Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)
1984-04-28 / 100. szám
Délután a téren Kisboltok — ma — kép: kulcsár — Nyílt várospolitika Pásztói véleménycsere a rendezési tervről Nógrád megye tipikusan aprófalvas: 64 településen a lakosság száma nem éri el az ezer főt sem. De emberek élnek a városok és a nagyobb települések peremterületein is. Élnek — és vásárolni akarnak. Élelmiszert és napi szükségletet képező iparcikket is. Vajon javítja, vagy rontja hangulatukat, közérzetüket az. amit lakóhelyük üzletében látnak, találnak? Változó kínálat Ezt vizsgálták meg a minap a megyei tanács kereskedelmi osztályának felügyelői. Hét vállalat, illetve szövetkezeti központban és összesen 45 kisboltban jártak, hogy feltérképezzék: tapasztalható-e változás a két évvel korábbi vizsgálat alkalmával megállapítottakhoz képest. Kedvező fordulatként érte a vizsgálódókat a kisboltok és a központjuk közötti kapcsolatokban tetten érhető változás. Néhány esztendővel ezelőtt a vállalati, szövetkezeti központok még nem tartották oly kiemelkedő fontosságúnak az aprófalvak és peremterületek üzleteinek ellátását, mint ahogyan ezt ma teszik. Az utazási költségek drágulásával azonban a legfontosabb kereskedelmi programok sorába emelkedett az, hogy a napicikkeket, legyen az élelmiszer, vagy iparcikk mindenki saját lakóhelyén vásárolhassa meg. A boltok kínálatának áttekintése azonban azt jelzi, hogy a hangsúlyozott cél megjelölése és annak elérése között még sok mindennek kell történnie. Javában készülődnek az első kapavágásra a szomszédos gyermekintézményben, az em. lített egy hektárt ugyanis az otthon fiatal lakói kívánják termőre fordítani, megfelelő szakirányítás mellett. A helybeli Egyesült Zagyvavölgye Áfész keretében ifjúsági szövetkezeti csoportot alakítottak tavasszal. Az elhatározástól a megalakulásig szinte hetek alatt eljutottak, s az előkészített föld, valamint számos ugyancsak előzetes jellegű feladat végrehajtása — fóliavázak festése, üvegházi keretek felújítása — érzékelteti, hogy akik itt munkára szövetkeztek, komolyan is veszik, amit vállaltak. A munka megindulásával, a szövetkezet létrejöttével, egy a tanév kezdéstől folyamatosan jelentkező cél jutott el a megvalósulás küszöbére. Az otthon mindig is szeretett volna egy kertet, ahol a gyerekek megismerkedhetnek a földműveléssel. Itt nem csupán időt kitöltő „hobbikertészkedés” a cél. Ennél sokkal több. Az otthon lakói zömmel falvakból kerültek állami gondozásba, s annak ható, de gond az is, hogy a szombati rövidített nyitvatartási időben tejet, kenyeret nem szállítanak a vállalatok. Így aztán pénteki tejet isznak a gyerekek másnap, talán harmadnap is. A sütőipar és a tejipar bolti szállításait a Börzsöny Vidéki Áfész boltjaiban megbízhatatlannak tartják: Borsosberényben előfordult, hogy a kért 80 liter tej helyett pontosan fele mennyiséget kaptak. Péksüteményt a megye több településén nem lehet kapni, a peremterületekre viszont gyakran több napos kiflit, zsömlét visz a szállító. A háztartási vegyi áruk készleteiben már súlyosabb áruhiány mutatkozik. A kisboltok választékában nem szerepel folyamatosan a háromféle, eltérő rendeltetésű mosópor, a mosószappan, a mosogatószer, a csecsemő- ápolási cikkek, a borotválkozási szerek. Hajmosó samponból és pipereszappanból gyakran csak a drágább kapható. A vegyi cikkek hiányát részint a szállítási időközök távolságával, részint gyártási elégtelenséggel, részint pedig az e szakmában megszűnt instruktori rendszerrel magyarázzák. Legyen a megokolás bármi, elfogadhatatlan és tarthatatlan, hogy a vásárlót egy mosószappan vagy borotvapenge miatt utazásra kényszerítik! Ugyanígy nem lehet elfogadni semmiféle magyarázatot arra, ha nem kapni a kis falu boltjában tűt, cérnát, poharat, tányért, száraz elemet, izzót — márpedig* a vizsgálódók tapasztalatai azt jelzik, hogy ezekből a napi iparcikkekből a készletek a minimális alatt vannak. megszűntével vélhetőleg ugyancsak kisebb települések lakói lesznek. Azokat a ker- tészkedési ismereteket sajátíthatják el, melyekbe családi körben élő társaik szinte „belenőnek”. Hiányt pótol az új lehetőség a pályaorientációban is, hiszen eddig csak ipari szak- vagy segédmunkásokként helyezkedhettek el az itt élő gyerekek — attól függően, hogy volt-e elég kitartásuk, megfelelő képességük szakmát tanulni. Ráadásul a közelben nehéz volt megfelelő munkahelyet találni. S ha mindehhez hozzávesszük a termelőmunka pedagógiai hatását, nyilvánvalóvá válik, hogy miért tartotta minden érdekelt oly1 fontosnak az ifjúsági szövetkezeti csoport létrejöttét. A feltételeket sokoldalú összefogás teremtette meg Oroszlánrészt vállalt ebből az áfész, mely nemcsak anyagiakkal, a beszerzésekben való segítséggel, de szakapparátusa révén a szervezeti formák megteremtésében is nélkülözhetetlen segítséget nyújtott. Nem teljesen önzetlenül, hiszen az újonnan létrejött csoport éppen beleillett szöVáltozatlanul nem felhőtlen a kisboltok kapcsolata a művi szállítókkal. A túrajáratok csúszása, a szállítók meg nem engedhető magatartása következtében, valamint az áruátvételek során a szállítók sürgetése miatt a többnyire női boltvezetők joggal érzik magukat kiszolgáltatott helyzetben. A söripar a nem túlságosan kelendő üdítőket iparkodik a boltosra tukmálni, a göngyöleg visszaszállítása szinte naponta ismétlődő gond, de megannyi ütközési alkalom a kenyér és a tej átvétele is. Már maga az áru fogadása is nehézséget okoz a nagyrészt osztott nyitvatartással dolgozó kisboltokban, mert a túrajárat általában a déli órákban, zárvatartási időben érkezik. Megér egy misét... Miután a nagykereskedelem nem szívesen bontja meg az ipari gyűjtőkartonokat, a kisbolt sokszor kénytelen elfogadni a számára szükségtelenül nagy mennyiségű tételt is. Ennék következménye, hogy lejár az áru minőségmegőrzési ideje, mielőtt eladhatnák. A vizsgált üzletek közül 32- ben találtak ilyet, ráadásul a boltos továbbra is teljes áron igyekezett eladni, ahelyett, hogy gondoskodott volna az árcsökkentésről. Megér egy misét a kisboltok kulturáltsági színvonala is. Még az egy gazdához tartozó üzletek közt is igen nagy a szóródás e tekintetben. Üj építmények elvétve készülnek, a régiek rekonstrukciója nem folyamatos, így aztán a kulturáltságbeli fejlődés nem is lehet kellő mértékű. Az élelmiszerek hűtésében némi javulás tapasztalható, a zárt hűtőgépek mellett azonban több hűtővitrinre is szükség lenne. Ilyen a helyzetkép , ma. Ilyen, annak ellenére, hogy az utóbbi években Jő irányú folyamat indult meg az aprófalvak és a peremkerületek ellátásának gyarapításában. A most megállapított gyengeségek igen tekintélyes része már nem kimondottan pénzkérdés — a további javulás sok esetben csupán nagyobb gondosságon, odafigyelésen, következetességen múlik. Sz. M. vetkezetpolitikai elképzeléseibe. Remélhetőleg a 72 ifjú tag között akad majd, aki felnőttkorában is a szövetkezet dolgozója marad. Mindezen tűi az is vezérelte az áfészvezetőséget, hogy ily módon is részt vegyen a hátrányos helyzetű gyermekek körülményeinek javítását célzó országos mozgalomban. Az első pillanattól fogva támogatta az otthon terveit a megyei tanács művelődési osztálya, mely alapvető létfeltételt biztosított, két agrárműszaki szakembernek , megteremtve a lehetőséget, hogy főállásban irányíthassák a „minigazdaság” tevékenységét. Szakemberért nem kellett messze menni, az intézmény nevelői gárdájából került ki mindkettő. A bábáskodók között ott volt a helybeli tsz, állami és társadalmi szervek, a traktorát kölcsönző szomszédos általános iskola, s nem utolsósorban az otthon nevelői testületé, KISZ-szervezete. Persze vannak még nyitott kérdések: be kell keríteni a földet. Nem ártana egy kút. Lehetne villamosítani is. Bizonyára hamarosan erre is sor kerül. Ha összeszámláljuk az elérhető célokat, talán többre is jutunk, mint hét. A tagságon és a vezetőségen egyaránt múlik, hányat sikerül elérnie az egy csapásra megalakult szövetkezeti csoportnak. — g. — A nyílt várospolitika jegyében tartott rendezvény- sorozat egyik legfontosabb kelléke ezúttal a térkép. Az érdeklődő pásztóiak a vita előtt a falra kiszegezett rajzokon tanulmányozhatták át: hogyan képzelik el a tervezők a következő évtizedek és a még távolabbi jövő városának képét. A széles körben kezdeményezett vitára a városi tanács döntése alapján került sor: az általános rendezési terv programjavaslatáról csak a lakosság véleményének kikérésé ufán dönt a testület. Az elképzeléseket rétegtalálkozókon és városrészi tanácskozásokon tárták a közvélemény elé, a városi párt- bizottságon a Hazafias Népfronttal közösen szervezett vitát Nagy József osztály- vezető, a városi tanács társadalmi elnökhelyettese vezette be: — A rendezési tervet 1976-ban fogadta el a tanács, a rendeletek értelmében azonban ötévenként felül kell vizsgálni, hogy végrehajthatók legyenek az időközben szükségessé vált módosítások. A döntés előtt minél több véleményt szeretnénk összegyűjteni. A rövid és hosszú távú elhatározásokba szóljanak bele azok, akik itt élnek. * Alapvetően helyes elképzelés ez, hiszen a gyakorlati megvalósítással elérhető, hogy az önmaga által is alakított városban élhet az ember. A mostani módosításokat az időközben bekövetkezett gazdasági és városrendezési szemléletváltozás is indokolja. Nem is beszélve Pásztó várossá nyilvánításáról, hiszen ez a tény a lakás- és telekigényeket, valamint az ipartelepítést is egyaránt növelheti. A távlati terv- készítéshez alapvető lépés a leendő népesség becslése. A különböző számítások alapján úgy gondolják, hogy a távlati lakónépesség — a városrészekkel együtt — meghaladja a 14 ezer főt. Ehhez kell meghatározni a távlati lakásszámot, de ennek alapján kell tervezni az intézmények hálózatát, valamint az infrastrukturális ellátást. — A lakóterületek fejlesztésénél alapvető tervezési szempont a kialakult beépítési formák, . lakótömbök maximális tiszteletben tartása, azok magánerőből végzett telkenkénti folyamatos rekonstrukciója — hangoztatta az egyik alapelvet Nagy József. A vitaindító a korábbi rendezési terv néhány tényének módosításáról is szól. Így az a legújabb elképzelés, hogy a főutca két oldalán a tömbtelkes rekonstrukció helyett a telkenkénti, magánerőből megvalósuló rekonstrukció kerül előtérbe. Tetőtér-beépí- téses, zártsorú formában, a földszinteken igény szerint üzletekkel és kisipari műhelyekkel. Hasonló megoldást javasol a rendezési terv a Kövicses-patak mentén is. Az érvelés fölöttébb logikus: a kialakult kisvárosi beépítési formához közelálló fejlesztés könnyebben megvalósítható. * A rendezési tervnek természetesen csak egyetlen része a lakásépítés, hasonlóan nagy érdeklődés kíséri az idegenforgalmat fejlesztő tervezett beruházásokat, így a nagy távlatban tervezett motelt és szállodát. A vitavezető pedig akkor kelti a legnagyobb figyelmet, amikor pálcája a városközpontot pásztázza végig. Az elképzelések szerint a közösségi intézmények hálózatának jelentős átrendezésére és fejlesztésére kerül itt sor, többek között gyermekintézmények épülnek. Korábban a 21-es út és a vasút közötti területet javasolták a tervezők új iparterületnek, ezt az elképzelést az átdolgozott rendezési terv elveti. Jó okból: a nagy értékű mező- gazdasági terület van itt. Éppen ezért a készítendő terv az északi iparterületen kívül a város déli határában jelöl ki tartalék iparterületet. A társadalmi vita tanúsága szerint mesz- szemenően találkozott ez az elképzelés a lakosság helyeslésével is. S csupán ízelítőként egy tény a közlekedést illetően: a távlati elképzelések szerint különböző összekötő utakkal jelentősen tehermentesítik majd — több ütemben — a városközpontot az átmenő forgalomtól. A rendezési terv természetesen a teljességre törekszik, az érdeklődő lakosság is képet kapott az egészségügy, az energiaellátás, a víz- és gázhálózat fejlesztését illető elképzelésekről is. A városi pártbizottságon rendezett kerekajztal-be- szélgetés is azt tanúsította, hogy érdemes volt a nyilvánosság elé vinni a tervezetet. Többek között javasolták, hogy Pásztót és a hasznosi városrészt a régi vásártéri úton két sor házzal praktikus volna ösz- szekötni, ugyanakkor alternatív javaslat merült fel a Volán-pályaudvar bővítését illetően. A javaslat pedig azt igazolta, hogy a lakosságot is a célszerűség, a gazdaságosság, a praktikusság vezérli. Indítványozták a szennyvíztelep egyébként is indokolt áthelyezését, de még ilyen kérdés is elhangzott: számol-e a város vezetése azzal, hogy Pásztó határig is eljutnak a szénkutatók? A mostani alaposságot pedig így nyugtázták: „Helyes az előrelátás, mert nemcsak a mai napot kell nézni. Az utódok hadd vélekedhessenek úgy, hogy a nyolcvanas években is gondolkodtak az emberek.” A városnegyedek lakosságának életkorára utalVa, mások óvodák „átcsoportosításáról” szóltak. Hangoztatva, hogy kerülni kell a szétszórtságot, ugyanakkor fontos a jó megközelíthetőség. Konkrét kérdések hangzottak el a telekellátásra és a többszintes építkezésre, más egyszerűen arra volt kíváncsi: mikor és milyen nyilvános illemhely épül a városban. * Nagy József az idézetten kívül is számos vitán vett részt, kérésünkre felelevenített néhány szóba hozott témát. — A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságban rendezett vitán többek között a MÁV-pá- lyaudvar bővítésének módozatairól érdeklődtek. Más kérdésekre azt válaszolhattuk, hogy a gázhálózat egyelőre a városközpontban és az ipari üzemekben épül meg, mert a cél egyelőre a nagy olajfogyasztók „kiváltása”. Az ivóvíz és a szennyvíz problémái mellett ugyanakkor azt is megkérdezték: a tsz szarvasmarhatelepe mikor szűnik meg, vagy kerül más helyre. S egy kuriózum: épül-e felüljáró a vasúton. Egyelőre nem. A KISZ-esek a maguk vitáján jobbára csak kérdeztek Mikor kötelezik technológiaváltásra a lakóterületet szennyező KÖSZIG- et; mikor telepítik ki a N városból a vágóhidat és pá- linkafőzdéket. A rendezési terv és a szerteágazó vita csak nagy vonalakban idézhető fel.' Nagy József tanácséi nök.he- lyettes szerint azonban máris teljes a bizonyosság: — Érdemes volt kezdeményezni ezt a széles körű vitát. Több szem többet lát, a helyi ismeret pedig remekül kiegészíti a várostervezők elképzelését. A mostani alaposság még valamit elérhet. Ha évek múltán újra sor kerül a szükséges módosításokra, talán már nem hangzik el a vád: sokat sakkoznak a városközponttal. A körültekintés elérheti. hogy mindennek meglesz a helye — hosszú távra is. Kelemen Gábor NÓGRÁD - 1984. április 29„ vasárnap Az alapvető élelmiszerekben nem észleltek hiányt az ellenőrök, a napi fogyasztású élelmiszerekre azonban már nem érvényes e megállapítás. Tejet, tehéntúrót, tejfölt, vajai több helyen hiába kerestek, így a bárnai külterületi vegyesboltban, a 18-as zagy- vapálfalvai peremkerületi üzletben, a 4-es vizslási, a 12- es lucvalvai. a 11-es márkházi boltban. Egyik helyen még nem szállították, másik helyen már elfogyott. Néhány helyen hiányzott a sajt, a margarin is. A tejtermékek és hentesáruk választéka különösen a hét első napjaiban kifogásolNem hiánycikk és mégis... A felsorolt áruk egyáltalán nem tartoznak a hiánycikkek közé, akkor tehát miért nem rendeli meg a boltos akár a főboltosi rendszeren belül, akár a nagykereskedelemtől? Mert fél a készletek lerakódásától, ami anyagilag érzékenyen érinti, csökkenti amúgy is alacsony bérét. Az emiatti aggodalom különösen készletmérési időszak előtt fokozódik fel annyira, hogy egyes boltok pultjai valósággal kiürülnek. Az „ígéret földje" Hetet egy csapásra Az „Ígéret földje” mintegy 1 hektárnyi terület, a bátonytere- nyei nevelőotthon mellett, az úttest túlsó oldalán. Aki ősz elején járt arra, mellig érő gazban „gyönyörködhetett", melyet építési hulladékokból, háztartási szemétből, s egyéb limlomokból képződött szigetek tarkítottak. Ma már ennek nyoma sincs, az enyhén lejtős terület elegyengetve, előkészítve várja olajoson csillanó rögeivel a földművest, hogy aztán kóró és bogáncs helyett zöldséget, hagymát, kerti gyümölcsöt termeljen.
