Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)
1984-04-19 / 92. szám
Makacs tények, útravalók, útjelzők (II.) Beszédesek, nem kell magyarázni Tizenegyféle vízvizsgálatot végeznek a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dej- tári üzemének laboratóriumában. A jól fölszerelt vízminőségi laboratóriumban Biró Istvánné laboráns a környező falvakba jutó ivóviz összetételét ellenőrzi. Általános tapasztalat, hogy a dejtári víz ízre, szagra jó minőségű, nitráttartalma is jóval alatta marad a megengedett határnak. Vállalkozó pénzintézetek A társadalomstatisztikai adatokból megtudjuk azt is, hogy Nógrád megyében a magunk mögött hagyott 20 év alatt az egészségügyi ellátásban is jelentős javulás következett be. Az ezer lakosra jutó orvosok száma az 1962. évi 12 fővel szemben 20 évvel később már 22-re emelkedett, a működő kórházi ágyaké pedig 68-ról, mintegy harmadával, 89-re nőtt. Húsz év alatt több mint másfélszeresére bővült a körzeti orvosok száma, amely 1982-ben 111 főt szárhlált. Az előbbiek eredményeként az egy körzeti orvosra jutó lakosok száma az 1962. évi 3324 főről 1982-re, csaknem kétharmadára, azaz 2147 főre csökkent, ugyanakkor javult az ellátás színvonala is. Választ ad Az alkoholizmus elleni küzdelem társadalmunk kiemelt feladata. Ennek ellenére az utóbbi években mind országosan, mind megyénkben megfigyelhetjük, hogy emelkedett az egy főre jutó alkoholfogyasztás mértéke. Megyénkben valamelyest jobb a helyzet az országosnál. Amíg 1982-ben országosan 11,6, addig Nógrádban 10.7 liter volt az abszolút, — 100 százalékos — alkoholban számított szeszfogyasztás. Az alkoholizmus terjedésének egyik következménye, hogy megyénkben az összes halálozások 1,5 százalékát, az 1980-as évek elején, az alkoholos májzsugorodás okozta. Ez magasabb mint tíz évvel korábban. Sajnos emelkedett az alkoholos állapotban elkö7 vetett bűncselekmények és az ittas közlekedési báTesetek száma és aránya is. Az is az életünkhöz tartozik, hogy dolgpzunk, termelünk és hozzájárulunk az ország vagyonának gyarapításához, s mindezért jövedelemhez jutunk. Az előbbiekre a gazdaságstatisztikai információk adnak választ. Többi között bemutatják azt, hogy mi jellemzi a megye iparának fejlődését? Amíg a ’60-as évek elején a termelés növekedésének üteme elmaradt az országos átlagtól, a ’80-as évek Az OTP első negyedévi mérlege Az OTP összegzése szerint a lakosság betétállománya az első negyedévben hatmil- liárddal növekedett és elérte a 203 milliárd forintot. Lakásvásárlásra, -építésre, felújításra az OTP a tavalyi 4,7 milliárd forinttal szemben az idén az első negyedévben 6,4 milliárd forintot folyósított. Az összeg ugyan magasabb, a hitelengedélyezések száma azonban kevesebb, mint tavaly, ami főként azzal magyarázható, hogy az elmúlt évről 41 ezer magánlakás építése áthúzódott erre az esztendőre. Növekedett az OTP-lakások vásárlásához nyújtott hitelek száma — tavaly az első negyedévben 5720, az idén 8500 volt —, s a korábbiaknál többen kértek lakásfelújítási, -helyreállítási hitelt is. A lakásszerzéssel összefüggő hitelkérelmek ügyintézése nem mindenütt zökkenőmentes. Hogy a zsúfoltságon enyhítsenek, s csökkentsék a várakozási időt, a hitelkérelmek elbírálásához szükséges adatok feldolgozását esetenként a kevésbé leterhelt fiókokhoz csoportosítják át. A mezőgazdasági kistermelőknek, kisiparosoknak, kiskereskedőknek és a társas vállalkozásoknak az első negyedévben nyújtott álló- és forgóeszközhitei meghaladta az 500 millió forintot, ez mintegy 25 százalékkal több mint tavaly volt. Az igénylők száma ugyancsak gyarapodott: a múlt évben március végéig 38 500, az idén több mint 40 ezer vállalkozó kért és kapott kölcsönt az OTP-től, elejére az előbbi tendencia megfordult. Hasonló fejlődés tapasztalható az ipari termelékenység emelkedésénél is. A megye szocialista iparának részesedése az ország ipari bruttó termelési értékéből 1983-ban 1,8 százalék volt, a foglalkoztatottak száma alapján pedig 2,5 százalék. Növekedett a szocialista iparban foglalkoztatottak ezer lakosra jutó száma, s jelenleg a megyék között a hetedik helyet foglaljuk el. A számok nem hazudnak A nem magasnak mondható országos részesedésünk ellenére vannak olyan termékeink, amelyekben az ország összes termelését tekintve az élvonalba tartozunk és kizárólag megyénkre jellemzőek Ide sorolhatjuk a 90 százalékos részesedést meghaladó biztonságiüveg-, valamint a gáztűzhelytermelést. A falburkoló csempe, a húzott síküveg, a hidegen húzott acélhuzal részesedése pedig 50 százalék körül ingadozik. A ferroszilí- ciumgyártás és a villamos- vezeték valamint a kábelgyártás emelkedik még ki 70, illetve 30 százalékos részarányával. Az elmúlt években növekedett a barnaszén jelentősége is. Jelenleg az ország barnaszéntermeléséből 7 százalékot képvisel megyénk szénmedencéje, amely jelentősnek mondható. Nógrád megye földminősége nem kedvező a mezőgazdasági termelés számára. Ennek ellenére az elért eredmények kedvezőek. A növénytermesztésben, a piaci igények és a termelési adottságok jobb összehangolásával korszerűsödött a vetésszerkezet. Növekedett az állattenyésztés súlya, javultak a fajlagos eredmények. Az országoshoz hasonlóan a megye mezőgazdasági termelőszövetkezetei is egyre nagyobb mértékben foglalkoznak kiegészítőtevékenységgel. Árbevételüknek jelenleg több mint 60 százaléka ebből származik, és nyereségük 80 százalékát ez biztosítja. Ebédre sok, házra kevés Mint ismeretes, gazdasági életünk fejlesztése érdekében született intézkedések módot adnak a legális béren kívüli jövedelmek szerzésére, szervezett formákban. E szociálpolitikai és jövedelemkiegészítő tevékenységeket vizsgálta a MEDOSZ Nógrád megyei bizottsága a közelmúltban két állami gazdaságnál, valamint az erdőgazdaságnál. Az említett három gazdaság dolgozói különböző béren kívüli juttatásokban részesülnek részben intézményesen, részben szociális helyzetük, termelésben elfoglalt helyük és termelőtevékenységük figyelembevételével. Emellett az adottságok mind több esetben lehetővé teszik a háztáji és a vállalati jövedelem szerzését, bizonyos feltételek mellett. A béren kívüli juttatások és jövedelmek tekintélyes összeget tesznek ki, hiszen a Magyarnándori Állami Gazdaságban ez a summa 1983- ban több mint 11 millió forintra, a Mátraaljai Állami Gazdaságban és az Ipolyvidé- ki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban mintegy 9 és fél millió forintra rúgott. Ez egy-egy dolgozó esetében 14 és fél ezer, 9 ezer 700, illetve az erdőgazdaságnál 6 és fél ezer forintot jelentett. A MEDOSZ vizsgálta azt is, hogy ezeknek az összegeknek az elosztása, felhasználása mennyire célszerűen történik. Megáilapították — például a szociális segélyek esetében —, hogy míg a Mátraaljai Állami Gazdaságban átlagoA mezőgazdasági termelésben a nagyüzemek mellett jelentős szerepük van a <háztáji és kisegítő gazdaságoknak is, amelyek a mezőgazdaság bruttó termelésének 36 százalékát adják. Egyes termékek esetében pedig tevékenységük meghatározó. A megyében a zöldségféléknek több mint a 80 százalékát, a gyümölcsfélék kétharmadát az előbb említett gazdaságok termelik. A sertéstenyésztésen belül több mint 70 százalékos a részesedésük. Nógrád megye szocialista szektorainak anyagi ágaiban — a KSH adatai szerint — 1982-ben 11 forint híján 4500 forint volt a havi átlagkereset, mely összeggel a megyék közötti rangsorban a 8. helyet foglaljuk el. Ez a mutató jobb az iparban, ahol az 5. helyen vagyunk, az építőiparban a 6. hellyel kell megelégednünk, a mezőgazdaságban és az erdő- gazdálkodásban pedig a 11 -kel. Manapság elég sok szó esik az őszinteségről. Ilyenkor nem árt tudnunk azt, hogy a gondolkodó számbavétel során nyert számok nem hazudnak, sőt olyan beszédesek, hogy esetenként magyarázatot sem kell fűzni hozzájuk. Természetesen minden szám any- nyit ér, amennyit mond. Tükrözhet, bizonyíthat, hiedelmeket cáfolhat, de mindig a valóság egy-egy szeletkéjével szól hozzánk. Ha hívjuk őket A jövőbe csak a múlt segítségével tekinthetünk, tehát ismernünk kell múltunkat. Előfordul, hogy visszaemlékezéseink cserben hagynak, ilyenkor segítségünkre siethetnek az adatok, a viszonyszámok, ha „meghívjuk őket”. Az egyszer már kimunkált, rendszerbe állított számok megőrzik, tárolják és elébünk tárják a múlt tényeit. Ha ezek olykor csak a jelen kérdései jó megválaszolásához adnak némi lehetőséget, már akkor is szolgálatunkba szegődtek. A jövőbe pillantás — a mindennapi tervezés — pedig elképzelhetetlen ilyen fontos, precíz iránytűk milliói nélkül. (Végre) Dr. Gyöngyösi István san 1308 forint, míg az erdő- gazdaságnál mindössze 572 forint. Azaz ez utóbbi vállalatnál elaprózzák, a dolgozok mintegy 25 százalékát segélyezve, míg az állami gazdaságban a dolgozók 6 százalékát segítik ténylegesen. Az üzemi étkeztetése is az állami gazdaságok oldják meg rugalmasan és hathatósan, míg az erdőgazdaság csaknem évi 3 ezer forintos fejenkénti ráfordítás mellett is csak dolgozóinak 12—13 százalékát tudja ellátni. Igaz üdültetésben viszont az Ipoly vidéki EFAG-é a „pálma”, hiszen évente 5— 600 dolgozójának biztosítja pihenését, szervezett keretek között. Az állami gazdaságok ez évben tervezik az üdültetés további bővítését. Ami a lakásépítési támogatást illeti, ebben ismét a két állami gazdaság oldja meg jobban pénzeszközeinek célszerű elosztását. A múlt évben például a Mátraaljai Állami Gazdaság 9 dolgozóját segítette, átlagosan 65 és fél ezer forinttal, összesen csaknem 600 ezerrel, a Magyarnándori Állami Gazdaság pedig 3 főnék nyújtott támogatást csaknem 190 ezer forint összegben, ami fejenként közel 63 ezer forintot tesz ki. Ugyanakkor az Ipolyvidéki EFAG 31 dolgozóját segítette, összesen 823 ezer forinttal, de egy-egy építkezőre alig több mint 26 és fél ezer forint jutott. A MEDOSZ megyebizottság véleménye szerint ez az elaprózás igencsak kevés segítséget jelent, ráadásul nem is köti az építtetőket a munkahelyhez. Hogy gyorsaimon jussanak el A Belkereskedelmi Minisztérium szakemberei a közelmúltban — megyénkre is kiterjedően — or- Bzágos vizsgálatot kezdtek el annak megállapítására, mely akadályok gátolják a termékeknek a fogalmazókig terjedő útjának gyorsaságát. Hiszen még egy-egy megyén belül is indokolt a kérdés: miért járnak be „országos pályát”, nagykereskedelmi, készletező vállalatok közbeiktatásával a gyártőcégtől mindössze hilsz- harminc kilométerre lévő megrendelők, vásárlók. A vizsgálat — beleértve a Salgó Cipőt is, valamint a megyei bútorgyártókat — tizenegy termékcsoportra terjed ki. melyek tapasztalatait az illetékesek rendeletileg is akár kamatoztatni fogják, a lakosság érdekében. Az illetményföldből és illet- ményíából származó jövedelem szinte valamennyi dolgozóját érinti a gazdaságoknak. Legintenzívebben a Magyarnándori Állami Gazdaságban használják ki ezt a lehetőséget, ahol a dolgozók egyenként több mint 10 ezer forintra tettek szert 1983-ban. A kihelyezett állattartásból származó jövedelem a Mátraaljai Állami Gazdaságban a legjelentősebb, csaknem 15 és fél ezer lorint — ez az ebben résztvevő 72 dolgozót tekintve — meghaladja az egymillió 100 ezer forintot. Ugyanitt a vállalati gazdasági munkaközös-1 ségekbe tömörült 50 főnek egyenként 21 és fél ezer forintnyi jövedelem szerzésére nyílt lehetőség, ami összesen egymillió 73 ezer forintot tett ki. A béreket és a gazdaságokból származó jövedelmeket együttesen tekintve teljes képet kapunk a dolgozók átlag- jövedelméről. Ez a két állami gazdaságban 66 ezer, az Ipolyvidéki EFAG-nál 56 ezer forint körül alakult a múlt esztendőben. A MEDOSZ megyebizottsága a fentiek figyelembevételével ajánlást dolgozott ki az érintett vállalati vezetők és szakszervezeti bizottságok számára. Hogy ebből mit tesznek magukévá az üzemek az már nagyrészt rajtuk múlik. Mindenesetre valamennyi említett ' gazdálkodó egységnél van olyan jó példa amit érdemes másoknak is utánozni. Okosan, ésszerűen, hogy mindenki jóljárjon. Mind több új pénzintézet és más szervezet kapcsolódik be a hazai vállalatok műszaki-fejlesztési törekvéseinek, exportbővítését célzó beruházásainak finanszírozásába. A Magyar Nemzeti Bank 1979- ben létrehozott Innovációs Alapjának megalakulása óta — a kedvező tapasztalatok hatására — az elmúlt években sorra alakultak az új kisbankok. Az Állami Fejlesztési Bank körzeműködésével négy ilyen innovációs pénzintézet — a Műszaki-Fejlesztési Pénzügyi Egyesülés, az Építőipari Innovációs Alap, az Agrár Innovációs Társulás és az Ipari Szövetkezeti Fejlesztési Társulás — jött létre. Alapításukban, az alaptőke biztosításában részt vettek az Országos Műszaki-Fejlesztési Bizottság, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a SZÖVOSZ és az OKISZ. Az Ipari Minisztérium Ipari Innovációs Alap névvel kisbanki funkciókat is ellátó műszaki-fejlesztő vállalat létrehozását tervezi. Az új innovációs pénzintézeti tapasztalatok kedvezőek. A legnagyobb eredményt a Magyar Nemzeti Bank Innovációs Alapjánál könyvelhetik el. Közel öt év alatt a 600 millió forintos alaptőkéből mintegy 370 millió forintot helyeztek ki. Az alap támogatásával számos új mezőgazdasági és ipari technológiát kísérleteztek ki, illetve vezettek be. Több új termék, így a Helia—D, új játék, számos növényvédő szer és állati tápszer jelent meg a piacon. Mindezek eredményeként az alap kölcsöneiből mintegy 100 imillió forint már megtérült. Az újabb kisbankok a műszaki fejlesztések mellett mindinkább törekednek a teljes innovációs folyamat finanszírozására. Az alapvető kutatás-fejlesztésen túl a kivitelezéssel és a hasznosítással kapcsolatos beruházásokra is nyújtanak kölcsönt. Ilyen formában a Műszaki-Fejlesztési Pénzügyi Egyesülés eddig mintegy 285 millió forint innovációs kölcsönt helyezett ki. Többek között támogatják a Számítástechnikai Koordinációs Intézet új személyi számítógépcsaládjának kifejlesztését. Pénzt adtak a Győr-Sopron megyei Állami Húsipari Vállalatnak, hogy a kapuvári üzemben korszerűsítsék a csomagolást. A vállalatnál a kölcsön segítségével új technológiát vezetnek be, s ezzel az egyesült államokbeli igényeknek megfelelően csomagolhatják a sonkát. Az egyesülésnél úgy számolnak, hogy az általuk támogatott 15 fejlesztésnél a többletexport árbevétele eléri a 3,3 millió dollárt, és az importmegtakarítás pedig mintegy 2,4 mii* lió dollár lesz. Az Építőipari Innovációs Alap a megalakulás óta eltelt 9 hónap alatt 13 szerződést kötött, s ezek keretében mintegy 100 millió forint értékű kölcsönt nyújt. Több magyar találmány megvalósítását támogatják, így az úgynevezett vákuumos szennyvíz- elvezetést, s a szennyvízcsatornák felbontás nélküli javítását. CTj építőelem-rendszer kifejlesztésére is kölcsönt adtak. A viszonylag kis alaptőkével rendelkező Építőipari Innovációs Alap a közelmúltban forrásainak bővítésére 50 millió forint értékben kötvényt bocsátott ki. Az akció sikerét bizonyítja, hogy a vállalatok az értékpapírokat mintegy hatmillió forinttal túljegyezték. Az idén kezdte meg működését az Agrár Innovációs Társulás, amely meglehetősen kicsi, 161 millió forint alaptőkével látott hozzá a mezőgazdaságban és az élelmiszer-« iparban az innovációs elkép-* zelések felkutatásához és tá-* mogatásához. Az alapítók —* az ÄFB, a MÉM, a TOT és a SZÖVOSZ — úgy tervezik,' hogy a nyílt betéti társulásba másokat is —, például az agrárágazat gazdaságait —• bevonnak. A társulásnál hozzáláttak az innovációs elképzelések elemzéséhez. A legjobbakat kiválasztva eddig három szerződést kötöttek. Összesen mintegy tízmillió forint értékű kölcsön nyújtását val segítik e programok indítását. (MTI) NÓGRÁD - 1984. április 19„ csütörtök Mindenki másként csinálja Mi kerül zsebbe a béren kívül ? — Üdültetéstől a GMK-ig — Elaprózni nem okos
