Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)

1984-04-20 / 93. szám

Megnyílt a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése Kádár János fogadta a külügyminisztereket Lázár György vacsorát adott a vendégek tiszteletére Csütörtökön Budapesten megnyílt a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése. Az ülés munkájában részt vesz: Petr Mladenov, a Bol­gár Népköztársaság, Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság, Stefan Olszowski, a Lengyel Nép- köztársaság, Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság, Ős- kar Fischer, a Német Demok­ratikus Köztársaság, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság és Andrej Gro- n ko, a Szovjetunió külügy­minisztere. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székházában fogadta a Var­sói Szerződés tagállamai kül­ügyminiszteri bizottságának ülése alkalmából hazánkban tartózkodó külügyminisztere­ket. A megbeszélésen részt vett Szűrös Mátyás, a Köz­ponti Bizottság titkára is. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke este az Ország­ház Vadásztermében vacsorát adott a Varsói Szerződés tag­államai külügyminiszteri bi­zottságának ülésén résztvevők tiszteletére. Részt vett a va­csorán Szűrös Mátyás is. A szívélyes, baráti hangu­latú vacsorán Lázár György és Oskar Fischer pohárkö­szöntőt mondott. (MTI) Andrej Gromiko látogatásának visszhangja A szovjet sajtó csütörtökön bő terjedelemben számolt be Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter budapesti láto­gatásáról. A Pravda részletes beszámolót közölt Kádár Já­nos és Andrej Gromiko ta­lálkozójáról, valamint ismer­tette a látogatásról kiadott közös közleményt. Beszámolt Gromiko budapesti tartózko­dásáról a szovjet televízió is, amely esti híradóműsorában rövid filmriportot is sugárzott Budapestről. A moszkvai rá­dió több híradásában is sze­repeltek e látogatás esemé­nyei. * A bolgár rádió és a televí­zió szerdai híradásaiban rész­letesen beszámolt Kádár Já­nos és Andrej Gromiko talál­kozójáról. A csütörtöki napi­lapok megkülönböztetett fi­gyelmet szenteltek az MSZMP KB első titkára és a szovjet külügyminiszter közötti tár­gyalásoknak. A Rabotnicsesz- ko Delo, a Bolgár Kommu­nista Párt KB központi lapja első oldalán számolt be And­rej Gromiko szerdai tárgya­lásairól, kiemelve, hogy a fe­lek kedvezően értékelték a szovjet—magyar kapcsolatok fejlődését. * Valamennyi prágai lap, a rádió és a televízió vezető helyen foglalkozott Andrej Gromiko és Kádár János ta­lálkozójával, a Szovjetunió külügyminiszterének budapes­ti látogatása végén kiadott közleménnyel. A Lidová De- mokracie és a Svobodné Slo- vo kiemelte, hogy Kádár Já­nos és Andrej Gromiko azo­nos véleményt vall a nem­zetközi helyzet kiéleződésé­nek okairól, egyetért abban, hogy növekszik a szocialista országok összefogásának a jelentősége, és hangsúlyozzák, hogy a Varsói Szerződés haté­kony eszköz az egyeztetett külpolitika kimunkálására, a konkrét lépések összehangolá­sára. * Gromiko szerint lehetséges az enyhülési politika vissza­térése címmel közöl tudósítást a madridi El Pais, a szovjet külügyminiszter hivatalos bu­dapesti látogatásáról. A leg­nagyobb példányszámú spa­nyol liberális napilap a tár­gyalásokról kiadott közös köz­leményből azt emeli ki, hogy mindkét fél rendkívül veszé­lyesnek minősíti az új ame­rikai nukleáris rakéták nyu­gat-európai telepítésének meg­kezdését, amely a katonai erő­fölény megszerzésére irányu­ló politika megnyilvánulása. A lap hangsúlyozza, hogy a szovjet és magyar fél vélemé­nye szerint a szocialista or­szágok válaszintézkedésére nem lenne szükség, ha a NA- TO-államok visszatérnének a telepítések megkezdése előt­ti állapotokhoz. A lap beszámol arról is, hogy a magyar fővárosban ke­rült sor a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülésére. (MTI) Indira Gandhi fogadta Sarlós Indira Gandhi kormányfő csütörtök este fogadta Sarlós Istvánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, mi­niszterelnök-helyettest. A szí­vélyes légkörű találkozón vé­leményt cseréltek a két or­szág széles körű együttműkö­déséről, a baráti kapcsolatok elmélyítését szolgáló további teendőkről, valamint Indiá­nak az el nem kötelezett or­szágok mozgalmában betöltött, világszerte nagy tekintélyt él­vező nemzetközi szerepéről. Sarlós István találkozott Naraszimha Rao külügymi­Istvánt niszterrel, s vele megvitatta az időszerű nemzetközi kérdé­seket. Ugyancsak találkozott Narajan Datt Tiwari ipari miniszterrel, a magyar—indi­ai gazdasági vegyes bizottság társelnökével. A megbeszélé­sen áttekintették a két ország gazdasági megállapodásainak végrehajtásával összefüggő kérdéseket és a gazdasági kapcsolatok továbbfejleszté­sének lehetőségeit. A találko­zón jelen volt Túri Ferenc, a Magyar Népköztársaság új­delhi nagykövete (MTI) Mauroy nyilatkozata Fontos volt az ipari átszervezés Dobsa János, az MTI tudósi­tója jelenti: Mauroy miniszterelnök csü­törtök délután nyilatkozatot tett a francia nemzetgyűlés­ben a kormány politikájáról, s ezzel kapcsolatban felvetet­te a bizalmi kérdést. A miniszterelnök kijelentet­te, ezt azért tartja szükséges­nek, mert a kormánytöbbsé­gen belül nézeteltérések mu­tatkoztak. A kormánytöbbség természetesen pluralista, s le­hetségesek a különböző elem­zések, az is természetes, hogy a többség minden tagja ki­fejtheti a saját álláspontját. Jelenleg azonban olyan hely­zet alakult ki, hogy tisztázá­sára van szükség — tisztázni kell azt, hogy a többség min­den tényezője támogatja-e a kormány politikáját. A mi­niszterelnök hangsúlyozta, hogy ő a baloldali többség fenntartását kívánja, a bal­oldal csak egységben győzhet, de el kell oszlatni minden kétértelműséget. Mauroy hangoztatta, hogy a kormány olyan gazdaságpo­litikát folytat, amely megfe­lel a mai helyzet realitásainak. Az ipari átszervezésekről ho­zott döntései talán fájdalma­sak egyes rétegek számára, de e döntésekre szükség volt, mert szerinte csak így lehet visszaállítani a fenyegetett iparágak versenyképességét. Ezért a kormány kitart e döntései mellett. Azt is kije­lentette, hogy a kormány cél­ja változatlanul a gazdasági növekedés újra megindítása, s meg akarja valósítani az 1981-ben vállalt kötelezettsé­geket. Külpolitikáról csak futólag szólt a kormányfő. Kifejtette, Franciaország arra törekszik, hogy a népek között párbe­széd folyjon, s hogy a viták és nézeteltérések ellenére is előre haladjon az enyhülés ügye. Ez volt az értelme a köztársasági elnök washingto­ni látogatásának, s ez lesz az értelme a Szovjetunióban te­endő látogatásnak is. A miniszterelnök nyilatko­zata után André Lajoinie, a kommunista képviselőcsoport elnöke az ülés felfüggesztését kérte, hogy a kommunista képviselők tanácskozhassanak. A szünet után megkezdő­dik a vita a miniszterelnök nyilatkozata felett, szavazásra a késő éjszakai órákban kerül majd sor. M agyar—algériai kapcsolatok Dinamikusan fejlődnek a magyar—algériai kapcsolatok; mindkét ország a kölcsönösen előnyös és gyümölcsöző együtt­működésre törekszik. Sadli Bendzsedidnek, az Algériai Demokratikus és Népi Köz­társaság elnökének, a Nem­zeti Felszabadítási Front (FLN) Pártja főtitkárának közeli magyarországi látoga­tása is jó alkalmat kínál az együttműködés további bőví­tésére, fejlesztésére. Hazánk kapcsolatai az 1962- ben függetlenné vált Algériai Demokratikus és Népi Köz­társasággal nem újkeletűek: támogattuk a Nemzeti Fel­szabadítási Front küzdelmét a nyolc évig tartó felszabadító háború alatt is. A két ország közötti politi­kai, államközi, gazdasági és egyéb együttműködési formák fejlődését jól szolgálják a magas szintű megbeszélések. Losonczi Pál 1971-ben hivata­los látogatást tett, 1975-ben, majd 1980-ban ismét tárgyalt Algériában. 1978-ban részt vett Huari Bumedien állam- és kormányfő temetésén. Apró Antalnak, az Ország- gyűlés elnökének meghívásá­ra 1982-ben Magyarországon folytatott megbeszéléseket Ra- bah Bitat. az algériai népi nemzetgyűlés elnöke, s láto­gatást tett hazánkban Ahmed Taleb Ibrahimi külügyminisz­ter, az FLN PB tagja is. A látogatást Púja Frigyes, ha­zánk akkori külügyminiszte­re viszonozta. Rendszeresek a gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesz­tését segítő miniszteri tárgya­lások. Az utóbbi években Ma­gyarországon tárgyalt — töb­bek között — az építésügyi, a vízügyi, a távközlési, az egész­ségügyi és a mezőgazdasági miniszter; Algírban folytatott megbeszéléseket Ábrahám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési, Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi, dr. Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter. A két ország közötti keres­kedelmi, fizetési, vízügyi, lég­ügyi, műszaki-tudományos-, kulturális, tájékoztatási, és sportkapcsolatokat egyezmé­nyek szabályozzák; megálla­podás körvonalazza a rádiók és televíziók, valamint az új­ságírók együttműködését is. Kapcsolataink, különösen gazdasági együttműködésünk elősegítését szolgálják azok a megbeszélések, amelyek a konzuli, a jogsegély-, a kettős adóztatást elkerülő, valamint a közúti fuvarozási egyezmény továbbá a vámegyüttműködé­si, a társadalombiztosítási és a diplomák kölcsönös elisme­réséről szóló megállapodás megkötését szorgalmazzák. Régi keletűek, 1962-re da­tálódnak pártjaink kapcsola­tai. Az azóta eltelt több mint két évtizedben számos láto­gatásra került sor a pártok magas rangú tisztségviselőinek vezetésével. A SZOT. a KISZ a MTESZ, a TOT. és a MEASZ jó együttműködést alakított ki algériai partnerei­vel. és a fővárosok vezetői is megbeszéléseket folytattak Al­gírban, illetve Budapesten. Gazdasági együttműködé­sünket. 1972 óta kormányközi vegyes bizottság fogja át, amely legutóbb 1982-ben ülésezett Budapesten. Igen élénkek kapcsolataink az építésügyben az egészségügyben, a mező- gazdaságban. a vízügyben Az utóbbi öt esztendőben jelen­tősen módosult kereskedelmi forgalmunk Algériával: tavaly már 162 millió USA dollár ér­tékben exportáltunk terméke­ket. így kenyérgyárakat, mész- műveket, silókat, malmokat, komplett laboratóriumokat és híradástechnikai berendezése­ket. Magyar építők keze nyo­mán emelkednek lakóházak Annábában, Souk-Auhrászban. Építővállalataink további, mintegy 5400 lakás építésében állapodtak meg algériai part­nereikkel, neves építészmér­nökeink, könnyűszerkezetes is­kolák, kórházak létesítését se­gítik. A műszaki-tudományos egyezmény és a mezőgazdaság területén létrejött szerződés alapján több száz magyar szak­ember dolgozik Algériában. A magyar gazdaság eredmé­nyeit reprezentáló, sikeres magyar héten mutatkoztunk be Algírban az elmúlt év vé­gén. Eredményes együttműködé­sünk kulturális téren is. Al­gériai ösztöndíjasok tanulnak a magyar egyetemeken és fő­iskolákon; a Budapesti Mű­szaki Egyetem és az orani egyetem közvetlen jó kapcso­latát jelzi, hogy a BME al­gériai fiatalokat fogad nyári továbbképzésre. Rendszeresek a két nép kulturális életét be­mutató rendezvények is. Gya­kori vendégek az arab or­szágban népi együtteseink. A filmgyárak legfrissebb termé­keiből kölcsönösen rendezünk filmheteket; az év elején al­gériai képzőművészeti kiállí­tás nyílt meg Budapesten. Az utóbbi öt esztendőben több küldöttség járt Algé­riában, illetve Magyarorszá­gon. (MTI) 2 NÚGRÁD - 1984. április 20., péntek } Ülésezett a megyei tanács (Folytatás 'az 1. oldalról) szült a ludányhalászi szociá­lis otthon 104 férőhelyes pa­vilonja és megkezdődött a balassagyarmati bővítés. Kul­turális feladatokra a megye tanácsai tavaly 88 millió fo­rintot költöttek, a tervnek megfelelően elkészült a va- nyarci nyolc tantermes nem­zetiségi iskola, a nagybárká- nyi oktatási intézmény négy, a magvarnándori és nőtincsi nyolc—nyolc tanteremmel bő­vül. Nógrádmegyerben 75 sze- métyes óvodát adtak át és ez­zel a középtávú program mint­egy 20 százalékkal teljesült túl. Jelentős erőfeszítések nyo­mán javul a megye ivóvízel­látása, a kereskedelmi fejlesz­tésére 25 millió forint jutott. A napirend feletti vitában Hegedűs Ferenc, a bátonyte- renyei tapasztalatokat ismer­tette, dr. Győri Sándor kifej­tette, hogy a legfontosabb társadalompolitikai célok me­gyénkben időarányosan meg­valósultak. A továbbiakban a Balassagyarmati városi Tanács előtt álló feladatok megvaló­sításának nehézségeiről be­szélt. Czebe János, a Kálló és környékén levő erőfeszíté­seit emelte ki. Ondrék László figyelemreméltónak tartotta a lakásépítési terv túlteljesí­tését. s hangsúlyozta, hogy a mindennapi tanácstagi mun­ka során tapasztalja: az alap­ellátás színvonalát sikerült megőrizni. Cravero Róbert, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese «felszólalásában ki­fejtette a népgazdaság fejlő­désének elmúlt évi tapaszta­latait, majd elismeréssel be­szélt Nógrád megye tanácsi gazdaságának teljesítményé­ről. Zsidai László a lakásépí­tés időszerű kérdéseit taglal­ta a testület előtt. A felvető­dött kérdésekre Farkas Sán- dorné dr. adott választ, majd a megyei tanács a beszámo­lót egyhangúlag elfogadta. Ezt követően kedves szín­foltra került sor. Rónai Ru­dolf, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa nevében szív­ből gratulált a Nógrád me­gyeieknek, az elmúlt évben végzett társadalmi munkáért, Az elismerést kifejező serle­get és oklevelet Devcsics Mik­lósnak, a megyei tanács el­nökének nyújtotta át. A me­gyei tanács határozatban kö­szönte meg a megye lakos­ságának a vállalati, szövetke­zeti kollektíváknak, a társa­dalmi tömegszervezeteknek a társadalmi munka érdekében tavaly kifej'ett tevékenységét. A megyei tanácsülés má­sodik napirendi pontként a kistelepülések kulturális éle­tének, fejlesztésének feladata­it vitatta meg. Az előterjesz­tő, dr. Horváth István me­gyei művelődésügyi osztály- vezető néhány alapvető tö­rekvésre és tennivalóra a szó­beli kiegészítésben is felhívta a figyelmet. Az osztályvezető azt hang­súlyozta, hogy művelődéspoli­tikai gyakorlatunkban nem kezdünk semmiféle új utat — mivel erre nincs szükség, ko­rábbi döntéseink helyesek —, az eddigi eredményekre épí­tünk, de megpróbáljuk még jobban kiaknázni meglevő le­hetőségeinket, valamint a tár­sadalmi kapcsolatokban rejlő együttműködést. A művelő­désügyi osztály elképzelése szerint kistelepüléseink kultú­raszervező intézményévé a körzeti iskoláknak kell válni- ok, s ezen intézményeket a személyi és tárgyi feltételek korszerűsítésével kell a kultu­rális és a közösségi élet gya­korló színtereivé tenni. A hozzászólók mindegyike alátámasztotta a jelentés rea­litását, sokoldalú megalapo­zottságát, terveinek helyessé­gét. Dr. Kecskeméthy Gyulá- né (Balassagyarmat) tizenkét kistelepülés tapasztalatainak közreadásával támasztotta alá az előterjesztést. Dancz Já- nosné (Buják) azt emelte ki, hogy egy-egy falu kulturális életét nem lehet csak közmű­velődési intézmények munká­jával jellemezni, beletartozik a tömegkommunikáció-, a sajtó-, a lemezhasználat is. Csesznegi Ágnes (Mátramind- szent) bemutatta a körzetesí­tés és az ismeretterjesztés eredményeit. Dr. Kormos Sándor, a Művelődési Minisz­térium főosztálwezetője az elhangzottak valóságtartalmát húzta alá, valamint a kiste­lepüléseken élők kultúrával is támogatott közérzetének, cse­lekvési lehetőségeinek fontos­ságát Ponviné Oszvald Kata­lin (Salgótarján) az iskolák komplex művelődési intéz­ményekként való működésé­nek lehetőségét üdvözölte. A továbbiakban a megyei tanács elfogadta dr. Körmén- di József megyei vb-tit;kár tá­jékoztatóját a járások meg­szüntetésével. a közigazgatás korszerűsítésével összefüggő tanácsi feladatok végrehajtá­sáról. Ellenbach Istvánná az ügyrendi bizottság elnöke elő­terjesztésében elfogadták a megvei tanács és szervei szer­vezeti és működési szabálv- zatának módosítását, illetve kiegészítését. A megyei tanács ezt követően egyéb ügyeket tárgyalt. Sulyok László M. Szabó Gyula Önállóan, (Folytatás az I. oldalról) A megalakítandó — elsősorban a közepes üzemek — vál­lalati tanácsaiban, illetve a kisebb vállalatoknál a vezető­ség közvetlen megválasztása útján nem kevés felelős­ség kerül a dolgozó kollektívák vállaira. Ott. ahol a válla­latvezetés új formáit alkalmazzák — a feldolgozóipar nagy részében — a közösségek most már nem csak a végrehaj­tásban, hanem a vállalati tervek, stratégiai döntések össze­állításában, kialakításában is reszt vállalnak majd. Az érintett vállalati kollektívák a gazdálkodási progra­mok demokratikus összeállításával a tulajdonosi funkciók egy részének közvetlen gyakorlását kezdik meg. A tulajdo­nosok egyre inkább a jó gazda módjára alakíthatják majd a gondjaikra bízott közvagyon sorsát. A szabályzók — 1985- től fokozatosan — egyértelműen csak a jó gazdákat hono­rálják majd, akik a társadalom vagyonát, jövedelmét való­ban gyarapítják. Új feladat, új szerepkör lesz ez több tízezer dolgozó ember számára. Átalakul a vezetők és a vezetettek felelősség­megoszlásának aránya is. Mert igaz az, hogy a megválasztott igazgató, meghatározott ideig továbbra is egyszemélyben lesz felelős a vállalat mindennapi munkájáért, de már nem csak a törvényes felügyelet számára tartozik felelősséggel, hanem a vállalati tanács, vagy az iparvállalat „közgyűlés" számára is. Nyilvánvalóbbá lesz a vezetés és a végrehajtás közös érdeke, közös gondja. Ezáltal jelentős erőforrások tárulnak fel az eredményesebb munka számára, és növekvő társadalmi-gazdasági szerepé­vel összhangban álló befolyáshoz jut az „emberi tényező." Az új tér kínálta pályával persze, mindenütt, mindenkinek nagy tudással, körültekintéssel, kötelességérzettel kell élnie. Azzal is számolni kell ugyanakkor, hogy egy új, hatásos esz­köz birtokba vétele még nem jelenti azt. hogy azonnal tö­kéletesen bánni is tudunk vele. Tehát ne keltsen kétsége­ket, ha az eredmények nem jelentkeznek azonnal. Bízha­tunk abban, hogy néhány év múlva az eredmények soka­sodása, az ipar teljesítményének növekedése igazolni fogja, hogy most is a legmegfelelőbb irányba , léptünk a reform továbbfejlesztésének útján. Gerencsér l eiem;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents