Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)

1984-04-15 / 89. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP N Ó G R Á D MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XI. ÉVF., 89. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. ÁPRILIS 15., VASARNAP KISZ-KULDÜTTGYŰLÉSEK PÁSZTÓN, RÉTSÁGON, TARJÁNBAN Élenjártak az új kezdeményezésekkel, az önzetlen vállalásokkal a fiatalok Az ifjúság fontos politikai fórumain, KISZ-küldöttgyűléseken adtak hangot gon­dolataiknak, kezdeményezéseiknek tegnap a nógrádi fiatalok. Pásztón, Hátságon és Sal­gótarjánban gyűltek össze az ifjúsági szö­vetség szervezeteinek választott képviselői, hogy hozzáértően, felelősségteljesen véle­ményt nyilvánítsanak. Kommunista műszakok Pásztó és térsége ifjúkom­munistáinak: küldöttei szom­baton a Lovász József Műve­lődési Központban tanácskoz­tak, ahol többek között je­len voltak a KISZ KB, a Nóg- rád megyei pb képviselői, va­lamint a város párt-, állami és társadalmi szerveinek vezetői, és a meghívott vendégek. Töri Ottó megnyitó szavai után Tóthné Csikós Csilla, a KISZ pásztói bizottságának megbízott titkára is­mertette a bizottság be­számolóját a KISZ X. kongresszusa óta végzett mun­káról. Bevezetőül szólt azok­ról a politikai, társadalmi, gazdasági változásokról, ame­lyek az utóbbi esztendőben a volt járásban lezajlottak. Majd a gazdasági munka, s a község­politikai feladatok megvalósí­tásáról szólt. Kiemelte, hogy a fiatalok élenjártak az új kezdeményezések, gazdasági formák megteremtésében, ter­jesztésében, legkedveltebb munkaformák a kommunista műszakok és társadalmi mun­kaakciók voltak. A beszámoló kiemelte a pásztói bölcsőde, a Mátraaljai Állami Gazda­ság, szerszám- és készülék- gyár, a kozárdi fiatalok tár­sadalmi munkáját. Ugyanak­kor elhangzott, hogy a terme­lési mozgalmak közül az ifjú­sági brigádmozgalom veszített népszerűségéből, számuk 29- ről 21-re csökkent. Az okát abban látják, hogy az ösztön­ző rendszer hiányos volt, sem a KISZ, sem a szakszervezet nem figyelt eléggé oda az irá­nyításukra. Ezt követően Tóthné Csikós Csilla, a mezőgazdasági KISZ- szervezetek, majd a tanulóif­júság körében végzett moz­galmi munkát elemezte. Szólt az eszmei, politikai nevelő munka tapasztalatairól is, megemlítve a politikai kép­zés fontosságát. Az elmúlt év­ben 25 KISZ-alapszervezet nevezett be a Kiváló ifjúsági vitakör pályázatra. A legsike­resebb témák: a gazdasági élet kérdései, a békemozgalom, a (Folytatás a 2. oldalon) A pásztói küldöttek. Felvétel: Bencze Péter Intézményi napok az oktatási igazgatóságon Huszonöt éves az esti egyetemi oktatás Nógrádban Huszonöt esztendeje annak, hogy Nógrád megyében meg­kezdődött az esti egyetemi oktatás. Az évforduló tiszte­letére politikai rendezvény- sorozat kezdődik hétfőn Sal­gótarjánban az MSZMP Nóg­rád megyei Bizottsága Okta­tási Igazgatóságán. Az intéz­ményi napokat — holnap délután dr. Bandúr Károly, az oktatási igazgatóság veze­tője nyitja meg. Ugyancsak holnap kerül sor a politikai plakát-, könyvkiállítás és vá­sár megnyitására. A rendez­vény résztvevőinek levetítik Mészáros Márta Napló gyer­mekeimnek című filmjét. En­nek kapcsán Kőhalmi Ferenc a Művelődésügyi Minisztéri­um Filmfőigazgatóságának ve­Az előadást és a játékfilm­bemutatót ankét követi. Gazdag programot ígér a rendezvénysorozat a követke­ző napokra is. Sor kerül .ok­tatófilmek bemutatására, amellyel a tömegpolitikai ok­tatásban tevékenykedő propa­gandisták munkáját kívánja segíteni az intézmény, Ba­lassagyarmaton április 17-én emlékeznek meg Lenin szüle­évfordulójáról, várják Vonsik a Propagandista fő­szerkesztőjét, aki A meggyő­zés szerepe a propaganda- munkában címmel tart elő­adást. Április 19-én Salgó­tarjánban nagyszabású béke­demonstrációra kerül sor. A politikai gyűlés előadója, An­gyal Barnabás, az Országos Béketanács tagja. A békegyü- lést filmvetítés követi. Salgótarjánban az intézmé­nyi napok keretében emlé­keznek meg Lenin születésé­nek évfordulójáról, április 20-án. A rendezvényen Lenin­domborművet avatnak, sor kerül az elmúlt évi propa­gandamunka értékeléséré, s a legeredményesebben tevé­kenykedő propagandistáknak kitüntetéseket, elismeréseket adnak át. Április 25-én taná­ri, propagandista-továbbképző előadásokra kerül sor. Így időszerű ideológiai kérdések­ről, valamint a szocialista tár­sadalom érdekviszonyairól hallhatnak előadást az ér­deklődők. Emellett különböző felol­vasó rendezvények, a tanárok és az esti egyetemen tanuló hallgatók pályamunkáinak értékelése, politikai vetélke­dő, a hajdani pártiskolai hall­gatók találkozója színesítik az intézményi napok prog­ramját. tésének 114. zetője tart előadást a film és a városba a propaganda kapcsolatáról. Gyulát, Ülésszak A héten két napra ismét benépesültek a Parlament padsorai, megtartotta tavaszi ülésszakát legfelsőbb népkép­viseleti szervünk, az ország- gyűlés. A képviselők törvényt hoztak az alkotmányjogi ta­nácsról és elfogadták a népi ellenőrzésről szóló 1968. évi V. törvény módosítását, majd a művelődési miniszter beszá­molója alapján megvitatták a közoktatás és felsőoktatás táv­lati fejlesztési programját. E napirendek alapján talán erőltet,ettnek tűnik valami kö­zös vonást keresni a kétna­pos ülésszak témáiban, mégis az ellenőrzést alighanem kulcsszónak nyilváníthatjuk. A jogszabályok alkotmányos­ságának ellenőrzése lesz ugyan­is az újonnan megválasztott alkotmányjogi tanács felada­ta, a másik törvény pedig a népi ellenőrzés társadalmi fontosságát erősíti meg. Alap­vető ellenőrző funkcióját gya­korolta a parlament akkor is, amikor a képviselők konkrét témákban az egyes miniszte­rekhez interpelláltak. Az expozékban és a vitá­ban is több alkalommal han­got kapott, hogy miért tartja napjainkban kiemelkedő fon­tosságúnak az országgyűlés az ellenőrzést. Hazánk most már jó néhány éve nehéz gazda­sági helyzetet él át, s gond­jaink megoldása nem várható egyik napról a másikra. Mind bonyolultabb nemzetközi kö­rülmények között kell tovább­lépnünk, vállalva, hogy a fej­lődéshez új módszerekre, más­fajta felfogásra, gondolkodás­ra van szükség. A gazdasági mechanizmus tökéletesítése, hozzáigazítása a jelen és a jö­vő követelményeihez csak úgy képzelhető el, ha bátran vállaljuk, hogy az ésszerű kí­sérletezés olykor • törvénysze­rűen nehézségekkel, buktatók­kal is jár. Ezek egyike, az is, hogy né- hányan az új lehetőségekkel, jogokkal nem élnek, hanem visszaélnek. Meglovagolják például a kisvállalkozások nyújtotta előnyöket, önző egyéni céljaik megvalósításá­ra használják ki az újonnan biztosított jogokat, megfeled­kezve arról, hogy ezek köte­lességekkel is járnak. De általánosságban is el­mondható, hogy szükségszerű­en előtérbe kerül, nagyobb fontosságot kap egy ország életében az ellenőrzés, ha bi­zonyos értelemben a liberáli­sabb szabályozás, a fokozot­tabb önállóság válik jellem­zővé. s a megnövekedett dön­tési lehetőségeket csak fázis­késéssel követi a velük járó felelősségérzet kialakulása. Nemcsak a parlamenti ülés­teremben, a folyósokon is gyakori téma volt a képvi­selők között a népi ellenőrzés szerepváltozása, amely immár törvényi megfogalmazást nyert. Sokan vélekedtek úgy: a népi ellenőrzés számára je­lentős tekintélynövekedést je­lent, hogy általános hatáskö­rű állami ellenőrző szervezet­té nyilvánították. S talán még ennél is fontosabb döntés, hogy ezentúl a Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottság min­denkori elnöke miniszteri jog­állásban a kormány tagja. Nem arról van persze szó, hogy az államtitkár jogállása- - nak megváltozásától egy csa­pásra megváltozik a helyzet, megszűnnek a gondok, de ez a pozíció mindenképpen meg­könnyíti a népi ellenőri vizs­gálatok tapasztalatainak or­szágos látókörű hasznosítását, a javaslatok megfelelő szintű elbírálását. Az alkotmányjogi tanács létrehozása kapcsán az egyik leggyakrabban felvetődő kér­dés az volt: miért éppen most van erre szükség. Voltak, akik azt vetették fel: minek újabb bizottságot létrehozni, amikor a törvényességen, a jogszabá­lyok alkotmányosságán már amúgy is több szerv őrködik. Hiszen dolga ez az ügyészsé­geknek, a parlamenti bizott­ságoknak, de még az Igazság­ügyi Minisztériumnak is. Mindez igaz, ám az alkot­mányjogi tanács megválasztá­sának szükségességéhez és időszerűségéhez — mint az ülésteremben is kiderült — mégsem férhet kétség. Ennek egyik oka. hogy a gazdasági szabályozók változásával, s az összetettebb társadalmi viszo­nyok folytán növekszik a jogi túlszabályozás veszélye, kiéle­ződnek az érdekütközések, aminek következtében egyes részletrendelkezések szembe­kerülhetnek az alkotmány szellemével. Általában nem alapvető, magas szintű jog­szabályokról, törvényekről, rendeíetekről van többnyire szó, hanem minisztériumi körlevelekről, utasításokról, amelyek egyoldalúan az adott tárca érdekeit fejezik ki. te­kintet nélkül az állampolgá­rok alkotmányban biztosított jogaira. Természetesen az or­szággyűlésnek eddig is joga volt az ilyen paragrafusokat megsemmisíteni, hatályon kí­vül helyezni, de ez 'hossza­dalmas, bonyolult eljárást je­lentett, s a hasonló ügyeket nemegyszer a nyilvánosság háta mögött tisztázták. A tavaszi ülésszak legsok­oldalúbb vitáját a művelődési miniszter expozéja váltotta ki. A témához kereken 25 képviselőnek volt hozzászól- nivalója. Ez már önmagában is jelzi, hogy a parlament milyen nagy jelentőséget tu­lajdonít a következő nemze­dékek képzésének, nevelésé­nek, ami nem lehet kizárólag csak az iskola gondja. Nagy a felelőssége ebben — amint kifejezésre is jutott — a csa­ládnak, a környezetnek, az egész felnőtt-társadalomnak. Mint ismeretes, a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési téziseit a minisztérium már korábban széles körű társa­dalmi-szakmai vitára bocsá­totta. Tulajdonképpen e köz­életi párbeszéd tartalmát gaz­dagította, tette teljessé a par­lamenti vita, amelynek egyik legfőbb tanulsága, hogy ha­zánkban az oktatás és a ne­velés valóságos nemzeti ügy- gyé vált. Ehhez hozzátartozik hogy a Központi Bizottságot és a kormányt képviselő felszó­laló a pedagógustársadalom gondjairól is szólt, kijelentve, hogy fokozatosan megteszik a szükséges lépéseket e gondok csökkentéséhez. Deák András Május 1-i jelszavak A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának 1984. május el­sejei jelszavai: 1. Világ proletárjai egye­süljetek! 2. Éljen május elseje! 3. Éljen a marxizmus— leninizmus! 4. Éljen a Szovjetunió, a béke és a haladás szilárd támasza! 5. Éljen a magyar és a a szovjet nép megbontha­tatlan barátsága! 6. Erősödjek a szocializ­must építő népek egysége! 7. Békét, biztonságot a vi­lágnak! 8. Éljen a szocializmus és a béke! 9. Atomfegyvermentes Eu­rópát! Atomfegy vérmentes világot! 10. Éljen a kommunista és munkáspártok interna­cionalista szolidaritása! 11 Támogatjuk a szabad­ságukért és függetlenségü­kért küzdő népek igazságos harcát! 12. Előre a XII. kongresz- szus határozatainak végre­hajtásáért! 13. Éljen pártunk és né­pünk megbonthatatlan egy­sége! 14. Nemzeti összefogással szocialista céljainkért! 15. Előre az 1984. évi nép- gazdasági terv sikeres meg­valósításáért. 16. Jobb munkával, haté­konyabb gazdálkodással védjük meg vívmányain­kat! 17. Köszöntjük a munká­ban élen járókat és a fel- szabadulási munkaverseny résztvevőit! 18. Fiatalok! Képességei­tek legjavával gyarapítsá- tok szocialista hazánkat! 19. Éljen a Magyar Szo­cialista Munkáspárt! 20. Éljen és erősödjék sze­retett hazánk, a Magyar Népköztársaság! Sport- és szellemi vetélkedő Salgótarjánban, a Bolyai János Gimnáziumban, ahol tanárok és diákok mérték össze tudá­sokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents