Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)
1984-04-29 / 101. szám
íme a serleg. Nógrád megye kapta a kiváló társadalmi munkáért a HNF Országos Tanácsától A parkok, játszóterek a lakók keze nyomán nőnek ki a tőidből. így van ez Balassagyarmaton is Nem kell a sarai taposni. Járdasorok húzódnak a házak men'én Bujákon A parkok, közterületek szépítését a lakosság vállalja Kom ^ hányban megszolgált forintból ARANYTALLÉR A megyei tanács négy évvel ezelőtt meghirdette a Hazafias Népfront és a KISZ megyei bizottságával, az SZMT-vel, valamint a Vöröskereszt megyei vezetőségével együttesen a VI. ötéves tervre szóló társadalmi munkaversenyt, s megszabta a versenydíjak elnyerésének feltételeit. A társadalmi összefogás eredménye, hogy a helyi tanácsok többsége a kitűzött célt jelentősen túlteljesítette. Íme a tavalyi számadatok; a megyei összteljesítés 445 millió forint, az egy lakosra jutó érték 1868 forint. A megye lakossága, a vállalatok, szövetkezetek, intézmények kollektívái önkéntes munkájának értéke 39 millió forinttal több. mint egy évvel korábban volt, az egy főre jutó megyei átlag pedig 172 forinttal haladja meg az előző évit. A lakosság társadalmi munkája 63 százalékot tesz ki az összértéken belül. Az 1983. évi, településfejlesztést segítő társadalmi munkamozgalom városok közötti versenyében első lett Salgótarján, a nagyközségek közötti versenyben Romhány, a községek közül pedig Vanyarc, Nagyoroszi és Buják bizonyult a legjobbnak. Örömmel hallottuk a hírt; a HNF országos titkársága egymást követően negyedszer is nemzeti zászló adományozásával ismerte el a salgótarjániak társa dalmi munkáját. Elismerő oklevelet kapott Balassagyarmat. Romhány, Buják. Röpke körsétánkon villantsuk fel e települések eredményeit, sikereit, természetesen a gondokat sem hallgatva el! „Sok sző esett már arról a társadalmi munkáról, amely a Hazafias Népfront égisze alatt folyik a városokban, falvakban, a köztereken, az utcák, a parkok és a környezet megszépítésére, rendbehozatalára. Ez a tevékenység valóban kettős haszonnal járó munka. Egyrészről tényleg megvan az effajta társadalmi munkát végző emberek közvetlen érdekeltsége és haszna is; hiszen saját életüket teszik kulturáltabbá, szebbé. De a társadalmi munka ennél is többet jelent; fejleszti, erősíti a közösségi szellemet, a szocialista öntudatot.” Kádár János BUJÁK E gazdag népi hagyományokat őrző községet a közelmúltban a televízió egész napos adásából ismerhette meg az ország. Ám a bujákiak nem csupán a népviseletükről, a „liba- hajtásról”, a dalolásról, egyszóval az ünneplésről híresek, de a köznapok szorgos, olykor szürkének tűnő tenni akarásáról is. Nem látványos az, amit ők csinálnak, nem produkáltak valamiféle emberfelettit. De emberien dolgoztak, az emberekért, önmagukért.- Lehet, hogy az idegennek nem nagy dolog, amit bevégeztünk. De a saját világunkban mégis sokra tartjuk. Mert mi határozza meg a falu lakóinak jó közérzetét? Az, hogy jók az utak, kígyóznak a járdák a házsorok mellett, hogy a csapadékvíz-elvezetést megoldottuk, hogy a temetőnknek új kerítést faragunk, hogy a gyerekeink korszerű körülmények között tanulnak, okosodnak — íme a közvélemény hangja, a bolt előtti tereferélő emberek véleménye. De nézzük, mit mondanak a tanácson? Fehér Józsefné, vb-titkár: - A tavalyi társadalmi munka értéke csaknem kilencmillió forintot tesz ki. Ebből a Glatz- hagyaték kettőmillió-hétszázöt- venezer Ft. Nézzen csak körül a faluban! Mindenhol parkok, virágok, rend és tisztaság. Hogy kik a legaktívabbak? Mindenki ott cselekszik, ahol kell. A szülők a gyermekintézményeket takarították, festették, játékokat javítottak, amikor megvásároltuk a járdalapokat 313 ezer forintért, a bujákiak apraja-nagyja a járdaépítésen dolgozott. A sportöltözőnk alapja is elkészült már, csaknem 15Ö ezer forintnyi társadalmi munkával. Hogy jött össze a kilencmillió? Sok kicsi, sokra megy alapon. Sok apróból születik a nagy eredmény jelszóval. Most, a rangos helyezéssel együtt, a bujákiak jelentős pénzjutalmat is kaptak. Nem akarják szétszórni, takarékos emberek.- Úgy szeretnénk befektetni a pénzt, hogy az újfent társadalmi munka segítségével kamatozzék. Befejezzük a sportöltözőt, a fogorvosi rendelőt, az óvodába központi fűtést szerelünk. Mert a megszolgált forintból aranytallér vastagodik... BALASSA^ GYARMAT Akad bizonyíték Balassagyarmaton is, csak nyitott szemmel kell járni. A lokálpatriotizmus mindig is jellemző volt az egykori megye- székhelyen élő emberekre, de az utóbbi esztendőkben kél kezük munkájával is bizonyították városszeretetüket. Ki ne emlékezne a hősi napokra, amikor a Balassi Bálint Gimnáziumban együtt lapátolt, betonozott a tanácselnök a gyári munkással, a katonatiszt a közrendőrrel. ..? Most? Bárki megnézheti a patinás gimnáziumot: az építők és a társadalmi munkások szép munkát végeztek. Egyébként Balassagyarmaton azt mondják, hogy nem hátrafelé kell tekintget- ni, hanem éppen előre. Tennivaló mosl vau bőven. Legutóbb néhány nappal ezelőtt mozdult meg a város. Takarítottak, lomot cipeltek, betonoztak, kerítést festettek. Az Április 4.-lakótelepen például orvosi rendelőt építenek, ahol majd két orvos dolgozhat. A pénz nem lenne elegendő, ha össze nem fogna a környék apraja-nagyja. De összefogott. Most ugyan még csak az alapok látszanak, de itt hamarosan gyógyítani fognak. Mint, ahogy a Dózsa György Általános Iskola ebédlőjében pedig ebédelni a nebulók. Nem vitás, áldatlan állapotok vannak Balassagyarmaton, már ami a gyermekétkeztetést illeti. Pénz erre sincs elegendő, hát „megtoldják” társadalmi munkával. Kibővítik a szűk- reszabott étkezőt, hogy kényelmesen ebédelhessenek a gyerekek. Sokak szemét bántja a szemét. Ezért döntöttek úgy a városbéli vállalatok, hogy a parkok fölött védnökséget vállalnak. Egy üzem — egy park! — adták ki a jelszót, s szabad idejükben az emberek kapát, gereblyét fognak, hogy gondozzák a virágokat. A kórház új épülete körül ott szorgoskodott az elmúlt hét végén a főorvos és az ápolónő, szeretnék már mihamarabb birtokba venni... Az az igazság, hogy sok minden történik ebben a városban a városért önzetlenül, csak a többség úgy véli: ez a természetes, minek erről beszélni? Tavaly pedig majd 31 millió forintról adhattak számot. .. ROMHÁNV — A mostani megyei első helyezés, csupán folytatása a már elkezdődött folyamatnak — mondja Varga Ráfael, a romhányi tanács elnöke. — 1981-ben elsők, a következő évben másodikok, s most megint megyei elsők lettünk a társadalmi munkavégzésben. Hogy mi az amit tettünk, ami a legjelentősebb? Hát, van miről beszámolni. Tavaly márciusban megalakult a víztársulat, júniusban elkezdődött az építkezés ötmillió forintos beruházással. Tudni kell, hogy ennek előtte harminc magánkút nem üzemelt. Ezért aztán a lakosság is örömmel fogadta az építkezést és segített, ahol tudott. A családonként befizetett 18 ezer forinton túl, a csőfektetés, a gépi munkák után gereblyéztek, járdásítot- tak, s ahol egy hónapja még gép pöfögött, most tulipánok nyílnak. A gázvezeték építése — bár kényesebb feladat — ugyancsak társadalmi ösz- szefogással készült. Itt elsősorban a gyárak az építési kerámiagyár, és a híradás- technikai anyagok gyáregysége járult hozzá tetemes összeggel, hogy a kerámiagyár által használt gázvezetékről, a lakásokba is eljusson ez a fűtési mód. Lakatosok, villany- szerelők, hegesztők, „a csem- pés gárda”, Jaloveczki Ferenc műhelyfőnök segédletével a községben mindenféle munkákat vállalnak. Csak - szólni kell: gyerekek, elrepedt egy cső, eltört egy vezeték! Máris jönnek. A romhányiak tavalyi társadalmi munkavégzése több mint kilencmillió forint. A lakosság azt tartja: nem az az igazi munka, amelyet hetekig kell szervezni, hanem az, amit az ember önszántából, saját maga által vezérelve csinál. Természetesen a saját érdekében is. És nem azért, hogy kapjon érte valamit, hanem azért, hogy a közösség, s így önmaga életét is jobbá, szebbé tegye. SALGÓTARJÁN Megérkezik a képzeletbeli idegen a megyeszékhelyre, s kéri mutassuk meg, mit tettek a salgótarjániak a városért, a közösségért? Utazzunk hát végig a dombok között dübörgő városon, vezetőnkkel, Bállá Ferenccel, a HNF társadalmi munkát szervező bizottságának elnökével. — Ismét kedvezően alakult az „ötvenezer munkanapot Salgótarjánért” mozgalom. Tavaly a társadalmi munka értéke csaknem 104 millió forintot eredményezett, amely azt jelenti, hogy a város minden lakosa 2064 forint értékű társadalmi munkát végzett. Jelentős volt a tavaszi és őszi tisztasági akció, fák, bokrok, cserjék ültetése, járdák, sportpályák létesítése, az idősekkel kapcsolatos szociális feladatok támogatása és a magánerős közművesítés. Az „Egy üzem — egy gyermek- intézmény” patronáló mozgalom jelentősen hozzájárult az oktatási intézmények fejlesztéséhez, és, a fenntartási költségek csökkentéséhez. Hogy csak néhány példát mondjak a társadalmi összefogásra; elkészült 2129 négyzetméter járdalapos gyalogjáró, 10 253 gyökeres rózsát és cserjét ültettek el, elkészült a szilváskői sífelvonó, a NÁÉV társadalmi munkájával az Építők sporttelepének aszfaltozása, felújítása, a Ge- dőc-tetőn a TIT-csillagvizsgáló. E tájékoztató közben megjárjuk az Ybl Miklós utat, ahol gázvezeték épült, a Budapesti úti iskola sportpályáját, a közbeeső parkokat. Végállomás a gedőc-tetői csillagvizsgáló, ahonnan nem csupán az égbolt titkait fürkészheti a szemlélő, de elé- tárul az üzemek, intézmények, iskolák keze nyomán folytonosan szépülő, épülő megyeszékhely is. Szöveg: Kiss Máris Képek: Bencze Pétéi A gedőc-tetóí csillagvizsgáló Utolsó simítások. Balassagyarmati rendelőintézet Oj közkút — lakossági össagá fogással Bujákul «
