Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)
1984-04-04 / 80. szám
Minden szavára figyelni kell Három évtizede a sportért Ha Pásztón járok, mindig benézek Szálkái Jenőhöz. Ott üi hatalmas íróasztalánál, az emeleti sarokszobában, a régi járási hivatal( művelődési, egészségügyi és sportosztályának sportfelügyelői székében, és dolgozik. Mindig dolgozik. Előtte katonás rendben sorakoznak a papírok, a dossziék, a kiadványok, az iratgyűjtők, meg az írószerek. Figyelmesen tanulmányoz valami iratot, vagy maga rója míves gondossággal rajzolt gyöngybetűit: jelentést, feljegyzést, összegzést készít, emlékeztetőt. Amikor nyílik az ajtó, fölnéz, rámvillantja régi vágású, műanyag keretes szemüvegét, és az öröme valódi, nem s ritka látogatónak szóló, kötelező udvariasság: — Üdvözlöm, Ferikém! De jó. hogy jön! Mesélnivalója akad bőven, minden ilyen találkozáskor. Mintahogy a megyei szakmai összejöveteleken, nyilván a párttaggyűléseken is hozzászól, ha van mondanivalója. Rendszerint van. Afféle néptanító típus, aki megragadja az alkalmakat, hogy átadhassa tapasztalatait a fiatalabbaknak, a többi járási (most- már körzeti vagy városkörnyéki) sportfelügyelőnek, tájékoztassa a megyei vezetőket. a sajtót. . Komótosan. megfontoltan beszél. Minden szavára figyelni kell. Akkor is, ha már sokszor hallottuk — ahogyan mondja, az igazi élmény. És így is dolgozik: fokról fokra, nem elkapkodva, átgondoltan, türelmesen. Alig hiszem, de hát itt áll előttem a papíron, fehéren feketén: 1927-ben született, és már 21 évesen sportvezető volt. Jómagam akkoriban láttam meg a napvilágot... A mátraszőlősi sportegyesület elnökségi tagja, majd első számú vezetője lett. Eredményes. nagy munkát végzett; nem véletlen, hogy majd húsz éven át rendre ismét bizalmat szavaztak neki. Különösen 1956 után volt döntő szerepe a község, de az egész járás sportéletének megszervezésében. Gyakorlott, megbízható sportvezető lett. Szinte természetes volt. hogy őrá bízzák 1968-ban a járási test- nevelési és sportfelügyelői munkakört. Szervezett, irányított, népszerűsítette a sportot, olyan községeket vont be a szakágba, ahol azelőtt hírét is alig hallották a szakosztályoknak. Munkáját kitüntetések sora fémjelzi: felszabadulási jubileumi emlékérem (1970) a testnevelés és sport érdemes dolgozója (1972), 25 éves tanácsi munkáért (1975), MHSZ kiváló munkáért kitüntetés ezüst fokozata (1977), OTSH kiváló munkáért kitüntető jelvény (1979). Kiváló társadalmi munkáért, 30 éves tanácsi munkáért és törzsgárdajel- vény ezüst fokozat (1980), Honvédelmi Érdemérem (1981). És a napokban a tárca legmagasabb kitüntetését érdemelte ki: a Sport érdemérem arany fokozatát. Szépén csillognak ezek a nemes fémek. De Jenő bácsi sokkal büszkébb arra. amiért kapta. Hogy a pásztói járásban néhány év alatt rendeződtek a sorok, a PSE és a kisebb egyesületek mind több eredményt tudtak felmutatni, javult a tervszerűség, s a helybeli sportirányítás minden szinten egyre jobban betöltötte fontos pfolitikai feladatát. Üj sportágak honosodtak meg ezen a területen: az atlétika, a birkózás — amely válogatottakat is adott már az országnak, — Palotáson a kajak-kenu; kisiskolások tömegei kapcsolódtak be a rendszeres testmozgásba, az egyesületi életbe. A helybeliek mindig az élen végeztek a falusi dolgozók spartakiád- jain; legutóbb a téli versenyek döntőjén is a legjobbnak bizonyultak az összesítésben. Új sportlétesítmények „nőttek ki a földből” — valójában rengeteg íutkosás (anyagért, engedélyekért, pénzért), szervezés (szakemberek és társadalmi munka), áldozatos és kötött munkaidőt nem ismerő tevékenysége nyomán kaptak otthont több sportág művelői a környéken. Mindenre volt gondja: az aktívákra, a sportolói utánpótlás-nevelésre, a szakmai képzésre, a versenyrendszer folyamatosságára, a tömegsportra, a módszertani ön- és továbbképzésre, a cserháti aprófalvak bevonására a sportba. — Nem megy tovább a szekér — fogadott legutóbb. — Kérem a nyugdíjazásomat. Most, hogy város lettünk, jöjjenek a fiatalok. Mutassák meg ők is, hogy helyt tudnak állni. Gondolom, ugyanolyan katonás rendben hagy ott minden dossziét, jelentést a bö- höm nagy íróasztalon, amikor utoljára megy be hivatalába, mint máskor is minden délután, vagy este. De hogy mikor megy be utoljára, azt nem tudom. Elképzelni sem bírom nélküle a — mostmár városi sportfelügyelőséget. Szerintem hetente többször is benéz majd. Érdeklődni, segíteni, eligazítani az ..utódját”. A helyi sportélet aligha lehet meg nélküle, mint ahogyan ő sem bírná sokáig anélkül, hogy ne tenne valamit a sportért. Még valamit, amíg erejéből telik. Szükség van rá. És ez a komoly megbecsülés újabb erőt adhat neki. (várkonyi) Jövőre lesz öt ven esztendeje, hogy egy tizennégy éves kislegény belépett a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár kapuján. Ott — bár 10—12 órát is dolgoztak — ismerkedett meg a sporttal, a focival. De hiába biztatták, gz STC „jogelődjébe” nem került be; arra nem jutott idő, hogy edzésekre járjon, inkább a gyár szomszédságában, a tűzhelygyári művelődési házban pattogtatta a kis kaucsuk- labdát. Kis megszakításokkal húsz esztendeig volt asztaliteniszező Szabó Jenő. (a megszakításokat . a történelem számlájára kell írni...): — Skuta Gusztávval, a me- gyi asztalitenisz-szövetség elnökével játszottunk párosban tiszti tanfolyamra beiskoláz- sokáig. A felszabadulás utáni tak, rendszeresen játszottunk a években a röplabda lett na- honvédségi bajnokságban; gyón felkapott sportág, abba ötödik helynél rosszabbat nem is bekapcsolódtam, és 1950- értünk el. Ott szerettem meg a tői, amikor a néphadseregbe lövészetet is,. elég jól ment. A NÓGRÁD totótippjei, 14. hét 1. Bremen—Uerdingen i 2. Bayern Münchcn_VfB Stuttgart 1 x 3. Mannheim—Kaiserslautern l x 4. Oberhausen—Freiburg 1x2 5. Charlottcnburg—Aachen x 2 6. Lüttringhausen—Karlsruhe 1 2 7. Saarbrücken—Duisburg x 8. Stuttgart Kickers—Wattenscheid 1 x 9. Cavese—Cagliari 1 10. Empoli—Monza x 11. Padova—Atalanta x 2 12. Palermo—Arezzo 1 x 13. Perugia—Varese x 14. Offenbach—Leverkusen x 15. Pistoiese—Pcscgra 1 16. Sambenedettese—Lecce 1 Góltofópályázat Múlt heti pályázatunkra 369 szelvény érkezett. A két kiemelt mérkőzés végeredménye: Darmstadt—Fortuna Köln 1—5, Juventus—Fiorentina 1—0. Telitalálatos szelvény nem volt, egy találatot 28-an értek el. Közülük sorsolás útján 5—5 darab totószelvényt nyertek:- Dohány Péter, Balassagyarmat. Arany J. u. 3.. Hlavacska Ferenc, Szirák, Kertész u. 8.. Nagy Pál, Bércéi, Deák E. u. 2.. Pollák Veronika, Somoskőújfalu, Csontváry út 8.. Ponyi Sándorné, Salgótarján, Budapesti út 58 B., Ungvári Lászlóné, Salgótarján. Ma- linovszkij út 48. sikerült, a másiknak nem RÖPLABDA NB II. Az egyiknek RSZR—Sá toraljaújhely 3—0 (7, 2, 11) Salgótarján, v.: Strasszer, Szomszéd. RSZR: Szkiba, Veres, Boros, Nagy E., Schujer, Szép, cs.: Handóné. Edző: Czankné Nagy Edit. Az első játszmában még aránylag szoros volt a „küzdelem, a másodikban hengerelt az RSZR. A harmadik menetben 5—5 után Boros védhetetlenül nyitott, majd 10—10 lett. Végül is a hazaiak biztos győzelmet arattak. Az ifjúságiak mérkőzését az RSZR 3—0-ra nyerte. K. Lombik—STC 3—0 (8, 9, 8) Éudapest, v.: Bogyó, Nagy. STC: Kiss, Sárai, Laczkó, Szijj, Prajsnár, Liptai S.. cs.: Tajti, Besze. Edző: Farkas Róbert. Az első játszma biztatóan kezdődött: 6—0-ra vezettek a tarjániak. Az ellenfél ütései ekkor fokozatosan biztosabbá váltak, s a tarjániak rossz nyitásfogadásaival már 8—6 lett a budapestiek javára. A 2. szettben újból az STC kezdett jobban, azonban 8—2-es vezetés után újból a nyitásfogadások és a magas sánc döntött. A harmadik játszmában váltakozó szerencseve) kezdett a két együttes, utolsó fellángolásaként az STC még 8—6-ra elhúzott. Ezután tökéletes lett a tarjániak „rövid* zárlata”... Az ifjúsági csapatok mérkőzését 3—0-ra a vendégek nyerték. — mátyus — Góltotó 1. Bayern München—VfB Stuttgart, végeredmény: 2. Padova—Atalanta, végeredmény: NÉV: LAKCÍM: „Semmiben sem különbözők másoktól" ' Szabó Imre átlagembernek tartja magát, aki másoktól semmiben sem különbözik. Választott egy pályát: pedagógus lett — követte a családi tradíciót. Igaz is, apja tanító volt szülőfalujában, Nyír- martonfalván, a húga is a nevelői pályára került, miként két fia és felesége is. Attila testnevelés—földrajz szakos tanár, Zsolt most végzi az egri tanárképző főiskolát. Testnevelőnek készül... („Szerencsésen »találkoztam« a gyerekekkel. Kölcsönösen hatottunk egymásra, igy amit 34 éve csinálok sosem éreztem tehernek. Ez a pedagóguspályán alapvető kérdés! Tanítványaim ragaszkodása, előrehaladása ambicionált mindig előre.”) A debreceni kollégiumban tanítói oklevelet szerzett fiatalember pályafutása a Nóg- rád megyei Palotáson kezdődött, 1950 tavaszán. Tanított és tanult: hat év múltán tanári diplomát szerzett, Egerben. Testnevelő lett; kezdettől fogva ez volt a célja. . . (..Milyen is az ember! Nem elégedtem meg ennyivel: másokat, fiaimat, gyerkőceimet is erre biztattam. Csak az Utolsó évtizedben 16 volt tanítványomból lett testnevelő tanár. Jelenlegi két kollegám is valamikor a kezeim alatt ismerkedett meg a sport alapjaival. Még csak annyit: én magam is sportoltam, távolt ugrottam, futottam, és kedveltem a hármasugrást is. Hogy nem értem el kiváló eredményeket? Feleségem és a két fiú annál inkább. Attila öt esztendeje kézilabdázik az STC másodosztályú csapatában, Zsolti a Szőnyi SE-ben sportolt, jelenleg a főiskola csapatában kézizik. Es Mária korábban ismert ugró és futó volt. A falusi dolgozók spartakiádján, 30 évvel ezelőtt, távolugrásban bajnoki címet szerzett, 100 méteren pedig második helyezést ért el.”) Mindhármójuk edzője a családfő volt. De a nagyobb közösség — a község, az iskola — érdekében is hajlandó volt a cselekvésre. Palotáson „behódolt neki a falu”: mert volt bátorsága a bőszoknyás lányokat tornaruhába bújtatni, a fiúkra, klottgatyát adni, a labdarúgókat a „végkimerülésig” felkészíteni. Lényegében véve ezt tette új állomáshelyén, Jobbágyiban is. Vállalta az úttörő szerepet: létrehozta az atlétikát, a tornát és a kézilabdacsapatokat. („A palotást futballisták akkortájt is híresek voltak, a jobbágyi tornászlányok harmadik helyen végeztek az országos akrobatikus bajnokságon, a kézilabdások sikeresen szerepeltek, miként a labdarúgók is. Egy ízben például az MNK-ból kiverték a harmadosztályú Pásztót, és csak nehezen adták meg magukat az NB I B-s Nagybá- tonynak... Az iskolások is letették névjegyüket, az úttörő-olimpiákon hosszú évek óta van jobbágyi »eredmény«”.) A „tanár úr” időközben szakfelügyelői megbízatást kapott. Tíz éven át járta a pásztói járás iskoláit. Nem ellenőrként lépett fel, hanem segített. Ma is ezt teszi, csak saját intézményében, ahol kerek évtizede igazgatóhelyettes. („Ez a munka azért is kell az embernek, hogy ne szűküljön be. Az óralátogatások során módom van betekinteni más tárgyak világába, aztán a végzett felmérések is sokat jelentenek: tükrözik a helyzetet, fejlődést vagy visszaesést jeleznek. Napjaim túlzsúfoltak, de megszoktam, így van ez rendjén”.) Szabó Imre sok mindenre büszke lehet. Életére, munkásságára és tucatnyi kitüntetésére. Ö egyébként tanítványaira a legbüszkébb. Így fogalmazott: „A gyerekek ragaszkodását, szeretetét tartom a legnagyobb elismerésnek. És amennyiben a kitüntetések sorából valamit ki lehetne emelni, a Gyermekekért Érdemérmet teszem”. Legkedvesebb emléke is ehhez fűződik. Kiss Kati — ma már testnevelő tanár Szolnokon — csípőficamos kislányként jelentkezett nála: „Sportolni akarok!’’ Az első edzésen csak egy bukfencet engedélyezett számára. Kati később, nyolcadikos korában kiváló tornász lett... („Van egy elsős kislány, Mónika, minden reggel bekukucskál az irodám ajtaján, és ha észreveszem, köszön, hogy csókolom, majd megjegyzi: tegnap kerestelek... Magáz és tegez — ennek roppant örülök”.) * Szabó Imre kedden hivatalos volt a megyei tanácson megrendezett felszabadulási ünnepségre. Az első sorban kapott helyet. Elérzékenyülve vette át a „Nógrád Sportjáért Emlékplakettet”... Tóth István 8 NÓGRÁD - 1984. április 4., szerda Aztán 1957-ben egy poromű- tét miatt az asztaliteniszt abbahagytam, de a röplabdázást csak ötvenéves koromban. Hűséges ember Szabó Jenő: a megye sportéletében több mint harminc éve vesz részt társadalmi munkásként. — 1976-ban mentem nyugdíjba, azóta még több időt fordítok a szervezésre, koordinálásra. A tömegsport erősítését a különböző szervek együttműködése nélkül szinte lehetetlen elképzelni: a KISZ, az MHSZ, a KIOSZ. a TESZÖV, a MÉSZÖV, a művelődési osztályok közös munkájára van szükség. Megyei tanácstag is vagyok, a sport- hivatallal közösen állítottuk össze a tömegsporttal kapcsolatos előterjesztést, amelynek nyomán 1978-ban a megyei tanácsülés határozatot hozott a tanácsi szervek tö- mcgspor.tfeladatairól. Az utóbbi években örvendetesen emelkedett a résztvevők száma. pozitívan változott a szemlélet. Ez utóbbiban nagy része van a koordinációs munka javulásának is. Jól mutatja ezt a tömeg- sportnantár — néhán" éve a koordinálás gyümölcseként ilyen kis füzetet jelentetnek meg. — „Lent”, a területen, a munkahelyeken kell szervezni, sportolásra buzdítani az embereket, ez „föntről”, papírmunkával nem megy A jobb eredményhez persze még az is szükséges, hogy a munkahelyi vezetők támogassák az ügyet, anyagilag is segítsék. Szenvedélyesen, lelkesen szól a helyiek szerepéről, a tanácsi korszerűsítés nyomán kialakult körzetekkel kapcsolatos, időszerű feladatokról (négy helyen új ember került a sportfelügyelői posztra), a téli-nyári falusi sparta- kiádokról, az OSN-ről. Amikor megkérdezem, az eltelt évek alatt mi jelentette neki a legnagyobb élményt, láthatóan nehezen választ... — 1978-ban Szombathelyen a nyári spartakiád országos döntőjén a nem hivatalos pontversenyben a megyék között elsők lettünk! És egy személyesebb emlék: a megyetanács jutalomból elküldött a csehszlovákiai spartakiád döntőire — rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem azokban a napokban. Lendületet adott a munkához. Szabó Jenő, az idén április 4-ére megkapta a Nógrád Sportjáért Emlékplakettet. — gkm — Figyelmükbe ajánljuk Ma reggel 7.3(1 órakor a Tarjan vendéglőtől indul a megyei természetbarát-szövetség felszabadulási emléktúrája. A 12 km-es, négy órán át tartó túrán a természetjárók Kercsegrét, Zsadánypusz- ta érintésével jutnak el a ka- rancsberényi partizánmúzeumhoz. Itt koszorúzásra kerül sor. ☆ A megyei modellezőszövetség ma, a délelőtti órákban Szarvasgede térségében rendezi meg a többéves hagyománnyal rendelkező felszabadul ási emlékversenyét. A területi, egyben minősítő versenyen Borsod, Heves és Nógrád megye, valamint Debrecen város versenyzői vesznek részt, szabadon repülő gépeikkel. ☆ A salgótarjáni városi sportcsarnok ad otthont a megyei sakkszövetség rendezésében ma kilenc órakor kezdődő Felszabadulási Kupa sakkversenynek. A versenyen bárki indulhat, nevezni a helyszínen lehet 8.45 óráig. ☆ A megyei labdarúgó-bajnokság vasárnapi fordulóiról készült tudósításokat — anvagtorlódás miatt — a pénteki számunkban közöljük. Az érdekeltek szíves elnézését kérjük. ☆ Az STC-öregfiúk együttese ma délután 15 órakor Eay- házasgergén játszik hírverő mérkőzést. Ellenfele a hazaiak old boy csapata lesz. 1
