Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)

1984-05-31 / 126. szám

PIAC ÉS SZERVEZÉS (!!.) Csak jól kell csinálni! A Salgótarján) Ruhagyár — A szalagvezetők ezúttal is a Borbásné a saját területén dolgozol szamára nem szokat- siker kulcsfigurái voltak. Dói- még többletszervezésre is lan a szervezők ténykedése, de guk egyszerre lett nehezebb kényszerül. Az „A” szalagon ami a kis szériás 3 M beve- is, könnyebb is. Nehezebb, dolgozik ugyanis a legtöbb fia- zetesének idejében történt, az mert az eredményesség egyik tál. Márpedig ebben a korban még az edzett embereket is záloga éppen tartalmi munká- továbbtanulnak, kisgyermeket r^hávo t°tt° juk erősödése, és könnyebb, nevelnek az asszonyok, s ebből mert ehhez viszont most már már egyenesen következik, szalagdiszpécser dolgozik a hogy ezen a szalagon élnek a próbára tette. Mégsem egé­szen hétköznapi dolog az, hogy bontják fejük fölött a _ _ __________=__ ____ te tőt, alatta pedig zavartala- kezük alá. De ami nem telje- legtöbben a csúsztatott mun- nul folyik az exporttermelés, sen fehér1, vagy nem teljesen kaidő lehetőségével. Övelük a — A salgótarjáni üzemben fekete, annak megítélése is szalag vezetőnek külön kell tö­ilyen méretű átrendezésre még többféle lehet. Így voltak ez- rődni, foglalkozni. S hogy ezt nem került sor — állítja Fo- zel a szalagvezetők: nem alighanem jól is csinája, azt dór Tibor fejlesztési osztály- mindegyik esetben vállaltak az sejteti, hogy mindezek el­vezető. — Minden szinten őri- azonnal partnerszerepet az új lenére éppen az „A” szalag ási hurcolkodások mentek módszerben. S miután egy fő- verekedte magát a ' legjobbak végbe, közben természetesen vei emelkedett a szalag irá- közé a termelés mennyisége munka sem szünetelhetett, nyitói létszáma több lehetőség és minősége folytán. Borbás Istvánné csak a kis Mégsem ez, hanem állandó adódott az egymásra várásra kooperáció okozott számomra is. gondot. A szüntelen egyezte­tés üzemen belül, üzemen kí­vül, a szervezőkkel, a kivite­Az „A” szalag azonban kez­dettől azok között volt, akdk­lezőkkel, s azokkal a partne- re bizton számíthattak a szer- rekkel, akiktől a szükséges vezés bevezetésén fáradozók, s eszközöket vásároltuk. Napra- ez nagyrészt Borbás Istvánné készen kellett klappolni min- szalagvezető érdeme. — Fantáziát láttam én eb­dennék s ez egyáltalán nem volt könnyű feladat! Általános normakarbantartás­sorozatoktól félti a szalagját: — Mire belejönnénk, már a következőt kell varrni. Hiába, ha a vevő így kéri, ezt kell csinálnunk, nincs mese. A jó módszer is akkor mű­ködik hatásosan, ha az ellen­őrzés is rajta tartja a szemét. A termeléselőkészítési osztály, ben azonnal — mondja Bor- s annak is gyártástechnológiai básné. — Ezelőtt csak műszak csoportja vállalt kezességet a sál nem járt az Új módszer ' . , , , rendszeres ellenőrzésért bevezetése - s e tény nem le- vegezteyei derült ki melyik re^s™ “ *3» “.«pV iáBíSt SÄSÄ ESS'EES ÖÄÄSfÄiJ Iparkodással alkalmazkodtak ez új kívánalmakhoz. Nem is ként végigjárom a szalagot, s fa erről Bakos Jánosné osz- amelyik műveletnél lassabban talyvezeto. — Hatni kell, hogy ä ä SL*a mindössze néhány olyan mű velet ideje csökkent, ahol a feltételek változása ezt indo­kolttá tette. A határozott elő­irányzat az átállási idő csök­kentését jelölte meg célul. azonnal rásegítő embert kül- beosztás megfelel-e dök. Minden harmadik embe­rem univerzális tudású, bár­milyen műveletre mozgatha­tom őket. SZEMÉTÜGY Balassagyarmaton bokáig rA történet — sajnos — régi. Pontosabban a szokás. A megyeszékhely kis üzletei előtt a kelő nappal együtt meg­jelentek a söprűs emberek. Igaz, akkoriban még nyoma sem volt a betonjárdának, de az is igaz, hogy mire az első vevő megjelent, a boltok környéke ragyogott a tisztaságtól. Nem szégyellt« a segéd úr sem megfogni a tisztogató alkal­matosságot! Manapság? Ahogy általában, ez a szokás is megváltozott. Mondom, sajnos. Mert meglehet ugyan, hogy kora reggel még tiszták Balassagyarmatán az utcák — leg­alábbis egy részük —, de délelőttre bizony néhol bokáig járhat a szemétben az ember. S ha csak ennyi volna! Legutóbb a városi tanács öt il­legális szemétlerakóhelyet szüntetett meg, magyarul magán- fuvarozóval elhordatta a közszemlére, (és közterületre!) kitett gallyat, szakadt babakocsit. A benyújtott számlán százegy­ezer forint szerepelt! Szinte hihetetlen, pedig így van. Koszos a város. Az a város, amelyiknek lakói temérdek társadalmi munkát végeztek és végeznek lakóhelyükért, az a város, ahol az egészséges lokálpatriotizmus mások elé is példaként állítható. Korábban megszületett a tanács köztisztasági rendelete. Megszületett, de be nem tartották az emberek. Bármilyen furcsa, miközben a szemét gyűlt az utcákon, a tanácsot le­velekkel „bombázták” és bombázzák más emberek: hogy tudniillik sok a szemét a városban. Hanem olyat, aki éppen gyűjtögetné, alig látni... A városnak az idén 2,6 millió forintja jut a közterüle­tek tisztántartására és a mai tarifák mellett ez éppen ele­gendő. Nem elegendő viszont a vendéglők, boltok, intézmé­nyek környékének tisztántartására! Nem elegendő a város különböző pontjain újra meg újra fölbukkanó szemét­dombok — mert azok! — elhordatására! Éppen ezért hetek óta azon dolgoznak a tanácsi ügyintézők, hogy vállalatok­nak, üzemeknek, üzleteknek és lakóháztulajdonosoknak le­veleket küldjenek, afféle utolsó figyelmeztetésként: vége az elnézésnek, nem bocsánatos bűn többé a szemét. Nem LEHET az! Ez a levél egyben azt is jelenti, hogy most már ki-ki számíthat a helyszíni bírságolásra, szabálysértés ese­tén pedig akár háromezer forintos büntetésre is. Nyilván lesznek berzenkedők és föllebbezők. Nyilván lesznek olyanok is, akik morgolódni fognak. Pedig a tanács csupán betartatja a köztisztasági rendeletet. Az a tanács, amelyet a város választott, érdekei és ügyei képviseletére, intézésére. (Azon senki sem morgolódott, hogy mi az ördög­nek kell tanácsrendeletet hozni elemi érdekünk, a tiszta­ság fönntartására... ! ?) Remélhetőleg nem lesz tehát szemétügy többé Balassa­gyarmaton. Nem a rendelet miatt, nem is az elkövetkezendő büntetések miatt. Egyszerűen csak azért, mert reggelente megjelennek majd ismét a söprűs emberek és eltakarítják a koszt. Mint régen, önként. És tiszta lesz a város. Mint régen! — h — U| típusu gyermekbűtorok Üj típusú gyermekbútorok készítését kezdték meg az Is­kolabútor és Sportszergyár jánosházi gyárában. A gyer­mekeknek szánt ágy és író­asztal árban nem különbözik a hasonló régi terméktől, mé­gis mindkettő valamivel töb­bet „tud”. Az íróasztal előd­jével szemben nem két-, ha­nem háromfiókos, a legki­sebbeknek szánt ágy pedig nem egy, hanem két oldalon zárt, s az oldalának magas­sága szabályozható. Az idén készülő húszezer gyermekíró­asztalnak csaknem a fele, a tervezett 25 ezer ágynak pe­dig az egyötöde lesz új típu­sú. szervezés követelményeinek, hogy a munkamódszert helye­sen alakították-e ki, hogy al­kalmazzák-e az új műveletek­re is a módszert! Biakosné most úgy érzi ma­gát, mint az a bizonyos sze­gény ember, akit még az ág is húz. Gyártástechnológiai cso­portja éppen most robbant le, amikor a legnagyobb teendők hárulnának rá. S bár ősszel éppen & nroríkamódszer-át- adásban sikeres helyettese tér vissza gyesről, addig az ellen­őrzéssel aligha várhat,- Megmondom őszintén, sok fejmosást kapok a nem elég­gé rendszeres ellenőrzésért. Most osztályon belüli átcso­portosításokkal próbálom át­hidalni a nehézséget, kapcsolt munkaköröket alakítok ki. Az átmeneti megoldásokkal talán kihúzzuk szeptemberig. Akár­mennyi is most a gondunk, mégis azt mondom: ez a szer­vezés nagyon jó, csak jól kell csinálni! A Salgótarjáni Ruhagyár szervezésben elért eredmé­nyeit, következetességét me- gyeszerte elismerik. A siker­nek azonban nemcsak haszna, ára is van. Ára, mely nem elsősorban pénzbeli kiadások­ban, hanem emberi törődés­ben, fáradozásban, hada­kozásban mérhető. De ákik vállalják és viselik a terhet, tudják, előbbre jutni, haladni másként nem lehet. (Vége) Szendi Márta A magyar—szovjet integrációs kapcsolatokról A Szovjet Export legújabb számában A szovjet külkereskedelmi szervezetek kilenc nyelven megjelenő nemzetközi külgaz­dasági szemléje, a Szovjet Export legújabb száma nagy figyelmet szentel a magyar— szovjet integrációs kapcsola­toknak, az évről évre bővü­lő magyar—szovjet műszaki­lyettese, és dr. György, az MTA és Agrokémiai Kutató Intézet igazgatója. A cikkösszeállítás kiemeli, hogy a műszaki-tu­dományos együttműködésben 200 magyar és .400 szovjet tu­dományos szervezet vesz részt, és 36J témában folytatnak tudományos együttműködés- eredményes kutatást. Köm­nek. Magyar tudósok és szak­emberek nyilatkoznak az őr­sén kidolgozták 120 új szer­számgép mintapéldányát és 90 szágaibk közötti műszaki-tu- korszerű technológiát. dományos együttműködés te­rén elért eredményekről. Töb­bek között dr. Papp László, az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság elnökhelyette­se, Láng István, az MTA fő­titkárhelyettese, Szabó Fe­renc, a KFKI Hardy Gyula, a budapesti Műanyagipari Kutató Intézet igazgatója, Rádler Béla, a Magyar Geofizikai Kutató Vállalat műszaki igazgatóhe­A lap nagy terjedelmű cik­ket közölt a szovjet élelmi­szerprogram megvalósítását elősegítő, tíz éve önálló ipar­ágként működő állattenyésztő és takarmánytermesztő gép- főigazgatoja, gyártás eredményeiről is, az ágazat előtt álló legfonto­sabb feladatokról. A Szovjet­unió több mint száz gyára állít elő állattenyésztésben és Várallyay tatoarmányfeldolgozásban hasz- Talajtani nálatos gépeket: 44 vállalat teljesít exportmegrendelést. Á Szovjetunió élénk kelet- nyugati külgazdasági kapcso­latait is sokrétűen megvilá­gítja a lap. Francia, dán, spa­nyol, finn, jugoszláv felhasz­nálók nyilatkoznak a 15 tí­pusméretben gyártott szovjet csapágyak megbízhatóságáról, kitűnő minőségéről, hatékony felhasználásáról. Az Import Standard Office (ISO), a leg­nagyobb francia esapágyim- portáló cég elnöke és vezér- igazgatója, L. Tűből megál­lapítja, hogy a szovjet GPZ csapágyaik kitűnő minőségű termékek, és szívesen építik be gyártmányaikba. Kiemeli, hogy a szovjet csapágyak mi­nőségükben nemcsak eléíik a nyugati gyártmányúakat, hanem gyakran jobbak is ná­luk. Belső érdekeltség és versenyképesség Jelentős vizsgálati anyag a megyei NEB asztalán Két esztendővel ezelőtt az iparvállalatok belső Irányítási rendszerét, annak korszerűségét, hatékonyságát tekintette át egy alapos vizsgálattal a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Végkövetkeztetései akkor — számos teendőt ajánlva a vállalatoknak — elmarasztalnak voltak. Most újabb átfogó munkával a vállalatok, üzemek belső érdekeltségi rendszerének működését vette górcső alá a me­gyei NEB. Miután az irányítási és az érdekeltségi rendszer között számtalan a kapcsolódási pont, nem váratlan, hogy a megyei NEB tegnapi salgótarjáni ülésén tárgyalt vizsgá­lati anyag is azt jelzi: nagy az adósság e téren. Tizenkét megyebeli ipar- den szinten, másrészt a szűk vállalatnál vizsgálódtak a né- anyagi lehetőségek miatt nem pi ellenőrök. Megállapították tudják mindig a végzett többek között, hogy a gazdái- munkát és a jövedelmeket kodó egységek folyamatosan arányosan egymáshoz rendel- törekednek a belső érdekelt- ni. Tapasztalható az is —, s ségi rendszer korszerűsítésé­re. A figyelem azonban dön­tően arra irányul, hogy a vállalati erőforrások felhasz­nálásával a nyereség növe­kedjen, kevésbé áll az érdeke lődés homlokterében az, hogy milyen áron, milyen kombi­nációban, mennyire hatéko­nyan működteti a vállalat termelési tényezőit. Az ellenőrök egyik kedve­zőtlen és elgondolkodtató ta 2,5 millió forint értékben végez meliorációs munkálatokat Pásztón az Ipolymenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Tár­sulat. A százhektáros területen történő vízlecsapolás a he­lyi termelőszövetkezetnek kettőszáz hektáros terület bekap­csolását jelenti a termelőmunkába. tekintetében minden vizsgált egység tartalékokkal rendel­kezik. A legnagyobb gond itt az, hogy a hatékonyságnak és versenyképességnek, mint vállalati szinten kezelt kate­góriáknak, nem határozzák meg a belső, kisebb szervezeti egységek által befolyásolható megfelelőjét. így állhat elő az az ellentmondás, hogy a vállalatot érintő követelmé­nyek fokozódnak, viszont a részegységek bizonyos védett­séget élveznek. Éppen a vizs­gált vállalatok számára lét­kérdés e tapasztalat mérlege­lése, hiszen a népi ellenőrök ez éppenséggel az érdekeltség olyan vállalatokat kerestek ellenében hat —. hogy a kö- fel, melyek erősen export- vetelmények nem teljesítése orientáltak, s jövedelmezőség esetén kieső jövedelmet más, gi viszonyaik nem túl ked-j szubjektív megítélés alá tar- vezőek. tozó elemekkel (mint pl. a Az erőforrások felhasználási jutalom) pótolják. hatékonysága jól lemérhető a Észlelt a NEB-vizsgálat termelési tényezőkhöz kap- feszítő erővel jelentkező jő- csolódó vállalati tevékenysé- vedelmi gondokat, kivált a gek színvonalán. Az állóesz- közvetlen termelésirányítók, köz-, készlet- és energiagaz- a nehéz fizikai munkát, il- dálkodás, mint a mai viszo- letve az alkotó szellemi tévé- nyok között a legnagyobb tar- pasztalata az volt, hogy az kenységet folytatók körében, talékot hordozó terület, meg érdekeltségi rendszer rende- Több éve húzódó hátráltató kell, hogy jelenjen az érde- ző elvei nem vonulnak végig jelenségek ezek, s nem ment- keltségi szintek jövedelmi vi-J következetesen a vállalati ség rájuk a vállalat szerény szunyáiban. Éppen ezért fel- hierarchia minden szintjén, bérfejlesztési lehetősége sem. tűnő, hogy a vizsgálat során A felső szinteken általában Alapvetően pozitív megálla- megkérdezett középveze- közvetlenül viselik az ered- pításokat tett a vizsgálat a tők 17, alsószintű vezetők 28; ménytelenség következmé- műszaki, gazdasági értelmisé- beosztott műszakiak 33 száza- nyeit, az alsóbb szintekhez giek helyzetére, előmenetelé- léka úgy érzi, hogy nem ér- történő továbbítás sokszor re, ám ezt a vezetők és a dekelt az anyagtakarékosság-] a lehetőségek erejéig sem megkérdezettek véleménye ban. Ami pedig az energia j valósul meg. Egyrészt a nem közti ellentmondás alaposan takarékos felhasználását ille-’ megfelelő belső információs megkérdőjelezi. ti, ott még sokkal rosszabb rendszer nem teszi lehetővé a A hatékonyságra’ verseny- az érdekeltség megítélése. Sar- teljesítmény kimutatását min- képességre gyakorolt hatás kalatos pontja ez az egész ér­___ dekeltségi rendszernek, sőt a v állalati hatékonyságnak is, hiszen a ráfordítások döntő részét az anyag, illetve az energia testesíti meg. A belső érdekeltségi rend­szer működtetését, egyben a hatását, a versenyképesség ja­vítását erősen korlátozza a szervezettség alacsony színvo­nala és a nem kielégítő mun­kafegyelem. Mindez egyben utal a vezetési hiányosságok­ra, a vezetési színvonal javí*j tásának szükségességére. A vizsgálati eredmények vi­tájában a NEB tagjai kritikus hangon mutattak rá alapbér- és mozgóbér viszonyára, ősz-' tönző voltuk nem kielégítő mértékére. Bár a megkérde­zettek túlnyomó többsége a havonta megkapott alapbért tartja rangosabbnak, a köve­telmények fokozódásával még­is szükségszerű a mozgóbérek! arányának növelése. Ezt hang­súlyozta az ülésen résztvevő Szálkái István, a KNEB el­nökhelyettese is. Néhány szá­zalékos mozgóbérarány nem jelent akkora összeget, mely észrevehető húzóerőt gyako­rolna. Másrészt viszont el kel­lene érni azt is, hogy magáért az alapbérért is szigorú tel-; j esítménykö vetelményeket szabjanak. Elfogadhatatlan^ hogy éppen a jövedelmek 80—■ 90 százalékát kitevő alapbér1 az, mely nem ösztönöz érté-’ kesebb produktumokra. Tatai szőnyeg keletre Termelésének lí százalékát a közel-keleti országokba exportál­ja a Lakástextil Vállalat tatai szőnyeggyára. A szállítmányok úticélja Szaúd-Arábia, Kuvait, Li­banon, Irak és az Egyesült Arab Emirátus. A megrendelők a futó- és a nagy méretű terítőszőnye­gek mellett jelentős mennyiségű imaszőnyeget is lekötöttek. A kis méretű, útra is elvihető imasző­nyegek mellett három méterszer öt méter nagyságúakat is vásá­rolnak. A közel-keleti mecsetekbe !s mind több tatai szőnyeg kerül. Ezekbe elsősorban 5—20 méter hosszú futószőnyegeket rendelnek. A gyárban a távoli országok cé­geinek igényeit messzemenően figyelembe veszik, még a gyár­tás közben is változtatnak kéré­sükre a mintázaton. Az arab országokban elsősor­ban a vörös és bordó, valamint a zöld és barna árnyalatú, év­századok őta megszokott minták­kal díszített szőnyegeket kedve­lik. A megrendelők évente több­ször ellátogatnak a tatai gyárba, a kollekciót megtekinteni. Legna­gyobb mennyiségben a Fáraó fan­tázianevű terméket vásárolják. A választékra jellemző, hogy ennek a családnak több tagját 17-féle méretben és háromféle színben kínálják. Kedveltek még a sű­rűbb szövésű Helga elnevezésű és gyapjúhatású Kashan szőnyegek. NÓGRÁD - 1984. május 31., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents