Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)

1984-04-29 / 101. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NŐGRÁD XL. ÉVF., 101. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1984. ÁPRILIS 30., HÉTFŐ > . van május elseje. Az elmúlt né­hány évtized alatt az eredendően és egykor minálunk is oly harcos seregszem­léből derűs, mozgalmas népünnepély lett szerte az országban. Május elseje a maga sokoldalú és sok tar­talmú ünnepével óhatatlanul az emlékezés alkalma is. Barikádharcos elődökre, kik csendőrszuronyokkal és lovasrendőr-kardla- pokkal szemben a munkásjogokért, zsellér­testvéreik emberibb életéért mentek ki az utcára. Évről évre, hogy — Adyval szólva — .,új tavaszi seregszemléjükön” felmérjék erejüket, odamutassák egységüket az elnyo­móknak. De az emlékezésnek őszintének kell lennie: május elseje, a harsogó tavasz ün­nepe oly mélyen beivódott a tömegek tuda­tába, hogy semmelyik rendszer, a Hitleré, meg a Horthyé sem sikkaszthatta el. legföl­jebb izzóvörösről rózsaszínűre fakította. Haj­nali cigányzene, májusfa, derű és napsugár — mivégre lett volna harc? De semmilyen fondorlat nem olthatta ki május 1. vezérlő gondolatát: a munka és a nemzetközi össze­fogás ünnepének eszméjét. Ezért volt olyan magától értetődő, hogy már 1945 májusában » magyar nép a legközvetlenebb politikai célok — volt belőlük jó néhány — jegyé­ben a lehető legpolitikusabban ünnepelte szabad májusát. És ugyanezt tette a neve­zetes 1957. május elsején is: újra nem a sós­kifli és a sörösflaska, hanem a munkásököl es harci jelszavai kerültek százezrek felvo­nulásának középpontjába. Vele, általa és utána következett az önfeledt ünnepély. Aztán a május elsejékből, a konszolidáció termékeként, tetszetős felvonulás, a gyárak, á vállalatok, a szövetkezetek termelési ered­ményeit. vagy termékeit bemutató séta lett, a torkokat próbára nemigen tevő jelmonda­tokkal. Mondhatni: jó, hogy így történt, a békés munka, az erősödő nemzeti egység ter­méke volt az is, mint annyi minden a hat­vanas-hetvenes években. Minden okunk megvan ró, 1984-ben, hogy végiggondoljuk május elseje legtisztább ér­telmét, és merítsünk belőle mostani minden­napos, kemény próbatételeink napjaira. MÁJUS 1. A MUNKÁS NEMZETKÖZISÉG ÜNNEPE. Ha minálunk véget értek is azok az idők, amikor „saját” tőkéseinknek kellett megmutatnunk, hogy munkásököl, vasököl, világméretekben nagyon is parancsoló szük­séglet eltéphetetlenül erősíteni az interna­cionalista kötelékeket. Osztálytestvéreink a tőkésországokban ma is élethalálharcot vív­nak magáért a munkáért, elemi jogukért — és ezt nem leplezheti el az uralkodó körök propagandagépezetének erőfeszítése, az „em­beri jogoknak” az ő értelmezésük szerinti előtérbe állítása. Korunkban, amikor minden ország költség- vetését és erőforrásait a végsőkig igénybe veszi a minden korábbit és a józan ész ha- tárait túllépő fegyverkezési hajsza, a napnál világosabb az a hazugság, hogy a fegyver­kezés hatásos eszköz a munkanélküliség le­küzdésére. Gyalázatos hazugság! A fegyver­kezés fő teherviselője a munkás, az adófize­tő, s egyetlen haszonélvezője a nagytőkés. Manapság láthatjuk, miként szekundál az Egyesült Államok hatalmon levő' jobboldali csoportjának a tőkésvilág többi kormánya, amely pedig, ha összefogna, más irányba te­relhetné az események menetét. így azon­ban ma már valóság, amiről a tavaly má­jus elsejei vezércikkek, mint jövőről szól­tak: Európában megkezdődött az amerikai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek százainak elhelyezése, új veszedelmeket szít­va, új bonyodalmakat támasztva a nemzet­közi politikában. Ebben a helyzetben még fényesebben, mint valaha, kirajzolódik, milyen óriási történelmi tett volt a szocialista forradalom győzelme, mert világszerte a Szovjetunió és szövetsé­gesei, a szocializmus országai testesítik meg a népek reménységét, a béke megóvásáért érzett óhaját. Ma a béke nem kevesebb, mint az emberi nem fennmaradása. Soha ennyire nem volt látnivaló és tudvalevő, hogy a Szovjetunió, a szocializmus az élet, a jövő hordozója, míg az imperializmus a múlt, a történelmileg letűnésre ítélt, a pusz­tulást hordozó, s vele fenyegető rendszer. A szocialista országok, a testvéri népek, min­den békeszerető erő nemzetközi összefogása — a mai világban ez, csakis ez kényszerít­heti rá a fegyverkezés, a nyers erőszak baj­nokaira a békés egymás mellett élés korpa­rancsát. Legyünk rá büszkék, hogy a mi ha­zánk ebbe, a béke és a haladás oldalán ál­ló testvéri közösségbe tartozik! MÁJUS 1. A MUNKA ÜNNEPE. Annyira megszoktuk, hogy tán föl sem fogjuk igazán, miként lehet valamely nap a munka ünne­pe. Vajon mit is lehet rajta emígy ünnepel­ni? Fordítsuk meg a kérdést, és próbáljunk csak arra gondolni, miféle nap volna a mai, ha munkanélküliség kísértene! Az emberiség lételeme a teremtő munka, és emberi mivol­tából veszít az, aki nem alkotással tölti nap­jainak legalább egy részét Ezt nem másítja meg az sem, hogy még nem minden munka­körben és munkahelyen domborodik ki a munka teremtő jellege; még sok a fizikai megerőltetés, a szürkeség. Ám, ha május elseje időszerűségén tűnő­dünk, jusson eszünkbe, hogy hazai gondja­inkon csakis a munka hatékonyságának nö­velésével, a munkakultúra színvonalának emelésével, helyenként nagyobb szorgalom­mal juthatunk túl! Ez az általános igazság szinte új, még gazdagabb értelmet kap pár­tunk Központi Bizottságának április 17-i ülé­se után, amikor gazdaságirányítási rendsze­rünk továbbfejlesztésének irányát jelöli* meg. Semmi kétség, hogy ezzel tovább lé­pünk annak erősítésében, ami május else­jének egyik legfőbb tartalma: a munka sza­badságában. A munka mindig és mindenütt szervezett­séget kíván, mint, ahogyan maga a társada­lom is szervezett egész. Ámde a néptulajdon­ba került termelőeszközök társadalmában a fő hajtóerő ennek a tulajdonosi érzetnek az erősödése; magyarán: a szocialista demokrá­cia vonásainak mind erőteljesebb érvényesí­tése a gazdaságban is. Mindent összevéve, ezt célozza a párt politikája, a Központi Bi­zottság határozata alapján hozott és hozandó rendeletek sorozata. Bizonyosság, hogy az új lehetőségek milliók agyát, képzelőerejét, tu­dását mozgatják meg; emellett a szocialista igazságeszményhez jobban közelítő bérezés és részesedés — kinek-kinek végzett mun­kája mennyisége és minősége szerint — szin­tén olyan ösztönzés, amely egyértelműbbé teszi a munka társadalmi és egyéni hasznos­ságának egységét. A NEGYVENEDIK SZABAD MÁJUS el­sején, íme, ilyen aktuális gondolatokkal me­netelünk, abban a tudatban, hogy ugyan­ezen a napon a földkerekség minden részén száz- és százmilliók ugyanezt teszik. Lobog­janak hát fennen a vörös zászlók, hirdetve a nemzetközi munkásösszefogás magasztos eszméjét! De lobogtassa a májusi szél nemzetiszínű zászlainkat is! Minden olyan eszme és tett, amely szeretett hazánk nemzetközi helyzetét erősíti, egyben legszentebb nemzeti érdeke­inket is szem előtt tartja és szolgálja. A ma­gyar névnek, a magyar népnek soha törté­nelme során nem volt a világban ilyen megbecsülése. Á májusi zászlóerdő így emlékeztet ben­nivalóinkra, így szolgálja eligazodásunkat a világban. Felvétel: Kulcsár József A MUNKA EREDMÉNYE Kitüntették a legjobb vállalatokat« szövetkezeteket Május elsejét megelőző na­pokban került sor azoknak a megyénkben termelő-gazdál­kodó kollektíváknak a kitün­tetésére, amelyek az elmúlt esztendőben az átlagosnál na- gyob eredményeket értek el. Gyorsan és eredményesen iga­zodtak a megváltozott gazda­sági körülményekhez, környe­zethez, sikeresen vették a nem várt akadályokat, megbirkóz­tak a szigorúbb közgazdasági szabályozókból adódó maga­sabb jövedelmezőségi előírá­sokkal. Május 3-án nyitnak a SZOT-iidülök Május 3-án megnyílnak a SZOT-üdülők a Balaton déli partján. Az első beutaltak Balatonföldvárra és Boglár- lellére érkeznek, de a követ­kező napokban a többi üdü­lőt is elfoglalják a vendégek. Május 9-én már az ezüstparti nagy üdülő is fogadja a be­utaltakat. A gyermeküdülte­tés június 18-án kezdődik. A déli part SZOT-üdülőiben a csúcsidőszakban — július, au­gusztus — naponta tizenegy- tizenkétezren élvezhetik a szabadságukat. Az ellátásuk­ról kétezerötszázam gondos­kodna!^ KISZ-küldöttgyűlés Szécsényben Megválasztották a városi jogú nagyközségi KlSZ-bizottságot Az új közigazgatási rend­szerhez, Szécsény városi jo­gú nagyközség kettős irányító „szerepköréhez” igazodva a nagyközségben és a térség te­lepülésein működő KlSZ-alap- szervezetek küldöttei össze­gezték a KISZ X. kongresszu­sa határozatainak és az azóta elfogadott réteghatározatok végrehajtásának eredményeit és megfogalmazták az elkö­vetkezendő időszak főbb ten­nivalóit, A tanácskozáson részt vett Batta László, a párt helyi bi­zottságának első titkára, Cse­rei Miklós, a KISZ Központi Bizottságának munkatársa, Török Tibor, a KISZ Nógrád megyei bizottságának megbí­zott első titkára. Az előzete­sen kiküldött beszámoló és a szóbeli kiegészítés alkotó, sokrétű vitára késztette a kül­döttértekezlet résztvevőit. A küldöttgyűlés megválasz­totta a 11 tagú városi jogú nagyközségi KISZ-bizottságot, a hétfős pénzügyi ellenőrző bizottságot és azt a tizenegy küldöttet, akik a térség KISZ- ftataijait képviselik a megyei küldöttértekezleten. A KISZ-bizottság első ülé­sén megválasztotta titkárának Borenszki Ervint, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke Horváth Róbert, titkára Fáb- ricz Erzsébet lett. R. A, Az értékelésnél a korábbi éveknél jóval magasabbra emelték a mércét. Csak azok jutottak az elismerő kitünteté­sekhez, címekhez, ahol az elő­ző esztendőkben is eredmé­nyesen folyt a termelés, haté­kony volt a gazdálkodás, nőtt a nyereseg. A gazdasági egy­ségek sikeres múltjukkal és még eredményesebb jelenük­kel alapozták meg az újabb, a mostani elismerésüket. A rendelkezésre álló infor­mációk alapján megyénkben az alábbi termelő-gazdálkodó egységek kaptak elismerést, kitüntetést. Ipar, építőipar, egyéb szervezetek A Vállalat kiváló gyára ki­tüntetést kapta a FŰTÖBER nagybátonyi gyáregysége, az Üvegipari Művek Salgótarjáni Síküveggyára, a Gránit Kerá­miaipari Vállalat Gépgyára, Tolmács. Kiváló vállalat cím­mel tüntették ki a pásztói költségvetési üzemet, az AG- ROBER-t. Az Élüzem címet vette át a Nógrádi Szénbá­nyák külfejtési üzeme és ménkesi aknaüzeme. Kiváló üzem címmel tüntették ki a regionális vízmű kollektívá­ját. Az igazgatóság kiváló egy­sége címet kapta a bátonyte- renyei posta, valamint a ba­lassagyarmati MÁV-főnök- ség. Az igazgatóság Kiváló fi­ókegysége címmel az Állami Biztosító balassagyarmati fi­ókját tüntették ki. A Kiváló szövetkezet címet vehette át a Salgótarján és Vidéke Áfész. Kiváló egység címmel tüntették ki a Csemege Vál­lalat Pécskő ABC-áruházát.' Kiváló megyei igazgatóság cí­met kapta az OTP Nógrád megyei Igazgatósága, a Kiváló megyei szövetség címet pedig a megyei KIOSZ vezetői vet­ték át. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek Kiváló szövetkezeti címmel tüntették ki a nógrádmegyeri termelőszövetkezetet, a MÉM dicsérő oklevelét kapta a szé- csényi és a karancslapujtői közös gazdaság. Ipari szövetkezetek Kiváló szövetkezeti címet nyerte el a Szécsényi Szolgál­tató Szövetkezet, a KISZÖV vándorzászlajával tüntették ki a Balassa Ruhaipari Szövetke­zetét, a Jobbágyi Építő-, Sze­relő- és Szolgáltató ipari Szö­vetkezetét, valamint a Salgó­tarjáni Tervező- és Építőipa­ri Szövetkezetét. Az ÉVM és OKISZ elismerő oklevelét vet­te át az UNIVER Vegyesipa­ri Kisszövetkezet, a Salgótar­jáni Faipari Kisszövetkezet és a Káliói Építőipari Kisszövet* kezet, *

Next

/
Thumbnails
Contents