Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)

1984-05-22 / 118. szám

Egyenrangúak kooperációja Jelzőlámpák, kapcsolók, tekercsek Méreteivel arányos exportjával fontos bevételekhez jut­tatja gazdaságunkat az írószer szövetkezet. A kivitel­ből számottevő feladat jut a salgótarjáni üzemegységnek. Vezetője, a közelmúltban a Munka Érdemrend bronz foko­zatával kitüntetett Bozsó István részletekbe menő választ adott az exporttal közvetlenül és közvetve összefüggő kér­désekre. — Mit tehet azért a szövet­kezet, hogy a kivitelre gyár­tott jelzőlámpákban nagyobb legyen a hazai alkatrészek aránya? — Egyszerű választ tudnék erre adni, ha minősíteném az elekitronikaiparunkat. Ügy tű­nik, hogy a ténylegesen adott lehetőségeinket eddig kihasz­náltok. A szóban forgó „uni­verzális lámpaalsókhoz’' ere­detileg minden alkatrészt a nyugatnémet, Lüdenscheidben székelő partner szállított. Az­tán először megvettük a mű­anyag házhoz kellő szerszá­mot, és hazai műanyagból teljes egészében mi kezdtük gyártani. Ezután megvettük a kivezetőláb szerszámát is, és hazai anyagból ezt is mi készítjük azóta. Importból származik még a glimmizzó és az ellenállás. Ezekkel kap­csolatban is kerestük a hazai beszerzés lehetőségét, de a kínálat minősége nem felelt meg a német partner minősé­gi igényének. .Fontolgatjuk még egy szerelőautomata át­vételét is, ezzel növelhetnénk a darabszámot. — Kilátásban vannak-e új exportpiacok? — Egy tavaly csődbe ment nyugatnémet partnerünk ter­mékcsaládjának angol átve­vőjével már felvettük a kap­csolatot. A munkához megvan » felszerelésünk és a gyakor­latunk: kapcsolókat készítet­tünk. Mindkét félnek előnyös lenne az üzletkötés. Ezenkívül egy Londonban élő magyar üzletember „Magyar Kereske­delmi Társasága” zairei üzle­tet készít elő nekünk. Gem­kapocsgyártó és fűzőkapocs­gyártó gépeket adnánk el az afrikai országnak. Ezek a gé­pek teljesen, illetve részben Salgótarjánban készülnek el a megrendelés után. — Van-e esély az Ikarus­nak gyártott buszkapcsolók közvetlen exportjára? — Ezek a kapcsolók már ma is exportra jutnak, az Ikarus buszokba beépítve. Egy nyugatnémet cég fejlesztette ki a terméket, nyugati igé­nyekhez mérten. Alkatrésze­inek gyártását részben már si­került átvennünk. A kapcso­lók törpefeszültségen működ­nék. Kevés változtatással al­kalmassá tehetők hálózati fe- feszültségen való működésre. Ez utóbbi változattal kapcso­latban lehetőség látszik köz­vetlen kivitelre is. Lüden- scheidi partnerünk rendelné meg tőlünk, ők háztartási gé­pekbe építenék majd be al­katrészként. — Egy tanácsi jelentésben kitűnőnek értékelik a FOK- GYEM salgótarjáni üzemével folytatott kooperációt. Mi en­nek a ma még kivételes eset­nek a titka? — A FOK-GYEM-nek igé­nye adódott. Megkeresett min­ket, mert mi rendelkezünk a kellő gépekkel. Kapacitásunk is volt, így hát megkötöttük az egymillió forintos üzletet. Ök rendben ellátnak minket tekercstestekkel és huzallal, ml pedig határidőre szállít­juk a jó minőségű gyárt­mányt. Az érdekek találkoz­tak. Ennél okosabbat nem tu­dok mondani. — Sokszor találkoznak az érdekek, s talán kevesebbszer beszélhetünk fegyelmezett kooperációs kapcsolatról. — Egy kooperáció fegyelmi követelményei szerződésben Újfajta tipli Zöldár a Tiszán A hosszú ideig tartó ala­csony vízállás után áradás kezdődött a Tiszán. A Szol­noknál korábban mért 260 centiméteres minimum * né­hány nap alatt a kétszeresére emelkedett, 500 centiméter fölötti vízállással tetőzött hét­főn a folyó. A zöldár oka ré­szint az, hogy a Tisza víz­gyűjtő területén lévő- hegyek magasabb csúcsain ez idáig megmaradt hó gyors olva­dásnak indult, részint, hogy a Szamos és a Körösök vidé­kén, továbbá Szolnok megyé­ben harminc-hatvan milli­méter eső hullott. A megáradt folyó medrében Szolnoknál másodpercenként 1050—1100 köbméter víz folyik át. A középső folyószakaszra érkező víz felfrissítette a Ti­sza II. vízlépcső tározójának több százmillió köbméteres vízkészletét. Angol kutatók új módszert dolgoztak ki a falcsavarok rögzítésére. Miután a falba befúrták a kívánt átmérőjű és mélységű lyukat, egy — műgyantát, kvarcszemcséket és kötőanyagot tartalmazó — üvegkapszulát helyeznek bele. Amikor a rögzítendő csavar a faiba nyomul, összetöri a kapszulát, s az abból így ki­vannak rögzítve. De ha az egyik fél a szerződést kény­telen elővenni, áfakor azt a kooperációt mái megette a fene. Az az igazán jó kapcso­lat, amikor az adott szó kö­telez. Amikor megbecsülik egymást fair play alapon. Eh­hez az kell, hogy egyik fél sem legyen monopolhelyzet­ben a másikhoz képest. Ha­nem nagyjából egyformán le­gyenek egymásra utalva. — Mi az üzemegység szere­pe a kísérleti jövedelemsza­bályozásban? — A szövetkezet egészének kötelezettségvállalásaiból a ránk jutott feladatokat kell jól megoldanunk. A szövetke­zet megnyerte a kiírt pályá­zatot, ezzel kilátás nyílt 9 százalékos bérfej lesztéane. Ám ehhez 50 millió forint értékű termelésnövelést kell eléra nünk, a tőkésexportot pedig 62 százalékkal kell gyarapíta- nunk a tavalyihoz képest. Ezek mellett 60 milliós nyereséget kell produkálnunk szövetke­zeti szinten. A kilátásba he­lyezett bérfejlesztésből júli­usban realizálható annyi, amennyit az engedélyező szer­vek az addigi teljesítmény alapján reálisnak ítélnek. Je­lenleg tőkésexportban kell „kapaszkodnunk”, piaci ne­hézségek miatt. — Milyen előnyökkel járna, ha az üzemegység önálló el­számolásra kapna módot? — Közvetlenül lehetne meg­ítélni, hogy a termelésben a jó tevékenységek között me­lyek a kevésbé jók és miért. És melyek azok, amelyek felé célszerű orientálódni. Belső kényszer diktálná, hogy a képződő nyereséget hatéko­nyan használjuk fel. Ez azon­ban nagyon összetett problé­ma és hosszabb időt vesz igénybe. Korai lenne bármi­féle dátumot megnevezni, amikor ez aktuálissá válhat. Csaik távolabbi elképzelés le­het. M. P. kerülő anyag az üvegporral keveredve szintetikus mű­anyag habarcsot alkot. A ha­barcs hézagmentesen kitölti a rendelkezésre álló teret, s rö­vid idő alatt megköt (20 C-fok hőmérsékleten kb., 30 perc el­teltével). A habarcs a fúrt lyuk körül meg' is erősíti a falat, s ezáltal az nagyobb terhet bír el. nmerikai szamócafajta Cardinal névre keresztel­ték azt az új szamócaíajtát, amelyet amerikai biológusok állítottak elő, már régóta ter­mesztett fajtából:' a Fragariá- ból és az Ananassa Duchból. Az újfajta húsa piros, ke­mény, felülete száraz, a me­chanikai hatásoknak jól el­lenáll. Ez utóbbi azért fontos, mert lehetővé teszi a gépi be­takarítást. Egyenletes termés­formája is a gépi művelésnek kedvez, de ezenkívül az új­fajta illatosabb is sok régi­nél, és C-vitamin-tartama is nagyobb az átlagosnál. Utóvizsgálat a vendeglátasEari Ki «volt filrge, Nem sokkal a legutóbbi esztendő leköszönése előtt a megyei tanács kereskedelmi osztályának kereskedelmi fel­ügyelői áttekintették a me­gyében működő vendéglátó- üzletek — osztályba sorolásuk alapján elvárt — színvonalát, kulturáltságát. Az akkori ta­pasztalatok nem voltak túl­ságosan hízelgőek a megye vendéglátására nézve: a fel­ügyelők több mint félszáz egységet határozatban utasí­tottak a kifogásolt Jelensé­gek azonnali megszüntetésére. Május első hetében utó­vizsgálat kezdődött ugyaneb­ben a témában, megállapítan­dó hogy az egységek, illetve vállalati, szövetkezeti köz­pontjuk milyen serénységet tanúsított a hibák kijavításá­ban. Az utóvizsgálat első napjá­nak tanúsága szerint az in­tézkedéseket nem kapkodták el az érintett felek... JÓL NEVELTEK, NEM DORBÉZOLNAK A Nógrád megyei Vendég­látóvállalat pásztói 91-es, bü­féje ilyenkor délelőtt ugyan­csak üresen kongana, ha ná­lunk a munkafegyelem vala­mivel szigorúbb volna. Mi­után azonban a munkafegye­lem olyan amilyen, a mun­kásruhás, overallos vendégek szép számmal sörözgetnek, bo- rozgatnak a helyiségben, s még csak nem is sietősen. Igaz, nem kártyáznak, nem énekelnek és nem dorbézol- nak, hiszen az effajta kilen­géseket tábla tiltja, s rendnek, ugye, lenni kell... A harmadosztályú egység tiszta, rendes, az udvarról nyíló különterme oly szépen, igényesen berendezett, hogy akármelyik nagyvárosi má­sodosztályú üzlet szívesen el- I fogadná. Harapni valót nem­igen tart Polják György üz­letvezető, ám arra is tábla I figyelmezteti a vendéget, ha kér, frissen sült halat kap­hat. — Dél időben egytálétel is elfogyna — mondja Polják György. — Ehhez azonban kicsi a konyhánk. Az illemhelyek tiszták, gon­dozottak — s ez nagy szó! A vízcsap nyitógombját egy he­te lopták le, erre való egye­lőre nem kapható. Ami viszont igazán csúnya, az a szomszédos ház térké­pes, omladozó tűzfala, a kert­helyiség fölé lógó ereszcsa­tornája. Ronda is, veszélyes is: a minap az eresz egy da­rabja a napernyő huzatjára pottyant. HÁNY NAP EGY DUGULÁS? A pásztói áfész Nyírfácska néven ismert 14-es presszójá­ban kellemetlen illat fogadja a belépőt. A férfivécé füg­gönnyel takart ajtaja felé közelítve a kellemetlen illat­ból egyre határozottabb bűz lesz. — Eldugult — restelkedik a terjengő szag miatt Romhá- nyi Gyuláné üzletvezető. — Tegnap kinn volt a szerelő... Ma telefonált, hogy nincs tömlője, vagy mije, ami kell a javításhoz... Vajon miért kell egy kö­zönséges dugulás kijavítására napokat várni? Különösen egy másodosztályú presszó­ban, hiszen a Nyírfácskát egy esztendeje e fölsőbb kategó­riába sorolták... Amin egyébként is bőven lehetne vitatkozni. Romhányi- né szerint vannak ettől sok­kal igénytelenebb másodosz­tályú helyek, Molnár Tibor és Csábi Mihályné kereske­delmi felügyelők azonban ez­úttal az üzletet önmagában vizsgálják. S látnivaló, hogy az árlapok is, a poharak is igen szolid kivitelű, egyszerű holmik, péksütemény hiányá­ban a másodosztályú helytől elvárt reggeliztetés is aligha kivihető. S azt már e sorok írója teszi hozzá, hogy — bár terítő és virág díszíti az asz­talokat — maga a berende­zés is inkább harmadosztályú presszóhoz illik. MIRE VAR AZ ÁGASVAR? A pásztói áfész Ágasvár éttermében viszont egyedül a berendezés, illetve az ebéd­hez terítés elfogadható, de a többi...! Nos, a többi még harmadosztályú egységhez sem méltó. A villanykapcsoló unszolá­sára tizenöt égőből hét haj­landó kigyulladni. Tiszta sze­rencse, hogy legalább a vé­cében is sötét van, így va­lamivel kedvezőbb az ott szer- zett benyomás... A falak har­madik esztendeje nem láttak pemzlit, a műanyag lambériát egy helyütt ké+ ócska, kifa­kult vörös abrosz takarja. Valamikor, valamiért odaraj- szögezték. Dimák Ferenc üz­letvezető-helyettes csodálkoz­va libbenti meg a térítőkét, ugyan mit takarhatnak? Sem­mit a világon, s ezt már jó­val az abroszokra rakódott porréteg képződése előtt is megállapíthatták volna. — Nyáron, ha igaz, jöve­delemérdekeltségű üzlet le­szünk, s akkor sor kerül az alapos festésre — jelenti ki nagy hittel Dimák Ferenc. Nem teljesen érthető azonban, hogy a terv küszöbönálló megvalósulása, s az egység általános elhanyagoltsága közt miféle összefüggés lelhető föl. Ízlik az öregeknek Központi fűtést, s ezzel együtt festést ígért, a Zagy­vavölgyé Áfész is 129-es mát- raverebélyi bisztrójának. Rá is fér az egységre, bár szük­ségessége korántsem olyan kiáltó, mint az Ágasvár ese­tében. A bisztró hűtővitrinje abszolút üres, s ezzel az étel­kínálatot majdnem el is mond­tuk. Majdnem, mert az épü­let alsó szintjén berendezett konyhában azért főznek. Job­bára idős, nyugdíjas emberek­nek a szociális étkeztetés ke­retében. Az ételhordóval sor­ban ' állá nénikék szerint nem is rosszul, noha nem min­dennap kapnak rántott húst. — A váratlan vendéget sem eresztjük el éhesen — teszi hozzá Kovács Sándor- né üzletvezető. — Frissen sül­tet, hasábburgonyával bármi­kor tálalhatunk. Potyogtatós mellékhelyiség hátul az udvarban, papírról azonban ki-ki gondoskodjon magának... KELENDŐ FAFEDO Hasonló megoldású az il­lemhely a Zagyvavölgye Áfész bátonyterenyei (kisterenyei) Centrum presszójában is. A fedlap azonban hiányzik az ülőkéről, s ettől aztán mind­járt sűrűbb a szag is a kel­leténél. — Viszik, mint a cukrot —• legyint az észrevételre Fischer György üzletvezető. — Kelen­dőbb, mint akármi más! A budifedő lopkodása az újdonság erejével hat rám. Ki gondolta volna, hogy ilyen menő cikk lett belőle? A Centrum egyébként kimon­dottan a-z ital forgalmazásá­ra állt be, ami részint ma­gyarázható a bisztró közéig ségével. A szerződéses bolt­vezető bővítette a választé­kot, a vendégek szerint al , fagylalt is finomabb, mióta, kinn van a szerződéses táb­la. Apropó, fagylalt. Fischer György meglehetősen gyanús meggyíagyiport kapott a mi­nap. Rossz a szaga, az ízej s vízzel elkeverve is színte­len marad, ami igen különös viselkedés egy meggyfagyi- portól. Csak tanácsolni tud­juk, vizsgáltassa meg, még mielőtt baj lenne belőle. Re­mélhetőleg bírja majd türe­lemmel, mert a tavaly már eleve összecsomósodva érke­zett fagyipor még mindig ott van a raktárban. Egyszerűen senki nem hajlandó vissza­venni tőle... Ezeket láttok, hallottuk, tai pasztáitok az utóvizsgálat el­ső napján. Nem mondhatnám^ hogy el lettünk volna ragad­tatva tőle. Jó volna, ha két hét múlva rákényszerülnénk a beismerésre: elhamarkodot­tan kritizáltuk az egységek jobbra való restségét. Raj­tunk nem fog múlni!... Sz.endi Márta J Higiénikus húsfeldolgozás Ez év januárjától 14 ország — köztük Franciaország, Ro­mánia, Írország, Svájc, Svéd­ország — több húsexportáló cégét kitiltották a rendkívül igényes amerikai piacról, mert nem feleltek meg a szigorú előírásoknak. A vevők vizsgá­lat tárgyává tették az egyes országok állat-egészségügyi helyzetét, a szakemberek fel- készültségét, az állatorvosi munka feltételrendszerét, szervezeti felépítését, jogi sza­bályozását. No, és persze a vágóhidak, a húsfeldolgozók — ezen belül még a falak, a padozat — higiéniai helyze­tét is vizsgálták. Kikötötték, hogy az eszközök csak rozsda- mentes acélból vagy műanyag­ból lehetnek. A fát —, amely kitűnő terep a baktériumok­nak — még a kés nyelén sem tűrik meg. Megkívánják, hogy a sérült, bekötött kezű szak­munkás hússal nem érintkez­het. A személyi tisztaság, a váltott kések használata pe­dig szigorúan kötelező. S, mindez csupán töredéke 9 sok-sok higiéniai követel­ménynek. A hazánk iránti bizalom azzal is magyarázható, hogy az utóbbi évtizedben járvány- mentes volt az ország. Ugyan­is olyan jól kiépített és ösz- szehangolt járványvédelemét sikerült létrehoznunk, amely komoly erőfeszítések árán ugyan, de képes megállítani a különféle betegségek felénk közelgő hullámait. Ma már köztudott, hogy a betegségek leginkább a nyers állati ter­mékekkel és az élő állatokkal terjednek. A szigorú higiéni­ai előírások betartása, az or­szágszerte működő élelmiszer- ipari laboratóriumok rend­szeres vizsgálatai nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a tányérunkra kerülő ételeket nyugodtan, a legcsekélyebb veszély nélkül elfogyaszthas­suk, s álljuk a legszigorúbb próbát az export során. Képünk az egyik példás tisztaságú hazai húsfeldolgozó NÓGRÁD - 4984. üzemünk csontozótermében készült, jól illusztrálván aa elmondottak igazát. jus 22., kedd 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents