Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)

1984-04-13 / 87. szám

SZÍNHÁZI ESTÉK G. B. Shaw: A szerelem ára A Budapesti Nemzeti Színház vendégjátéka Salgótarjánban AMIKOR EGY londoni fejezetten kellemes bő két- ennek nem a nézők érzéket- színház 1882-ben „Wildower’s órát szerzett, ám ha tudjuk, lensége, sokkal inkább a kö­Houses” címmel bemutatta az hogy Shaw-tól mi sem állttá- vetkezetlen rendezés és a szí­akkor regényíróként, illetve volabb, mint a gond és gon- nészi játék az oka. Az a szer­zene- és színikritikusként is- dolatűző szórakoztatás, akkor ző szándéka szerint való, hogy mert G. B. Shaw első drámá- e „kellemes” jelző nem fel- a darab szereplői kezdetben ját, — alaposan ráfizetett a tétlenül dicséret... „eladják” magukat a közön­vállalkozásra. A darab mind- De vajon kellemetlenked- ségnek, azaz megkedveljük össze két előadást ért meg, és het-e 1984-ben a magyar kő- ' őket. Az is természetes, hogy a közönség — a kritikusokkal zönségnek egy olyan darab, tételesen megfogalmazott né- egyetemben — leparancsolta a amely eredendően egy évszá- zeteiket meggyőzően igyekez- színpadról. Okulva a kudar- zaddal ezelőtti Anglia polgá- nek tolmácsolni. De a közön- con, Shaw második színmű- rait akarta megcsipkedni? ség megnyerésének az adott vét, a „The Philanderer”-t A kritikus zavarban van, szituációk határt szabnak! már egyetlen társulat sem mert a kérdésre kétszeresen Nos, az előadók ezeket a ha­volt hajlandó bemutatni, míg is igennel válaszolna, ha nem tárokat, nem vették figyelem­sorrendben a harmadiknak — érezné korainak analógiát ke- be, pedig ezek mind szűkebb- a Warrenné mesterségének — resni a műben tükrözött és a re szabták lehetőségeiket! a cenzúra mondott nemet. mai társadalmi viszonyok bi- Mindjárt a darab legele­E három művét Shaw 1898- zonyos tünetei között. Ami jén egy „oktávval” harsá­ban „Plays Unpleasant” azonban a komédia erkölcsi nyabb színészi játékkal lép­(„Kellemetlen színdarabok”) kórképét és végső diagnózi- tek színpadra, mint amit a címmel egy kötetben adatta sát illeti, azt nyugodtan te- helyzet — és a szöveg — ,ki, és jóllehet kora polgárai- kinthetjük aktuálisnak, hisz megengedett volna. Ráadásul ra nézve későbbi komédiái az álhumanizmusra, a meg- minduntalan csattanós poé­sem voltak kevésbé kelle- alkuvásra, az egyéni érdekek nokra készítették fel játékuk- metlenek, immár sikert ara- védelmére gyártott „ideológi- kai a nézőket, és a nem léte- tott darabjai közül néhányat ákra” máig gyakorta találunk ző csattanókat külsődleges még ugyanebben az évben példát — ha másutt nem ön- színészi eszközökkel igyekez- ,,Kellemes színdarabok” cím- magunkban. Márpedig Shaw tek pótolni. (Netán attól tar- mel jelentetett meg. Alig négy színdarabja bízvást éppen at- tottak, hogy a közönség nem esztendő alatt Shaw-nak si- tói vált klasszikussá, mert éri be Shaw visszafogott, nü- került az, ami csak kevesek- egyszerre szólt a korabeli Ang- anszokkal operáló humorá- nek: darabjaiért egy csapás- lia, és a mindenkori embér val?!) ra versengtek a színházak, és gyarlóságáról. Különösen Kalocsay Miklós azok váltottak elsőként je- FŐHŐSE DR. HARRY játéka volt zavaró, aki Trench gyet az előadásokra, akiket a TRENCH felháborodik, ami- doktor szerepében percenként szerző legkíméletlenebbül kor megtudja, hogy szíve vá- más karaktert játszott, így bírált. Mi okozta a közönség lasztottjának apja, külvárosi nemhogy jellemének változá- váratlan pálfordulását? Egye- nyomornegyedek bérlőinek ki- sát, de magát a figurát sem bek mellett az, Shaw enged- szipolyozásából szerezte va- tudtuk hitelesnek elfogadni, te, hogy személyét amolyan gyonát, ám amikor azt is Ezzel szemben szerelme — „csodabogárnak” tekintsék, és megtudja, hogy saját jövedel- Peremartoni Krisztina — így _ miként a királyi ud- me is ezeknek az ingatlanok- olyan egyenletesen rossz volt varok bohócainak — neki is nak a jelzálogából gyarap- szerepében, mint a legtöbb nő, megadatott a gyilkos iróniába szik, — legyűri ellenérzését aki megjátsza magát... Saj- csomagolt őszinte igazmondás és a szerelmet választja”, ami nálatos módon Harsányi Gá- kiváltsága. ez esetben humanitárius bor, aki a második felvonás­Mindez persze mit sem vál- (idealista?) elveinek feladásá- ban néhány megrendítően toztat azon a tényen, hogy val egyenlő. szép percet szerzett játéká­Shaw színművei az egyete- Shaw sajátosan fordított val, a harmadik felvonásban mes drámairodalom maradan- dramaturgiával dolgozik. Sze- szintén harsányabb volt a kel­dó értékei közé tartoznak, és replői nem jellemfejlődésen, léténél. mint ilyenek méltán követel- hanem jellem-visszafejlődésen AZ IGAZSÁGHOZ TARTO- hetnek időről időre helyet mennek keresztül. Az elő- ZIK, hogy a telektulajdonos olyan társulatok repertoárjá- adás végén keserűen kell Sartorius szerepében Kálla| ban, amilyen hazánkban a megállapítanunk, hogy aki- Ferenc, és a Cokane-t megi. klasszikus értékek bemutatá- két hősöknek hittünk, azok formáló Fülöp Zsigmond jéJ­sát következetesen felvállaló valójában antihősök. A sze- tékából felsejlett valami ap Budapesti Nemzeti Színház. replők között egyetlen úgy- ból, hogyan kellene Shaw-t Ama legelső „kellemetlen mond pozitív figura sincs. játszani, színdarabot” a minap a nóg- Mindazonáltal joggal félté- összességében így vált „A rádi megyeszékhely közönsé- telezhetjük, hogy a salgótar- szerelem ára” kellemes elő- ge is láthatta, „A szerelem jáni közönség nem ábrándult adássá, vagyis egy kellemetlen ára” címmel. A Vadász Ilona ki kellőképp a darab szerep- Shaw-darab sótlanná. rendezte előadás azonban ki- lőiből. Tegyük gyorsan hozzá Pintér Károly Nemzetiségi népzenei fesztivál Békéscsabán Á Jelenkor A Pécsen szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat úi számá­ban KemenczUy Judit, Kerék Im­re, Pákolitz István, Rába György, Szepesi Attila és Takáts Gyula verseit, valamint Hallatna Erzsé­bet, Kalász Márton, Nádas Péter és Spiró György szépprózai írá­sait olvashatjuk. Az irodalmi ta­nulmányok sorában figyelmet ér­demel Béládi Miklós líratörténe­ti összefoglalásának befejező ré­sze, Balassa Péter Az önéletíró Babitsról, Sipos Lajos Babits és 1919, továbbá Kis Pintér Imre Füst Milán regényei című írása. A rendszeres beszámolók közül Bori Imre jugoszláviai szemléjét, Láncz Sándor képzőművészeti krónikáját és Tarján Tamás új filmlevelét találjuk a számban. A kritikai rovat élén Vas István új verseskötetét ismerteti Pomogáts Béla. Kis Pintér Imre Füst Mi- lán-monográfiáját Varga Lajos Márton elemzi. Hatodik alkalommal ren­dezi meg a Magyar Rádió — ezúttal április 13. és 15. kö­zött — a nemzetiségi népze­nei fesztivált. A rendezvé­nyen — amelynek ismét Bé­késcsaba ad otthont — a ha­zánkban élő délszlávok, né­metek, románok és szlová­kok legjobb énekes- és hang­szeres szólistái, kórusai és ze­nekarai adnak egymásnak ta­lálkozót. Az ifjúsági és út­törőház színpadán első ízben szerepelnek egy-egy csoport­tal a magyarországi bolgárok és görögök. Vendégek érkez­nek Csehszlovákiából, Jugo­szláviából, a Német Demok­ratikus Köztársaságból és Ro­mániából is. A rendezvény célja a hazai nemzetiségiek zenei népha­gyományainak, több évszáza­dos, máig fennmaradó érte­keinek bemutatása. Az esti bemutatók mellett térzene, népművészeti kirakóvásár és nemzetiségi táncház várja az érdeklődőket. A fesztivált ma este 19 óra­kor hangverseny nyitja meg, amelyen a Magyarországon elő nemzetiségiek képviselő­in kívül fellépnek külföldi vendégek is. A programról a rádió is beszámol: április 29. és május 3. között naponta sugároz összeállítást egy-egy nemzetiség bemutatkozó mű­sorából. műsor KOSSUTH RADIO: 8.20: Mai kulturális programok 8.27: Van benne ráció... IV. rész 8.J7: zenekari muzsika 9.33: Jó a dal 10.05: Tipi-tupa trombita 10.35: A költészet hete 10.40: Katónadalok 11.00: Gondolat 12.45: Hét végi panoráma 14.02: oktatásunk pótvizsgái 14.22: Rafael Arié operaáriákat énekel 14.44: Magyarán szólva (ism.) 15.05: Révkalauz 15.35: Kamarazene 18.00: Mit üzen a Rádió? 13.35: Kovács Gyula nótáiból 17.05: Vizsgálatok nyomában. Riport. 17.30: Reflektorfényben egy ope­raária 18.14: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk (ism.) 19.15: Évszázadok mesterművei 19.48: Rádiószfnház 20.30: Operettkedvelöknek 21.30: Fűtől fáig 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kapesoljuk a 6-os stúdiót 23.30: Népdalok 0.10: Melódiakoktél PETŐFI RADIO: 8.05: Az izraelita telekezet ne­gyedórája 8.20: Tíz perc külpolitika (ism.) 8.35: Slágerműzeum 9.36: A koronázási palást a res­taurátorok műhelyében io.on: zenedélelött 11.35: Tánczenei koktél 4 NÖűRÁD - 1984. április 13., péntek ) 12.35: Édes anyanyelvűnk 12.40: Népi muzsika 13.14: Gyermekeknek 14.00: Zenedélután 15.25: Könyvről könyvért 15.35: Egészségünkért! 15.45: A Manfred Mann ’s Earth Band felvételeiből 16.35: jó utat! 17.30: ötödik sebesség 18.35: Rockújság 19.48: Régi nóta, nlres nóta 20.35: Humorimpex 21.46: Santana összes albuma. XXI1I/10. rész. 22.30: Nem szentírás. Késő esti töprengések a gazdaságról. 23.20: a tegnap slágereiből. MISKOLCI STUDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Péntek este Észak- Magyarországon. (A tartalomból: Gasztrofól ételek Miskolcról. — Vegyi anyagok ártalmai: Beszél­getés dr. Pénzes Géza főorvossal. — Gyermekmegőrző Salgótar­jánban. — Tanácsok kistermelők­nek. — Hét végi programajánlat.) Szerkesztő: Nagy István. 18.00: Eszak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és musorelóze­Jiri Skochfotóművész kiállítása 1. Fej 2. Erdő Jiri Skoch képeiből ren­deztek kiállítást Budapesten a Dorottya utcai kiállítóte­remben. Jiri Skoch csehszlovák fo­tóművész pályája fényképész­szakmai tanulmányokkal kez­dődött, majd a prágai Károly Egyetemen művészetszocioló­giát tanult. 1974-től a fény­képezés tanára egy prágai szakközépiskolában, és Ü>79 óta tagja a cseh képzőművé­szek alapjának. 1962-től szá­mos hazai és külföldi kiállí­táson vett részt és nyert di­jat. Irodalmi ihletésű fotói, il­letve fotósorozatai mellett a szülőföld, a cseh táj szépsé­ge, hangulata, a gótikus ka- tedrálisok lenyűgöző térélmé­nye és a növény- és állatvi­lág ábrázolása is megjelenik. Különös, szürrealista egyéni stílust teremtett a fotómon­tázs lehetőségeinek felhaszná­lásával. A május 6-ig látható kiál­lításon 73 fotó mutatja be művészetét, keresztmetszetét adva 20 esztendős pályájának. Szépen magyarul — szépen emberül Anyanyelv és gyagyanyelv Amikor a gyermek beszélni tanul, szüleit, nagyszüleit, idősebb testvéreit, tehát leg­szűkebb környezetét utánoz­za. Ügy próbálja kiejteni a hangokat, ahogyan a felnőt­tektől hallja. Ez persze csak részben sikerülhet, hiszen hangképző szervei még fejlet­lenek. Sokszor nem is érthe­tő pontosan a gyermek beszé­de, csupán kitaláljuk, mit mond. Helyénvaló és természetes tehát, hogy a gyermek utánoz, de bizony az ellenkezője is előfordul: a felnőtt utánozza — sokkal kevesebb sikerrel — a gyermeket. Megpróbálja úgy ejteni a szavakat, aho­gyan a gyermek — feltétele­zése szerint — mondja vagy mondaná. Az ilyen felnőtt nyilván kedveskedni akar, megkísérli beleélni magát a gyermek helyzetébe (talán né­mi nosztalgiával emlékezve az elszállt évekre). És egyál­talán nem veszi észre, hogy ez a gügyögés milyen nevet­ségesen hangzik az ő szájá­ból. Gyakran hallunk effélé­ket: ne haraguzszsál, nyem szabad edem a lelted, nézs- zsed, síja, dele ide stb. Ezek­ben még felismerhetők nagy­jából az eredeti szavak. Van­nak azonban jóval kacifán­tosabb kifejezések is, ame­lyek alig-alig érthetők: ádac- ka (ágyacska), pumpi (krump­li), adde (add ide), de cé vad (de szép vagy), kisz andal (kis angyal), tünet mókár (tünci, azaz tündér bogár), stb. Ha néha-néha élünk is efféle szavakkal, huzamosabb időn át így beszélve csak ár­tunk gyermekünknek. Ha a gyereket már a kezdet kez­detén gügyögni tanítjuk, kés­leltetjük beszédkészségének kialakulását; az anyanyelv­ből gyagyanyelv válik. Nemcsak a hangok képzé­sében, illetve ejtésében mu­tatkoznak eltérések, hanem a nyelv használatában is. A gyermek nyilván követ el nyelvtani „vétségeket”, ame­lyeket egy bizonyos idő el­múltával elhagy. Mindenkép­pen káros tehát, ha a felnőtt átvesz a gyermektől például ilyen szavakat: elcsúszottam, hón, hát (a havon a havat helyett), nyakúja, tiem (a ti­ed ez a játék? kérdésre adott válasz). esve hasik (hasra esik) stb. Mosolygunk gyer­mekünk ilyen és hasonló sza­vain: ha hibázik is, csupán tudattalanságból fakad. Az így beszélő felnőtt azonban na­gyon is jól tudja, hogy hibás az a szó, és ahelyett, hogy segítené a gyermeket a he­lyes beszédre, meghagyja (sőt, népszerűsíti is) a hibá­kat. Ráadásul így védekezik: „Hiszen olyan édesen mond­ta.” A gyermek az igen! De a felnőtt? Róla még jóindu­lattal sem lehet ugyanezt el­mondani. Ha a gyermek szavait hang­szalagra rögzítjük, és évek múltán visszajátszuk, derűs mosolyt csal arcunkra, mert jólesik ismét hallani gügyö­gését. Ha azonban a felnőtt „gyermekbeszédét” (helyeseb­ben: gyagyanyelvét) vesszük magnóra, más a helyzet. Nem is kell éveket várni, csupán néhány órát az újrajátszásra. Talán ő maga nevetne a leg­harsányabban. Ez a nevetés, bizony, önkritika is. Csak­hogy a felvétel idején ezt még nem vették észre. Aki akar­ja, próbálja mec! Mizser Lajos GONDOLATOK öt aztán igazán a gólya hozta a csőrében — mint kí­gyót. (Kenda) * Egyszer még a piramisok is összeomlanak — de a mi lif­tünk még akkor is állni fog! — sóhajtott a tizenkettedik emeleti lakó. (Juraj Takác) ☆ A pesszimista mindig kel­lemesen csalódik. (L. Surincak) A pénz nem minden. De azért nem bánnám, ha erről személyesen is meg tudnék győződni! (Ladislav Surincak) * Nem tudták neki megbo­csátani, hogy kénytelenek voltak megbocsátani neki, (PN) * Ha továbbra is ennyi zseni fog születni, végül az ostobák az aranynál is értékesebbek lesznek. (Perec) MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.05: Tévétorna (ism.) 8.10: iskolatévé. Fizika (ált. isk. 6. oszt.) 8.40: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 5—8. 0S7t.) 8.50: stop! Közlekedj okosan! .9.00: Fizika (ált. isk. 6. oszt.) 9.30: Orosz nyelv (ált. isk. 6. oszt.) 9.55: Hegy a tengerben. Francia rövidfilm. 10.20: Ekés tárgyak. Román rö­vidfilm. 10.30: Kiáltás a víz után. NSZK film. 11.20: Képújság. 15.00: rskolatévé. Stop. Közle­kedj okosan! 15.35: Ha a világ rigó lenne I. 16.00: Világnézet. 16.45: Hírek 16.55: Bors. Kalandfilmsorozat, (ism.) 17.45: Képújság 17.50: Reklám. 17.55: Kertünk-udvarunk. 18.15: Az Országházból jelentjük 1 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Szeszélyes évszakok. 21.10: Dalok, táncok a Szovjet­unióból. 21.20: Péntek esti randevú. 22.20: A hét műtárgya 22.25: Reflektorfény 22.55: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 18.00: Még egyszer gyerekeknek! 18.40: Képújság 18.45: Postafiók 250. 19.00: Keresztkérdés. 19.30: Siegfried Thiele: Énekek a naphoz. NDK film. 20.00: Reflektor magazin. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Szerkeszti a színész. 22.25: Lírafesztivál '83. 22.45: Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 19.30; Tv-híradó 20.00: Doktor Teyran. Francia tv-film. l. rész 21.30: Vagy. vagy. Szórakoztató vetélkedőmüsor 22.10: Ez történt 24 óra alatt 22.25: Lawrence Oliver-sorozat: A velencei kalmár. 0.35: Hírek ?. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Emlékeznek még? 21.00: Darina Laesciakova énekel 21.20: Négy kis tragédia. 21.30: Időszerű események 22.00: V. Krasznogorod: Számunkra még a kaktusz sem virágzik. (Ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Há­romnegyed 6 és 8 órától: Cicák és titkárnők (14). Színes, szink­ronizált csehszlovák filmvigjáték: ISKOLAMOZI: Misi mókus ka­landjai. — Balassagyarmati Ma­dách: Fél 4-től: Hófehérke és a hét törpe. Színes, szinkronizált: amerikai rajzfilm felújítása. Há­romnegyed 6 és 8 órától: Te, rongyos élet! . . . (14). Színes ma­gyar film. ISKOLAMOZI: Lúdas Matyi. — Pásztói Mátra: Macken- na aranya. Színes USA western. — Rétság: Meztelen diplomata. Magyar filmvígjáték. MESEMO­ZI: Csodabogyó. — Szécsényi Rá­kóczi: Kisapák és nagyamik. Színes, szinkronizált szovjet film. — Érsek vadkert: Szeretők (14). Színes magyar film. — Nagyidé: A Feketeszakáll szelle­me. Színes, szinkronizált ameri­kai filmvigjáték. Ä

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents