Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)
1984-05-23 / 119. szám
Drégelypalánki nektárok VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XL ÉVF., 119. SZÁM ÁRA; 1,40 FORINT 1984. MÁJUS 23., SZERDA Zl ÍIIISIB A kulkereskedeieni Nyolcszáz vagon gyümölcs- két. Legújabb terméküket —, szörp gyártását tervezik az egy most forgalomba kerülő idén a drégelypalánki termelő- tejipari cikk ízesítőanyagát —, szövetkezet feldolgozójában, ezekben a napokban kezdik ahol lehetőséé nyílik 160 va- gyártani, a krémjellegű gon rostos ivóié és 200 vagon ínyencséget a tejipari kuta- gyümölcsveiő előállítására is. tóintézet és a Nógrád me- Ez utóbbi terméküket a cuk- gyei termelőszövetkezet közö- rász- és élelmiszeripar nek- sen szabadalmaztatta. Képe- tárok készítésére használják ink a gyümölcsfeldolgozó mifel. A kajszi- és őszibarack- nőségeilenőrző laboratóriu- ból, almából, körtéből, mában készültek, Novotni Ti- meggyből, szamócából nyert borné gyártásvezető irányítá- itálok iránt külföldi vevők sa mellett Simák Istvánná és fokozott érdeklődése nyilvá- Csószáné Erdősi Mária labonul meg, a szocialista országokon túl osztrákok is benyújtották vásárlási igényüránsok rostos ivólevet vizs gálnak. — kulcsár — Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága és a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnökségének meghívására a közeljövőben hivatalos baráti látogatást tesz a Mongol Népköztársaságban. (MTI) Fokozatosan élénkült a külkereskedelmi forgalom az év első négy hónapjában. A múlt esztendő hasonló időszakához képest a rubelelszámolású piacokon ütemesen nőtt a magyar termékek kivitele, miközben — kisebb mértékben — bővült az import is. A konvertibilis elszámolású külkereskedelem áprilisban élénkült meg, az exportszállítások fokozódtak az előző hónapokhoz viszonyítva. A hazai vállalatok a múlt év első négy hónapjához mérve 16.5 százalékkal bővítették a szocialista országokba irányuló kivitelüket. Az import 3,6 százalékkal haladta meg a tavalyit. Jelentősen bővült a gépexport, és számottevően emelkedett az anyagok, alkatrészek, valamint a fogyasztási cikkek kivitele is. A Szovjetunióba irányuló export 13,7 százalékkal bővült. A konvertibilis elszámolású kivitel meghaladta a behozatalt, ám az aktívum időarányosan nem érte el az előirányzott mértéket. Ezért az év hátralevő részében nagy erőfeszítésekre lesz szükség az exportcélok eléréséhez. A kohászati, köny- nyűipari és a vegyipari vállalatok növelték exportjukat. A kohászati termékek közül az iparágban tapasztalható fellendülés révén számottevően bővült az alumíniumanyagok exportja. Felgyorsult továbbá a propilén- és pvc- termékek, s április végén a gyógyszerek exportja is. A gépipar exportja a négy hónap során áprilisban haladta meg először a múlt év azonos időszakának kivitelét, de az értékelt négyhónapos időszakban az elmaradás még Nemzetközi munkavédelmi konferencia Salgótarjánban A SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézetének kezdeményezésére kedden, Salgótarjánban négynapos munkavédelmi konferencia kezdődött az NDK központi munkavédelmi kutatóintézet, a finn munka-egészségügyi és munkavédelmi kutatóintézet, valamint nemzeti munkavédelmi tanács szakembereinek közreműködésével. Mind a magyar, mind a külföldi előadók mondandójának középpontjában a munkavédelmi okkutatás jelentősége, módszereinek jobbítása, a munkavédelmi szempontból helyes emberi magatartás kialakítása áll, abból a célból, hogy a fejlett iparral, mezőgazdasággal rendelkező országokra jellemző gyakori üzemi balesetek számát — az okok felderítésével és megszüntetésével — csökkenthessék. veszA tanácskozáson Sarló Bélának, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa titkárának köszöntő szavai után Nagy Gyula, a SZOT Munka- védelmi Tudományos Kutató Intézetének igazgatója tartott bevezető előadást a baleseti okkutatás jelentőségéről, majd a finn, német és magyar szakemberek beszámoltak a hatékony baleset-kivizsgálási módszerekről, a balesetek és tálában a veszélyforrással, amely a balesetet kiváltotta, hiszen e két tényező „találkozásából” keletkezett a baleset. Az esemény pontos rekonstruálása és annak alapos elemzése során feltárulnak az okok, lehetővé válik azok kiküszöbölése. Hasonlóképpen gondolkodnak az NDK szakemberek is, ők azonban előre felvett modelleken a lehetséges eseteket, munkakörülmények statiszti- szituációkat ábrázolják, amekai elemzéséről, a legtipikusabb üzemi, mezőgazdasági és erdőgazdasági balesetekről, okkutatásukról, valamint a foglalkozási megbetegedésekről. bejelentésükről és kivizsgálásukról szerzett tapasztalataikról, megállapításaikról. Az már eddig elhangzott előadásokból is kitűnt, hogy gyarországi adatokat szűk alapul: hazánkban évente átlag mintegy százhúszezer üzemi baleset történik, s ebből hatszáz halállal végződik. Minden egyes apró eredmény az okkutatásban tehát emberi ételeket menthet meg, sérülést, csonkulást előzhet meg. Az erre irányuló törekvés hatotta át a rendezőket abban'is, hogy a konferencián megvizsgálják aa emberi tényezőt, s ezzel ősz- szefüggésben azokat a lélektani, pedagógiai módszereket^ eszközöket is, amelyekkel alakítható — szaknyelven — ”az ember előírásos munkavédelmi magatartása.” A SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézetének szándékában áll még az idén több nyelven nyomtatásban megjelentetni és széles körben terjeszteni a salgótarjáni nemzetközi konferencián elhangzott előadásokat. Ezen lyek momentumai behelyette- túlmenően célul tűzte ki síthetők egy-egy konkrét baleset körülményeivel. A magyarok a franciáktól átvett úgynevezett ok-fa módszerrel dolgoznak, s a balesettől visszafelé haladva igyekszenek a balesetet kiváltó okokat felkutatni. Több előadás hangzott és a nemzetközi tapasztalatcsere hangzik el a baleseti okkutanem lesz haszontalan. A finnek okkutató módszerének lényege például, hogy meg kell tanítani az embereket a baleset körülményeinek pontos elmondására, leírására, mi történt az emberrel, aki a balesetet elszenvedte, mi történt a géppel, energiával, áltás statisztikai módszereiről. E módszer alapja: a balesetről felvett jegyzőkönyvek, amelyek adatainak összesítéséből, illetve elemzéséből következtetni lehet a baleseti tendenciák akár pozitív, akár negatív irányú elmozdulásáról. A tanácskozás jelentősége igen nagy. Ha csak a mamagyar, a finn és az NDK tapasztalatok felhasználásával — módszertani tanácsadó kézikönyv kiadását szakszervezeti munkavédelmi felügyelők, vállalati munkavédelmi felelősök és műszaki vezetők tevékenységének megsegítésére. A konferencia wia folyS tatja munkáját, csütörtökön pedig összefoglalják az eddig tapasztaltakra , és a jövőben követendő együttműködésre vonatkozó legfontosabb megállapításokat. A résztvevők programjában szerepel a salgótarjáni föld i alatti bányamúzeum és a$ öblösüveggyár megtekintése. / Felavatták a névadó szobrát a salgótarjáni Táncsics Mihály Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskolában úttal a névadó születésének műsora után dr. Horváth Ist- 205., halálának 100., és az' is- ván, a Nógrád megyei Tanács A salgótarjáni közgazdasági technikum 1958. március 15-én vette fel Táncsics Mihály nevét. Azon a napon volt 110 éve annak, hogy a forradalmi munkásságú írót a kola fennállásának 45. évfordulója szolgáltatott alkalmat az ünnepi megemlékezésre. A keddi ünnepség azonban művelődési osztályának vezetője mondott avatóbeszédet, majd — az iskola tanulói és tanárai nevében — .Bihary ’48-as márciusi ifjak vezette bízvást megkülönböztetett he- Lajos igazgató vette át jelkéAlkoholizmus ellen, az emberekért tömeg kiszabadította börtöné- lyet foglal el az iskola törté- pesen az alkotást, külön is bői. netében. A Nógrád megyei és köszöntve az ünnepségen megTegnap ismét jubileumi ün- a Salgótarjáni városi Tanács jelent szobrászművészt, népség színhelye volt a me- jóvoltából ugyanis tegnap A szoboravatást követően gyeszékhely, immár Táncsics délután avatták fel Táncsics Táncsics-emlékülésre került ........... , Mihály Kereskedelmi és Köz- Mihály bronz mellszobrát, if- sor az iskolában. A Magyar jelentős. Az eleimiszer-gazaa- i gazdasági Szakközépiskola né- jabb Szabó István Munkácsy- Történelmi Társulat megyei (Folytatás a 2. oldalon) ven működő intézménye. Ez- és SZOT-díjas szobrászmű- szervezetének felkérésére Szövész alkotását az intézmény rényi László, az irodalomtuaulájában. dományi intézet munkatársa A diákok énekkarának és méltatta Táncsics Mihály írói irodalmi színpadának rövid munkásságát. Hogyan, milyen módszerekkel küzdenek megyénk középfokú oktatási intézményeiben az alkoholizmus ellen? A vendéglátás kulturáltsága és a kereskedelmi tevékenység miként tudja összeegyeztetni az alkoholizmus elleni harcot az anyagi érdekeltséggel? E két téma volt a napirendje a megyei alkoholizmus elleni bizottság tegnap, Salgótarjánban megtartott ülésének. A bizottság tagjai az írásos beszámoló alapján megállapították, hogy az italozás elleni küzdelmet már a gyermekkorban, az iskolákban el kell kezdeni. Ehhez sok segítséget nyújtanak az osztály- főnöki órák beszélgetései, az orvosok, pszichológusok közreműködésével rendezett előadások, vitafórumok. A szaktanárok közül elsősorban a biológusok használhatják ki a szaktárgyukban rejlő nevelési lehetőséget. Az írásos beszámoló megállapította, hogy nagy problémák jelentkeztek az üzemi gyakorlati oktatási időben. Az építőiparban gyakorló gyerekek például „együtt élnek az alkohollal”, de nem hiányzik a szeszfogyasztás az ipari üzemek gyakorlati munkahelyeiről sem. A felnőtt dolgozók bevitetik a tanulókkal, megkínálják őket. A 211. sz. ISZI ellenőrzést végző pedagógusai arra kényszerültek, hogy szondáztassák az üzemi gyakorlatot végző tanulókat. A nevelőmunkát segítő szervezetek közé tartoznak az iskolai szülői munkaközösségek, az ifjúsági vöröskeresztes szervezetek, a KISZ. Az e témakörhöz kapcsolódó vélemények sorában elhangzott, a pedagógusok, a család, a környezet példamutatása, a szeszmentes szórakozóhelyek létrehozása, a dis- cók, a nyári táborok fokozottabb ellenőrzése, a szülői értekezletek meggyőző ereje. Mit tehet a vendéglátás, a kereskedelem az italozás megfékezésében? Az alkoholfogyasztásban az elmúlt 2—3 évben tapasztalható stagnálás — az áremelkedésen túl számos központi és helyi intézkedés, az egyre erősödő társadalmi összefogás eredménye. A reggeli szeszkorlá-. tozás, a 100 főnél több dolgozót foglalkoztató üzemek környékéről az italboltok megszüntetése és egyéb rendelkezések azonban még mindig nem hozták meg a kívánt eredményt. A vitát Berki Mihály, a megyei alkoholizmus elleni bizottság elnöke foglalta ösz- sze. Elmondta, hogy nem elsősorban az alkoholizmus ellen, hanem az emberekért kell küzdeni. S ez csak akkor válik lehetővé, ha segítjük a kulturált ivási szokások kialakítását, ha személyes példamutatással, az iskolában, a családban, a mun- káhelyen próbáljuk formálni az emberek, az ifjúság szemléletét. .
