Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)

1984-04-12 / 86. szám

Milyen szociális ellátásra jogosult a megváltozott dolgozó, rehabilitációs foglalkoztatása esetén? „Az a megváltozott munkaképességű dolgozó, aki eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, keresetkiegészítésre, átmeneti keresetkiegészítésre vagy átmeneti jövedelemkie­gészítésre jogosult”. A nyugdíjjárulák levonásával számított — növelt össze­gű — átlagkeresetének száz százalékáig keresetkiegészítés jár annak a dolgozónak, aki egészségi állapota romlásából eredő munkaképesség-változás miatt eredeti munkakörében — rehabilitációs intézkedés nélkül — teljes értékű munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált, de öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban, illetőleg nö­velt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban nem részesül és a munkaképesség-változás mértéke az ötven százalékot eléri vagy meghaladja. Időtartamok: átképzés esetén az átképzés időtartamára, betanításnál legfeljebb ti­zenkét hónapra, szakképzésnél legfeljebb harminc hónapra; a korábbi átlagkeresetének nyolcvan százalékáig — időbeli korlátozás nélkül — annak a dolgozónak jár keresetkiegé­szítés, aki üzemi baleset vagy foglalkozási betegség követ­keztében baleseti járadékban részesül és eredeti munkakö­rében munkáltatójánál teljes értékű munka végzésére tartó­san alkalmatlanná vált, vagy aki munkaképessé vált és a munkáltatójával — jogszabály rendelkezése alapján — új­ból munkaviszonyt létesített, átképzésben nem részesült il­letőleg az átképzést követően is, ha a munkaképesség-vál­tozás mértéke eléri vagy meghaladja a harminchat száza, lékot. A gümőkóros betegsége miatt munkáltatójánál jogszabályi tilalom folytán nem foglalkoztatható dolgozó — rokkantsága mértékétől függetlenül — addig az időpontig részesülhet korábbi átlagkeresete nyolcvan százalékáig terjedő kereset­kiegészítésben. amíg a foglalkoztatási tilalmat okozó beteg­sége a tüdőgondozó igazolása szerint fennáll. „A legalább harminchat százalékos mértékű munkaké­pesség-változást elérő bányász dolgozónak — ha a föld alatti bányamunkára való alkalmatlansága miatt — o rehabilitá­ciós intézkedés során egészségi állapotának megfelelő föld alatti munkakörbe helyezik, korábbi átlagkeresetének ki­lencven százalékáig; ha pedig föld alatti bányamunkára való alkalmatlansága miatt más munkakörbe, illetve mun­kahelyre helyezik, korábbi átlagkeresetének nyolcvan szá­zalékáig jár keresetkiegészítés. (A 80 %-os keresetkiegészí- 1és időbeli korlátozás nélkül jár annak a bányász dolgozó­nak, aki 30 év életkor alatt öt, 31 éves életkorig 6, 32—33 éves életkorig. 7, 33—34 éves életkorig 8, 36—37 éves életko­rig 9. 38—39 éves életkorig 10, 40—41 éves életkorig 11, 42—43 éves életkorig 12, 44—45 éves életkorig 13, 46—47 éves életkorig 14, 47 év felett 15 évet töltött föld alatti munkában. „Az átlagkereset összegét — a keresetkiegészítés szem­pontjából növelni kell a baleseti járadék, az üzemi baleset, illetőleg a foglalkozási betegség okozója által rendszeresen, folyósított kártérítés, vagy a polgári jog szabályai szerint megállapított és rendszeresen folyósított kártérítés össze­gével”. Dr. S. K. Gy. Mátranovák múltjáról TYITOV BRIGÁD Cél: egymillió forint megtakarítás A Salgótarjáni Kohászati Üzemek SZKGY 1. számú forgácsolóműhelyében dolgo­zik a Tyltov 23 fős szocialis­ta brigád. Monos Antal 1949- től dolgozik a műhelyben, a tagság akaratából tavaly új­ból elvállalta az 1962-től mű­ködő brigád vezetését. Beszél­getésünk az azóta eltelt idő­ről és az 1984-es feladatokra orientálódott. Mi tapasztalható a brigád életében, mióta újra átvette a vezetést? — Az eltelt időben sokat javult a kollektív szellem. A munkánkat mindig pontosan és hiánytalanul végezzük. Ezen kívül a brigádunk so­kat segít az idősebb embere­ken, melyet bizonyít a sok köszönőlevél is, a brigádnap­ló tanúságai szerint. — Beszélne ezekről? — Vállalatuk a salgótarjá­ni Május 1. úti öregek nap­közi otthonának patronálását. Ezen kívül segítjük az egye­dülálló, idős Lorenz Arnold- nét. Vállalásainkat az idős emberek iránti szeretetből tesszük, hogy ezzel is hozzá­járuljunk nyugodt elhelyezé­sükhöz és foglalkoztatásuk­hoz. — Mit tart még a brigád sikerének? — Hogy German Tyitov űrhajós levélben köszöntötte a kollektívát, melyhez fény­képeket is mellékelt. Egyúttal gratulált a brigád nagyszerű eredményéhez. — Milyen az összetétele a brigádnak? — A 23 fős brigádnak 3 nőtagja van, patronálónk Da­rázs László művezetőnkön kí­vül, mindannyian forgácsoló szakmunkások. — Milyen feladatok elérését tűzté ki erre az évre? — A sokévi arany fokozat után legutóbb csak bronz si­került. Tehát legfőbb célkitű­zésünk az arany fokozat visz- szaszerzése. Ehhez a brigád­nak egymillió forint megta­karítást kell teljesítenie. Ezt anyagmegtakarítással, pontos minőségi munkával, újítások­kal, valamint energiatakaré­kosság révén kívánjuk elérni. Továbbá célul tűztük ki a kollektív szellem további ja­vítását, valamint az idős em­bereknek nyújtott segítség folytatását. Végül, /de nem utolsósor­ban több rendezvényt szeret­nénk tartani, melyekre a csa­ládtagokat is meghívjuk. Ezen kívül szervezünk kirándulást is, ebben az évben Jászszent- andrásra látogatunk el. Balogh Tibor Ne hagyjuk Iparosok — klub nélkül? Magyarnófákkat is kedveskedtek Romhányban A tavasz első napján a Romhányi Építési Kerámia­gyár kultúrtermében a társa­dalmi szervek, a községi, az üzemi Vöröskereszt szerveze­tével nagy sikerrel rendezték meg az öregek napját. / Az építési kerámiagyár nyugdíjasaival, valamint köz­ségünk 65 éven felüli lakói közül mintegy 260-an vettek részt. Üzemünk két szocialis­ta brigádja, a József Attila és a Martos Flóra brigádok vállalták a házigazda szerepét. A Hámán Kató Szocialista Brigád —, amely az üzemi konyhán dolgozik — pogácsát sütött részünkre. Dr Bor­nemissza Éva a területi Vö­röskereszt elnöke köszöntötte az ünnepeiteket. Varga Rá- fael, a tanács elnöke ismer­tette a község fejlődését, amelyhez nagy segítséget ad­tak és még ma is adnak köz­ségünk idős dolgozói. Ezt követően a területi Vö­röskereszt-szervezet képvise­lője „Emberséggel a béké­ért” jelszóval ismertette te­vékenységét, amelyet az idős emberekért nap mint nap tesz. Kiemelte társadalmunk gondoskodását, valamint a he­lyi szervezet munkáját, törő­dését községünk idős emberei iránt. A társadalom és ösz- szes szervezeteinek gondosko­dása azonban nem pótolhat­ja a család, a gyerekek fi­gyelmét és segítségét. a kultúrát! Az ünnepi köszöntők után Székházunkat annak idején ratikus döntés ez? Az iparo- az építési kerámiagyár a saját pénzünkből építettük, sok kérésére személyesen fel- c7akc7Pi-ve7pH hiznttsáva szer­A székhazat annak idején kerestem, hogy közöljem ve- “éren fövárosi mfvizek A minap a FIN-napok ke- közérdekből el kellett adni és le a volt és a jelen dolgozó előadásában magyarnótákkal' rétében rendezték meg a sál- abból egy újat építettünk, de iparosok kérését, mivel a sál- kedveskedtek az ünnepen. gótarjáni József Attila Műve- az továbbra is a mi tulajdo- gótarjáni iparosok tulajdoná­lődési Központban a Művészet nunkat képezte. Most az új ról van szó. J)e azt a választ Koczka Imréné és ifjúság elnevezésű bemu- vezetőink be akarják zárni a adta, hogy ő már eldöntötte Vk-titkár, tatósorozat megyei szintű klubunkat arra hivatkozva, a KIOSZ két elnökhelyettesé- Romhány versenyét. hogy a büfé ráfizetéses, és vei. Kérdezzük mi, iparosok hogy a hely kell irodának. — mert ez a ház miénk —, ki Balassagyarmatról egy vi- Mi annak idején, amikor dönthet ebben a kérdésben? Válaszol GZ illetékes dám, tudásának legjavát nyáj- eladtuk a régit, megértettük Mi még sokat dolgoztunk. tani akaró csoport indult el. az akkori vezetőinket, mert a Most többen 65—70 évesek Örültünk, hogy alkalmuk bányászasszonyainknak mun- vagyunk, és még mindig dol- nyílt egy nagyobb nézőközön- kahely kellett, varrodát léte- gozunk, mert szükség van a ség előtt bemutatni produkció- sítettek a helyén. Tudtuk azt, munkánkra, a nyugdíj mel- jukat. Mondják, az előadó hogy az akkori bánya Ieépí- lett a kereset is jól jön. Nem sikerét nagyban meghatároz- tése folytán a feleségeknek is akarunk kocsmába járni, mert xa á hallgatóság odaadó fi- dolgozniok kell, ezt elmond- mi egymás között jól érezzük ták az akkori megyei pártve- magunkat, közösek a problé' Lemondott vagonok és jelenéről A február 15-én megjelent „Többletszén januárban” c, zetők is. Mi most is fizetünk máink, véleményünk is adói- cikkük harmadik bekezdésé­tagdíjat, nem is keveset, sok- gokról. Kártyázunk, sakko- ben. *°glal™ * m.eSyizsgaltuk s — írja a MÁV miskolci igaz­kai többet, mint ezek előtt, zunk és biliárdozunk. Mi itt Mátranovák község a me­gye legkeletibb pontján he­lyezkedik el. Területe Nóg- rád megyéből mintegy fél­sziget nyúlik be Heves me­gyébe. Á község a Bárna- patak alsó folyásának medré­ben lévő mellékpatakok völ­gyében a Csurgó-patak, Körte­völgy, Tormás-völgy helyez­kedik el. A községet hegyek veszik körül. A Berek és Bükk valóságos természetvé­delmi gátat képeznek a kele­ti és északkeleti oldalon. Mát­ranovák területe 4701 kh, la­kosainak száma 3200 fő. Nyelvjárása szerint palóc. A hegyvidék erdőiből, fából épít­keztek. A faház Novákon még a múlt században is ál­talános volt. Az utolsó fahá­zat 1938-ban bontották le. A földművelést erdőirtással biz­tosították. A falu körül min­denütt cser-, bükk-, akác-, és fenyőerdők vannak. Régen a falu lakói csak földművelés­sel, állattenyésztéssel foglal­koztak, valamint tégla- és cserépgyártással. (A mai új lakótelep helyén). A Növák elnevezése a la­tin nova v. a szláv hovij sza­vakból származik. Novak la­kosai ma már gazdagon éj­nek A jólét alapját a bányá­szat teremtette meg. A bá- nvósz.kodás nagy múltra te­kint vissza A községet övező hegyek, dombok, völgyek a föld mélvén gazdag és érté­kes széntelepeket takarnak. Az 1870-es években az itt élő földbirtokosok nyitottak meg kisebb-nagyobb tárókat. Soly- mosi báró termelt szenet elő­ször a helvbeli téglagyára szá­mára Ezután a község más területén is nyitottak bám'á- kút 190(1 ban a Károly-táró p* Ferenrz-tá-őkat ahol még lovVrkal vontálták a kiter­melt szenet a vagonokba. 1955 ben indolt. Mátranovák legnagyobb bányája a Csurgó­táró, amely a község keleti részén van. Mátranovák nagy múlttal és hagyományokkal rendelkező bányászközség. A felszabadulás előtt a falu kb. fele bányász volt. Közü­lük sokan a bányai munka után dolgozni jártak a ter­melőszövetkezet földjére. Lét­rehoztak egy kitűnő termelő­szövetkezetet, a Zagyvavölgye Tsz-t, ahol állattenyésztéssel foglalkoznak. A tsz-nek kö­rülbelül 200 tehene és kb. 3000 juha van. 1972-ben bezár­ták a bányát. A bánya helyett most egy nagy gyár van, a Ganz-MÁVAG. Rengeteg _ új lakóház épült, legszebb épü­lete a Ganz-MÁVAG Vasas Művelődési Ház. Régen ide csak az uralkodó osztály elő­kelői jártak. Akkor (és most is) az épületet kaszinónak hívták. A falunak van többek között: tanács’ áza, három üzlete, két orvosi rendelője, egy fogorvosi rendelője, egy kis étterme, és a Május 1. Művelődési Otthon, amely nem is olyan régen ünnepel­te fennállásának 25. évfordu­lóját. Van még italboltja, presszója és fürdője. A falu egy kis dombján áll egy régi, szép templom. A múlt század­ban építették, majd 1965-ben újjáépítették, mert egy nagy vihar ledöntötte a tornyát. Ez nagyon szép falu. Érdemes megnézni. Különösen nyáron és ősszel csodálatos a táj. Van még egy csodálatosan szép helye: a halastó. Ez aBükk- tető mögött van, sötétzöld erdő veszi körül. Itt halászni is lehet, természetesen csak engedélyei. Kora tavasztól késő őszig Járnak ide a ter­mészetet kedvelő emberek. Természetvédelmi terület Ér­demes ide kirándulásokat szervezni. \ Cserhalmi Adél Mátranovák gyelme is. Az intézményben úgy látszik ezt nem tudják vagy nem akarják tudni. Az itteni közönség ugyanis egyes műsorszámoknál — pl. próza, Salgótarjánban komoly zene — tapsával nem an vagyunk, a tetszését nyilvánította ki, tozó községekkel együtt ez- nunk. A klubnak több évlize­h'anem inkább a szereplőket rcn. Most. amikor sorsunkról des ,múltja van. Örülnénk, ha száműzte a színpadról. Ezt dönteni kell, nem a tarjáni megmaradna! fokozta az élénk beszélgetés, vezetőség, hanem a kisiparo­s a bekiabált mondatok, me- sok megyei titkára dönt egy Gáspár József személyben. Milyen demok- cipész kisiparos i mintegy 300- érezzük magunkat jól, mert g?íÓság% ^“S6“ a hozzánk tar- ez a klub a második ottho- kószák 1 4er'* lyeket az előadóknak akarat­lanul is meg kellett hallani­uk. És még így produkáljanak színvonalas előadást? Aki ki­ment a színpadra örült ha vé­get ért a műsorszáma, mert félő volt, hogy esetleg kifü­Tisztelt szerkesztőség! Rossz a csatlakozás A Budapestről, továbbá ar- Volna még jedt. A szénbánya 30 200 ton­na szén elszállításához igé­nyelt vasúti kocsit, amit a rendelkezésükre bocsátot­tunk. A bánya ezt követően — a vasúti kocsik kiállítása után — 1785 tonna szén el­szállításához elegendő kocsi - mennyiséget lemondott. (Ezért 23100 forint lemondási díjat kellett fizetniük). A vizsgált időszak alatt a berakott kocsimennyiség 29 919 egy kérés, il- tonnát, így a lemondott és kocsimennyiség tyülik. A modern tánc már ról a vonalról érkező vonatok, letve javaslat, hogy a 20.35 berakott „ _ tetszett nekik, de lehet, hogy amellyel el lehet érni a Hat- árakor induló járat legalább 29 919 tonnát tett ki. A hiány­_____ ^ UAuu vanhnl ríralrnr inrlnln Q7o. j ■ 001 z ó 281 tonna szén elfuvarozá­nem is a tánc, hanem inkább Fanból 18 órakor induló sze- . az.cn calu veil v£ci* a zene. Ügy éreztük magun- mélyvonatot, amelynek 19 28 oemenjen g.gynazasBergere, sához szükséges kocsimeny­____ miiről orvnál.- o v n? ntnloo nt. - - .. . , , . kát . lyózhatta volna? Vagy a ren­dezők féltek, hogy ez a „szép “ mivel ennek ez az utolsó út­ja, és ezen az öt percen iga­zán nem múlna a végállomás­mint akik egy kedvenc órára Yan Salgótarjánba me­, ... ,„ .. netrend szerinti erkezese, a együttest ünneplő, orjongo ig 3g órakor induló aut'6bu_ nZZnlT^Z^meaakldá ^ f™1’ Mi' ra való érkezése. Ugyanis az nem volt, aki ezt megaKada- vei van olyan eset, hogy a . . vonatról még látjuk a benn álló autóbuszokat, de mire a vonat megáll és az utasok le. egyre élesedő fuvarpiaci hely­zetben, az ár- és pénzügyi in­tézkedések hatása alatt szavú” tömeg rájuk^ sem, he- ernének az autóbuszállomás- gezte tevékenységét 1983-ban dérit? Ezek után vajon lesz-e, aki szívesen vállalkozik a sze­replésre, ilyen „kulturált” fi­atalok között? Gyurján Enikő Szántó Kovács János Szakközépiskola Balassagyarmat ra, az autóbuszoknak már hűlt helye... Nem várják be az uta­is az önállósult Volán 2. sz. Vállalat. A menetjegyárak sokat, és legjobb esetben is emelkedése következtében a egy órát kell várakozni. Nem lehetne olyan megoldást ta­lálni, mint két menetrenddel ezelőtt volt, hogy az autóbusz 5, esetleg 10 percig várakoz­zon a személyvonatra? Társadalmi munka Nagyszabású társadalmi nagyon dicséretre méltó. Aki- munkaakció indult meg a nek szívügye, hogy lakóhelye, mátranováki „Mini városban.” környéke szép legyen, azok Az akció célja csinosabbá ten- mind ott voltak és ott is van- ni a lakótelep környékét ezen nak a parkosításnál. Szóval belül parkosítás, fásítás és nagyon sokan kivették részü- még egyéb dolgok, pl. járda- két a társadalmi munkából és lapok lerakása stb. A kitűnő ők mind dicséretet érdemel- szervezésért és kitűnő munká- nek, de sajnos akadt ellen- jáért dicséretet érdemel Ko- példa is. Persze még nincs vács Jenő, aki nagyon sokat befejezve és még most is tett és még tesz is lakóhe- folynak a munkálatok, de ta- lyünk szépségéért. vaszra. illetve nyárra már biztosan" zöldellni fog az egész Nagyon sokan áldozták sza- környék. bad szombatjukat, ami szintén Cs. A. teljesítményeik elmaradtak a kitűzöttől. Az elszállított utas 1,3 százalékkal kevesebb az 1982. évinél. A menetjegyes utazások kezdetben elérték a 30 (!) százalékot is a csökke­nésben, és ez jelentős árbe­vételi kiesést okozott az ön­állósult vállalatnak — olvas­hatjuk az 1984. II. 23-i NÖGRÁD-ban, a szocialista brigádok vezetőinek tanácsko zásáról írott tudósításban. Ez után a „nehéz esztendő után” ahogy a szocialista brigádok. vezetőinek tanácskozásán hal­lottuk. nem lehetne esetleg valamivel többet tenni az egyre inkább csökkenő utas­létszám, az utasok érdekében? Tisztelettel: László István, E.-gerge, Táncsics út 7. nyiséget üzemi okok miatt csak pár óra késéssel tudtuk rendelkezésükre bocsátani. Köszönjük a lapjukban tett észrevételt. Szerkesztői üzenet M. Lászlőné (Karancskeszi)i Teljes név és cím hiányában ezúton válaszolunk hozzánk intézett kérdésére. — Az el nem végzett munkáért nem jár munkabér. Ha valóban nem tett eleget a vállalt kö­telezettségének, és mégis be akarja hajtani a követelését, a bírósági letiltás kézbesítése után végrehajtás korlátozását kell kérni a bíróságnál. Ami­att pedig, hogy a kéménysep­rők nem végzik el a kötelező munkálatokat, a tüzeléstech­nikai vállalat kirendeltségé­nél (Salgótarján. Alkotmány u. 10.) lehel panaszt tenni. NOGRÁD - 1984. április 12., csütörtök ✓

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents