizottsága a közeljövőben szakmai vitát rendez a helykijelölésről, s javaslatukat követően a városi új temető helyének megállapítása a városi tanács végrehajtó bizottságára vár. Tűzhelyszerelők Illegális szemétlerakó helyek Tavaszi lomtalanitás után A városi tanács, a Hazafias Népfront városi bizottsága, a Vöröskereszt szervezete az idén is kezdeményezte Nóg- rád megye székhelyén a tavaszi lomtalanítási akciót. Az előre közölt ütemterv szerint járták a városgazdálkodási vállalat járművei Salgótarján utcáit, nagyméretű konténerekben gyűlt a háztartási hulladék, a szemét, elhasználódott lakástartozékok... — A tisztasági és környezetvédelmi akció április 30- án befejeződött, de ez nem azt jelenti, hogy a városi tanács és partnerei a továbbiakban nem tartják kiemelt feladatuknak Salgótarján köz- tisztasági helyzetének javítását — mondja Balya Istvánné, a műszaki osztály főelőadója. Május közepéig úgynevezett tisztasági őrjáratokat szerveznek, amelynek keretében a város egy-egy körzetét látogatják az illetékesek. Természetesen együtt a tanácstagi csoport vezetőjével, a városkörzeti népfrontbizottság aktivistájával, a körzeti megbízottai. — Milyenek a szemlék tapasztalatai ? — Nem lehetünk elragadtatva a aístisztaság helyzetével. Ugyanazok a gondok ismétlődnek. A lakók általában figyelmen kívül hagyják, hogy közterületeket csak engedély- lyel lehet igénybe venni. Rengeteg a járdán, az utcán huzamosabb ideig tárolt építési anyag — mondja Balyáné, s a legutóbbi szemle feljegyzéseibe enged belekukkantani. A lapon egymás alatt két tucatnyi név, lakcím. Azoké, akiknek portája előtt a közterületen nem odavaló anyagot talált a bizottság. — Mi lesz a következmény? — Felszólító levelet küldünk ki, amelyben közöljük az építőanyag elszállításának határidejét. Ha a tulajdonos ezek után is a közterületen tárolja a sódert, homokot, nincs más hátra, szabálysértési eljárást kezdeményezünk ellene. Egyébként közterület-felügyelőink rendszeresen ellenőrzik, hogy a felszólításnak eleget tettek-e... Mondja, hogy legutóbbi őrjáratunk alkalmával a Hunyadi körút tetején találkoztak áldatlan állapottal. A bányai körzetben a Bajcsy-Zsillinszky út 59. és a mögötte levő garázssor között volt a temérdek hulladék, szemét. Ügy tűnik továbbra is a legnagyobb gond a salgótarjániak szemléletében található. Példa erre a számtalan illegális szemét- lerakó hely. Legutóbb a városgazdálkodási üzem dolgozói kommunista szombatjukon próbálkoztak, hogy az általuk felderített szemétlerakó helyeket megszüntessék. Egy részét sikerült, mert annyi található belőle, s máról holnapra újak születnek. — Az állampolgárok már tisztában vannak azzal, hogy a lakásuk előtti járdaszakasz tisztán tartásáról a tanács köz- tisztasági rendelete értelmében saját kötelességük gondoskodni. De ugyanez vonatkozik a vízelvezető árokra is — említi a hasznos, köztisztasági tudnivalók közül Balya Istvánné. Rengeteg energiát emészt fel a tanács dolgozóitól a köztisztaság javítása. S rengeteg pénzt, ami a közös kasz- szából származik. Vajon mikor érkezik el az idő, hogy egy tavaszi lomtalanítási akciót nem kell követni tisztasági őrjáratnak, s mikor lesz példa arra, hogy a bizottság résztvevői még nagyítóval sem találnak szemetet, hulladékot a város közterületein? V"' M. Sz. Gy. 1
